Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-26 / 95. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 21. A Vöröskereszt kórházban kislánya szemeláttára megmérgezte magái. (Dudapesti tudósítónk telefonjelen­tó s e.) C. s i k y Ferencné, egy konstantinápolyi építészmérnök elvált l'elesége 1926. juniusa óla a Vöröskereszt-kórházban orvosi kezelés alatt ál­lóit, ahol öl éves kislányával együtt lakott. Csiky­nét súlyos gyomorbaja ellen kezelték és a gya­kori fájdalmak csillapítására medinált adlak ki neki. A szerencsétlen asszony azonban összegyűj­tötte a porokat és ebből 20 darabot ma reggel 5 órakor beveti. Kislánya látta, amikor édesanyja bevette a po­rokat, de azt hitte, hogy most is fájdalma csilla­pítására szedi az orvosságot. Ezért nem is szólt senkinek, sőt délben az ápolónőnek is azt mondta, hogy hagyja édesanyját aludni. Az ápolónő dél­után 4 órakor ismét bement Csikyné szobájába, amikor is azt vette észre, hogy a mozdulatlan asz­szony teste egészen hideg. Azonnal orvost hívott, aki csak azt konstatálhatta, hogy a ha­lál öt órával ezelőtt b e k ö v c t k ez e 11. A szerencsétlen asszony gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el tettét. MMHMMIMÍN^^ Ötven ember maradt Qajlék nélkül a tápéi tUszkatassztrófa után. Vizsgálatot tartott a tűzrendészeti felügyelő és rendben találta a község felszerelését. (A Délmagyarország munkatársát ól.) Az elmúlt heti lápéi katasztrofális tűzvész után a tüzvizsgálatot vasárnap tartotta meg Iilas­kovics t,üzrendészeti felügyelő. A vizsgálat fő­ként, arra irányult, hogy a községnek meg­volt-e a megfelelő és előírásszerű tűzoltási felszerelése. A vármegyei tüzrendészeti fel­ügyelő szemléje alkalmával nagy általános­ságban rendben találta a község tűzoltási fel­szerelését. Egyes kisebb hiányok ugyan mutal­Icoziak, de ezek még nem voltak olyan súlyo­sak, hogy a tűzoltást lehetetlenné tettek volna. A legfőbb baj, amélv a tűzoltás közben elő­állóit, az volt, hogy a tűzoltóknak nem volt „A város vezetősége a textilipari fejlődés előmozdítására minden támogatásra kész. Megalakult a textilesek szegedi egyesülete. (A Délmagyarország munkatársától) Mintegy másfél év előtt a Délmagyaror­s z á g hasábjain jelent meg először az a cikk, amely azzal foglalkozott: miképen lehetne Szeged további gazdasági fejlődését biztosítani. A cikk rámutatott arra, hogy az adott viszonyok közölt csak egy mód lehetséges e cél elérésére, ez pe­dig: Szegednek hathatósan bele kell kapcsolód­nia a magyar textilipar munkájába. A Magyar Textiltechnológusok Egyesületének vasárnapi sze­gedi alakuló ülésén, valamint az ezzel kapcsolat­ban elhangzott nyilatkozatok ennek az eszmének visszhangját adták. Vasárnap délelőtt féltizenegyre a Szegedi Ke­reskedelmi és Iparkamara előadóterme zsúfolá­sig meglelt a Budapestről és vidékről érkezett vendégekkel, a szegedi, békéscsabai, gyulai, ba­jai gyárak kiküldötteivel, valamint a szegedi ke­reskedővilág, a fémipari iskola felső hallgatósága és a nagyközönség érdeklődőivel. Többek között jelen voltak dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester a város, dr. T h i e r r ing Oszkár iparok­tatási főfelügyelő a kereskedelmi miniszter kép­viseletében. Az ülésl szurdai S z u r d a y Róbert, az anya­egyesület elnökhelyettese nyitja meg. Megnyitójá­ban beszélt Wimmer Fülöpről, aki itt an nyit alkoto tt egy emberöltőn át, melynek m aradandó nyomai lesznek mindé n­k o r. Fontos lépésnek mondja a textilipar fej­lődése szempontjából a szegedi fiók megalaku­lását, majd felkérte Huszár Arnoldot, hogy a fiók megválasztandó tisztikarának névsorát ter­jessze elő. ' Huszár Arnold rövid visszapillantást vet az egyesület megalakulásának történetére. Vázolta, hogy az ipari ujjászfiletés'nem lehet exkluzív kérdése a tőkének, nem egy­szerű finánckérdés, mert ¿iz ipart az emberi szel­lem mozgatja, a hozzáértés és ambíció veti előre és a nemzeti szellem viszi a tökéletességnek azon magaslatára, ahonnan már a világversenybe is be­leszólása lehet. Előterjesztésére a következő tisz­tikart választották meg: Elnök: Wimmer Fülöp, alelnökök: Slalter Hugó és l.öbl Ármin (Bé­késcsaba). Titkár: Huszár Arnold. Az ülés ezután Huszár Arnoldnak a szegedi fiók alakulása körül kifejtett munkásságáért jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott, majd Szurday Ró­bert az elnöki széket meleg szavak kiséretében ad­ja ál a fiók megválasztott elnökének, W i m m e r Fülöpnek, aki a saját és a tisztikar nevében meg­köszönve az előlegezett bizalmat, reflektált 43éves szakmai múltjára és igéri, hogy a fiók fellendítésé­ért mindent el fog követni. A kereskedelmi kormány nevében dr. T h i e r­r i n g Oszkár üdvözölte az egyesület fiókját, majd dr. Somogyi Szilveszter polgármester a vá­ros nevében köszöntötte az ülést. Rámutatott arra, hogy Szeged a csonkaország Végvára, de szük­ség esetén annak egyszersmind védbástyája is. A megjelelő mennyiségű vizük. Ez a jelenség azonban nem speciálisan tápéi. Az alföldi községekben általában nagyon kevés a viz és ez dkozza azután azt, hogy a tüzek néha katasztrofálisakká válnak. A tüzvizsgálat alkalmával megpróbálták a tűz keletkezésének okát is megállapítani. A kihallgatott tanuk vallomásából azonban sem­mi olyan lény nem merült fel, mintha a tüzet gyújtogatás, vagy gondatlanság okozta volna. A lápéi tüzkalasztrófa aktái a tüzvizsgálaltal lezárullak. Tiz ház hamvadt el, 50 ember maradt hajlék nélkül és mintegy 50.000 pengő az a kár, amelyet a tűz okozott. st város eddig két textilgyárral bír, melyek Szeged nevét ismertté tették a külföldön is, de természe­tes, hogy a város vezetősége a textil­ipari fejlődés előmozdítására erköl­csi ós anyagi támogatásra is k£sz. A i>olgármester felszólalása után Wimmer Fülöp elnök felkérte Szurday Bóberlet előadásának meg­tartására. Szurday Róbert Wimmer szavaira reflektálva kezdte meg uj szempontokban gazdag előadását, mondván, hogy ő munkásságával tulajdonképen nem cselekszik mást, minthogy minden megszö­völt méterrel javítani igyekszik Magyarország map­páján. Kereskedelmi mérlegünk szempontjából nem lehet közömbös textiliparunk további fejlesztése — mondotta többek közölt. De a gazdaközönség­nek is fontos érdeke fűződik a textilipar fejlődésé­hez. A mai súlyos malomipari helyzet depresszió­ja, mely a szomszéd államokkal kötött kedvezőt­len kereskedelmi szerződések eredménye, kívána­tossá teszi, hogy a textilipar nagyarányú fejlődé­sével az anyagi jólét oly fokra emelkedjék, hogy a megnövekedett fogyasztás annak termékeit bel­földön tudja felvenni, miáltal a malomipar nem­csak piacra találna, hanem még a tarifális kü­lömbözetet is zsebrevághalja. Ez az a [>ont, ahol a gazdaközönség és a textilipar érdekei teljesen azonosak, valamint ez az a pont, melynek segítsé­gével a külföld gazdasági elzárkózottságán is rési üthetünk. Az uj szemjKjntokbaii gazdag előadást a hallga­tóság hosszas tapssal köszönte meg, mire W i ni­ni e r Fülöp elnök az ülést berekesztette. Délután 1 órakor a polgármester a vendégek tiszteletére a Kass külön termében ebédet adott, melyen pohárköszöntők hangzottak el. Elsőnek dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter szólalt fel, hangsúlyozva a textiliparnak ma már elvitathatatlanul nagy közgazdasági fontossá­gát. Szeged városa örömmel vesz részt minden oly kezdeményezésben, raely alkalmas arra, hogy a textilipari ter­melés fokozása által a jólét a város­ban emelkedjék. Ezután Schober József igazgató köszöntötte fel a város első polgárai. — Maholnap — úgymond —, a Fiume—Szeged— budapesti vonal megnyitásával Szeged abba a helyzetbe kerül, hogy a nyersanyagot az ország bármely ipari, gócpontjánál előnyösebben kap­hatja meg és nincsen messze az az idő, amikor a kereskedelmi szerződések megkötése folytán ép­pen Szeged lesz az a hatalmas tranzi ló-állom ás, melyből a kelet felé irányuló kereskedelemnek kell majd kiindulnia. A textiliparnak Szegeden va­ló intenzivebbé tételére irányuló eddigi sajlópropa­ganda tehát valódi értékük szerint mérlegelte azon lehetőségekel, amikor egyrészt arra mulatott rá, hogy a magyar textilipar fejlődési folyamata még nem zárult le és ebben Szeged is szerep­hez juthat, másrészt pedig a kelet felé irányuló exportnak ilt vannak meg a legtermészetesebb geográfiai