Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-15 / 136. szám

628 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 juniiLs 16. egész Bácska. Az élet nem változik meg addig, amig a keretek ineg nem változnak. Itandithelelle.ii tiiltcl hiszem, hogy a tör­ténelmi és a gazdasági szükségszerűség rövidesen előidézi ezeket a változásokat. — A mai keretek már csak azért sem lehetnek tartósak, mert a világhistóriának, az uj világ­históriának nagyobb gazdasági egységekre van szüksége, a törpe, mesterségesen előidézett balkáni egységek nem maradhatnak fent sokáig. De lebelellennek tarlóin a régi osztrák—ma­gyar monarchia visszaállítását is, amely szent meggyőződésein szerint humbug volt mindig. Állítom és bizonyítom, hogy Ma­gyarországnak soha sem volt alkot­m á n y a, mert az, amit az osztrákok alkotmánynak neveztek, minden egyéb voll, csak alkotmány nem. Az osztrák urak négyszáz évig szipolyozták ezt az országol, amely a monarchia alapországa volt, hiszen vérrel, katonával, élelemmel mi tápláltuk az egész birodalmai. \ szegedi negyvenliulos regimenttel a há­ború alall ugyanaz történt, ami a rég'y századig tarló Habsburg uralom alall Magyarországgal. Nekem kellene megírnom ennek a feláldozott ma­gyar regimentnek a történetéi, nagyon szomorú dolgokat irnék meg benne. Megírnám benne azt is, hogy a negyedik osztrák regiment, a hircs Deutschmeister az egész háború alatt egyetlen egyszer sem volt a fronton. — A magyar históriában ezeket kell nézni, meg- j látni és megállapítani minden indulatosság nél- ! kül ugy, ahogyan én teszem. Indulatosság nél- I kül lehet igy megállapítani, hogy az osztrák ura- 1 lom oktalan és tudatlan volt mindig, hogy hum- j büg Vörösmartynak az a mondása, amely a ma­gyarul soha meg nem tanuló Habsburg uralkodók­ra vonatkozott. hogy »a legelső magvar ember a király«. Egész életemben ezeket a dol­gokat kutattam, kerestem, nagyon sokat találtam és publikáltam és az igazamat bizonyítja, hogy eddig még egyetlen adatomat sem cá­folta meg senki. Ballagi Aladár ezeket a nagyon sulvos dolgokat tényleg indulat nélkül, a tudós, a hetvennégy esztendős galambfehér hajú bölcs mosolygós nyu­galmával és biztonságával mondotta. De fiatalos tűzzel villant fel szeme, amikor megkérdeztük, hogy — mini a história alapos ismerője —, hogyan látja Magyarország jövőjét? — Ragyogónak — mondotta lelkesedve —, hittel hiszem, hogy ez a történelmi abszur­ami most uralkodik, n e m 1 e ti e táti a n d ó. Baj csak Erdély románságával van. amely képtelen arra. hogy idegen nyelvet megtanuljon. de nyelve ragad. A legbiztatóbb momentum még­is az, hogy a b a I k a n i z á 11 m agyar t e r ü 1 e­t e n m o s l ni á r tüntet ő 1 e g m a g y a r u 1 be­szél mindenki, még az idegen nyelvűek is. Ballagi professzor ezután készülő nagy munkájáról beszél, amelynek első kötete »Buda és Pest a világirodalomban címmel angol és magyar nyel­ven nem rég jelent meg. Ezt a munkát a főváros megbíz á sá bó 1 k é sz i 1 i. — ötvennyolc éve dolgozom rajta tulajdon képe n — mondja —, ötvennyolc évi munkám eredményét publikálom most. Lehet, hogy hiúság, ha elmondom, hogy nagy örömmel töltött el. ahogyan a nemzetközi tudományos kritika fo­gadta c/.t a könyvemet. Az egyik párisi kritikus azt irta, hogy mikor les/ a franciáknak egy olyan embe­rük, aki az éli könyvem iniolájára meg­tudja majd irui Páris történőiéi. — A három kölct mindent magában foglal, tör­ténelmei, irodalomtörténetet, bibliográfiát és a ma­gyar főváros történetén keresztül megmondja eros dum majd az egész Ugy gondolom. Magyarország igazi történetét is. hogy megjelenése ulán sutba lehel dobni az összes eddigi lörléiielmi tankönyvekel. Indulat nélkül sorakoztatom fel az adatokat, de adataim olyanok lesznek, mint a vitriol, elé­gelnek minden történelmi hazugságot és ámítást, megsemmisítenek minden fikciót. Az ősz professzor ezután ismét Szegedről be­széli. a magyar Alföld fővárosáról, amely bizo­nyos tekintetben értékesebb, nagyobb, mint Buda­pest. A következő pillanatban már ismét az öreg könyvek fölé hajolt és szorgalmasan jegyezgette azokat a bizonyos adatokat. Magyar László. Csak néhány napig! Valódi Keleti perzsaszőnyegek előrehaladott idényre való tekintettel rendkívüli olcsó kiárusítása Nemes Mihály szónyeg­áruházában Kelemen-ucca és Oroszlánucca sarok. Fizetési könrvitések ! 806 A szegedi színtársulat s a vásárhelyi szezon. A miskolci lársulalol jobbnak iarlják a vásárhelyiek a szegedinél. Újból foglalkoznom kell ez üggyel, főleg azért, hogy az utolsó napokban a vásárhelyi szezonról a helyi lapokban megjelent híreket helyreigazítsam. Feltétlen illetékes helyen szerzett informá­cióim ez ügyben ugyanis ugy szólnak, hogy a „Tófágas"-nak semmi köze sincs ahhoz, hogy a szegedi társulat most már több éven át folytatott működése Vásárhelyen az idei nyáron kétessé vált. Ennek egészen más oka van és pedig az, hogy a vásárhelyiek néhány hét előtt elkezd­ték ez ügyben a tárgyalást, a színház ügyét egyedül intéző intendáns ur azonban azt az álláspontot foglalta el, hogy ő a szegedi tár­sulatot szeptemberben már nem engedi Vá­sárhelyen játszani, mivel ekkor a társulatnak már Szegeden kell játszania. Ez a válasz természetesen arra késztette a vásárhelyieket, hogy más társulat után nézzenek. Elmentek Szolnokra és mivel a jelenleg ott játszó miskolci színtársulat tudva­levőleg toronymagasságban fölötte áll a mi jelenlegi társulatunknak, azonnal határoztak és Sebestyén igazgatóval majdnem végleg megállapodtak abban, hogy neki engedik át a vásárhelyi nyári szezont. Ebben a stádiumban történt azután, hogy valaki, talán Tarnai, rájött arra, hogy a vásár­helyiek állásfoglalása nagy, alig jóvátehető csapás volna a szegedi szintársulatra, mely­nek a makói és gyulai nyári elhelyezkedései még megközelítőleg sem nyújtanak hasonló előnyt mint Vásárhely és igy igyekezték reparálni a történt nem csekély hibát és hozzájárultak volna utólag ahhoz is, hogy szeptemberben Vásárhelyen játszhatik a tár­sulat. Hogy az előzetes visszautasítás mily, eny­hén mondva, teljes tapasztalathiányból előálló meggondolatlanság volt, e tekintetben csak arra mutatok rá, hogy — juliusban, az aratás hónapjában ugyan nem, — de augusztus— szeptemberben a színház Vásárhelyen, e vá­ros 60.000 jómódú lakosával és az elég nagy nyári színházával elsőrangú, valamennyi ma­gyar vidéki nyári szinháznál jóval nagyobb látogatottságot és bevételt biztosit, ugy, hogy annak idején, tapasztaltabb urak, mint a mos­tani intendáns, (elsősorban dr. Gaál Endre,) a legnagyobb erőfeszítést tették annak érde­kében, hogy a vásárhelyi színkört végre a szegedi színtársulattal összekössék. Annál kedvezőbb volna ez a megoldás, mivel szep­temberben minden társulat ráfizet Szegeden s itt csak szeptember utolsó napjaiban, vagy október elején kezdődik az igazi színházi élet. Ezt mindenki tudja, aki a színház iránt érdeklődik, csak az omnipotens intendáns ur nem. Ez azonban azzal a kedvezőtlen követ­kezménnyel járt, hogy amikor a szegedi tár­sulatot súlyos anyagi veszteség fenyegeti, amely egyedül a városra hárul, a visszauta­sítást csak akkor igyekeztek jóvátenni, amikor a vásárhelyi szinügyi bizottság tagjai már a jobb szolnoki társulatot kívánták, annál is inkább, mivel egyes tagjai még az utolsó hetekben itt Szegeden olyan előadásokat láttak, mint a Lili volt. Az ilyen előadások erősítették meg őket abban, hogy a nyári színházukat ne a szegedieknek adják, hisz ez az előadás nemcsak a szereplő színészek másodrendüségét bizonyította, de a színház zenei vezetését is a lehető legrosszabb szín­ben tüntette fel. Ezért történt most már az, hogy amikor a vásárhelyi szinügyi bizottság a színház oda­ítéléséről döntött, három tag Miskolc—Szolnok mellett, másik három tag Szeged mellett sza­vazott és csak a polgármester szavazata dön­tött Szeged javára. Emiatt, majdnem bizonyos, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés fogja I kimondani az utolsó szót. 1 Ahelyett most már, hogy hibánkat belátva, a vásárhelyieket minden módon megnyerni igyekeznénk, az intendáns ur a tegnapi ta­nácsülésen Makóról és Gyuláról beszélt, amely városok egyike nem is Ígérheti a Vásárhelyen várható bevételeket. Az inten­dáns urnák fontosabb álláspontjának és tett intézkedéseinek fentartása, mint a szegedi színtársulat jövője. A kárt majd megfizeti a város W E. A domaszéki gazdasági egye­sület jubileumi ünnepe. (A Délmayijarorszár/ munkatársától.) Ben­sőséges egyesületi ünnepély színhelye volt 13-án a domaszéki régi »zöldfás iskola« kör­nyéke ahol a Szeged-Domászéki Gazdasági egyesület alakulásának 25-ik évfordulóját a még életben lévő alapító tagok és az egyesületi vezetőség arcképcsoport albumának leleple­zésével kapcsolatban ünnepelte. Az ünnep délelőtt 10 órakor istentísztelet­tel kezdődött, ahonnan az egyesületek és testü­letek vezetése mellett az ünneplő közönség zászlók alalt átvonult a gazdasági egyesület szomszédos helyiségébe. A díszközgyűlést Ballu Imro elnök nyitotta meg. Az ünnepi beszédet dr. Fajka Lajos tartotta. A többi közöli a kö­vetkezőket mondotta: — Hálával és elismeréssel akarunk megem­lékezni verejtékező munkáselődeinkről, akik annví éven át elnemmondhaló szenvedések és felnenisorollialó nehézségek között arcuk verejtékében fürödve törték fel itt az első ugart, hogy Doma homokját termékennyé te­gyék és alkalmassá az emberi élet számára Elismeréssel adózott Papp Istvánnak, Gerle Imrének, Dobó Ferencnek, Pálfi Antalnak. Fischer Emilnek és Hegyesi Istvánnak, akik már nem érhették meg a 25 esztendőt, ív í érhették meg ezt a mai szép napot. — Folytatni fogjuk elődeink által megkez­dett munkát — fejezte be emelkedett hangon beszédéi — s Hitünkért, Hazánkért gazdasági osztályérdekeinket is védelmezve kezünkben a néhai jó Pálfi Antal és társai által kibontott zászlóval ezután is harcolni fogunk. Az egyesületi tagok nevében Berta Szilvesz­ter üdvözölte a vezetőséget és a megjelent népköri és társegyesületi küldötteket. Ezután dr. Lévai] Ferenc emelkedett szólásra, aki a becsületes munkának elegei tevő kisgazdákat üdvözölte Az ünnepséget társasebéd követte, amelyen a megjelent egyesületek kiküldőtlei szólallak fel,valamennyien a mull viszályainak feledése és az egvmásl kölcsönösen támogató baráts ig érdekeljen. Weltrel Lajosné ugy a maea, mint egyetlen kis leánya Teruska nevében fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy a szeretett férj és imádolt api Weltrel Lajos é etének 53. évében váratlanul elhunyt. A diága halottat (uníus 15-én déiu'án 4 órakor kísérjük a városi közkórháx halottas hizából a belvárosi temetőbe Örök pihenőre. Engesztelő szent mise a megboldogult lelki üdvéért szerdán, juniua 15-én reggel 7 órakor a rókusi p'ebánia-templomban. 796 Üzlethelyiség kiadó Széchenyi-tér és Vár-ucca sarkán lévő házunkban. Magyar Általános Takarékpénztár Rt. í szegedi fiókintézete KtSIcsey-ucca 11. 8n c Teljesen uf ! kölcsönszsák, | kölcsönponyva f CO q az idény közeledtére bármilyen célra legolcsóbban Od már előjegyezhető. BliChwald Tivadar. Telefon 205. -< | MERKÚR­KERÉKPÁR PFAFF varrógép, gyermekkocsi részletfizetésre ÖJÉKY GuminNt, alkatrészek nagybani árban. Krlegvzék ingyen. — Kaávaző részletfizetésre kaphatók a Détaa. gyarorszig kiadóhivatalában a legszebb éa kg« frtékaaebb nagyir kőnyrtk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom