Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-31 / 124. szám

DEM ftöYARORSZAö SZEGED : Szerkeszlöség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33.^Kiadóhivatal, kiUctünkttnyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon : 306. ^ Nyomda : LBw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » KEDD 1927 MÁJUS 31 0 0 0 III. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: tri ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfőldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. „Tótágas" a parlamentben. B A kisgazdák és a kultuszminiszter összecsapása Mészöly Gedeon körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén megint Mészöly­nap volt. Napirend előtt felszólalt Klebels­bcrg kultuszminiszter, amit még értünk, hi­szen a szombati ülésnek azon a részén, ame­lyen Berky Gyula szóvá tette az ügyet;, nem volt jelen és egyenesen szükséges volt, hogy a kultuszminiszter is megmondja véleményét. De szóvátette a Mészöly-ügyet az appropriá­ciós vita során Fábián Béla is, ami már egé­üzen szükségtelen volt, annyival inkább, mert Fábiánnak tudnia kellene, hogy ez az ügy nem politikai ügy. A kérdésnek ezzel a részé­vel és egyéb szegedi vonatkozásaival külön cikkben részletesen foglalkozunk és a Dél­magyarország álláspontját a parlamenti ese­ményekkel kapcsolatosan, de a szegedi vonat­kozásoktól teljesen függetlenül a Délmagyar­ország szerdai számában fogjuk kifejteni. Klebelsberg gróf elöljáróban azzal foglal­kozott, hogy hogyan alakult meg az egységes párt. Közte és Nagyatádi között sohasem volt ellentét. Foglalkozott Tóth Károly rek­tornak a Dél magyar országban tett vasárnapi nyilatkozatával, majd felolvasta Mészöly Ge­deon »férfias és magyaros« hozzáintézett már ismert levelét, amelyben a felelősséget elvállalja ugyan, de mindent visszavon. Fábián Béla ekkor igy szólt közbe: Pfuj Savonarola! A kutya sem adta volna elő még­egyszer a darabot! A miniszter ezután kijelentette, hogy a ka­tedrán nem lehet olyan politikai éleslátás, mint a parlamentben. Azt hiszi, hogy ezzel mindenkit megnyugtató módon el van intézve az ügy. Szabó Sándor: A sértettről a levél nem bé­náéi. Klebelsberg ezután energikusan megrója Szabó Sándort, hogy kormánypárti létére hogy kiálthatta közbe szombaton, hogy »vonjuk felelősségre a kultuszminisztert«. Kijelenti ez­után, hogy őt Mészöly darabjáért nem lehet felelősségre vonni. Az appropriációs vitában egyébként Fábián Béla mondott nagyobb beszédet a klinikai panamák­ról és beszéde során ő is rátért a Tótágas-ügyre. Többiek között ezeket mondotta: — Meg voltam lepődve, hogy a kultuszminisz­ter azzal növeli az egyetemi tanári kar tekintélyét, hogy nyilvánosan felolvassa ezt a nyilatkozatot. Az történt, hogy az egyetemi tanári kar egyik tagja darabol irt, amiért megtámadták s ezt mosl letagadja. Klebelsberg Kunó gróf: Nem tagadta le, szó kincs letagadásról! Fábián Béla: Nem letagadja, megtagadja a da­rabját. A tanár ur bocsánatot kér a kultuszmínlsz: fertői, hogy neki kellemetlenséget okozott. Klebelsberg Kunó gróf: Tiltakozom ellene, hogy bántsa. A tanár ur belátta, hogy tévedett, Ez fér­fias magyar szokás. \ Fábián Béla (a folyton közbeszóló Klebelsberg­kez): Ki beszél most? A miniszter ur, vagy én? Az elnök csenget és csendet kér. Fábián Béla: Sokkal szivesebben vettük volna, ha az a kemény magyar azt irta volna: Amit ir­tani, mint iró irtam és atnig ez a nemzet integ­ritását nem sérti, senkinek semmi köze hozzá. Ezután Magyary Zoltán >A magyar tudomány­politika alapvetése« cimü munkájából statisztikai adatokat olvas, hogy Magyarországon 1913-ban 839 egyetemi lanár volt. Bleyer Jakab: Egész Európában nincs ennyi! Talán magántanárokkal és az adjunktusokkal! labtoii Béla: Igen. 1926-bHn azonban ez a szám felnövekedett 1165-re. A budapesti egyetemen 1913­ban 227, 1927-ben 233 volt az oktatók szána. A késő délutáni órákban mégegyszer szóba ke­rült a Tótágas. A napirendi javaslathoz. Szabó Sándor szólalt fel, aki már az ülés elején is beszélni ki­vánt, de akkor nem kapott engedélyt. — Berky Gyula szombati beszéde során — mondotta —, néhány közbeszólást tett, amelyekre a kultuszminiszter ma válaszolva ugy tüntette fel őt, mintha a tárgyilagosságot túllépte volna. Ez le­hetséges, mert nagyon felháborodott az emlilelt szegedi színházi esemény felett. A kultuszminisz­ter nincs helyesen informálva. Értesülései szerint ugyanis az előadásra a főispán és a polgármester meghívta a kultuszminisztert és a földművelésügyi miniszteri is és azl a főispán és a polgármester, rendezték. Abban a levélben, amelyet a szerző a kultuszminiszterhez írt, egy szót sem szólott a sér­tettek kiengesztelése céljából. Ivőzbeszólásában azt mondotta: llol van a kul­tuszminiszter, aki felelős? Erre nézve megálla­pítja, hogy joga, sőt kötelessége a bírálat és a te­lelösségrevonás minden törvényhozónak. Kérdi: összefér-e az az egyetemi tanári dignilással az a rö­vidlátás, hogy a darab szerzője netn ludta, mi­lyen hatással lesz a darab a közönségre? Tiltako­zik az elten, hogy ebben a kérdésben valamely irodalmi társaság mondjon Ítéletet, mert ez poli­tikai kérdés. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszában kijelenti, hogy Mészöly tanár nyilatko­zatában elment annyira, amennyire ilyen dolgot utólag reparálni lehet. Visszavonta darabját és a darab nyomdai kéziratait. Bocsánatot kért és ki­fejezte Nagyatádi Szabó emléke iránti nagyrabecsü­lését. Azóta ő, a miniszter, intézkedett, hogy a reklor felküldte a darabot. Azt ma délben ineg is kapta s kiadta egyik re­ferensének, hogy jelölja meg azokat a részeket, amelyek politikai vonatkozásúak. Mihelyt ő ezeket a részeket átnézte, átadja a kéziratot a földmüve­lésügyi miniszternek is. Meg fogják vizsgálni, van-e a darabban olyan nyilatkozat, amely a bocsánatot kérő levél magyarázatain tulmenőleg sértő a kis­gazda társadalmi osztályra s azután határodnak az állásfoglalás kérdésében. Tiltakozik azonban az ellen, hogy Mészöly tanár szerencsétlen vállalkozá­sát bárminő kapcsolatba hozzák a szegedi egye­temmel. A főispánt, a rektort és a polgármestert sokkal többje tartja, semhogy feltételezné róluk, hogy ismerték volna a darabot és a darah is­meretében hivták volna meg a minisztereket. Tótágas-gaxdagyülés SssegedLen ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma délben a kisgazdák értekezletet tartottak a kupolacsarnokban, ahol bemutatták azokat az üdvözlő táviratokat, amelyeket vidékről küldöttek Berky Gyulának szombati beszédére. Itt szóba hozták, hogy a közeljövőben Szegeden a Tótá­gassal kapcsolatban kisgazda­gyűlést hívnak össze, abol tilta­kozni és tüntetni kívánnak Mészöly darabjának tendenciája ellen. Egyesek már arról is tudtak, hogy a vezetők érintkezést kerestek Korom Mihállyal, akit felkértek volna a nagygyűlés megrendezésére. A kisgazda képviselők hangsúlyozzák, hogy, a helyzet a miniszter beszéde után még sú­lyosbodott. Mészöly professzor felutazott Budapestre Tótágas" rendezőpéldányával, de a kultusz­miniszterrel nem beszélhetett. ,Ujabb mondanivalója nincsen.* Délmagyarország munkatársától.) Mé­szöly Cedeon professzor hétfőn reggel fel* utazott Budapestre és magával vitte a Tótágas rendezői példányát, hogy azt személyesen átadja a kultuszminiszternek és reflektáljon azokra a vádakra és támadásokra, amelyek ellene és szerencséilen színdarabja ellen felmerültek. A professzor azonban nem ta­lálkozhatott a miniszterrel, aki — ugy látszik — nem is helyezeit súlyt erre a találkozásra. Mészöly Cedeon megérkezése ulán azonnal a kultuszminisztériumba ment és ott Denhoff Antal miniszteri titkárnál jelentkezett. A titkár közölte vele, hogy a miniszter a parlament­ben van. Erre a professzor átadta a Tótágas rendezőpéldányát Denhoffnak, aki azt rögtőn a parlamentbe viite és átadta a kultuszmi­niszternek. Ez a rendezőpéldány ugyanaz, amelynek alapján a szegedi színház előadta a lótágas-i és pontosan megáilapitható be­lőle, hogy a rendező kék plajbásza milyen részeket hagyott ki az eredeti szövegből és milyen változtatásokat, enyhítéseket vitt végbe. Mészöly professzor addig, amig a titkár a Házban járt és a miniszterrel tárgyalt, a mi­nisztériumban várakozott. Terve az volt való­színűleg, hogy személyesen beszéljen a miniszterrel, azonban hiába várt, a miniszter nem jött és nem is hívta a professzort ma* gához. A minisztérium telefonján csak a titkár jelentkezett, aki azt közölte Mészöllyel, hogy a Tótágas-t átadta kultuszminiszternek. Klebelsberg Kunónak más mondanivalója nem volt a professzor számára. Mészöly Gedeon az esti gyorssal érkezett Szegedre. A Délmagyarország munkatársa megérkezése után beszélgetett a Tótágas szerzőjével, aki azonban nem nyilatkozott. — Én a magam részéről már elmondtam eddigi nyilatkozataimban és leveleimben min­den elmondani valómat, ujabb mondaniva­lóm nincsen, legfeljebb az, hogy a fejlemé­nyeket passzive várom. — Arról bizonyára tud professzor ur, hogy az egyik budapesti hétfői lap közlése szerint a kisgazdák ultimátumban követelték kated­rájának megszüntetését, — Igen, olvastam én is, de nem hiszem, hogy irásttudó ember ilyent követelhetne. Az egyetemet éppen ugy nem foszthatják meg egyik katedrájától, mint ahogy nem szüntethetik be azt a bankot, amelyiknek egyik tisztviselője sikkasztott. A követelt és beígért vizsgálatot nyugodtan várom, de nehezen tudom elkép­zelni, hogy milyen alapon indithatnák meg ellenem a fegyelmit. Legfeljebb bűnvádi el­járásról lehet szó, ennek a megindítása pedig a Nagyatádi családtól függ. Azt a tévedést el • kell még oszlatnom, hogy a minisztérium el­' rendelte volna a Tótágas kéziratkönyvének

Next

/
Oldalképek
Tartalom