Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-24 / 94. szám

YARORSZ •mimm^mm SZEGED : Szerkeszlőség : Deák Ferenc ucca 2~ Telefon: 13-35. - Kíadóhlvalal, kiílcsiínkcmyvt.ir és Jegyiroda : Áradt ucca 8. Telefon : 306. - Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » VASÁRNAP 1927 ÁPRILIS 24 •» « III. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM MAKÖ: Szerkesziés kiadóhivatal: Uri ucca (>. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁKHEIY: Szerkesztőség és kíadóhlvalal: A ncirássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » tlálízetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, ktllfdldiSn 6-40 pengd. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Nyilí levél JVégyesy LásszlóQosz. Jufyász Gyula. Irta Mélyen tisztelt Tanár Ur, régen olvastam olyan vigasztaló és fölemelő irásokaf a mai időkből, mint az Ön válaszai, amelyeket legutóbb az Ady-pörbe\n, (hogy az ön szavait, használjam) Hegedűs Loránthoz intézett. Férfias őszinteség és bátorság, ma gyár nyíltság és szókimondás egyesültek ezekben az Írásokban és még ahol nem is ériettem egyet véleményével, éreztem, hogy komoly tudás és mély meggyőződés hangja beszél hozzám. A harcban, amely most ismét föllángolt a magyar irodalom berkeiben, ezekben a meglehetősen elhagyott és elvadult berkekben, végtelenül jól esik ez a vivómodor, amelyet az öreg és ifjú maladorok mostanában igen csak kezdenek felejteni. Nekem nagyon kedves, soha el nem felejthető emlékek élednek szivemben, ahogy ez alkalomból, hosszú idő után ismét Önre gondolok. A század elején az egyetem egyik Lantermének padjaiban hallgatott és vitázott az Ön óráin egy tudásra szomjas és eszméktől lázas nemzedék, amelynek soraiban, hogy csak éppen véletlenül eszembe jutó neveket említsem, ott l'oglalt helyet Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Oláh Gábor, valaminL e soroknak akkor nem is olyan túlságosan szerény írója is. Az uj magyar költészet vonult föl akkor és a seregszemle Négyessy László magyar stilgyakorlati óráin ment végbe, harciasan és bizakodón. Mi nem ismertünk más tekintélyt, csak a tudást és a tehetséget és mi szerettük és becsültük Tanár Ural, aki szeretettel és megértéssel közeledett felénk. Mi több, szépen közénk vegyült, velünk volt, figyelemmel szemlélte vívódásainkat és vergődéseinket, mint a jő apa, tanácsokat adott a fiaknak és mi, később nem éppen dicstelen és nagyon szerencsétlen nemzedék, valami különös és bensőséges hálával gondollunk Önre, Tanár Ur, aki nem ült méltóságos magányosságban és elzárkózollságban fölöttünk, mint a legtöbben, akiknek hivatala vagy mestersége volt tanítani bennünket, de akikkel csak akkor tudtunk valahogyan érintkezni, amikor a vizsgákon kérdeztek bennünket. Négyessy László, Riedl Frigyes és Katona Lajos: ez a három tanárom jelenlelte számomra a Mestert, aki szelíden és okosan hozzám hajol, aki türelmesen és szeretettel nyeseget és oltogat, aki korán elhalt édesapámnak képét idézi föl lelkem szemében, mint nevelőm és oktatóm. Az uj magyar irodalmi generáció, amely azóta nemcsak felnőtt és megnőtt, de bizony össze-vissza vetődött és hányódott egy világ nagy viharának szelében, mindig hálás lehet Négyessy Lászlónak a vett jókért. Mi titánok akartunk lenni és Négyessy László Gyulai Pál józan okos mértékét ajánlotta nekünk. Mi persze nem egészen fogadtuk meg ezt a tanácsot, de hát azért voltunk költők és fiatalok. Négyessy Lászlóval néha még össze is külömbözlünk, de ez is csak vele volt lehetséges, mert a nagyfejüek, a saját maguk élő szobrai szóba se igen állottak velünk, lilénkén emlékezem még, milyen megértő érdeklődéssel figyelte Tanár Ur az ifjú Babits Mihály első bátortalan föllépéseit, amint Goethe versét, tolmácsolta magyarul, az Ispilápgi rózsát és amikor Bresztovszky Ernővel szemben védekezett, aki maradisággal vádolta őt. (Valahogy ugy érzem, hogy az a nemesen egyszerit, választékosan finom, de mégis határozott és erőteljes hang, amellyel nemrégiben a Nyugatban Berzeviczy Albertnek feleli, az Ón iskolájának eredménye.) A kettészakadt irodalom sebeire valóságos balzsamot adnak az Ön levelei, amelyek a magyar hit és remény érzését keltik bennem, hogy a kultura jelében nem csupán győzni fogunk, de egyesülni is. Milyen nagy jótékonyság az okos szó, a józan beszéd, amely csak az Wrangel tábornok Belgrádban uj Hadsereget akar sszerveszni ? igazságot nézi és személyes tekintet nélkül akarja szolgálni azt. A mondvacsinált politikai lármán tul az örökkévaló magyar kultúra lelkiismerete szólal meg benne és ekkor hamarosan és véglegesen kiderül, amit mindnyájan gondollunk és éreztünk, akik e földön még megengedjük ezt a fényűzést magunknak, hogy ebben a kulturában egészen szépen és jól megférnek Petőfi és Ady egymás melleit és Aranyt, és Vörösmartyt hasonlóképpen dicséret és dicsőség illeti meg most és mindörökkön! Grác, április 23. Belgrádból jelentik: Wrangel tábornok tegnap délután Belgrádba érkc« zelt. Jövetele élénk feltűnést kelteit ugy a nyilvánosság előtt és a diplomáciai körökben, mint az orosz emigránsok körében. Azt állítják, hogy Wrangelnek az a megbízatása, hogy hadseregét újból szervezze meg és ! latbavesse Észak Kínában a bolsevisták ellen. Ez a híresztelés nagy izgalmat keltett azoknak az oroszoknak körében, akik Wrangel tábornok tevékenységét nem helyeslik. A tábornokhoz közel álló oroszok körében szigorú tartózkodást tanúsítanak. Asz uj fugosszláv külügyminiszter feltűnést keltő nyilatkoszata. Jugoszlávia tartózkodóbb politikát fog folytatni Magyarországgal szemben ? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A francia és angol követ ma délelőtt felkeresték hivatalában Marinkovics külügyminisztert és vele hosszasan tanácskoztak. Belgrádi beavatott politikai körökben tudni vélik, hogy a követek látogatása Franciaország és Anglia ujabb intervenciójával függ össze, amely Belgráddal egyidejűleg Rómában is megtörtént. Marinkovics külügyminiszter délután a királynál volt, akinek hosszasan referált az angol és francia követtel folytatolt tanácskozásairól. A külügyminiszter hivatalba lépése óta ma fogadta először a sajtó képviselőit és nyilatkozóit előttük a politikai helyzetről: — Nem a véletlen és nem a diplomácia hozta létre a kisántántot, amely az európai béke egyik legerősebb oszlopa — mondotta a külügyminiszter —, azért nem szabad csodálkozni, ha kételkednek állandóságában és erősségében azok, akik bármily okból háborút akarnak előidézni. Innen van azután, ha mindjárt elterjed széthullásának hire, mihelyst valamelyik tagja lépéseket tesz a béke megóvása érdekében és mivel látják már, hogy a kisántántot nem lehet szétugrasztani, ugy akarnak ártani neki, hogy gyengíteni akarják befolyását és meg akarják ingatni a világnak azt a hitét, hogy csorbítatlanul erős és hosszú életű. A külügyminiszternek ezt a nyilatkozatát politikai körökben igen jelentősnek tartják és azt válasznak tekintik Bethlen István gróf római útjára. Ebből a válaszból arra következtetnek. hogy Jugoszlávia Magyarországgal szemben a jövőben valamivel tartózkodóbb politikát lóg követni. A kultuszminiszter szombaton Szegedre érkezik. Hol építik fel a mintapolgári iskolát. (A Üélmagyarország munkatársától.) A polgármester ma értesítést kapott a kultuszminisztériumból, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter április harmincadikán, szombaton Szegeden lesz. A miniszter szegedi látogatásának az a célja, hogy itt végre dűlőre juttassa a polgári iskolai tanárképző intézet ügyét, és hogy letárgyalja a tanyai iskolák építési programjának a jövő évre eső részét is. A polgári iskolai tanárképző felállításával egyidejűleg, mini ismeretes, a kultuszminiszter tervbe vette egy mintapolgári iskola felállítását is. Eredetileg az volt a terv, hogy a Boldogasszony-sugáruli polgári iskola épületét áldozzák fel erre a célra és a polgári iskola számára inásult emelnek uj hajlékot. Közben rájöttek azonban arra, hogy ez a megoldás nem a legelőnyösebb; meg lehet oldani egyszerűbben, jobban is a kérdést. Az állam a minlapolgári számára építtethet uj épületet, ebben az esetben a polgári iskola háborítatlanul megmaradhat a régi helyén. A minlapolgári számára a Boldogasszony-sugáruU Winkler-iéle fatelepet szemelték ki. A telket természetesen ehhez is ingyen kivánja a kultuszminiszter a várostól és a közgyűlés legutóbb a tanács javaslatára el is határozta már, hogy a Winkler-lelekre kisajátítási jogot kér a kereskedelmi minisztertől. Ez a felterjesztés már fel is ment, azonban válasz még nem érkezett. A lelek tulajdonosai egyébként hajlandóknak nyilatkoztak a telek békés eladására is. A tárgyalások folyamatban vannak a város és a tulajdonosok között. 11a a mintapolgári iskola a Winkler-telepen épülne lel, akkor megváltozna a hozzátartozó internátus terve is. Ezt az internátust, amelyben a polgári tanárképző növendékei kapnának helyet, eredetileg a polgári iskola mögé akarlak felépíteni. A kultuszminiszter szombaton uj helyet keres majd az internátus számára és valószínű, hogy a kiválasztandó xtj telek megváltása ugyancsak a városra hárul.