Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-24 / 143. szám

692 DÉLMAGYARORSZ.4G 1927 junius. 20, vevők legyenek. Ez munkaalkalmat jelent, meg­javítja a behozatali mérleget. Itassay Károly: A miniszterek mégis külföldi ko­csikat vásárolnak. (Zaj.) Szilágyi Lajos: A belügyminiszter Minerva-ko­csit vásárolt. Hermáim Miksa: fin magyar kocsit vásárol­ta ni. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfo­gadta. A részletes vita második pontjánál Wolíf Károly magánjogi aggályokat támaszt a javaslat­tal szemben, amelyekhez Rassav Károly is hoz­zájárult. A Ház ezután a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadja. Temesváry Imre előadásában ezután vita nél­kül fogadják el a trianoni békeszerződéssel Ma­gyarországtól álcsalolt területen volt és onnan bc­köllözöll magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdijasok. özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvényjavaslatokat. Fnrkas Géza előadó az apaállatok kötelező vizs­gálatot ismerteti ezután. A Ház a javaslatot általánosságban és részletei­ben elfogadja. Huszár Dezső terjeszti be ezután a gazdasági bizottság jelentéséi. Györki Imre ezután személyes kérdésben szólal fel. Kontra Aladár tegnapi interpellációjában súlyos támadá­sokkal illete őt, valamint pártját, abból az alka­lomból, bogv szóvátette a Háznak, hogy a TESz tiltakozó jelvényét külföldön rendelte meg. Kontra állításaival szemben megállapítja, hogy ugy ő, mint u pártja mindenkor tiltakozott a diktató­rikus békeszerződések ellen. Nem habozik kije­lenteni. bogv biint követelt cl a TESz a magyar iparral szemben. Az a jelvény, amelynek az a célja, hogy összehozza az egész ország lakosságál egy közös tiltakozásban, nem készülhet külföldön. (Helyeslés a jobboldalon.) Itciselil Richárd a padokat veri kivörösödve: Igazuk van a szocialistáknak! Désy Géza: Tökéletesen igaza van Györkinek. (Óriási zaj.) ' Borbélv-Maezky Emil Kontra Aladár felé, aki halálsápadtan ül a helyén: Igaza vau, Itthon kel­lelt volna megrendelni. Mcskó Zoltán: Vétetlek a magyar nemzet elleni (Óriási zaj. Az elnök csak nehezen tudja a ren­det helyreállítani.) Györki Imre: Kontra Aladár azt mondotta, hogy a mitweidai gyár garantálta, hogy az egy­millió jelvény julius 4-ére készen lesz. Bebizo­nyítja. hogy a gyár nein lett eleget kötelezettsé­gének. A magyar ipar legalább olyan jó és olyan szép kivitelben el tudta volna készíteni ezt a jel­vényt, mint a külföldi. A németeknek, osztrá­koknak és bulgároknak megvolt szintén a maguk Trianonja és egyetlenegy embernek sem jutotl az eszébe, hogy a gyászuk kifejező jelvényét kül­földön rendeljék meg. Borbély-Maczky Emit: Nekünk is itthon kellett volna megrendelni. (Nagy zaj.) Mcskó Zoltán: ók nem jelvénnyel gyászolnak. Nem kell ahhoz jelvény! Kcischl Itichárd (a padokat verdesi): Vétettek az ország ellen! Kontra Aladár ezután személyes kérdésben szól. Mentegetődzik és kijelenti, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nem akarl véteni a nem­zeti gondolatok ellen. Kontra kijelentésére az egy­séges párt legnagyobb része felugrik helyéről, a padokai verdesve kiáltja Kontra felé: — De vétett! Kontra Aladár: Ez nem készülhetett volna el idejében Magyarországon. !lé|) Imre: Iliihez a gondolathoz nem kell jel­vény! Itoischl Richárd: Gyászoltak volna jelvény nél­kül! Meskó magából kikelve: Gyászszalag kell ide és nem jelvényt (Óriási zaj.) Usetty Béla: Végzetes hiba volt. Meskó Zoltán: Vétett a nemzeti gondolái ellen. Huszár Károly elnök ezután napirendi indít­ványt tesz. A Iláz legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor larlja. Napirendre kerül a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadik olvasása és a gazdasági bizottság jelenlésének tárgyalása. Pakots József leszi azután szóvá Vázsonyi merénylőinek is­meretes iléletél. Ugy látszik — úgymond —, hogy Vázsonyi Vilmos politikai egyénisége még ma is kisért az elfogultak lelkében. Milyen szomorú elfogultság az enyhe megítélésnek az a formája, amely a Vázsonyi elleni merénylet Ítéletében érvényesül, í.lelveszélyes fenyegetést követtek el Vázsonyi Vil­mos elh'ii és a merénylői l,S pengő pénzbüntetésre, a társát pedig '.i napi elzárásra és 16 pengőre itétle a bíróság. Nincsen ebben az országban olyan po­litikai világnézetű ember, aki ebben a körülmény­ben ne látna felháborító jelenségei. (Nagy zaj és ellentmondás a jobboldalon.) Huszár Károly elnök figyelmezteti, Pakotsot, hogy ne beszéljen ilyen hangon a bíróságról. Pakots József: A társadalom Ítélete ebben ti kérdésben ellentétes a birói Ítélettel. Azt lehet lálni. hogy még ma sincs konszolidáció, mert a birói gyakorlatban az indulat és az elfogultság érvényesül. Huszár Károly elnök Pakolsot rendreutasítja. Zajos felkiáltások a kormánypárton: így nem lehet beszélni! Rendre! Rendre! — kiáltják Pakots félé, aki a nagy zaj iniatl csak percek múlva folytathatja beszédéi. Pakots József: Van egy társadalmi itélet. amely fájdalommal és megdöbbenéssel értesül erről az Ítéletről. Borbélv-Maezky Emil: így nem lehel beszélni. Pakots József: önöknek, akik ismerték Vázso­nyi Vilmos puritánságát, önöknek kell eléglétell szolgáltatni a halott emlékének. Kélhly Anna terjeszt elő ezután sürgős interpel­lációt az amerikai szeretetcsomagok ügyében. A szereteladományokal nem engedik be vám nél­kül, ezért felhalmozva elraktározták őket. 11a a vámkérdésekben történtek is visszaélések, né­hány bűnös miatt nem lehel sokszor ártatlant büntetni. Beszédét azzal fejezi be. hogy méltányos eljá­rási kér a pénzügyminisztertől. Bud János pénzügyminiszter az interpellációra adotl válaszában kijelenti, liogy a vámmentesség­hez nem járulhat hozzá a kormány, ha a cím­zettek az illelékeket lefizetik, akkor mint magán­csomagokat kezelik ezekel a szereteladományokal. Kélhly Auna nem veszi tudomásul a pénzügy­miniszter válaszát. Vass József népjóléti miniszter felháborodás­sal állapította meg. hogy az amerikai csomagok nagyrésze hulladékokat, szennyest tartalmaz. Nem válik a nemzet becsületére, ha ilyen akciót kez­denek meg Amerikában. Kabók Lajos: Lássák el idehaza az éhezőket! A Iláz a miniszter válaszát tudomásul veszi, ezzel az ülés félháromkor végei ért. Hoór professzor éles támadása a kultuszminiszter ellen a felsőház ülésén. Budapest, junius 23. Wlassicli Gyula báró elnök pontban 10 órakor nyitotta meg a felső­ház üléséi. W'aldbott Kelemen báró. az első szónok arról beszéli, hogy agrárország vagyunk, egye­düli létalapunk a termelés. Kifogásolja, hogy mostohán dotálják a földmivelésügyi tárcíl. Somssicli László gróf mindenekelőtt a nem­zetgyűlés ideje alatt elkövetett törvényhozási hibák kiküszöbölését sürgeti. Nem szabad rendszerré tenni a rendelettel való kormány­zást, mert alkotmányos államban tételes tör­vények alapján kell kormányozni. Ezután a vármegyék kérdésére tér át. Nem tartja al­kalmasnak a moslani időpontot a vármegyei reformra. Igazi nemzeti életről ott nem lehet szó, ahol mindent csak a kormányzattól vár­nak. $ •'* Simonsits Elemér szerint olyan irányú kez­deményezésre volna szükség, amely a felső­háznak a törvényhozás működése terén szé­lesebbkörü érvényesülést biztosítana. Vay László báró a löbbtermelést sürgeli és a termelés minőségének fokozását. Kapij Béla a kultusztárca költségvetésével foglalkozott. Wlassicli Gyula báró elnök a tanácskozást két órakor félbeszakítja és folytatását délután 4 órára állapítja meg. Az elnök jelenti; hogy a képviselőháztól álcr­kezett a balesel és betegség elleni kötelező bizto­sításról szóló törvényjavaslat. Bernát István szólalt fel ezután, aki tör­ténelmi visszapillantást vetett a magyar költség­vetés fejlődésére. A hitelkérdéssel foglalkozott ez­után és hangoztatta, hogy ha javulást akarunk el­érni ezen a téren, ugy vissza kell térni a nemzet­nek újból a régi takarékossághoz. Foglalkozott az elválások és öngyilkosságok ijesztő növekedésével és felhivla a kultuszminisz­ter és a népjóléti miniszter figyelmét erre a kér­désre. Javasolja, hogy lépjünk ki a Népszövet­ségből. amelytől ugy sem várhatunk semmit. A költségvetési elfogadja. Ezután Hoór Károly egyetemi tanár szólalt fel és éles támadást intézett Ivlebelsberg Kunó kultuszminiszter ellen. Hibáztatja a kultusz­miniszter kultúrpolitikáját, amelynek az egye­temi oktatás a gerince, pedig a kulturfolényl nem az egyetemek, hanem a jól felszerelt kii zépiskolák biztosítják. Négy rosszul felszereli egyetemre nincs szüksége ennek az országnak, a vidéki egyetemek közül kettőt nyugodtan meg lehelne szüntetni. Hosszasan foglalkozik az Ádám-üggyel és azt íejlegeli, hogy Ádám professzor kinevezésével a kultuszminiszter törvényellenességet kövelelt el. Végül kijelenti, hogy nincs bizalma a kultuszminiszter iráni, ezért a javaslatot nem is fogadja el. Szigetiig János a középosztály érdekében szólal fel, majd az elnök az ülést bezárta Prágában délelőtt hiába várták az óceánreptilőket, délután váratlanul érkeztek meg. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Chamberlin és Leuine érkezése délelőttre volt jelezve Prágába, de a pilóták hosszú várakozás után sem érkez­tek meg, ugy, hogy a közönség és a fogadá­sukra megjelent hivatalos kiküldöttek is csa­lódottan távoztak a repülőtérről. Délulán hat órakor azután minden bejelen­tés nélkül Chamberlinék megérkeztek a prá­gai repülőtérre, ahol csupán a repülőtér parancsnoka fogadta őket. Hivatalos fogadta­tás nem is volt, közönség sem volt jelen, mert már nem tudtak senkit sem értesíteni a pilóták érkezéséről. Csak akkor tudták meg Prágában, hogy Chamberlinék megérkeztek, amikor automobilon a repülőtérről a városba értek, amelynek uccáin a közönség óriási ünnepléssel fogadta az óceánrepQlőket. /1 Népszövetség világrenaörséget létesít a bankfegyQamisitások üldözésére. (A Délmagyarország genfi levelezőjétől.) A Népszövetség tanácsülésével párhuzamosan több szakbizottság ülésezik Genfben. Junius 8-án ült össze a Népszövetség pénzügyi bizott­sága a következők megtárgyalására: A görög és bolgár menekültek letelepítése, Danzig szabad város pénzügyi helyzete é.-> kölcsöne, az osztrák és magyar népszövetségi kölcsönök maradványainak felhasználása, köl csön Eszlország számára. Junius 17-én meg­kezdődöli a katonai költségvetés szakbizottsá­gának tanácskozása, amely egységes sémát dolgoz ki az összes államok katonai költség­vetésére. 20-án a mandátum-bizottság kezdte meg a gyarmati hatalmak évi jelentéseinek megvizsgálását. Végül ma a bankjegyhamisi­tások leküzdésére kiküldőit szakbizottság kezd­te meg tanácskozásait. Az elmúlt év júliusában a pénzügyi bizott­ság a Népszövetség tanácsának határoz Ua alapján körkérdést intézett 43 állani jegybank­jaihoz, amelyek mindannyian a bankjegyha­misilások elleni küzdelem érdekében nemzet­közi egyezmény lélesilése mellett foglaltak ál­lási. Erre a pénzügyi bizottság előterjesaé­sekel dolgozolt ki a nemzetközi egyezmény alapjaként. A tervezet egységes rendszabá­lyokat tartalmaz az összes államok rendőr­ségei és bíróságai, illetőleg ezeknek együtt­működése szempontjából. A Népszövetség mel­lett nemzetközi hivalal létesülne a bankjegy­hamisítás üldözésének ellenőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom