Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)
1927-04-26 / 95. szám
1927 április 26. !)£LMAGYARORSZÁG •P m * '"s--** " 3 A honvédelmi miniszter nem építtet Szegeden katona-bérházat, mert szerinte „az építkezés magánosok feladata". (A Délmagyarország munkatártától.) A szegedi vegyesdandár-parancsnokság már régebben beadványt intézett a városhoz és a Kossuth Lajos-sugárut 43—45. számú telek méltányos árért való átengedését kérte. A telken ugyanis nagyobb bérházat szándékozott épiteni, amelyben a helyőrség tisztikarának tagjai kaptak volna lakásokat. A tanács a vegyesdandár-parancsnokságnak kedvező választ is adott, közölte, hogy a telket, ha a honvédkincstár tényleg épiteni szándékozik, igen méltányos árért engedi át a katonaságnak. A dandárparancsnokság most értesiteite a város tanácsát, hogy a honvédelmi miniszter leirata szerint nem lehet szó arról, hogy a honvédelmi kincstár építsen, mert a miniszter felfogása szerint a lakásépítés magánosok feladata. Abban az esetben azonban, ha a város a leküldött tervminta alapján felépitené a bérházat, amelyben ötven lakás lenne és amely körülbelül nyolc és félmilliárd koronába kerülne, akkor a honvédelmi kormány huszonöt évre évi 9900 aranykorona lakbért garantálna a városnak. A tanács kimondotta, hogy a kérdéssel egyelőre nem foglalkozhat, mert nincs pénze az épitkezésre. Városi üzemek — 18 millió koronás nyereséggel. (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság hétfőn délután üli össze dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével, hogy letárgyalja a város 1926. évi zárószámadását, amely a délelőtti órákban • került, csak ki a nyomdából. A bizottsági tagok igy természetesen teljesen tájékozatlanok voltak és szinte látatlanban fogadták el a zárszámadást annak részletezése nélkül. A zárszámadás eredményét Scullély Sándor főszámvevő ismertette. Elmondotta, hogy a városnak a mult évben 299.967,452.523 korona bevétele volt, a kiadása pedig 298.865,909.362, a pénztári felesleg tehát 1.101,543.161 korona. Ismertette a főszámvevő ezután a város vagyonmérlegét, az alapítványok zárszámadásait, majd megkezdte az üzemek zárszámadásainak ismertetését. A köztisztasági üzem 66, az autóbuszüzem 544, a gőzfürdő 98, a mezőgazdasági üzem 18, a halászati üzem 79, a szeszfőzde 31, a téglagyár 37, a hirdetési vállalat 23 millió korona üzleti nyereséget mutat ki. A kisvasút és a zálogház uj üzemek, ezeknek még nincs zárószámadásuk. May Gyula kifogásolta, hogy miért tart fenn olyan üzemeket a város, amelyek 18—30 millió korona hasznot mutatnak ki. A polgármester kijelentette, hogy a mezőgazdasági üzem ebl>en az évben kedvezőbb eredményt ígér, a hirdetési vállalatnak a városra nézve kedvezőtlen eredményét a hatóság tájékozatlansága okozza, azonban jövőre uj alapokra fektetik ezt a vállalatot is. A pénzügyi bizottság a tanács javaslatára ezután elhatározta, hogy kétszáz pengő segélyt ad a zsombói templom építéséhez és százmillió koronát szavazott meg a dalosverseny költségeire. „Fogadalmai teszünk, Qogynem&agyjuk el so&a Tömörkényi ¿1 tízéves fordulón leleplezték a Tömörkény-emléktáblát. (A Délmagyarország munkatársától.) Április huszonnegyedikén, vasárnap volt tíz esztendeje annak, hogy Tömörkény István, a Vízen járók és egyéb kétkézi munkások országosan elismert írója meghalt. Ilalála akkor borította gyászba Szeged város társadalmát és a magyar irodalom barátait, amikor a legerősebb volt a háborús vérzivatar és amikor volt az országnak gyászolni valója elég. Az elmúlt tiz esztendő alatt bámulatosan megnövekedeti Tömörkény István irói értéke, de megnövekedett az a veszteség is, amely halálával érle a magyar irodalmat. Tömörkény városa a tizedik évfordulón impozáns áldozatot mutatott be az elhunyt nagy iró emlékezetének. Megmozdult ezen a napon a város egész társadalma. Reggel tiz órakor a Pusztaszeri Árpád Egyesület, amelynek az elhunyt iró alapító főtitkára volt, Tömörkény Istvánnak a belvárosi temetőben lévő egyszerű sírjánál tartott emlékünnepélyt. A sírra az egyesület nevében dr. Márki Imre koszorút helyezett hatásos emlékbeszéd keretében. A Tömörkény-asztaltársaság nevében Longi István mondott beszédet. Délben egy órakor leplezték le azt az emléktáblát, amellyel a Tömörkény-asztaltársaság jelölte meg Tömörkény egykori lakóházát. Az emléktábla előtt, amely Szolcsányi szobrászművész jól sikerült és stílusos alkotása, Tömörkény szegedi híveinek nagy tömege jelent meg. Az ünnepélyen képviseltette magát a város hatósága is dr. Gaál Endre kulturlanacsnokkal és megjelentek testületileg a szegedi újságírók, valamint dr. Szalag József kerületi főkapitány elnökkel a Dugonics Társaság tagjai is. Az ünnepélyt a szegedi munkásdalárda nyitotta meg Beethoven »Isten dicsőségével«. Az ünnepi beszédet Juhász Gyula, a Tömörkény-kultusz leglelkesebb ébrentartója mondotta. — Fogadalmi ünnepe van ma Szeged város közönségének — kezdte Juhász Gyula elcsukló hangon —, idezarándokol a város közönsége ahhoz a házhoz, amelyben a szegedi nép nagynevű irómüvésze, Tömörkény István álmodozott. Az Ur tanítványai egyszerű halászemberek voltak, Tömörkény István is ezekről az egyszerű, célszerű szegénvembcrékről irt, akiknek legnagyobb része elhasználódott már az ország és a város szolgálatában. A Tömörkény-asztal társaság tagjai is ilyen célszerű szegényemberek, akik az irodalom és művészet mezején szántanak-vetnek, de nem aratnak, olyan kapa-kasza kerülő célszerű emberek. Ezek állították fel ezt az egyszerű emléket, amely maradandóan fogja hirdetni az utóitoknak, hogy »E házban élt a szegedi föld és nép tisztaszivü irómüvésze, Tömörkény István«. — Fogadalmi ünnep ez a mai — folytatta a művészi kivitelű emléktábla leleplezése után Juhász Gvula —, fogadalmat teszünk, hogy nem hagyjuk el soha Tömörkényt, hogy szeretni és becsülni fogjuk emlékét és szellemét, és azon leszünk, hogy felemelkedjünk hozzá. A Tömörkény-asztaltársaság, a Petőfi Társaság, a Dugonics Társaság nevében, de leginkább Tömörkény célszerű szegény embereinek nevében fogadjuk, hogy nem felejtjük el őt soha. c Juhász Gyula nagyhatású beszéde után Tcrescsényi György olvasta fel Tömörkény cimü ódáját, anielv igen mély hatást keltett a közönség körében, majd Balla Jenő beszélt. Az ünnepélyt a szegedi munkásdalárda éneke zárta be. Méltó módon emlékezett meg Tömörkény Istvánról vasárnap a Dugonics Társaság is. Dr. Szalay József elnökletével délelőtt tizenegy órakor közgyűlést tartott a kultúrpalota olvasótermében. A közgyűlésen, amelyről részletesebben lapunk más helyén számolunk be, dr. Szalay József indítványára elhatározták, hogy a társaság megíratja Tömörkény István életrajzát és azt Tömörkény legszebb novelláinak gyűjteményét magában foglaló kötettel együtt még ebben az évben kiadja. A Dugonics Társaság Tömörkény emlékezetére délután négy órakor felolvasó ülést tartott a városháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig megtelt. A megnyitó beszédet dr. Szalay József mondotta. Meleg szavakban emlékezett meg Tömörkény Istvánról és több Tömörkényhez intézett levelel olvasott fel, ame\ Ivet az elhunyt iró országos nevű emberektől, íróktól, művészektől kapóit, közöttük Jászai Marilól, aki nagy rajongója volt a szegedi Írónak, lovábbá Kiss Józseftől, Tömörkény egyik legh ivebb bar á íját ól. Banner János egyetemi tanár olvasott fel ezután három Tömörkény-novellát, majd Juhász Gyula adta elő sikerült tanulmányát Tömörkény művészetéről. Móra Ferenc, aki betegszabadságon van, szintén elküldte a társaság felolvasó ülésére emlékezéseit, amelyeket dr. Szalay József olvasott fel. Móra Ferenc Steingassner poszton címmel Tömörkény Istvánról, a boszniai okkupáció katonájáról rajzolt jól sikerült portrét. Ugyancsak Szalay József olvasla fel Móra Ferenc és Juhász Gyula Tömörkény-verseit. Vass József 50 éves. Budapest, április 25. Vass József népjóléti miniszter ma töltötle te 50-ik életévét. Ez alkalommal a minisztérium két vezető államtitkára, Dréhr Imre és Schollz Kornél a tisztviselői kar nevében köszöntötte a minisztert, akinek asztalára előzőleg 50 rózsából álló csokrot lettek. A miniszter meghatott hangon válaszolt az üdvözlő szavakra. A miniszter sok üdvözlő táviratot kapott, így József főhercegtől, Auguszta főhercegasszonytól, Almássy Lászlótól, az egységes párt elnökétől, Zsitvay Tibortól, az országgyűlés elnökétől és másoktól. Személyesen adták át jókivánataikat a miniszternek Scitovszky Béla belügyminiszter, Bud János pénzügyminiszter. Algya Papp Sándor honvédelmi államtitkár, Rakovszky Iván volt belügyminiszter, Csiszárik János címzetes püspök, Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Kállay Tibor országgyűlési képviselő és még számosan. Emésztési és vérkeringési ¿zavaroknál, főfájásnál legjobb a természete» Schmldthauer Cjp -iT-ÜL N d i Ol keserüviz