előfeltételei. Szurday Róbert a tanyai vasútról szólva, kéri a polgármestert, hogy fektesse le annak a szellemi kisvasutnak vágányait is, melyek Szege­det a Magyar Textiltechnológusok Egyesületén keresztül a magyar textilipar további fejlődésé­hez viszik. Dr. T h i e r r i n g Oszkár Wimmer Fülöpöt és Huszár Arnoldot üdvözölte. Beszéltek még Ric h t­veisz Ferenc, Puskás Lajos és Varga Mihály. Négy u{ tagol választott a Dugonics Társaság. (A Délmagyarország munkatársától.) A Dugonics Társaság vasárnap délelőtt tartotta dr. Szalay József elnökletével tisztújító köz­gyűlését a kullurpalola olvasótermében. A közgyűlésen a társaság tagjai szép számmal jelentek meg. Dr. Szalay József a közgyűlés megnyitása után ismertette a délutáni felol­vasó ülés programját, majd bejelentette, hogy Móra Ferenc, a társaság főtitkára beteg, az Adrián üdül, igy nem jelenhetett meg a köz­gyűlésen, titkári jelentését azonban elküldötle. Felkérésére a jelentést dr. Banner János titkár olvasta fel. Móra Ferenc jelentésében szintén Tömör­kény emlékezetével foglalkozik és a Dugonics Társaság kultűrprogramjának megfelelően azt indítványozza, hogy a társaság adja ki Tö­mörkén}- István összes müveit. Az irodalmi társaságok manapság ugy sem csinálnak már irodaimul, az irodalmat az egyedek csinálják. Jelentésében bejelenti Móra, hogv nagyarányú elfoglaltsága miatt kénytelen lemondani a tár­saság főtitkári tisztségéről, amelyet tiz eszten­deje visel és kéri lemondásának elfogadásai. — Fekete hajjal kezdtem — irja Móra — és most fehér hajjal kérem az obsitot. Dr. Szalay József foglalkozott ezután a Tö­mörkény-kiadás problémájával és megállapí­totta, hogy a társaságnak nem áll anyagi módjában erre a nagyarányú kiadásra vállal­kozni. A kérdési ugy kívánja megoldani, hogy a Dugonics Társaság írassa meg egv lizives kötetben Tömörkény életrajzát és adjon ki egy kötetet Tömörkény legszebb novelláiból. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta és annak végrehajtásával az igazgalóságot bizta meg. A két Tömörkény-kötet valószínűleg ok­tóberben, a Dugonics Társaság alapításának harmincötéves jubileumára jelenik meg. A pénztáros jelentésének ismertetése ulán Szalay József bejelentette, hogy a Dugonics Társaság kél kulturális célú alapítványt kezel, az egyik a Lázár-dij, amelyei a háború előtt minden évben a piarista gimnázium nyolcadik osztályának az a növendéke kapóit meg, aki valami irodalmi értékű munkál produkált. A másik alapítvány a Mikszáth Kálmán-dij, amellyel a társaság három évenkint egy sze­gedi újságírót jutalmazott meg. A dijakat már régen nem adhatták ki. mert az alapítványok hadikölcsönbe fektetett vagyona elértéktelene­dett, mosl azonban kilátás van arra, hogy a város felemeli a társaság szubvencióját és igy legalább a Lázár-dijat még ebben az évben kiadhatják, a Mikszátli-dijat pedig jövőre. Dr. Tanelli Sándor bejelentette, hogy a na­pokban valaki ötven pengőt adolt ál neki. hogy azt tetszésszerinti célra fordítsa. Ezt az összegei most felajánlja a társaságnak az­zal, hogy akár a Lázár-dijat, akár a Mik­száth-dijal egészilse ki vele. A közgyűlés a bejelentést köszönettel tudomásul velle. Dr. Szalay József indítványára a közgyűlés ezután egyhangúlag tiszteletbeli tagokká vá­lasztolta Dr. Csonka Ferencet, Czimer Ká­rolyt és Thomay Józsefei, akik a társaság alapitása óta tagjai a Dugonics Társaságnak. Az uj lisztcletlx'li lagok nevében Czimer Ká­roly köszönte meg a kitüntetést. Ezulán került sor a tagválasztásokra. A meg­üresedett négy rendes tagsági helyre a köz gyűlés egyhangúlag dr. Mally Ferenc leány­gimnáziumi tanárt, dr. Lugosi Döme ügyvédei, dr. Mészöly Gedeon egyetemi tanárt és dr. Zolnai Béla egyetemi tanárt választotta meg. Majd megejtették a tisztújítást. Elnök leli dr. Szalay József, alelnökök Humor István és Móra Ferenc, titkár dr. Banner János, pénztáros dr. Sebestyén Károly és ellenőr dr. Csefkó Gyula. A társaság tagjai ezután dr. Szalay József elnök vezetésével testületileg átmentek Tö­mörkény egykori lakóháza elé, aliol reszt­vettek az emléktábla leleplezési ünnepélyén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom