Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1927-05-31 / 124. szám
DEM ftöYARORSZAö SZEGED : Szerkeszlöség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33.^Kiadóhivatal, kiUctünkttnyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon : 306. ^ Nyomda : LBw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » KEDD 1927 MÁJUS 31 0 0 0 III. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: tri ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUlfőldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. „Tótágas" a parlamentben. B A kisgazdák és a kultuszminiszter összecsapása Mészöly Gedeon körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén megint Mészölynap volt. Napirend előtt felszólalt Klebelsbcrg kultuszminiszter, amit még értünk, hiszen a szombati ülésnek azon a részén, amelyen Berky Gyula szóvá tette az ügyet;, nem volt jelen és egyenesen szükséges volt, hogy a kultuszminiszter is megmondja véleményét. De szóvátette a Mészöly-ügyet az appropriációs vita során Fábián Béla is, ami már egéüzen szükségtelen volt, annyival inkább, mert Fábiánnak tudnia kellene, hogy ez az ügy nem politikai ügy. A kérdésnek ezzel a részével és egyéb szegedi vonatkozásaival külön cikkben részletesen foglalkozunk és a Délmagyarország álláspontját a parlamenti eseményekkel kapcsolatosan, de a szegedi vonatkozásoktól teljesen függetlenül a Délmagyarország szerdai számában fogjuk kifejteni. Klebelsberg gróf elöljáróban azzal foglalkozott, hogy hogyan alakult meg az egységes párt. Közte és Nagyatádi között sohasem volt ellentét. Foglalkozott Tóth Károly rektornak a Dél magyar országban tett vasárnapi nyilatkozatával, majd felolvasta Mészöly Gedeon »férfias és magyaros« hozzáintézett már ismert levelét, amelyben a felelősséget elvállalja ugyan, de mindent visszavon. Fábián Béla ekkor igy szólt közbe: Pfuj Savonarola! A kutya sem adta volna elő mégegyszer a darabot! A miniszter ezután kijelentette, hogy a katedrán nem lehet olyan politikai éleslátás, mint a parlamentben. Azt hiszi, hogy ezzel mindenkit megnyugtató módon el van intézve az ügy. Szabó Sándor: A sértettről a levél nem bénáéi. Klebelsberg ezután energikusan megrója Szabó Sándort, hogy kormánypárti létére hogy kiálthatta közbe szombaton, hogy »vonjuk felelősségre a kultuszminisztert«. Kijelenti ezután, hogy őt Mészöly darabjáért nem lehet felelősségre vonni. Az appropriációs vitában egyébként Fábián Béla mondott nagyobb beszédet a klinikai panamákról és beszéde során ő is rátért a Tótágas-ügyre. Többiek között ezeket mondotta: — Meg voltam lepődve, hogy a kultuszminiszter azzal növeli az egyetemi tanári kar tekintélyét, hogy nyilvánosan felolvassa ezt a nyilatkozatot. Az történt, hogy az egyetemi tanári kar egyik tagja darabol irt, amiért megtámadták s ezt mosl letagadja. Klebelsberg Kunó gróf: Nem tagadta le, szó kincs letagadásról! Fábián Béla: Nem letagadja, megtagadja a darabját. A tanár ur bocsánatot kér a kultuszmínlsz: fertői, hogy neki kellemetlenséget okozott. Klebelsberg Kunó gróf: Tiltakozom ellene, hogy bántsa. A tanár ur belátta, hogy tévedett, Ez férfias magyar szokás. \ Fábián Béla (a folyton közbeszóló Klebelsbergkez): Ki beszél most? A miniszter ur, vagy én? Az elnök csenget és csendet kér. Fábián Béla: Sokkal szivesebben vettük volna, ha az a kemény magyar azt irta volna: Amit irtani, mint iró irtam és atnig ez a nemzet integritását nem sérti, senkinek semmi köze hozzá. Ezután Magyary Zoltán >A magyar tudománypolitika alapvetése« cimü munkájából statisztikai adatokat olvas, hogy Magyarországon 1913-ban 839 egyetemi lanár volt. Bleyer Jakab: Egész Európában nincs ennyi! Talán magántanárokkal és az adjunktusokkal! labtoii Béla: Igen. 1926-bHn azonban ez a szám felnövekedett 1165-re. A budapesti egyetemen 1913ban 227, 1927-ben 233 volt az oktatók szána. A késő délutáni órákban mégegyszer szóba került a Tótágas. A napirendi javaslathoz. Szabó Sándor szólalt fel, aki már az ülés elején is beszélni kivánt, de akkor nem kapott engedélyt. — Berky Gyula szombati beszéde során — mondotta —, néhány közbeszólást tett, amelyekre a kultuszminiszter ma válaszolva ugy tüntette fel őt, mintha a tárgyilagosságot túllépte volna. Ez lehetséges, mert nagyon felháborodott az emlilelt szegedi színházi esemény felett. A kultuszminiszter nincs helyesen informálva. Értesülései szerint ugyanis az előadásra a főispán és a polgármester meghívta a kultuszminisztert és a földművelésügyi miniszteri is és azl a főispán és a polgármester, rendezték. Abban a levélben, amelyet a szerző a kultuszminiszterhez írt, egy szót sem szólott a sértettek kiengesztelése céljából. Ivőzbeszólásában azt mondotta: llol van a kultuszminiszter, aki felelős? Erre nézve megállapítja, hogy joga, sőt kötelessége a bírálat és a telelösségrevonás minden törvényhozónak. Kérdi: összefér-e az az egyetemi tanári dignilással az a rövidlátás, hogy a darab szerzője netn ludta, milyen hatással lesz a darab a közönségre? Tiltakozik az elten, hogy ebben a kérdésben valamely irodalmi társaság mondjon Ítéletet, mert ez politikai kérdés. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszában kijelenti, hogy Mészöly tanár nyilatkozatában elment annyira, amennyire ilyen dolgot utólag reparálni lehet. Visszavonta darabját és a darab nyomdai kéziratait. Bocsánatot kért és kifejezte Nagyatádi Szabó emléke iránti nagyrabecsülését. Azóta ő, a miniszter, intézkedett, hogy a reklor felküldte a darabot. Azt ma délben ineg is kapta s kiadta egyik referensének, hogy jelölja meg azokat a részeket, amelyek politikai vonatkozásúak. Mihelyt ő ezeket a részeket átnézte, átadja a kéziratot a földmüvelésügyi miniszternek is. Meg fogják vizsgálni, van-e a darabban olyan nyilatkozat, amely a bocsánatot kérő levél magyarázatain tulmenőleg sértő a kisgazda társadalmi osztályra s azután határodnak az állásfoglalás kérdésében. Tiltakozik azonban az ellen, hogy Mészöly tanár szerencsétlen vállalkozását bárminő kapcsolatba hozzák a szegedi egyetemmel. A főispánt, a rektort és a polgármestert sokkal többje tartja, semhogy feltételezné róluk, hogy ismerték volna a darabot és a darah ismeretében hivták volna meg a minisztereket. Tótágas-gaxdagyülés SssegedLen ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma délben a kisgazdák értekezletet tartottak a kupolacsarnokban, ahol bemutatták azokat az üdvözlő táviratokat, amelyeket vidékről küldöttek Berky Gyulának szombati beszédére. Itt szóba hozták, hogy a közeljövőben Szegeden a Tótágassal kapcsolatban kisgazdagyűlést hívnak össze, abol tiltakozni és tüntetni kívánnak Mészöly darabjának tendenciája ellen. Egyesek már arról is tudtak, hogy a vezetők érintkezést kerestek Korom Mihállyal, akit felkértek volna a nagygyűlés megrendezésére. A kisgazda képviselők hangsúlyozzák, hogy, a helyzet a miniszter beszéde után még súlyosbodott. Mészöly professzor felutazott Budapestre Tótágas" rendezőpéldányával, de a kultuszminiszterrel nem beszélhetett. ,Ujabb mondanivalója nincsen.* Délmagyarország munkatársától.) Mészöly Cedeon professzor hétfőn reggel fel* utazott Budapestre és magával vitte a Tótágas rendezői példányát, hogy azt személyesen átadja a kultuszminiszternek és reflektáljon azokra a vádakra és támadásokra, amelyek ellene és szerencséilen színdarabja ellen felmerültek. A professzor azonban nem találkozhatott a miniszterrel, aki — ugy látszik — nem is helyezeit súlyt erre a találkozásra. Mészöly Cedeon megérkezése ulán azonnal a kultuszminisztériumba ment és ott Denhoff Antal miniszteri titkárnál jelentkezett. A titkár közölte vele, hogy a miniszter a parlamentben van. Erre a professzor átadta a Tótágas rendezőpéldányát Denhoffnak, aki azt rögtőn a parlamentbe viite és átadta a kultuszminiszternek. Ez a rendezőpéldány ugyanaz, amelynek alapján a szegedi színház előadta a lótágas-i és pontosan megáilapitható belőle, hogy a rendező kék plajbásza milyen részeket hagyott ki az eredeti szövegből és milyen változtatásokat, enyhítéseket vitt végbe. Mészöly professzor addig, amig a titkár a Házban járt és a miniszterrel tárgyalt, a minisztériumban várakozott. Terve az volt valószínűleg, hogy személyesen beszéljen a miniszterrel, azonban hiába várt, a miniszter nem jött és nem is hívta a professzort ma* gához. A minisztérium telefonján csak a titkár jelentkezett, aki azt közölte Mészöllyel, hogy a Tótágas-t átadta kultuszminiszternek. Klebelsberg Kunónak más mondanivalója nem volt a professzor számára. Mészöly Gedeon az esti gyorssal érkezett Szegedre. A Délmagyarország munkatársa megérkezése után beszélgetett a Tótágas szerzőjével, aki azonban nem nyilatkozott. — Én a magam részéről már elmondtam eddigi nyilatkozataimban és leveleimben minden elmondani valómat, ujabb mondanivalóm nincsen, legfeljebb az, hogy a fejleményeket passzive várom. — Arról bizonyára tud professzor ur, hogy az egyik budapesti hétfői lap közlése szerint a kisgazdák ultimátumban követelték katedrájának megszüntetését, — Igen, olvastam én is, de nem hiszem, hogy irásttudó ember ilyent követelhetne. Az egyetemet éppen ugy nem foszthatják meg egyik katedrájától, mint ahogy nem szüntethetik be azt a bankot, amelyiknek egyik tisztviselője sikkasztott. A követelt és beígért vizsgálatot nyugodtan várom, de nehezen tudom elképzelni, hogy milyen alapon indithatnák meg ellenem a fegyelmit. Legfeljebb bűnvádi eljárásról lehet szó, ennek a megindítása pedig a Nagyatádi családtól függ. Azt a tévedést el • kell még oszlatnom, hogy a minisztérium el' rendelte volna a Tótágas kéziratkönyvének