Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-24 / 94. szám

YARORSZ •mimm^mm SZEGED : Szerkeszlőség : Deák Ferenc ucca 2~ Telefon: 13-35. - Kíadóhlvalal, kiílcsiínkcmyvt.ir és Jegyiroda : Áradt ucca 8. Telefon : 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » VASÁRNAP 1927 ÁPRILIS 24 •» « III. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM MAKÖ: Szerkesziés kiadóhivatal: Uri ucca (>. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁKHEIY: Szerkesztőség és kíadóhlvalal: A ncirássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » tlálízetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, ktllfdldiSn 6-40 pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Nyilí levél JVégyesy LásszlóQosz. Jufyász Gyula. Irta Mélyen tisztelt Tanár Ur, régen olvastam olyan vigasztaló és fölemelő irásokaf a mai időkből, mint az Ön válaszai, amelyeket legutóbb az Ady-pörbe\n, (hogy az ön szavait, használjam) Hegedűs Loránthoz intézett. Férfias őszinteség és bátorság, ma gyár nyíltság és szókimondás egyesültek ezek­ben az Írásokban és még ahol nem is ériettem egyet véleményével, éreztem, hogy komoly tu­dás és mély meggyőződés hangja beszél hoz­zám. A harcban, amely most ismét föllángolt a magyar irodalom berkeiben, ezekben a meg­lehetősen elhagyott és elvadult berkekben, vég­telenül jól esik ez a vivómodor, amelyet az öreg és ifjú maladorok mostanában igen csak kezdenek felejteni. Nekem nagyon kedves, soha el nem felejthető emlékek élednek szivemben, ahogy ez alkalomból, hosszú idő után ismét Önre gondolok. A század elején az egyetem egyik Lantermének padjaiban hallgatott és vi­tázott az Ön óráin egy tudásra szomjas és eszméktől lázas nemzedék, amelynek soraiban, hogy csak éppen véletlenül eszembe jutó ne­veket említsem, ott l'oglalt helyet Babits Mi­hály, Kosztolányi Dezső, Oláh Gábor, vala­minL e soroknak akkor nem is olyan túlsá­gosan szerény írója is. Az uj magyar költészet vonult föl akkor és a seregszemle Négyessy László magyar stil­gyakorlati óráin ment végbe, harciasan és bizakodón. Mi nem ismertünk más tekintélyt, csak a tudást és a tehetséget és mi szerettük és becsültük Tanár Ural, aki szeretettel és megértéssel közeledett felénk. Mi több, szépen közénk vegyült, velünk volt, figyelemmel szemlélte vívódásainkat és vergődéseinket, mint a jő apa, tanácsokat adott a fiaknak és mi, később nem éppen dicstelen és nagyon szerencsétlen nemzedék, valami különös és bensőséges hálával gondollunk Önre, Tanár Ur, aki nem ült méltóságos magányosságban és elzárkózollságban fölöttünk, mint a leg­többen, akiknek hivatala vagy mestersége volt tanítani bennünket, de akikkel csak akkor tudtunk valahogyan érintkezni, amikor a vizs­gákon kérdeztek bennünket. Négyessy László, Riedl Frigyes és Katona Lajos: ez a három tanárom jelenlelte számomra a Mestert, aki szelíden és okosan hozzám hajol, aki türel­mesen és szeretettel nyeseget és oltogat, aki korán elhalt édesapámnak képét idézi föl lelkem szemében, mint nevelőm és oktatóm. Az uj magyar irodalmi generáció, amely azóta nemcsak felnőtt és megnőtt, de bizony össze-vissza vetődött és hányódott egy világ nagy viharának szelében, mindig hálás lehet Négyessy Lászlónak a vett jókért. Mi titánok akartunk lenni és Négyessy László Gyulai Pál józan okos mértékét ajánlotta nekünk. Mi persze nem egészen fogadtuk meg ezt a tanácsot, de hát azért voltunk költők és fia­talok. Négyessy Lászlóval néha még össze is külömbözlünk, de ez is csak vele volt lehet­séges, mert a nagyfejüek, a saját maguk élő szobrai szóba se igen állottak velünk, lilén­kén emlékezem még, milyen megértő érdeklő­déssel figyelte Tanár Ur az ifjú Babits Mihály első bátortalan föllépéseit, amint Goethe ver­sét, tolmácsolta magyarul, az Ispilápgi rózsát és amikor Bresztovszky Ernővel szemben vé­dekezett, aki maradisággal vádolta őt. (Va­lahogy ugy érzem, hogy az a nemesen egy­szerit, választékosan finom, de mégis határo­zott és erőteljes hang, amellyel nemrégiben a Nyugatban Berzeviczy Albertnek feleli, az Ón iskolájának eredménye.) A kettészakadt irodalom sebeire valóságos balzsamot adnak az Ön levelei, amelyek a magyar hit és remény érzését keltik bennem, hogy a kultura jelében nem csupán győzni fogunk, de egyesülni is. Milyen nagy jótékony­ság az okos szó, a józan beszéd, amely csak az Wrangel tábornok Belgrádban uj Hadsereget akar sszerveszni ? igazságot nézi és személyes tekintet nélkül akarja szolgálni azt. A mondvacsinált poli­tikai lármán tul az örökkévaló magyar kul­túra lelkiismerete szólal meg benne és ekkor hamarosan és véglegesen kiderül, amit mind­nyájan gondollunk és éreztünk, akik e földön még megengedjük ezt a fényűzést magunknak, hogy ebben a kulturában egészen szépen és jól megférnek Petőfi és Ady egymás melleit és Aranyt, és Vörösmartyt hasonlóképpen di­cséret és dicsőség illeti meg most és mind­örökkön! Grác, április 23. Belgrádból jelentik: Wran­gel tábornok tegnap délután Belgrádba érkc« zelt. Jövetele élénk feltűnést kelteit ugy a nyilvánosság előtt és a diplomáciai körökben, mint az orosz emigránsok körében. Azt állít­ják, hogy Wrangelnek az a megbízatása, hogy hadseregét újból szervezze meg és ! latbavesse Észak Kínában a bolsevisták el­len. Ez a híresztelés nagy izgalmat keltett azoknak az oroszoknak körében, akik Wran­gel tábornok tevékenységét nem helyeslik. A tábornokhoz közel álló oroszok körében szigorú tartózkodást tanúsítanak. Asz uj fugosszláv külügyminiszter feltűnést keltő nyilatkoszata. Jugoszlávia tartózkodóbb politikát fog folytatni Magyar­országgal szemben ? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A francia és angol kö­vet ma délelőtt felkeresték hivatalában Ma­rinkovics külügyminisztert és vele hosszasan tanácskoztak. Belgrádi beavatott politikai kö­rökben tudni vélik, hogy a követek látoga­tása Franciaország és Anglia ujabb interven­ciójával függ össze, amely Belgráddal egy­idejűleg Rómában is megtörtént. Marinkovics külügyminiszter délután a királynál volt, aki­nek hosszasan referált az angol és francia követtel folytatolt tanácskozásairól. A külügyminiszter hivatalba lépése óta ma fogadta először a sajtó képviselőit és nyilat­kozóit előttük a politikai helyzetről: — Nem a véletlen és nem a diplomácia hozta létre a kisántántot, amely az európai béke egyik legerősebb oszlopa — mondotta a külügyminiszter —, azért nem szabad csodál­kozni, ha kételkednek állandóságában és erős­ségében azok, akik bármily okból háborút akarnak előidézni. Innen van azután, ha mindjárt elterjed széthullásának hire, mi­helyst valamelyik tagja lépéseket tesz a béke megóvása érdekében és mivel látják már, hogy a kisántántot nem lehet szétugrasztani, ugy akarnak ártani neki, hogy gyengíteni akar­ják befolyását és meg akarják ingatni a vi­lágnak azt a hitét, hogy csorbítatlanul erős és hosszú életű. A külügyminiszternek ezt a nyilatkozatát politikai körökben igen jelentősnek tartják és azt válasznak tekintik Bethlen István gróf római útjára. Ebből a válaszból arra következ­tetnek. hogy Jugoszlávia Magyarországgal szemben a jövőben valamivel tartózkodóbb politikát lóg követni. A kultuszminiszter szombaton Szegedre érkezik. Hol építik fel a mintapolgári iskolát. (A Üélmagyarország munkatársától.) A polgármester ma értesítést kapott a kultusz­minisztériumból, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter április harmincadikán, szom­baton Szegeden lesz. A miniszter szegedi lá­togatásának az a célja, hogy itt végre dűlőre juttassa a polgári iskolai tanárképző intézet ügyét, és hogy letárgyalja a tanyai iskolák építési programjának a jövő évre eső részét is. A polgári iskolai tanárképző felállításával egyidejűleg, mini ismeretes, a kultuszminiszter tervbe vette egy mintapolgári iskola felállí­tását is. Eredetileg az volt a terv, hogy a Boldogasszony-sugáruli polgári iskola épületét áldozzák fel erre a célra és a polgári iskola számára inásult emelnek uj hajlékot. Köz­ben rájöttek azonban arra, hogy ez a meg­oldás nem a legelőnyösebb; meg lehet oldani egyszerűbben, jobban is a kérdést. Az állam a minlapolgári számára építtethet uj épüle­tet, ebben az esetben a polgári iskola háborí­tatlanul megmaradhat a régi helyén. A minla­polgári számára a Boldogasszony-sugáruU Winkler-iéle fatelepet szemelték ki. A telket természetesen ehhez is ingyen kivánja a kul­tuszminiszter a várostól és a közgyűlés leg­utóbb a tanács javaslatára el is határozta már, hogy a Winkler-lelekre kisajátítási jogot kér a kereskedelmi minisztertől. Ez a felter­jesztés már fel is ment, azonban válasz még nem érkezett. A lelek tulajdonosai egyébként hajlandóknak nyilatkoztak a telek békés el­adására is. A tárgyalások folyamatban vannak a város és a tulajdonosok között. 11a a mintapolgári iskola a Winkler-telepen épülne lel, akkor megváltozna a hozzátartozó internátus terve is. Ezt az internátust, amely­ben a polgári tanárképző növendékei kap­nának helyet, eredetileg a polgári iskola mögé akarlak felépíteni. A kultuszminiszter szom­baton uj helyet keres majd az internátus szá­mára és valószínű, hogy a kiválasztandó xtj telek megváltása ugyancsak a városra hárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom