Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-22 / 118. szám

1927 május 22. ÜÉLM AGYABORSZAG 15 22 A Vásárhelyi-sugáruíoD még ebben az évben uj munkásházal épil a város. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismertettük már azt az átiratot, amelyet a szegedi kereskedelmi és iparkamara intézett a város hatóságához, közölve a Szegedi Munkaadók Szövetségének azt a kivánságát, hogy a város a lakásfelszabaditással járó veszedelem csökkentése érdekében még ebben az évben építtessen uj munkáslakásokat. A szegcdi ipari vállalatokat ugyanis a lakások közeledő felszabadításával kapcsolatban az a veszedelem fenyegeti, hogy a dráguló lakbér következtében lényegesen emelkednek majd a munkabérek, amelyek aztán a szegedi iparvállalatokat, amelyek amúgy is erős hendikeppel vesznek részt a versenyben, teljességgel versenyképtelenekké teszik. A város így uj kislakások teremtésével kettős célt is szolgálna, az egyik az, hogy védelmet nyújtana a kisegzisztenciák számára a túlzott lakbérigények ellen, a másik pedig az, hogy a szegedi iparvállalatokat is mentesítené a munkabérek emelkedésével járó rezsitöbblet alól. A polgármester a kamara átiratát véleményezés végett a mérnöki hivatalnak adta ki, ahonnan azzal a jelentéssel küldték vissza, hagy valóban nagy szükség lenne egy, vagy két nagyobb munkásház építésére, amelyek száz-száztiz lakással még a lakások májusban bekövetkező felszabadulása előtt elkészülhetnének a köztisztasági telep mögött épült munkásház mintájára. A két munkásház a mérnökség hozzávetőleges számítása szerint mintegy nyolcszázezer pengőbe kerülne. Szombaton délelőtt megjelent a polgármesternél Wimmer Fülöp kamarai elnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár, hogy érdeklődjenek a kamara átiratának sorsa iránt. A polgármester erről a látogatásról érdeklődésünkre a következőket mondotta: A kamara vezetősége arra kért, hogy az akciót ne csak helyeseljem, hanem tényleg építsek munkásházakat, illetve forszírozzam a munkásházak építését. Közöltem az urakkal, hogy én a magam részéről szívesen támogatom a kamara akcióját, mert szeretek építeni és tudom, hogy nagy szükség van Szegeden is uj lakásokra, különösen uj kislakásokra. Megmondtam azt is, hogy elhatározott szándékom legalább egy nagyobb munkásház jpittetése. Ha Kövér Tibor főmérnök elkészül az Imre, Rétli Alfréd is megszólalnak ebben a jazz bandes szellemi zenekarban, sőt egy sze¡íedi fiu is szerepel benne, még pedig erősen: C. s á k y József, a szobrász, aki a mi Tiszánk partjáról, a mi metropolisunkból került a szajnaparti keresztény Babilonba. (Nem tudom, a hivatalos város számon lartja-e és egyáltalában tudomásul veszi-e valóban nagy és híres fiát, de, ahogy innen látszik, Csáky József egyáltalában nem reflektál semmiféle ingyenjogu temetésre és elismerésre.) Tamás István könyve a legélvezetesebb olvasmányok egyike. Frissen és okosan beszél és beszéltet ez a fiatal író, akiben egy költő és egy bölcs is rejtőzik, sőt néha nem is nagyon rejtegeti magát. Lelki arcképrajzoló ez az uj szabadkai ember, aki nem hizeleg senkinek és aki megmutatja a lelki májfoltokat és anyajegyeket is. Hires emberek Tamás István elméjén és kedélyén keresztül: ez lehetne méltó cime ennek a könyvnek. A lírikus színezi és hangolja ezeket a portrékat, hol finoman, hol keményen, hol részvéttel, hol haraggal. Mennyi szereletlel és megértéssel öleli szivére Geo Cliar- i lest, aki költő és futóbajnok, ennek a modern korszaknak Pindarosa, aki pattogó sorokban áldozik a New Hudson gép győzelmes motorvezetőjének, aki a szelek szárnyán száguldott és megnyerte az uj olimpiai verseny koszorúját. A magyar fiúnak, Európa japánjának rokonszenve érzik abban a meleg beusőségben, amellyel Fuzsitát. a rajz Szép Ernőjét ajnározza. És mennyi világfias fölény van abban a módban, ahogyan a nyavalyás Henry Rotschild vagy az örökifjú Mistingette valódi ábrázatát mutatja meg. Tamás István könyvéhez Kosztolányii Dezső irt előszót. Ez az előszó a legméltóbb introitus ehhez a furcsa, lázas, szókimondó és jövendőmondó párisi fekele miséhez. Oroszlán-uccai uj városi bérház terveivel és költségvetésével, azonnal megbízást kap arra, hogy készítse el ennek az uj munkásháznak a terveit és költségvetését is. A városnak a Vásárhelgi-sugáruton van erre a célra megfelelő nagy telke. Ugy gondolom, hogy nem lesz akadálya annak, hogy még ebben az évben felépítsük ide a kérdéses munkásházat egyés kétszobás lakásokkal. Szeretnék nagyon a Móravárosba is építeni, azonban itt a városnak nincsen megfelelő telke. Nem lehetetlen azért, hogy erre is találunk majd valami megoldást. Érdeklődésünkre elmondotta még a polgármester, hogy a lakbérgaranciás bérházépilésekbőt, amelyekre már több érdekeltség is tett a városnak ajánlatot, a jelek szerint komoly dolog nem igen lesz. Nagyon súlyosak a feltételek. A város kélmilliárdnyolcvanmillió koronái kínál az fparlesliilel székházáérl. (A Délmagyarország munkatársától.) Közölte már a Délmaggarország, hogy az ipartestület vezetősége és a város hatósága között ujabb tárgyalások indultak meg az ipartestület Templom-téri széképületének megvásárlása ügyében. Erre az épületre, illetve az épület telkére a városnak az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban van szüksége, a telek ugyanis belenyúlik a Templom-tér szabályozási vonalába és igy a kultuszminiszternek a Templom-tér rendezésére vonatkozó terve csak akkor lesz végrehajtható, ha az épületet megszerzi és lebontatja a város. A kultuszminiszter szabályozási terve szerint, mint ismeretes, a fogadalmi templom körül árkádokkal díszített román stílusu zárt tér lesz, mert a templom a szakértők megítélése szerint csakis zárt téren érvényesül. A város hatósága és az ipartestület elöljárósága nemrégen már folytatott tárgyalásokat a testületi székház megváltása ügyében. A város hatósága akkor azt az ajánlatot tette, hogy a székházat elcseréli a Mars-téren levő javadalmi palotával. Ehhez a cseréhez azonAz ipartestületi főtitkár bejelentése alapján ujabb tárgyalások indultak meg, amelyek szombaton már konkrét megállapodást eredményezlek. Megjelent ugyanis a polgármesternél Körmendy Mátyás ipartestületi elnök és Pálfy József főtitkár, akik az iránt érdeklődtek, hogy a város mennyiért lenne hajlandó a széképületet megvásárolni. A polgármester kijelentette, hogy a város minden pillanatban megadja érte azt az összeget, amelyre annakidején a mérnöki hivatal az ipartestület Templom-téri székházát és a mellette lévő három kisebb épületet becsülte. Ez az összeg kétmilliárd és nyolcvanmillió korona. Az ipartestület vezetői erre közölték a polgármesterrel, hogy ajánlata alkalmas a komoly tárgyalásra. A lehető legrövidebb időn belül összehívják azt a bizottságot, amelyet az ipartestület közgyűlése ebben az ügyben kiküldölt és abban az esetben, ha a város ajánlatához ez a bizottság is hozzájárul, még junius első napjaiban összehívják az ipartestület rendkívüli közgyűlését, amely minden bizonnyal hozzájárul majd a bizottság javasban az iparlestület többsége nem járult hoz- | latához. így a kérdéssel a törvényhatásági zá, mert a javadalmi palj)la helyét nem ta- j bizottság is foglalkozhat már a juniusi közlálta megfelelőnek. Nemrégen azután megjelent a polgármesternél dr. Pálfy József ipartestületi főtitkár és bejelentette, hogy az ipartestület hajlandó megfelelő készpénzért eladni széképületét, amennyiben a Belváros szivében alkalma lenne helyette más, megfelelő épületet vásárolni. gyűlésen. Ha az ipartestület közgyűlése elfogadja a város ajánlatát, akkor megvásárolják azt a belvárosi telket, amelynek megvételére alkalom kínálkozik és még ebben az évben megkezdi az ipartestület a kérdéses épület átalakítási és kibővítési munkálatait. Készülő újítások A pénzügyminisztériumban most van fogalmazás alatt az általános forgalmi adóra vonatkozó összes eddigi jogszabályok gyűjteményes összeállítása, az úgynevezett Hivatalos Összeállítás. Ez az uj rendelet tartalmazni fogja az általános forgalmi adóra vonatkozó, eddig ismert szabályokon felül azokat az újításokat is — talán könnyítéseknek is nevezhetnők —, amelyekre a pénzügyi kormány a kereskedelmi és ipari körök sokszoros és nyomatékos sürgetése folytán végre elhatározta magát. A pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti felszólalásában is bejelentette, hogy a forgalmi adó-rendszeren változtatni nem kíván, — sőt egy közbeszólásra meg is jegyezte, hogy a forgalmi adó még száz évig is fennállhal. Ily biztató perspektíva mellett, amely emberi életkort meghaladó tartamot jósol e kedvelt adónemnek, jelentős érdekkel birhat, hogy a pénzügyi kormány egész adórendszerünknek bálványán, az érinthetetlennek tartott forgalmi adó-rendszeren mégis mily változtatásokat hajlandó eszközölni. E változtatások négy csoportba oszthatók: a) a bizományosok és ügynökök adózása, b) az őrlemények adója, c) a váltó adókötelezettsége, végül d) a külföldi kereskedelemmel szemben a hazai importáló nagykereskedelem inferioris helyzetének megszüntetése. A bizományosok és ügynökök kedvezményes adózása, mely szerint csak elért jutalékuk után tartoznak forgalmi adót fizetni, hosszú évek óta állandó vita kérdése a forgalmi adózás terén kialakult pénzügyi és birói gyakorlatnak. Hogy ki tekintendő bizományosnak és a bizományos ügylete mely esetekben esik a jutalékos adózás alá, e kérdések gyakran igen súlyos problémák elé állították a kereskedővilágot. Ahány pénzügyigazgatóság és forgalmi adóhivatal volt, annyiféle elbírálása alakult ki a bizományosok és ügynökök adózásának és a birói panaszok tömege fekszik a közigazgatási bíróság előtt a kérdés eldöntését várva. E vitás adózásnak szabályozása az uj rendeletben az eddigi tervek szerint akként fog történni, hogy a jutalék utáni kedvezményes adólerovásra jogosult az a bizományos vagy megbízott, aki az ügylet körül bizományba adójának vagy megbízójának elszámolási kötelezettséggel tartozik, aki ezen ügyleteiről elkülönített könyveket vezet és a bizományosi, vagy megbízási viszonya okirattal igazolható. A rendelet ezzel kiküszöböli az összes eddigi vitákat s többek között nem lesz akadálya a jutalék utáni adózásnak az, ha a bizományos jutalékát az előre nem limitálható felár képezte volna. Ha a bizományos, vagy az ügynök e három követelménynek megfelel, igényt tarlhat majd a rendeletnél fogva arra, hogy ne a teljes vételár, hanem csupán bizományosi, vagy ügynöki jutaléka után rójja le a forgalmi adóját és nem fog különbséget tenni az, hogy a jutalék százalékos összegben, vagy egyéb módon kerül kifizetésre. Jelentős könnyítés az is, melyet az őrlemények adólerovása tekintetében tervez a pénzügyminiszter. Az őrlemények után a malomban fogják a kétszázalékos forgalmi adót leróni s ezután az őrlemények további átruházása, még ezek feldolgozott formájában is, forgalmi adó alól mentes lesz. A liszt forgalmi adójának könnyítését már az adómérséklési törvényjavaslat is jelezte és jelentős változás itt az, hogy nem csupán a