Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-26 / 95. szám

1927 április 26. !)£LMAGYARORSZÁG •P m * '"s--** " 3 A honvédelmi miniszter nem építtet Szegeden katona-bérházat, mert szerinte „az építkezés magánosok feladata". (A Délmagyarország munkatártától.) A szegedi vegyesdandár-parancsnokság már ré­gebben beadványt intézett a városhoz és a Kossuth Lajos-sugárut 43—45. számú telek méltányos árért való átengedését kérte. A telken ugyanis nagyobb bérházat szándéko­zott épiteni, amelyben a helyőrség tisztikará­nak tagjai kaptak volna lakásokat. A tanács a vegyesdandár-parancsnokságnak kedvező választ is adott, közölte, hogy a telket, ha a honvédkincstár tényleg épiteni szándékozik, igen méltányos árért engedi át a katonaság­nak. A dandárparancsnokság most értesiteite a város tanácsát, hogy a honvédelmi miniszter leirata szerint nem lehet szó arról, hogy a honvédelmi kincstár építsen, mert a miniszter felfogása szerint a lakásépítés magánosok feladata. Abban az esetben azonban, ha a város a leküldött tervminta alapján felépitené a bérházat, amelyben ötven lakás lenne és amely körülbelül nyolc és félmilliárd koro­nába kerülne, akkor a honvédelmi kormány huszonöt évre évi 9900 aranykorona lakbért garantálna a városnak. A tanács kimondotta, hogy a kérdéssel egyelőre nem foglalkozhat, mert nincs pénze az épitkezésre. Városi üzemek — 18 millió koronás nyereséggel. (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság hétfőn délután üli össze dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnök­letével, hogy letárgyalja a város 1926. évi zárószámadását, amely a délelőtti órákban • került, csak ki a nyomdából. A bizottsági tagok igy természetesen teljesen tájékozatla­nok voltak és szinte látatlanban fogadták el a zárszámadást annak részletezése nélkül. A zárszámadás eredményét Scullély Sándor főszámvevő ismertette. Elmondotta, hogy a városnak a mult évben 299.967,452.523 korona bevétele volt, a kiadása pedig 298.865,909.362, a pénztári felesleg tehát 1.101,543.161 korona. Ismertette a főszámvevő ezután a város vagyonmérlegét, az alapítványok zárszáma­dásait, majd megkezdte az üzemek zárszáma­dásainak ismertetését. A köztisztasági üzem 66, az autóbuszüzem 544, a gőzfürdő 98, a mezőgazdasági üzem 18, a halászati üzem 79, a szeszfőzde 31, a téglagyár 37, a hirdetési vállalat 23 millió korona üzleti nyereséget mutat ki. A kisvasút és a zálogház uj üzemek, ezeknek még nincs zárószámadásuk. May Gyula kifogásolta, hogy miért tart fenn olyan üzemeket a város, amelyek 18—30 mil­lió korona hasznot mutatnak ki. A polgármes­ter kijelentette, hogy a mezőgazdasági üzem ebl>en az évben kedvezőbb eredményt ígér, a hirdetési vállalatnak a városra nézve ked­vezőtlen eredményét a hatóság tájékozatlan­sága okozza, azonban jövőre uj alapokra fek­tetik ezt a vállalatot is. A pénzügyi bizottság a tanács javaslatára ezután elhatározta, hogy kétszáz pengő segélyt ad a zsombói templom építéséhez és száz­millió koronát szavazott meg a dalosverseny költségeire. „Fogadalmai teszünk, Qogynem&agyjuk el so&a Tömörkényi ¿1 tízéves fordulón leleplezték a Tömörkény-emléktáblát. (A Délmagyarország munkatársától.) Áp­rilis huszonnegyedikén, vasárnap volt tíz esz­tendeje annak, hogy Tömörkény István, a Ví­zen járók és egyéb kétkézi munkások orszá­gosan elismert írója meghalt. Ilalála akkor borította gyászba Szeged város társadalmát és a magyar irodalom barátait, amikor a leg­erősebb volt a háborús vérzivatar és ami­kor volt az országnak gyászolni valója elég. Az elmúlt tiz esztendő alatt bámulatosan meg­növekedeti Tömörkény István irói értéke, de megnövekedett az a veszteség is, amely ha­lálával érle a magyar irodalmat. Tömörkény városa a tizedik évfordulón im­pozáns áldozatot mutatott be az elhunyt nagy iró emlékezetének. Megmozdult ezen a napon a város egész társadalma. Reggel tiz órakor a Pusztaszeri Árpád Egyesület, amelynek az elhunyt iró alapító főtitkára volt, Tömörkény Istvánnak a belvárosi temetőben lévő egy­szerű sírjánál tartott emlékünnepélyt. A sírra az egyesület nevében dr. Márki Imre koszo­rút helyezett hatásos emlékbeszéd keretében. A Tömörkény-asztaltársaság nevében Longi Ist­ván mondott beszédet. Délben egy órakor leplezték le azt az emlék­táblát, amellyel a Tömörkény-asztaltársaság jelölte meg Tömörkény egykori lakóházát. Az emléktábla előtt, amely Szolcsányi szobrász­művész jól sikerült és stílusos alkotása, Tö­mörkény szegedi híveinek nagy tömege jelent meg. Az ünnepélyen képviseltette magát a város hatósága is dr. Gaál Endre kulturlanacs­nokkal és megjelentek testületileg a szegedi újságírók, valamint dr. Szalag József kerü­leti főkapitány elnökkel a Dugonics Társa­ság tagjai is. Az ünnepélyt a szegedi munkás­dalárda nyitotta meg Beethoven »Isten dicső­ségével«. Az ünnepi beszédet Juhász Gyula, a Tömörkény-kultusz leglelkesebb ébrentartója mondotta. — Fogadalmi ünnepe van ma Szeged város közönségének — kezdte Juhász Gyula elcsukló hangon —, idezarándokol a város közönsége ahhoz a házhoz, amelyben a szegedi nép nagy­nevű irómüvésze, Tömörkény István álmo­dozott. Az Ur tanítványai egyszerű halász­emberek voltak, Tömörkény István is ezekről az egyszerű, célszerű szegénvembcrékről irt, akiknek legnagyobb része elhasználódott már az ország és a város szolgálatában. A Tömör­kény-asztal társaság tagjai is ilyen célszerű szegényemberek, akik az irodalom és művészet mezején szántanak-vetnek, de nem aratnak, olyan kapa-kasza kerülő célszerű emberek. Ezek állították fel ezt az egyszerű emléket, amely maradandóan fogja hirdetni az utóitok­nak, hogy »E házban élt a szegedi föld és nép tisztaszivü irómüvésze, Tömörkény Ist­ván«. — Fogadalmi ünnep ez a mai — folytatta a művészi kivitelű emléktábla leleplezése után Juhász Gvula —, fogadalmat teszünk, hogy nem hagyjuk el soha Tömörkényt, hogy sze­retni és becsülni fogjuk emlékét és szellemét, és azon leszünk, hogy felemelkedjünk hozzá. A Tömörkény-asztaltársaság, a Petőfi Társa­ság, a Dugonics Társaság nevében, de leg­inkább Tömörkény célszerű szegény emberei­nek nevében fogadjuk, hogy nem felejtjük el őt soha. c Juhász Gyula nagyhatású beszéde után Tc­rescsényi György olvasta fel Tömörkény cimü ódáját, anielv igen mély hatást keltett a kö­zönség körében, majd Balla Jenő beszélt. Az ünnepélyt a szegedi munkásdalárda éneke zárta be. Méltó módon emlékezett meg Tömörkény Istvánról vasárnap a Dugonics Társaság is. Dr. Szalay József elnökletével délelőtt tizenegy órakor közgyűlést tartott a kultúrpalota ol­vasótermében. A közgyűlésen, amelyről rész­letesebben lapunk más helyén számolunk be, dr. Szalay József indítványára elhatározták, hogy a társaság megíratja Tömörkény István életrajzát és azt Tömörkény legszebb novellái­nak gyűjteményét magában foglaló kötettel együtt még ebben az évben kiadja. A Dugonics Társaság Tömörkény emlékeze­tére délután négy órakor felolvasó ülést tar­tott a városháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig megtelt. A megnyitó beszédet dr. Szalay József mondotta. Meleg szavakban em­lékezett meg Tömörkény Istvánról és több Tö­mörkényhez intézett levelel olvasott fel, ame­\ Ivet az elhunyt iró országos nevű emberektől, íróktól, művészektől kapóit, közöttük Jászai Marilól, aki nagy rajongója volt a szegedi Író­nak, lovábbá Kiss Józseftől, Tömörkény egyik legh ivebb bar á íját ól. Banner János egyetemi tanár olvasott fel ezután három Tömörkény-novellát, majd Juhász Gyula adta elő sikerült tanulmányát Tömörkény művészetéről. Móra Ferenc, aki betegszabadságon van, szintén elküldte a tár­saság felolvasó ülésére emlékezéseit, amelye­ket dr. Szalay József olvasott fel. Móra Fe­renc Steingassner poszton címmel Tömörkény Istvánról, a boszniai okkupáció katonájáról rajzolt jól sikerült portrét. Ugyancsak Sza­lay József olvasla fel Móra Ferenc és Juhász Gyula Tömörkény-verseit. Vass József 50 éves. Budapest, április 25. Vass József népjóléti miniszter ma töltötle te 50-ik életévét. Ez alkalommal a minisztérium két vezető állam­titkára, Dréhr Imre és Schollz Kornél a tiszt­viselői kar nevében köszöntötte a minisztert, akinek asztalára előzőleg 50 rózsából álló csokrot lettek. A miniszter meghatott hangon válaszolt az üdvözlő szavakra. A miniszter sok üdvözlő táviratot kapott, így József főhercegtől, Auguszta főherceg­asszonytól, Almássy Lászlótól, az egységes párt elnökétől, Zsitvay Tibortól, az ország­gyűlés elnökétől és másoktól. Személyesen ad­ták át jókivánataikat a miniszternek Scitovszky Béla belügyminiszter, Bud János pénzügymi­niszter. Algya Papp Sándor honvédelmi állam­titkár, Rakovszky Iván volt belügyminiszter, Csiszárik János címzetes püspök, Ripka Fe­renc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármes­ter, Kállay Tibor országgyűlési képviselő és még számosan. Emésztési és vérkeringési ¿zavaroknál, főfájásnál legjobb a természete» Schmldthauer Cjp -iT-ÜL N d i Ol keserüviz

Next

/
Oldalképek
Tartalom