Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-15 / 136. szám

626 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 junius 10. Alig lialudt azonban a Le Bourgel-í repülőlér­rol 20 kilométernyire, a motor defektet kapott, ugy. hogy leszállani kényszerült. Amikor a repü­lőgép földet ért. fellMtnilt, kigyulladt és porráégetl. Pelletiernek és kísérőjének semmi baja nem tör­tént. C&amberlin Budapesten. Budapest, junius 14. Chamberlin és Levinc elfogadták a magyar kormány meghívását. Az iwtiiwtwtwwwitw^^ amerikai repülők szerdán lesznek Bécsben, ugy hogy Budapestre csütörtökön érkeznek. Amsterdam—India. Amsterdam, junius 14. Holnap délelőtt indul útnak az itteni Schiphol repülőtérről az első utas-repülőgép, amely Hollandiából Holland-Indiá­ba és onuan vissza repül. A repülőgép végső célja Batávia. Útjában ériuteni fogja Budapestet, Stambult, Calcuttát, Bangkokot. Útját több szakasz­ban teszi meg. 00 j-1 betegágy mellől el Kell üzeni minden politikát.' 04 Hudupesl, junius 14. A képviselőház mai ülé­sén folytatták a munkásbiztositó javaslat tárgya­lásai. Tóth Pál beszédét azzal kezdi, hogy társadalmi berendezkedésünk nem tökéletes, ezt van hivatva korrigálni a törvényjavaslat. Az egész munkás­biztositó intézmény az orvosi kérdésen fordul meg. — Nálunk, sajnos, az orvos nem áll még azon a piedesztálon, mint másutt. Jánossy (íábor: Orvosa válogatja. Tótli Pál: Az orvosi kar egészen jól meg tu­dott lenni munkásbiztositó intézmény nélkül. — l)r az ország nem! — hangzik a válasz e kijelentésre a szociálislák oldaláról. Tólli Pál ezután a magyar orvosok sok pana­száról, az orvosi társadalom elprolctárializálódásá­ról, a falvak és a magyar tanyavilág sivár egész­ségügyi állapotáról beszélt. A következő szónok Bródy Ernő: Az államnak semmi esetre sincs joga, hogy egy intézményt, a melyei a munkások és munkaadók filléreiből tar­tanak fenn, a maga képére formáljon. Ez a mun­kaadók álláspontja is. — Nem tudnak bizonyítékot adni arra, hogy amikor a munkások és a munkaadók tartják fenn az intézményt, milyen érdekek kívánják, hogy éppen ők ne vehessenek részt az irányításban. lht'br Imre: Éppen ugy, mini nem az adózók vezetik az ország ügyelt. Maradjanak ki a munka­iadók. Bródy l'.ruö: A pénzt ők adják, a hatalmat önök kezelik. Most egész dalai lámái hatáskör adatik a pénztár elnökének, aki valószínűleg párt­politikus lesz! Dréhr Imre: Nem valószínű. Az államfő ne­vezi ki. Nem lehet itt gyanúsítani. Bródv Krnő: Tapasztaltuk már. hogy a kor­mány a saját* pártjához tartozó embereket helyez rl ilyen állásokban. — Az orvoskérdést hasonló módon intézlek el ebben a javaslatba», mint a tisztviselőkérdést. Az orvosok szerzett jogait elvehetik. Az elnök ne­vezi ki őket. Ismerteti ezután az orvosszövetség beadványát. Felolvassa azokat a kétségbeesett han­gú sorokat, amelyekben arról panaszkodnak, hogy szerzett jogaiktól elütik őket és 1720 orvost az uccára tehetnek. 1720 orvost nem lehet elűzni munkahelyéről és megfosztani egzisztenciájától. Vass József: Legnagyobb részüket megtartjuk. Bródy I->nő: Szóval egy kis részének helyzete bizonytalan. Vass József: Aki nem lelel meg, az ki log re­pülni! Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Ki álla­pítja meg, hogy megfelel-e? I'ropper Sándor: Szóval lesznek repülő orvo­sok? — A legelemibb dolog volna a mezőgazdasági munkások bevonása a biztosításba, ez alkalmas volna az orvosi superplus levezetésére is. A kis­iparosokat is l>e kellene vonni a biztosítás intézmé­nyébe. Meg kell valósítani az aggkori biztosítást. A bietegágy mellől el kell űzni minden pulilikát, minden világnezlctet. A következő szónok a keresztényszociálisla Kó­esáii Károly. Sürgeti az intézménnyel kapcsolatos intézetek létesítését, igy például a balatonmelletti üdülőtelepet. l)rélir Imre: Meg is lesz még ebben az évben! Esztergályos János: üdülőtelep és játckbank' Podinuniczky Fndre: Az is kell! Esztergályos János: Mi? Játékbank? (Nagy zaj). A Ház ezután egyszerű szavazással elfogadta Podmaniczky Endrének és társainak a nvole órás ülésre vonatkozó indítványát. Az elnök bejelentette, hogy holnaptól kezdve délelőtt 111 órától inegszakilás nélkül egyfolylá­bian délután bal óráig largyalják a munkásbiz­tositó törvényjavaslatot. Az ülés délután 2 óra 10 perckor ért véget. Hogyan szenvedett vereségei asz ipartestület vezetősége. (A Délmagyarország munkatársától) Városszerte nagy feltűnést keltett az ipartestület vasárnapi rendkívüli közgyűlése, amelyen Pálfy Dániellel az élükön, néhány független gondolko­zású és hátorszavu iparos felszólalása folytán az ipartestületi székház kisajátításánál sokkal, de sok­kal kedvezőbb feltételeket sikerült elérni, mint aminőket az elnökség elfogadás céljábpl előter­jeszteti. A Délmagyarország, amely min­denki előtt való hajbókolás helyeit az igazság és a közérdek szolgálatát tartja elengedhetetlen kötelességének, természetesen néhányszavas kri­tikával kísérte ezt a mi viszonyaink között is egészen ritka közéleti jelenséget. Erre a kritikára és a tudósítás egy-két tényállítására ma választ kaptunk, amelyet az • alábbiakban egész terjedel­mében közlünk: — Hónapokon keresztül tartó tárgyalások és alkudozások eredményeként vitte az elnökség a kiküldött bizottság elé a polgármester ur azon ajánlatát, mely szerint a város 167.180 jxmgőt és 50.000 darab téglát ad az ipartes­tületi ingatlanokért. A bizottság, amelynek ülesén Gombos István és Kis Géza bizotlsigi tagok is résztvettek, Ottovay István szakértői véleményének meghallgatása után ugy hatá­rozott, h'ogv felkeresi a polgármestert és meg­kísérli a vételáron felül 50.000 darab tégla helyeit 150.000 darab téglának az átadását kieszközölni. A bizottság engem bízott meg a fogadtatás megbeszélésével. A polgármester ur a bizottság által tervbe vett napon a szá­monkérő szék ülésén lévén elfoglalva, nem tudta a bizottságot a kitűzőit időben fogadni, de kérésemre — hosszas, úgyszólván tégláról­léglára való alkudozás után — megígérte a bizottság által kívánt 150.000 darab téglát. Tárgyalásom eredményét közöltem a bizotl­-„-,—, mely azt megnyugvással fogadt.i és a polgármester úrral való személyes tárgyalás iránti kívánságától elállott és többé hozzám, vagy az elnökséghez ilyen kívánsággal nem is fordult. Az elöljáróság egyhangúlag elfo­gadta a bizottság javaslatát és az ellen se .1 Gombos István, sem Ivís Géza szót nem emel­tek. — A közgyűlés előtt Körmendy Mátyás el­nök a kamara küldöttségének jelenlétében kérte a polgármestert, hogy jelenjen meg az ipartestület közgyűlésén, hogy közvetlenül ér­tesüljön az iparosság kívánalmairól, amelyek­ről már akkor tudtuk, hogy elégedetlen a város ajánlatával. Wimmer Fülöp kamarai elnök ugyanakkor kérte a polgármestert, hogy javítsa meg a város ajánlatát, mert az eddig felajánloll összegből az iparosság nem lesz képes uj ollhonl szerezni. A polgármester ur azonban kijelentette, hogy a város érdekeinek szem előtt tartásával a vételi ajánlatban tovább nem mehet és a közgyűlésen éj) azért nem kiván megjelenni, mert áltól tart, hogy tulkövetelö kívánságok előterjesztése esetén idegesen válaszolna, amit pedig okvetlen el akar kerülni. Nyomatékosan hangsúlyozta a kamara és az ipartestület együttes küldöttsége előtt, hogy az árajánlat­ban tovább nem mehet és legszívesebben a bíróság elé vinné az ügyet, jelezvén, hogy a város bármely pillanatban megszerezheti I a kisajátítási jogot. — Ilyen előzmények után az elöljáróság nem tehetett mást, mint a szóbanforgó javas­latot terjesztette a közgyűlés elé. Abból, hogy a polgármester a közgyűlésen meglepetésszerűen megjavította korábbi ajánlatát, azt a következtetési, hogv az ipartestület ve­zetősége »súlyos vereséget szenvedett«, levonni nem lőhet, annál kevésbbé, mert az utolsó pil­lanatban, saját elhatározásából és semmi­esetre sem a közgyűlésen elhangzott felszóla­lások hatása alatt változtatta meg elhatározá­sát, aminek az elöljáróság és az elnökség épp ugy örült, mint az ipartestület minden tagja. Nem i'elel meg azon állítás a valóság­nak, mintha az elnökség azzal akarta volna befolyásolni az elöljáróságot, hogy a kisajá­títási jog a városnak már kezében van. Ezl senki sen. állította. Ellenben igenis kötelesség­szerűen figyelmeztette az elnökség az elöl­járóságot arra, hogy a város a kisajátítási jogot bármikor megszerezheti és birói becslés esetén az ipartes­tület kedvezőtlenebb helyzetbe juthat, mintha elfogadja a város ajánlatát. — Nem helytálló az a panasz, hogy a bi­zottság tagjai a hatósággal közvetlenül nem tárgyalhatlak. Ezt megtehették volna, ha akar­ták volna. De ettől önként elállotlak. Legalább is szokatlan az eljárásnak az a módja, hogy az ipartestület elnöke, előljárósági és bizott­sági tagok a közgyűlésen támadják azokat a határozatokat, melyeknek hozatalában részt veitek és amelyek ellen a tanácskozás >k során kifogásuk nem volt. — Ilyen tényállás mellett igazságtalan és az iparosérdek ellen való a vezetőségnek olyan színben való feltüntetése, mintha ebben a nagyfontosságú kérdésben nem járt volna el kellő alapossággal és előrelátással. A város áldozatkészségének, habár kissé elkésve, do mégis jókor jöll megnyilatkozásából ezt a kö­vetkeztetést igazságosan levonni nem tehet és ez egyáltalában nem jelentheti a vezetőség ve­reségél. Szegeden, 1927. évi junius hó 14-én. Tisztelettel Dr. Pálfy József s. k. Nem hocsájtkozunk vitába dr. Pálfy József igen nobjlis liaugu felvilágosító soraival. Egyetlen egy megjegyzéssel azonban tartozunk még ennek az ügynek. Az ipartestület ügyeinek intézésével az iparosságnak egyre nagyobb tábora elégedetlen. Ez az elégedetlenség mindig gyakrabban kap han­gol é<s az elnökség, sajnos, nem vesz róla tudo­mást. Lehet, hogy a polgármester a rendkívüli közgyűlésen egészen váratlanul javította meg a város ajánlatát, ezzel szemben egészen bizonyos, hogy ez a megjavítás sokszázmilliói reprezentál az iparosság összesége javára és hogy a polgármesterben megvolt a szán­dék, hogy többet adjon annál, mint amennyivel az elnökség megelégedett és mint amennyit a köz­gyűléssel el akarl fogadtatni: De az urak, ugy látszik, rosszul tárgyaltak. Általában a minden irányban való liiperlojalitás jellemzi az ipartestület mos­tani vezetőségét és ezzel igazán nehéz eredményt elérni az egyre súlyosabb viszonyok közé kerülő iparosság részére. Nem mondjuk, hogy a handa­bandázás vezetne célra. De kis bátor szó, függet­len gondolkodás és föllépés s kizárólag az iparos érdekekre való gondolás minden esetre sok téren biztosítana az eddig elérteknél nagyobb eredményt. Ez a szellem esetleg a mostani esetben is megvéd­hette volna az ipartestület elnökségét egy elvitat­hatatlanul szokatlan és kellemetlen kudarctól. CHOLNOKY FÖLDRAJZI ÉS STATISZTIKAI ATLASZ Ára 32 pengő GYŐZŐ ANDOR KIADÁSA BUDAPEST í SZEGEDEN KAPHATÓ RÉSZLETFIZETÉSRE IS ! A DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓHIVATALÁDAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom