Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-26 / 95. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 21. A Vöröskereszt kórházban kislánya szemeláttára megmérgezte magái. (Dudapesti tudósítónk telefonjelentó s e.) C. s i k y Ferencné, egy konstantinápolyi építészmérnök elvált l'elesége 1926. juniusa óla a Vöröskereszt-kórházban orvosi kezelés alatt állóit, ahol öl éves kislányával együtt lakott. Csikynét súlyos gyomorbaja ellen kezelték és a gyakori fájdalmak csillapítására medinált adlak ki neki. A szerencsétlen asszony azonban összegyűjtötte a porokat és ebből 20 darabot ma reggel 5 órakor beveti. Kislánya látta, amikor édesanyja bevette a porokat, de azt hitte, hogy most is fájdalma csillapítására szedi az orvosságot. Ezért nem is szólt senkinek, sőt délben az ápolónőnek is azt mondta, hogy hagyja édesanyját aludni. Az ápolónő délután 4 órakor ismét bement Csikyné szobájába, amikor is azt vette észre, hogy a mozdulatlan aszszony teste egészen hideg. Azonnal orvost hívott, aki csak azt konstatálhatta, hogy a halál öt órával ezelőtt b e k ö v c t k ez e 11. A szerencsétlen asszony gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el tettét. MMHMMIMÍN^^ Ötven ember maradt Qajlék nélkül a tápéi tUszkatassztrófa után. Vizsgálatot tartott a tűzrendészeti felügyelő és rendben találta a község felszerelését. (A Délmagyarország munkatársát ól.) Az elmúlt heti lápéi katasztrofális tűzvész után a tüzvizsgálatot vasárnap tartotta meg Iilaskovics t,üzrendészeti felügyelő. A vizsgálat főként, arra irányult, hogy a községnek megvolt-e a megfelelő és előírásszerű tűzoltási felszerelése. A vármegyei tüzrendészeti felügyelő szemléje alkalmával nagy általánosságban rendben találta a község tűzoltási felszerelését. Egyes kisebb hiányok ugyan mutalIcoziak, de ezek még nem voltak olyan súlyosak, hogy a tűzoltást lehetetlenné tettek volna. A legfőbb baj, amélv a tűzoltás közben előállóit, az volt, hogy a tűzoltóknak nem volt „A város vezetősége a textilipari fejlődés előmozdítására minden támogatásra kész. Megalakult a textilesek szegedi egyesülete. (A Délmagyarország munkatársától) Mintegy másfél év előtt a Délmagyarors z á g hasábjain jelent meg először az a cikk, amely azzal foglalkozott: miképen lehetne Szeged további gazdasági fejlődését biztosítani. A cikk rámutatott arra, hogy az adott viszonyok közölt csak egy mód lehetséges e cél elérésére, ez pedig: Szegednek hathatósan bele kell kapcsolódnia a magyar textilipar munkájába. A Magyar Textiltechnológusok Egyesületének vasárnapi szegedi alakuló ülésén, valamint az ezzel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok ennek az eszmének visszhangját adták. Vasárnap délelőtt féltizenegyre a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara előadóterme zsúfolásig meglelt a Budapestről és vidékről érkezett vendégekkel, a szegedi, békéscsabai, gyulai, bajai gyárak kiküldötteivel, valamint a szegedi kereskedővilág, a fémipari iskola felső hallgatósága és a nagyközönség érdeklődőivel. Többek között jelen voltak dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város, dr. T h i e r r ing Oszkár iparoktatási főfelügyelő a kereskedelmi miniszter képviseletében. Az ülésl szurdai S z u r d a y Róbert, az anyaegyesület elnökhelyettese nyitja meg. Megnyitójában beszélt Wimmer Fülöpről, aki itt an nyit alkoto tt egy emberöltőn át, melynek m aradandó nyomai lesznek mindé nk o r. Fontos lépésnek mondja a textilipar fejlődése szempontjából a szegedi fiók megalakulását, majd felkérte Huszár Arnoldot, hogy a fiók megválasztandó tisztikarának névsorát terjessze elő. ' Huszár Arnold rövid visszapillantást vet az egyesület megalakulásának történetére. Vázolta, hogy az ipari ujjászfiletés'nem lehet exkluzív kérdése a tőkének, nem egyszerű finánckérdés, mert ¿iz ipart az emberi szellem mozgatja, a hozzáértés és ambíció veti előre és a nemzeti szellem viszi a tökéletességnek azon magaslatára, ahonnan már a világversenybe is beleszólása lehet. Előterjesztésére a következő tisztikart választották meg: Elnök: Wimmer Fülöp, alelnökök: Slalter Hugó és l.öbl Ármin (Békéscsaba). Titkár: Huszár Arnold. Az ülés ezután Huszár Arnoldnak a szegedi fiók alakulása körül kifejtett munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, majd Szurday Róbert az elnöki széket meleg szavak kiséretében adja ál a fiók megválasztott elnökének, W i m m e r Fülöpnek, aki a saját és a tisztikar nevében megköszönve az előlegezett bizalmat, reflektált 43éves szakmai múltjára és igéri, hogy a fiók fellendítéséért mindent el fog követni. A kereskedelmi kormány nevében dr. T h i e rr i n g Oszkár üdvözölte az egyesület fiókját, majd dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város nevében köszöntötte az ülést. Rámutatott arra, hogy Szeged a csonkaország Végvára, de szükség esetén annak egyszersmind védbástyája is. A megjelelő mennyiségű vizük. Ez a jelenség azonban nem speciálisan tápéi. Az alföldi községekben általában nagyon kevés a viz és ez dkozza azután azt, hogy a tüzek néha katasztrofálisakká válnak. A tüzvizsgálat alkalmával megpróbálták a tűz keletkezésének okát is megállapítani. A kihallgatott tanuk vallomásából azonban semmi olyan lény nem merült fel, mintha a tüzet gyújtogatás, vagy gondatlanság okozta volna. A lápéi tüzkalasztrófa aktái a tüzvizsgálaltal lezárullak. Tiz ház hamvadt el, 50 ember maradt hajlék nélkül és mintegy 50.000 pengő az a kár, amelyet a tűz okozott. st város eddig két textilgyárral bír, melyek Szeged nevét ismertté tették a külföldön is, de természetes, hogy a város vezetősége a textilipari fejlődés előmozdítására erkölcsi ós anyagi támogatásra is k£sz. A i>olgármester felszólalása után Wimmer Fülöp elnök felkérte Szurday Bóberlet előadásának megtartására. Szurday Róbert Wimmer szavaira reflektálva kezdte meg uj szempontokban gazdag előadását, mondván, hogy ő munkásságával tulajdonképen nem cselekszik mást, minthogy minden megszövölt méterrel javítani igyekszik Magyarország mappáján. Kereskedelmi mérlegünk szempontjából nem lehet közömbös textiliparunk további fejlesztése — mondotta többek közölt. De a gazdaközönségnek is fontos érdeke fűződik a textilipar fejlődéséhez. A mai súlyos malomipari helyzet depressziója, mely a szomszéd államokkal kötött kedvezőtlen kereskedelmi szerződések eredménye, kívánatossá teszi, hogy a textilipar nagyarányú fejlődésével az anyagi jólét oly fokra emelkedjék, hogy a megnövekedett fogyasztás annak termékeit belföldön tudja felvenni, miáltal a malomipar nemcsak piacra találna, hanem még a tarifális külömbözetet is zsebrevághalja. Ez az a [>ont, ahol a gazdaközönség és a textilipar érdekei teljesen azonosak, valamint ez az a pont, melynek segítségével a külföld gazdasági elzárkózottságán is rési üthetünk. Az uj szemjKjntokbaii gazdag előadást a hallgatóság hosszas tapssal köszönte meg, mire W i nini e r Fülöp elnök az ülést berekesztette. Délután 1 órakor a polgármester a vendégek tiszteletére a Kass külön termében ebédet adott, melyen pohárköszöntők hangzottak el. Elsőnek dr. Somogyi Szilveszter polgármester szólalt fel, hangsúlyozva a textiliparnak ma már elvitathatatlanul nagy közgazdasági fontosságát. Szeged városa örömmel vesz részt minden oly kezdeményezésben, raely alkalmas arra, hogy a textilipari termelés fokozása által a jólét a városban emelkedjék. Ezután Schober József igazgató köszöntötte fel a város első polgárai. — Maholnap — úgymond —, a Fiume—Szeged— budapesti vonal megnyitásával Szeged abba a helyzetbe kerül, hogy a nyersanyagot az ország bármely ipari, gócpontjánál előnyösebben kaphatja meg és nincsen messze az az idő, amikor a kereskedelmi szerződések megkötése folytán éppen Szeged lesz az a hatalmas tranzi ló-állom ás, melyből a kelet felé irányuló kereskedelemnek kell majd kiindulnia. A textiliparnak Szegeden való intenzivebbé tételére irányuló eddigi sajlópropaganda tehát valódi értékük szerint mérlegelte azon lehetőségekel, amikor egyrészt arra mulatott rá, hogy a magyar textilipar fejlődési folyamata még nem zárult le és ebben Szeged is szerephez juthat, másrészt pedig a kelet felé irányuló exportnak ilt vannak meg a legtermészetesebb geográfiai előfeltételei. Szurday Róbert a tanyai vasútról szólva, kéri a polgármestert, hogy fektesse le annak a szellemi kisvasutnak vágányait is, melyek Szegedet a Magyar Textiltechnológusok Egyesületén keresztül a magyar textilipar további fejlődéséhez viszik. Dr. T h i e r r i n g Oszkár Wimmer Fülöpöt és Huszár Arnoldot üdvözölte. Beszéltek még Ric h tveisz Ferenc, Puskás Lajos és Varga Mihály. Négy u{ tagol választott a Dugonics Társaság. (A Délmagyarország munkatársától.) A Dugonics Társaság vasárnap délelőtt tartotta dr. Szalay József elnökletével tisztújító közgyűlését a kullurpalola olvasótermében. A közgyűlésen a társaság tagjai szép számmal jelentek meg. Dr. Szalay József a közgyűlés megnyitása után ismertette a délutáni felolvasó ülés programját, majd bejelentette, hogy Móra Ferenc, a társaság főtitkára beteg, az Adrián üdül, igy nem jelenhetett meg a közgyűlésen, titkári jelentését azonban elküldötle. Felkérésére a jelentést dr. Banner János titkár olvasta fel. Móra Ferenc jelentésében szintén Tömörkény emlékezetével foglalkozik és a Dugonics Társaság kultűrprogramjának megfelelően azt indítványozza, hogy a társaság adja ki Tömörkén}- István összes müveit. Az irodalmi társaságok manapság ugy sem csinálnak már irodaimul, az irodalmat az egyedek csinálják. Jelentésében bejelenti Móra, hogv nagyarányú elfoglaltsága miatt kénytelen lemondani a társaság főtitkári tisztségéről, amelyet tiz esztendeje visel és kéri lemondásának elfogadásai. — Fekete hajjal kezdtem — irja Móra — és most fehér hajjal kérem az obsitot. Dr. Szalay József foglalkozott ezután a Tömörkény-kiadás problémájával és megállapította, hogy a társaságnak nem áll anyagi módjában erre a nagyarányú kiadásra vállalkozni. A kérdési ugy kívánja megoldani, hogy a Dugonics Társaság írassa meg egv lizives kötetben Tömörkény életrajzát és adjon ki egy kötetet Tömörkény legszebb novelláiból. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta és annak végrehajtásával az igazgalóságot bizta meg. A két Tömörkény-kötet valószínűleg októberben, a Dugonics Társaság alapításának harmincötéves jubileumára jelenik meg. A pénztáros jelentésének ismertetése ulán Szalay József bejelentette, hogy a Dugonics Társaság kél kulturális célú alapítványt kezel, az egyik a Lázár-dij, amelyei a háború előtt minden évben a piarista gimnázium nyolcadik osztályának az a növendéke kapóit meg, aki valami irodalmi értékű munkál produkált. A másik alapítvány a Mikszáth Kálmán-dij, amellyel a társaság három évenkint egy szegedi újságírót jutalmazott meg. A dijakat már régen nem adhatták ki. mert az alapítványok hadikölcsönbe fektetett vagyona elértéktelenedett, mosl azonban kilátás van arra, hogy a város felemeli a társaság szubvencióját és igy legalább a Lázár-dijat még ebben az évben kiadhatják, a Mikszátli-dijat pedig jövőre. Dr. Tanelli Sándor bejelentette, hogy a napokban valaki ötven pengőt adolt ál neki. hogy azt tetszésszerinti célra fordítsa. Ezt az összegei most felajánlja a társaságnak azzal, hogy akár a Lázár-dijat, akár a Mikszáth-dijal egészilse ki vele. A közgyűlés a bejelentést köszönettel tudomásul velle. Dr. Szalay József indítványára a közgyűlés ezután egyhangúlag tiszteletbeli tagokká választolta Dr. Csonka Ferencet, Czimer Károlyt és Thomay Józsefei, akik a társaság alapitása óta tagjai a Dugonics Társaságnak. Az uj lisztcletlx'li lagok nevében Czimer Károly köszönte meg a kitüntetést. Ezulán került sor a tagválasztásokra. A megüresedett négy rendes tagsági helyre a köz gyűlés egyhangúlag dr. Mally Ferenc leánygimnáziumi tanárt, dr. Lugosi Döme ügyvédei, dr. Mészöly Gedeon egyetemi tanárt és dr. Zolnai Béla egyetemi tanárt választotta meg. Majd megejtették a tisztújítást. Elnök leli dr. Szalay József, alelnökök Humor István és Móra Ferenc, titkár dr. Banner János, pénztáros dr. Sebestyén Károly és ellenőr dr. Csefkó Gyula. A társaság tagjai ezután dr. Szalay József elnök vezetésével testületileg átmentek Tömörkény egykori lakóháza elé, aliol resztvettek az emléktábla leleplezési ünnepélyén.