Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-24 / 94. szám

2 PELM AGYAKORSZAG 1927 április 24. IIRIOIVAT CIKKEK KEZTYOH, ZOKNIK nagy vúlasxiélcban Szeg Kelemen u. 12. Szende Mihály ?zefled A vllághlrU IRIUMPH és STYRIfl kerékpárok egyedül SZÁHTÓ SÉNDOfl cégnél kaphatók Kiss ucca 2. Mi okozta a lápéi itizel ? (A Délmagyarország munkatársától.) A pénteki lápéi tűzvész lokalizálása után a tápéi csendőrség szombaton délelőtt teljes erővel megkezdte a nyomozást, hogy a tűz keletkezésének okát megállapítsa. A tanúkihallgatások kapcsán legelőször is azt akarják megállapítani, hogy a Miklós Pál udvarán álló szalmakazal hogyan gyuladt ki. A nyomozás során az a gyanú is felmerült, hogy cigarettázó gyermekek gyújtották tel a szalmakazlat. A föltevések szerint azonban a tüz gondatlanság folytán keletkezett. Miklós Pál udvarán • ugyanis szappant főzlek és igy feltehető, hogy | a szappanfőzés közben kipattanó szikra gvuj- { tolta fel a szalmakazlat. A cscndőrségi nyomozás aktái még nem érkeztek meg a szegedi ügyészségre és igy az ügyészségen még különleges intézkedéseket nem foganatosítottak a további nyomozási el- : járás irányítására. Í Roboz Imréi Szegedre szálliloiiák. Budapest, április 23. Emiékezeles még, hogy a budapesti büntető törvényszék a Roboz testvéreket hűtlenség, kormányzósértés és egyéb bűncselekmények miatt évekkel ezelőtt felelősségre vonta s Roboz Imrét 5 évi fegyházra, Bélát 4 évi fegyházbüntetésre ítélte el. Az Ítélőtábla Roboz Imre büntetését 12 évi fegyházra, Béláét 10 évi fegyházra emelte fel. A Kúria ezt az Ítéletet is megváltoztatta és Roboz Imrét 5 évi fogházra, Bélát pedig 3 évi fogházra ítélte el és ez utóbbi büntetését teljesen kilöltöltnek vette. Roboz Imre tüdőbajára való hivatkozással büntetésének félbeszakítását kérte, ezt a kérelmét azonban elutasították. Roboz Imre néhány nappal ezelőtt magához kérette védőjét akivel pőrének ujraíelvételére vonatkozóan akart tárgyalni. Ebből a megbeszélésből azonban nem lett semmi, mert a védő Roboz Imrét már nem találta a gyűjtőfogházban, ugyanis ma Szegedre szállították a Csillagbörtönbe. 78 Bonyodalmak a szalymazi plébánia épiiése körül. (4 Délmagyarország munkatársától.) A város közgyűlése, mint ismerete.s, még hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy Szatymazon különálló római katolikus plébániái szervez és felállítja az anyakönyvi hivatalt is. A szalymazi katolikus egyházközség kötelezettséget vállalt a szalymazi plébánia felépítésére és igy a városra csak az uj plébános fizetése és a plébánia íenlartása hárult, mint kegyúrra. A közgyűlés halározala megjárta már a kormányhalóságot is, meri a határozatot megfelebbezték. A miniszter azonban a közgyűlés határozatát változatlanul helybenhagyta és igy az jogerőssé vált. De aktuálissá vált a plébánia felépítése is, amelynek költségeihez dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök számottevő anyagi hozzájárulást helyezett kilátásba. A plébánia építése körül most érdekes bonyodalmak keletkeztek, amelyek valószínűleg a polgári bíróság előtt oldódnak majd meg. Amikor a közgyűlés határozata jogerőre emelkedett, Báló István szalymazi vendéglős, a szatymazi katolikus egyházközség világi elnöke és dr. Fráter Zoltán ügyvéd, az egyházközség ügyésze, saját hatáskörükben megbízták Tápai Dezső építészt a plébánia felépítésével. Ugyanakkor intézkedett az építési munka kiadása ügyében Glattfelder megyéspüspök is, aki viszont egy szegedi vállalkozóval állapodott meg. A helyzeL most tehát az, hogy két lekötött vállalkozója is van az építendő szatymazi plébániának és a kettő közül egyik sem kívánja feladni megállapodásszerű jogait. Valószín illeg bíróság elé kerül a kérdés és a bíróság dönti majd el, hogy a kél szerződéses vállalkozó közül melyiknek van joga a munka elvégzésére. A kisbéres meséje gazdasszonya haláláról, (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország makói jelentés alapján arról, hogy néhány nappal ' ézéiutl Gera .lózsefné makói gazdaasszonyt tragikus körülmények közötl halálraruglák a lovak. A megindult rendőri nyomozás alkalmával kihallgatták Gera József fiatalkorú kisbéreset, aki részletesen elmondotta a halálos szerencsétlenség körülményeit. A kisbéres előadása szerint csak néhány perc múlva érkezeti be az istállóba. Az asszonyt felkapta és ugy vonszolta ki az istállóból, majd a ház küszöbére tette le. Tovább nem merte vinni, mert közben elrémülve vette észre, hogy asszonya meghalt. Az ügyészség a haláleset után a temetési engedélyt meg is adta és ezzel lezárultak a különös haláleset aktái. A makói rendőrség előtt azonban sok gyanús körülmény merült fel, a boncolás adatai minden kétséget kizárólag igazolták, hogy Gera Józsefnél a lovak rúgták halálra. Legújabban azulán váratlan fordulat állott be. A rendőrség ugyanis súlyos gyanuokok alapján letartóztatta a fiatal béreslegényt, aki megtörve ismerte be. hogy gazdasszonyát, aki súlyosan leszidta, agyonverte. A béres a kora reggeli órákban kiment a hagymaföldre. A reggeli uzsonnái gazdasszonya azonban nem engedte elfogyasztani, sül még ráadásul egy lapállal is hátbavágta. Erre a fiatal béreslegényt annyira elragadta a düh, hogy visszafordult és a kezében levő kapával többször fejbesujtolta asszonyát, majd mikor ez véresen összeesett, ráugrott a mellére és csizmájával addig, taposta, rúgta, amig csak életet sejtett benne. A gyilkos szerszámot, a kapál már elrejtette a béres, a nyelét fellüZelle. Már-már azt hitte, hogy meséjével végleg sikerült a nyomozó halóságokat félrcvezetni és asszonya eltemetésével eltemétődik az ő véres titka is. A gyilkos béreslegényt hétfőn kisérik át a szegedi ügyészségre. Meghívó a Tavaszi Vásárra az Organisalió rl. M12 kiállítására Uj utak az adminisztrációban. Hely: 442—43. Közp. iroda: Erzsébet körút 19 Felfödő olcsó árak! Szövet O j£ „ „, térti öltöny. . W P-M Szövet felöltő . 36 Szövetnadrág. 10 Szövet avermeköltöny . p'm üzleti 4 §150 köppeny . . •»» Gummi <gß köppenv . . Füllles Zoltán rislsaároházában Szeged, Kállay Ulbert (Híd) ucca 6. 622 Atyafi-látogatóban. Irta: Móra Ferenc. Atyafi-látogatóban vagyok, a Pó torkolatánál. A Pó az atyafi : kis öccse a Tiszának. A nagybátyja a mi vizünknek, az Kínában lakik és Hoanghonak hívják. Ezl a rokonságot még szegény Cholnoky Viktor állapította meg, akihez fogható polihisztor nem ül többet újságíró-asztalnál. Ugyan akkor ő sem oll ült, hanem az Ónozó Poldí asztalánál. (Mert nem csak víz-szakértő volt szegény Viktor.) — A három sárga folyó — villant meg az elborult szem'e, mint a kardpenge — ezek a szabadsághősök a vizek közt ! De hiszen csinálhattok ezeknek körtöltést 1 Én mondom neked, itgv elnyeli ínég egyszer a Tisza Szegedet, hogy csak husi éti locsolkodás volt ahhoz képest az a híres «nagy árvíz», amiből éltek. Az lesz a tavasz, barár tom ! Mint az őrült, ki lelépte láncát... Ugy. ahogy Petőfi lát la, meg még egy nagy költő : Vásárhelyi Pál. (A Szabados János «Tiszá -ját nem igen ismerik a körtöltésen kívül. Azóta meg már Szegeden se nagyon, mióta Taschlér Jóska lelépett az élet pódiumáról. Juhász Gyulában pedig még akkor aludtak a Tisza-versek, mini fülemüle-fiókban a a trillák.) ... Hát nem tudom, hogy a Tisza mit csinál most otthon. Gondolom, megvan én nálam nélkül is és nem veszi észre, milyen régen nem néztem már a tükrébe. Inkább arról álmodik, hogy milyen szép lesz az, mikor majd az uj palolák képe könyököl bele. Hiszen éppen ezek az uj paloták juttatják eszembe a Pó partján a Tiszái. — Oome sta, koma'? — hajítom bele szíves üdvözlettel a szivárványszínű vízbe a szivarvégei. (Nem szivárvány irizál a vízben, hanem petróleum.) A víz még csak loccsanással se válaszol. Nem viszi a bagói, csak ringatja, mintha nem is az ördög szénája volna, hanem virágszirom. Nem tigris ez a kis sárga folyó, csak egy lusta kis macska, annak is csak olyan kenyérhéjon tartott. — Látla volna csak a mult tavasszal — mondja az a magyar technikusból leli olasz ingenero. Angyal Dezső ur, akivel a hajón barátkoztunk össze a közös nyavalyánk révén s aki nagyon csodálkozik rajta, hogy én ide jöttem köhögni Neki az a szándéka, hogy egy Szalymaz nevű klimatikus gyógyhelyre megy el kiköhögni magái. Meg is kérdezte, hogy ólcsók-e oll a hotelek. — Hogyne, — biztattam föl, — címet is adhatok, a Halbőr villában alig kerül többe a kosztkvártély, mint Himiniben a hotel Esplanadeban. Eprezni meg ingyen lehel egész nap, még a légyfogásért se" kell vigalmi adót fizetni. Hát ez az olasz compaesano mondja nekem, hogy a Pó igen csak megveszekedik minden tavasszal. hogy akkor nincs emlegeletlebb név ezen a vidéken, mint a Pietro Paleocapáé, aki a Pól megszabályozta a mull század derekán. De bizony nem a mindenszentek litániájában emlegetik a nevét a megboldogultnak még a legjámborabb falusi majorosok se. Paleocapa Péler... hiszen ez voll az a mérnök, aki a mi tiszánkal is ráncba szedle. Nagy tudós, akadémiák büszkesége, császári vizépitészeti főigazgatója az osztrák Lombardiának. Igazság szerint az ő szobrának kellene olt állni, ahol a Vásárhelyi Pálé áll. Nono, ne siessünk ugy. Nem tudom, mii tudnak Szegeden Vásárhelyi Pálról azon kívül, amit az alsóvárosi nemzet mesélget róla. mikor jó kedve van. Én szegény Vajas Józseftől hallottam, hogy ez a szobor arról nevezetes, hogy mindig leveszi ;i rézkalápat a tejéről, ha meghallja, hogy a toronyóra éjfelét üt. Csakhogy persze még eddig sohse hallotta meg. Ezenkívül azonban azt is illik tudni Vásárhelyi Pálról, hogy a legnagyobb magyar mérnök-zseni volt eddig. Ami pedig nem kis szó, mert a magyar mérnökök közt sohse volt ritkaság a lángész. A Lánchíd eszméjét is ő adta Széchenyinek, a Vaskapu iitiörésének is ő volt a titánja. A Tiszaszabályozásnak csak a halottja volt. És a Vásárhelyi Pál dicsőségére emeli szobor : síremléke annak a gondolatnak, amelv nem láncravert tigrissé tette volna a Tiszát', hanem kezes báránnyá. A Tisza ragadós sodrú hegyi folyónak született s átmenet nélkül válik ellomhult alföldi kigyóvá. Anyai örökségéi, a kőtörmeléket már a középső folyásáig homokká és iszappá őrli, s azzal oly gyorsan felőrli maga alatt a medret, hogy tavaszra sohse fér bele, tengerré kell neki áradni. Szélesen épített, a kanyarulatait is befogó kőgátak ezen nem segítenek. Azok csak arra kényszerítik rá. hogy még gyorsabban föliszapolja magát s ezl nem lehel a gátak folytonos magasításával ellensúlyozni. Nem az ármentesítés itt a fő, hanem a vízfolyás meggyorsítása, hogy magával sodorja az iszapot, a helyett, hogy lerakná. Tehát meg kell rövidíteni a Tiszát átvágásokkal és meg kell magasítani szűk töltésekkel. A kettő egvütt igv növeli a helyzeti