Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-15 / 136. szám

1927 juniiis 15. DELMAGYARORSZAG 3 A tábla megállapította, hogy Andor Zsigmond nem követett el bűncselekményt és ezért felmentette. nem arra a óvadéklevél elő­(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tábla Kovács Rókus-tanáesa kedden Andor Zsigmond volt szegedi színigazgató el­len hozott első Ítéletet — akit, mint ismere­tes. a törvényszék sikkasztás címén egyhónapi fogházra ítél1 — megváltoztatta és a vádlót lat a vád alól [elmentette. A törvényszéken dr. Apczy Ernő törvény­széki bíró február 21-én ítélkezett Andor Zsig­mond bűnügyében. A vád szerint Andor, hogy a csődnyitást elkerülje, olyan színészeket szer­ződtetett, akik óvadékkal rendelkeztek. így többek között leszerződtette Rónai Imrét is, akitől óvadék címén 10 millió koronát vett lel. Az óvadéklevél értelmében a 40 millió koronát a csődhitelezők kielégítésére kellett volna fordítani. Andor Zsigmond azonban — mondotta a vád — 1926 augusztus elején Réti L. Pál színházi ügynökségnek más adós­ság címén a 10 millió koronából 5 milliót fizetett le és így Rónai pénzét célra fordította, amelyet az irt. Andor Zsigmond kihallgatása alkalmával tagadta a vádbeli cselekmény elkövetését. Elmondotta, hogy Rónai 10 millió koronája nem kifejezetten óvadék volt, hanem kölcsön és nem volt ki­kötve az. hogv azt milyen célokra kell for­dítani. A törvényszék több tanul hallgatolt ki, majd meghozta Íté­letét és Andor Zsigmondot egyhavi fogházra itélle. Az ítélet kiszabásánál a törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlóit bün­lellen előéletét és sulvos anyagi helyzetét. Andor Zsigmond felebbezése folytán így ke­rült az ügy a íábla elé. A keddi tárgyaláson a törvényszék ítéletét :Vesztényi Antal táblabíró ismertette, majd dr. Burger Béla Andor Zsigmond védelmében mondotta el védőbeszédét. Előadta bizonyitás­kiegészilési kérelmét és kifejtette, hogy Rónai Imre vallomása szerint határozottan beleegye­zett abba, hogy Andor a M millió koronát tetszésszerinti célra fordíthatja. Az nem tilkolt dolog — mondotta a védő - , hogy a szorult helyzetbe került színigaz­gató csak olyan színészeket szerződtetett, akik óvadékkal is rendelkeztek. Az így leszerződött színészek azonban nem óvadék, hanem köl­csönügyletet kötőitek a színigazgatóval. Rónai szempontjából, amikor a 40 millió koronát átadta, teljesen közömbös volt, hogy Andor milyen célra fordítja a pénzt. Neki csak az volt a fontos, hogy szerződésbe kerüljön és hogy pénzével Ancor kielégítse azokat a hitelezőit, akik pénzüket követelték. Dr. Zombory Jenő főügyész­helyettes ellenkező állásponlol vitatott. Azl ígyekezeil bizonyítani, hogy Rónai kifejezetten óvadék címén adta át Andornak a 40 milliót. A sértett azl remélte, hogy így Andor továbbra is szín­igazgató marad és így ő biztos szerződéshez jut. Andor azonban a 10 millió koronából öt milliót más célra fordított és így meg kell őt büntetni. A tábla rövid tanácskozás után meghozta ítéletéi és a törvényszék ítéletét megváltoz­tatva, Andor Zsigmondot felmentette a sikkasztás vádja alól. A tábla rövid indokolásában megállapította, hogy Andor 192G augusztusában, mint szegedi színigazgató azért utazott fel Budapestre, hogy olyan tagokat szerződtessen, akiknek pénzük van. Ezektől a színészektől pénzkölcsönöket vett fel és ennek lejében leszerződtette őket. A leszerződtetett színészek, igaz ugyan, hogy óvadék címén adták a pénzt, de ez nem volt egyéb, mint kölcsön. Az óvadéklevélnél nem a tartalmat, hanem a kölcsönadó akaratát vette figyelembe a bíró­ság. Mert Andornak szorult helyzetében nn> óvadékra, hanem kölcsönre volt szüksége. A 40 millió korona átvétele alkalmával Andor arra kötelezte magát, hogy a 10 milliót egy hónap múlva visszafizeti. Ez a tény mái­magában ellenkezik az óvadék természetével, továbbá az is, hogy a kölcsönadó színészek kamatot kötöttek ki maguknak. E lények arra késztették a táblát, hogy az ügyletet kölcsönügyletnek tekintse. így tényként állapította meg a tábla, hogy Andor Zsigmond nem követte el a sikkasztás bűncselekményét, amikor a Rónai-féle 40 millió­ból ötmilliót a Réti-cégnek kifi­zetett. Az ítélet ellen dr. Zombory Jenő főügyész­helyettes semmiségi panaszt jelenteti be. Andor Zsigmond egyébként már kora reg­gel megjeleni a tábla épületében, de nem vett részt a felebbviteli tárgyaláson. A folyosón várta meg az Ítéletet. Érdekes momentuma volt a tárgyalásnak, amikor a fölmentés ki­hirdetésekor a tárgyalóteremben lévő Rónai Imre — akit sértett «-ként aposztrofáltak — kiszaladt a folyosóra és közölte Andorral a tábla ítéletét. Andor szinte könnyezve vette tudomásul a felmentést. Gárgyán Mifiály pöre fia ellen, alci rágyújtotta (}ászát. Ki az uj A járásbíróság nyolchónapos terminust tűzött tárgyalásra. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi tőrvényszék slatáriális bírósága nem­régiben gyújtogatás büntette cirnén 10 évi bör­tönre ítélte Gárgyán Mátyást, aki édesapjnr.i, Gárgyán Mihályra rágyújtotta a házat. Gár­gyán Mátyás tettét bosszúból követte el. Apja ugyanis fiára iratta házát és 10 holdas bérielét, azzal a kikötéssel, hogy a fiu édesapját élele végéig köteles eltartani. A szerződés átruházása után azonban Gárgyán Mátyás azt kövelelte, hogy édesapja hagyja el a házal. Gárgyán Mihály vona­kodott ennek eleget tenni, mire a fiu felgyújtotta a házal. Gárgyán Mihály a statáríális biróság súlyos Íté­lete után sem boesájlott meg fiának és elhatá­rozta, hogy fiára álruházolt városi bérleli szerző­dés hatálytalanítását fogja kérni a bíróságtól, mert fia hálátlan volt az apával s z e m­b e n, amikor a házat rágyújtotta és halálát kí­vánta. A szegedi járásbíróságon dr. László Gábor járásbiró kedden ¡árnyalta az érdekes pórt. A tárgyaláson börtönőrök fedezete mellett a 10 évi börtönre itélt Gárgyán Mátyás is megjelent. A tár­gyaláson Gárgyán Mihály képviseletében dr. K o r­mányos Benő adta elő a várossal kötött szer­ződés hatálytalanítását célzó kérelmet. A 10 évi börtönre ¡'.élt Gárgyán Mátyás képviseletében dr. Kers c li Ferenc azzal érvelt, hogy Gárgyán Má­tyás nem ajándékba kapta a bérletet, hanem pénzért v e 11 e, a bérletátruházás törvényes formák közöli történt, amit birói ilélettel hatályta­lanítani nem lehet. Az előterjesztések után mind­kél fél jogi képviselője tanukat jelenlett be. amire a biróság a tárgyalást elnapolta és annak foly­tatását 11)28. február í) érc tűzte ki. A 8 hónapos terminuskilüzés természetesen nagy elégedetlenséget keltett a felek között. Az el­járó bíró azonban kijelentette, hogy rövidebb ter­minust nem adhat, mivel már minden napja le van foglalva és igy kénytelen hét-nyolc hónapos kitűzésekkel dolgozni. Itt emiitjük meg, hogy a gon ilyen hosszú terminusok nak. szegedi járásbirósá­n a p i r e n d e n \ an­Baliaui SKatiár két nap óta Szegeden, a Somogyi Könyvtárban kutat fontos történelmi adatok után. Ragyogónak látja Magyarország jövőjét, de az Osztrák—Magyar Monarchia visszaállítását lehetetlennek tartja. mindig udvarias a titkot: e s történeti u­(A Délmagyarország munkatársától) Két nap óta igen érdekes és igen előkelő ven­dége van a Somogyi Könyvtár hűvös olvasóter­mének. Ott ül a leghátulsó asztal mellett, előtte az öreg, kopoll födelü könyvek garmadái he­vernek, galambl'ehér feje alig látszik ki a könyv­rengetegek mögül. Az olvasóterem közönsége mos­tanában nagyon megfogyatkozott, a széles aszta­lok között alig néhányan üldögélnek. Hiába, a nyári hőségben kissé álmosító hatásuk van a fe­kete betűsoroknak. Ezek közül a kisszámú láto­gatók közül sem ludja senki, hogy ki az a ked­vesaren, mosolygó szemű öreg ur. olt az utolsó sorban. Szőke Mihály, a muzeuin könyvtártisztje árulta el súgva — B a 11 a g i Aladár, a h i r dós a vendégün k. Az ősz professzor, aki néhány évvel ezelőtt kapta meg a budapesti egyetem aranydiplomáját, száz letanitott egyetemi félév ritka elis­mervényén bámulatos rugékonysággal pattan föl a helyéről, amikor Szőke Mihály engedelmet kér tőle, hogy bemutasson. Szinte kérdezés nélkül mond el mindent, amire kíváncsi lehet egy újság­író. Dicséri Szegedet. A dicséret az első szava. Xem a vendég sablonos dicséretét mondja, nem azzal kezdi, hogy nagyon meg van elégedve, hanem pontosan meghatározza, hogy mi letszett meg kri­tikus szemének ebben az alföldi városban. A tisztaság és a könyvtárak. -— Sohasem hittem volna, hogy egy alföldi városban ilyen nagy gondol fordítanának a tisz­taságra. Azt hittem, hogy tisztább tejcsarnokot, mint a hollandiai tejcsarnokok, el sem lehel kép­zelni. Ma reggel egy tejcsarnokban reggeliztem, a padlótól kezdve az utolsó tejes üvegig, min­den ragyogott benne. Azl sem hitleni volna, hogy ilyen nagy kulturát találok. Véleményem szerint a k u 11 u r a fokmérője mindenütt a könyvtár. Sok, nagyon sok könyvtárat átbön­gésztem már életemben a világ minden tájékán, de mondhatom, hogy nagyon kevés olyan szép és olyan értékes könyvtárat találtam, mint ez a Somogyi Könyvtár. Voltain az egyetemi könyvtárban is. de az. meg­mondom őszintén, nem sokat ér. Itt azonban mindent megtalálok, amire szükségem van és ami a legfontosabb, nehézség nélkül, pillanatok alatt megkapok mindent. — Mosl vagyok élelemben negyedszer Szegeden. Először akkor jártam itt, amikor még élt a leg­ideálisabb magyar papok egyike, Löw Lipót és amikor még D á n i Ferenc, a negyvennyolcas vésztőrvényszék elnöke volt a főispán. Akkoriban jelent meg első munkáin, A magyar testőrség története. Nagyon tetszett Löw Lipótnak. Amikor meglátogattam, vállamra telte a kezét és valami zsidó áldást mondott rám. — Abban az időben Szeged még nagyon sze­gényes parasztváros volt. a kultura nyomait nem igen lehetett fölfedezni benne másutt, mint a franciskánus barátok öreg kolostorának könyvtárá­ban. Még csak jóravaló szállodát sem találtam itt. A nyolcvanas években kélszer is voltam Sze­geden. Akkor páter Bognár Márk volt a francis­kánusok szegedi rendházának a főnöke. igen nagyludásu szerzetes. Ili jártam nem sokkal ezután is. a piarista főnök. M a g y a r Gábor meghívására előadást tartottam a Dugonics Társaságban, ha jól emlékszem a törökök kivonulásának évfordu­lóján. Előadásomnak a címe Szeged a t ö­r ö k v i 1 á idején volt. Azóta sem volt olyan szép publikumom soha. Arra is emlékszem, hogy nagyon sok szegedi szép lány hatl^ilotl végig. — Mosl vagyok itt negyedszer. A könyvtárakat bújom végig, ujabb adatokat, könyveket kutatok munkámhoz, a főváros tört é­n eléli ez. Itt a Somogyi Könyvtárban nagyon könnyen megy a dolgom. Két nap óta vagyok itt és már is rengeteget jegyezhettem fel. — Szegednek most az a tragédiája, hogy az ország sarkára került, hogy halárváros lelt belőle. Pedig erre a városra néz az egész Bánát és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom