Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-31 / 124. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 május 31. felküldéséi. Ilyent a minisztérium nem ren­delhet el, mert én, mint szerző, nem vagyok egyetemi tanár, a darabot nem mint egyetemi tanár irlam. A kéziraikönyvet saját elhatáro­zásomból vittem fel a kultuszminiszternek és azért vittem fel a rendezőpéldányt, mert ab* i ban Baróti József rendező bejegyzésein kivül más, tőlem származó jegyzet nincs és igy nem foghatják esetleg reám, hogy utólag vé­geztem némi enyhilésekei. Mást nem is mondott Mészöly professzor. í > » • v » >t/r rr fT| A Risgaxdálc levelet intézetei*, a Kultusxminisssterliesz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma este Erdélyi Aladár, Kálmán Jenő, Te­leki Tibor, Weichert Miklós, Simon András, Szabó Sándor, Pogány Frigyes, Mándy Samu, Neubauer Ferenc, Graeífl Jenő és Melczer László aláírásával Berky Gyula levelel adott át a kultuszminiszternek. A levélben többek között ezeket irlák: — Amidőn, mint közludomásu, a Szegeden összegyűlt egyetemi tanárok előtt Szeged város színházában egy szegedi egyetemi tanárnak, Mészöly Gedeonnak, »Tótágas« cirnü színda­rabjában meggyalázva látjuk az általunk mélységes tisztelettel becsült Nagyatádi Szabó István emlékét, felkérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék egyrészről annak céljából, hogy a tényállás tisztán álljon, másrészről, hogy a lényállás alapján véleményt alkothassunk afelől, hogy ez a mindnyájunkat megdöb­bentő kegyeletsérlés kinek közreműködésével, illetve kinek mulasztásával jöhetett létre, a tényállást teljesen felderíteni. Kérjük külön­ben a »Tótágas« cimii színmű eredeti szövegét, azt a szöveget, amely előadás céljából módo­síttatott, beszerezni, továbbá felderíteni, ki is­merte a darabot az előadás előtt és ki járult ahhoz illetékes tényező, hogy azt előadják és végül ki volt az, aki a darabol, mint a nem­zet közvéleményével ellentétest, sőt felhábo­rítót, megítélésünk szerint is helyesen, betil­totta? Kérjük mindezt sürgősen lefolytatni és az eredményt velünk közölni. Ro&am és rendörattak Cindberg londoni fogadtatásán. London, május 30. Amikor Lindberg vasár­nap a croydoni repülőtér fölé érkezett, a fogadására egybe sereglett és több mint száz­ezer főre becsült embertömeg, akárcsak Le Bourgetben, áttört a korlátokon. Lindbergnek háromszor kellett a repülőtér felett körbe­röpülni. mig végre a rendőrség elegendő sza­bad helyet tudóit teremteni a leszálláshoz. A repülőgépből kiszálló Lindbergel II o un Il­lón amerikai nagykövet, Sir Iíodre angol lég­ügyi miniszter és több más hivatalos szemé­lyiség üdvözölte. Lindberg tegnapi fogadtatásával kapcsolatos tömeghullámzásban hat ember megsebesült. A sebesülteket kórházba szállították, ahol be­kötözték és néhány óra múlva elbocsátották őket. ' - • • A> HÉJt Rég nem látott izgalommal várta az angol főváros közönsége az Atlanti Óceán első át­repülöjét, Lindberg kapitányt, akinek érke­zését este hal órára jelezték. A croydoni re­pülőteret már a koradéluláni órákban belátha­tatlan embertömeg lepte el. A tömeg izgalma percről-percre nőüön-nőll s midőn 5 óra 46 perckor a Spirit of St. Louis megjelent a láthatáron, a több mint százezer főnyi embertömeg lelkesedése elemi erővel töri ki. A kivezényelt nagyszámú rendőrség kordonját pillanatok alatl áttörték s a repülő­téren megkezdődött ugyanaz a jelenet, amely Lindberg kapitány párisi érkezésénél játszó­dott le. Az emberek még azt a területsávot is el­árasztották, amelyet a Spirit of St. Louis le­szállására lartótlak fenn. Lindberg kapitány ily körülmények között nem tudott hol le­szállani. A Spirit of St. Louis közel 10 percig keringett a croydoni repülőtér fölöli, mig végre Lindberg belátta, hogy a repülőtéren aligha fog földet érni. Este hat órakor, négy kilométernyire a hivatalos fogadtatásra kijelöli helytől szállolt le a Spirit of St. Louis, a tömegnek azon­ban ez a lávolság sem volt nagy és mire Lindberg gépe végre megállott, a Spirit of St. Louist már közrefogták a lelkesedésben határi nem ismerő tömegek. Lindberg nem is ludoll kiszállni a gépből és a rendőrök végül is teherautókkal hajtottak a tömegbe, hogy -szabaddá tegyék az utat. Lindberg gépe eközben u tömeg szabad pré­dája volt. A rendőrkordoni is áttörték és az angolok épp oly temperamentummal estek a gépnek, hogy emiékel vigyenek magukkal, mint egy héttel ezelőtt a franciák Párisban. Lindberg kapitányi a londoni fogadtatás egészen elkábította: — Ez még sokkal rosszabb volt, mint Páris­ban! — mondotta kimerülten. A Bánomkertek tulajdonosai panasszal fordullak a kereskedelmi miniszterhez a megkötött és visszavont megállapodás miatt. Kötelező-e az a megállapodás, amelyet a tiszti főügyész kötött ? hogy nincs megállapodás, az ujabb tárgya­lások azonban nem vezettek eredményre, meri az ingatlantulajdonosok ragaszkodtak az ere­deti megállapodáshoz és igy az ügy bírói útra terelődött. A város a bíróságra bizta a kér­déses földek értékének megállapítását. Az ingatlantulajdonosok azonban nem nyu­godtak bele szó nélkül ebbe a megoldásba, amely hosszadalmas várakozással jár és a pénzüket csak nagysokára kaphatták volna meg. Huszonnégyen panaszos felterjesztést in­téztek a kereskedelmi miniszterhez, akivel kö­zölték, hogy a város liszli ügyészével, aki a tanácstól kapott felhatalmazás alapján tár­gyalt velük, miképen állapodtak meg és kér­ték, hogy a miniszter szerezzen érvényt ennek a megállapodásnak. A kereskedelmi miniszter a panaszos be­adványt most leküldte a város tanácsához és kimerítő jelentést kért a történtekről. A ta­nács a hétfői ülésen foglalkozol ta kérdéssel és elhatározta, hogy a következőket közli a miniszterrel: A tiszti főügyésznek csak a tár­(A Délmagyarország munkatársától.) Irt már azokról a bonyodalmakról a Délmagyar­ország, amelyek a kisvasút építéséhez szüksé­ges úgynevezett liánomkertek kisajátítása kö­rül keletkeztek. A város hatósága, amikor a kereskedelmi minisztertől megkapta ezekre a területekre is a kisajátítási jogot, dr. Turóczy Mihály tiszti főügyészt bizta meg az érde­keltekkel való egyezkedéssel, a hosszadalmas bírói eljárást igy kívánta elkerülni. A tiszti főügyész meg is állapodotl a Bánomkertek tu­lajdonosaival és a megállapodás szerint a telektulajdonosok kisajátítóit ingatlanuk min­den négyszögöléért tizennyolc aranykoronát kaplak volna. A város tanácsa azonban nem akceptálta ezt a megállapodási, mert a tizonnyolc arany­koronás egységárt magasnak találta, hiszen ilyen árak melleit egy hold föld körülbelül félmilliárd koronába került volna. Ezért a ))ónzérl pedig a Belváros legforgalmasabb he­lyén is lehel telket kapni. A tanács utasítá­sára a tiszti ügyészség közölte a felekkel, gyalásokra volt felhatalmazása, végérvényes megállapodást nem kölhetelt az érdekeltekkel. Az a tizonnyolc aranykorona, amelyben meg­állapodtak, indokolatlanul magas összeg és nincs arányban a kisajátított ingatlanok érté­kével. A tanács ezért nem liagyla jóvá a megállapodást, hanem a bírósághoz fordult az ingatlanok értékének megállapításáért és azt az összeget, amelyben a bíróság szakértője megállapította az ingatlanok tényleges érté­két, a város hatósága bírói letétbe helyezte és azt az érdekeltek minden pillanatban fel­vehetik. Ezek azonban nem veszik fel az össze­geket, mert keveslik. A városházán most nagy érdeklődéssel vár­ják a miniszter intézkedéséi, amely eldönti azt a kérdést, hogy a városra nézve kötelező-e az a megállapodás, ameli/et a tiszti főügyész kötött? <* A kecskeméti „egyhangú választás után. Kecskemét, május 30. Kecskeméten »egyhangú« választás volt decemberben. Két kormánypárti kép­viselő. Most újra választottak, — lés kiderült, hogy nincs is olyan nagy egyhangúság. Képviselő lett a függetlenségi Horváth Mihály 4796 szavazattal és a kormánypárti Szabó Iván 5100 szavazattal. Szegedi diákok versenye. (A Délmagyarország munkatársától) A vasárnap dél óta Szegedre érkező vonatok utasai érdeklődéssel figyellek arra a kis táblára, melyet egy egyeiu'uhás kis diák tartolt kezében a kijárat mellett. A »D. M. K. E. tanulmányi verseny« feliratú tábla alatt kipirult arcú leányok és fiuk gyülekeztek, a szegedi tankerület körzetébe tartozó középiskolák kiküldöttei a délkerületi tanulmányi versenyre. Tizenöt középiskolának legjobb érett­ségiző tanulóit gyűjtötte össze a D.M. K. E. erre a napra, hogy versenyben mérjék össze erejüket. Tegnap reggel 8 órakor találkozott a piaristák főgimnáziumának rajztermében az az 50-'nél több tanuló, akiket iskoláik küldöltek ki a versenyre. Dr. I ippay György főigazgató, Kiss István ke­gyesrendi főgimnáziumi igazgató, a tanári kar tag­jai és a D.M.K,E. részéről Klug Péler ügyvezető alelnök és Török Sándor főtitkár jelenlétében nyitotta meg a versenyt, mely az országos verseny­hez hasonlóan 2 részből állott: 1—1 írásbeli tétel kidolgozásából és az egyes tárgyak keretéből vett gyors kérdésekre adott gyors feleielekbői. A ma­gyar írásbeli lélel a következő volt: »Az ember­méltóság Vörösmarty Mihály költészetében i. Gyors feleletekel kellelt adni, hogy ki és hol irla inog a felolvasott versidézeteket. Történelmi írásbeli tétel: »A keleti kérdés fejlő­dése a bécsi kongresszustól a balkáni háborúig (1912—1913.)« volt. Gyors kérdések a következők: 1. Mi volt 813-ban? 2. Ki és mikor adta ki a Magna Chartái? 3. Mikor volt a konstanzi Zsinat? 4. Mikor és kinek a hajója utazta körül először a földel" 5. Mikor és hol proklamálták a német csá­szárságot? 0. Mi történt 1801. december hó 2-án? 7. Alikor kelt Scliöubrunnban Napoloonnak a ma­gyarokhoz intézett kiáltványa? 8. Melyik Árpádházi királyunknak maradtak fenn a hamvai s hol nyu­gosznak ma azok? 9. Mikor lett Andrássy Gyula Monarchia külügyminisztere? 10. Mikor koronázták meg Magyarország királyává IV. Károlyi? Földrajzi léteinek ezl tűzték ki: »Hogyan kapcso­lódik bele az ezeréves Magyarország Európa fel­színének, éghajlatának, lakóinak és vasúthálózatá­nak összefüggésébe? Ezenkívül számos gyorskérdés is volt. Latinból magyarra kellett fordítani Sene^a egy beszédét. Németből jellemzések és fordítások németből magyarra és viszont, némel klasszikusok alapján. Mindegyik téléiből a kidolgozási idő 4 óra volt. A feladatok nem riasztották meg a diákokat, akik közül egyetlenegy sem akadl, aki a küzdelem elől kitérve, letelle volna fegyverét. A versenyek eredményét dr. L i p p a y György főigazgató pün­kösd másodnapján hirdeti ki a verseny színhelyén. Uzleiáihelyezés folytán több mint n«l. férfi és jiyermek lrck^imriilr továbbá kötött- és My K y U») szövöltáruk meg­lepő olcsó áron lesznek június hú 15-éíl árusítva Koncz Salamon cégnél Szefled. Széchenyi tér 9. sz. Korzó Mozi épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom