Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-21 / 91. szám

DftMAGYARO BZEOflD : SzcrketzlOtég : Deák Ferenc MCA 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, MHcM nkUnyrlAr él Jegyiroda : Aradi wca et. Telefon 300. - Nyomdai Löw Mpdi uicca 10. Telefon 10—34. «««««« CSÜTÖRTÖK 1927 ÁPRILIS 21 • • • III. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség «s kiadóhivatal : Url ucca ö. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkesztMég és kiadóhivatal : András«y ucca 23. Telefon 49. szám. « « « « « « « « « « « «Kifizetési Ara havonta 3-20, vidéken és a WrAroiban 3-00, kUlftfldtSn 0-40 pengd. Egyes tzám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A pacifista „tigris". Kutyából nem lesz szalonna s »tigris«-bői nem lesz pacifista. Amerikai, angol és francia kiadók ostromolják ajánlataikkal Clemenceau-1, hogy írja meg emlékiratait. A világtörténelemnek kevés olyan élő alakja van, akinek pályája annyi változatot, múltja annyi érdekességet s személyes részvétele annyi sorsfordulatot tudna elmondani, mint a Clemenceau-é. A párisi kommunard-lorradalomtól Monet sirjáig oly messze az ut. S ezt az utat a világhistória ültette be kétoldalt emléklakkal. Clemenceau az élő történelmi emlék, akit egy sorba lehet helyezni a verduni romokkal, az yperni sáncokkal s az Ismeretlen Katona szobrával. Mi mindent tudna elmondani ez a törékeny emberi testbe zsúfolt tízkötetes világtörténelem, ez a két roskatag lábon álló emlék, két históriai korszak között ez az ¿leven határkő, a történelmi materializmus világhislóriai predestinációjának ez a rosszul alvó, diuretint szedő, érelmeszesedett cáfolata? Clemenceau azonban nem irja meg emlékiratait. Az egymással versengő ajánlatokra a következő választ adta: »Soha nem irom meg az emlékirataimat. Túlságosan sokat láttam és túlságosan sokat tudok. Ha mindezt leírnám, nem akadna a világon férfi, aki hátroruba megg, még akkor sem, hogy ha hazájájvak jövője forogna kockán.« Lehet-e a béke követelésének uszítóbb propagandáját elgondolni, lehet-e a paciíizmus érdekében lángolóbb apostoli munkát végezni, mint amilyenné váltak a »tigris« akarata ellenére ezek a szavak. Az igazság ismerete véget vetne minden háborúnak, — ezt nem a szociáldemokrata ifjúmunkások számárakészült káté mondja, hanem Clemenceau, akinek éppen olyan jelzője lett a »tigris«, mint amilyen Frigyesnek a »rőtszakállu«, Ivánnak a »rettenetes«, azt első Capeting-Lajosnak a kövér < s macedóniai Sándornak a »Nagy« kar akteriszt ikon. Csak bekötött szemekkel lehet háborút viselni s csak a frázisok szirénhangját szabad hallani annak, akit háborúba küldenek. A háborúhoz nem pénz kell, mintahogy Monteccucoli hitte, — a háború végén semmi másunk nem volt, csak pénzünk, — nem idegek és nem ezüstrudak, mintahogy Hindenburg és Lloyd George hirdették, a. háborúhoz csak cenzúra kell. Cenzúrája a lapoknak, cenzúrája a gondolatoknak, cenzúrája az eseményeknek és cenzúrája az érzéseknek. A háborúhoz az kell, hogy az államhatalom átalakuljon gondolat és érzés nagyiparrá: az állampolgároknak csak azt szabad gondolniok és azt szabad, sőt csak azt lehet érezniök, amit az államhatalom engedélyez. A háború az államhatalomnak gondolati és érzelmi monopóliumával kezdődik. A gondolat, az érzés, a meggyőződés az államhatalomnak olyan egyedárusági cikkévé válik ilyenkor, mint amilyen a dohány. A monopolizált és uniformizált gondolatnak nagytrafikjai — a lapok. A cenzúrázott lap csak olyan gondolatot árulhat, olyan meggyőződést termelhet, amilyent az államhatalom gyárt. .4 milit ár izmusnak egyetlen ellensége van: az igazság. Mi mást tudhat, mi mást hallgathat el Clemenceau, mint az igazságot. A tömegek csak a szinpadot látják, a göröglüzek hazug fényéi, a kulisszák szélhámos világát, az illúziókkal éleire injekciózott valóságot s csak a rouge-zsal, púderral, atropinnal és szerecsikával elkendőzött jelszavakat hallják. A »tigris« azonban mást is látott. Látta, sőt vezényelte az életet a kulisszák mögött is. Látta, hogy a színpad nem kacsalábon forog, festett rongyok a kulisszák, látta, hogy a glória | görögtűz s az üdv fénye kimesterkedett vi- ! j lágitási effektus. Tudja, hogy az ágáló hősök csak drótszálakon rángatott bábuk s a leg| megkapóbb rögtönzéseiket bankigazgatók párj názott ajtajai mögött fogalmazták meg. Tudja, hogy izgalom nélkül senki sem ülne le a játékához s tudja, hogy nincs izgatóbb szer, mint a jelszavak alkoholja. Ki menne háborúba, ha tudná, hogy nem az elnyomott népek felszabadítása, a kultura terjesztése, a megtámadott nemzeti élet védelme, az örök béke előkészítése, az igazság és testvériség hitének terjesztése követeli meg tőle ezt az áldozatot, hanem —• petróleumforrásokért, naftamezőkért, gyapotültetvényekért, ópium behozatali engedélyért, olajkutakért és szénbányákért folyik a küzdelem. Clemenceauról el lehet mondani, amit Daniéról mondottak a firenzeiek, látta a túlvilág borzalmait, a pokol förtelmeit, szembenézett a mezitelen rémekkel. Clemenceau hallgat, mert ha beszélne, kihullanának a fegyverek a hitetlenek kezéből s ócska vassá züllenének a gyilkolás eszközei. Hallgat, de amivel indokolja a hallgatást, a leglázitóbb vádirat a háború ellen. A »tigris« ezzel az ötsoros nyilatkozattal kiérdemelte a Nobel-békedijat. A főváros közgyűlésén a jobboldal Mussolinit éljenezte, az ellenzék a Kossuth-nótát énekelte. Viharos ülés Bethlen római útja körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főváros inai törvényhatósági bizottsági közgyűlésén napirend előtt R i p k a Ferenc dr. főpolgármester lelkes szavakkal emlékezett meg Bethlen István gróf miniszterelnök római útjáról és Mussolininél tett látogatásáról. Az elnök szavaira a baloldali padsorokban a szociálisták ellenmondásokkal és közbeszólásokkal válaszoltak. Nagyobb lárma támadt akkor, amikor a demokrata párt és a dolgozó polgárok pártjának tagjai is csatlakoztak a szociáldemokratákhoz. A szociáldemokraták kórusban kiabálták: L e a háborúval! — és a padot verve aposztrofálták Mussolinit. A jobboldali pártok erre a miniszterelnök és Mussolini éltetésével válaszoltak. A Kossuth párt tagjai ekkor felállva a Koss u t h-n ót ál kezdték énekelni. Az ellenzékből nemrégiben kilépett S ü m e g i Vilmos átkiáltott az éneklőkhöz: NTe profanizálják a Kossuth-nótát! K1 á r Zoltán energikusan visszafelelt Sümeginek, a lárma újból kitört. 11 o ni o n n a y Tivadar és Joanovics Pál (Wolff párliak) felháborodva kiállják a baloldali tüntetőknek: Szégyeljék magukat! Komédia! Nagynehezen helyreáll a rend, mire S ü m e g i Vilmos személyes kérdésben kér szót és kijelenti, hogy nem tartozik semmiféle párthoz. Ilyen esetek után, mint A mai, mondotta, én is azon a véleményen vagyok, hogy ezta törv ényhalóságot fel kell oszlatni. Sümegi c szavaira újra kitör a lárma a balold a 1 o n. — Áruló! Huligán! — kiáltják kórusban a szociálisták. A nagy zaj elnyeli Sümegi szavait. Sümegi a zaj csillapodtával így fejezi be beszédét: Nem tartozom a kormánypárthoz, azonban nem- titkolom, hogy az olasz nemzetért, amely az én vezéremet, Kossuth Lajost, vendégszeretetébe fogadta, lelkesedem. Ismét nagy zaj támad, az ellenzék Mussolinit abcugolja, majd K1 á r Zoltán kér szót szintén személyes ügyben. — Szordinóval fogom megválaszolni Sümegi Vilmosnak Kossuth Lajos emlékét meggyalázó szavait ... kezdi beszédét, mire Ripka főpolgármester figyelmezteti, hogy ne használjon ilyen kifejezéseket. KI á r ezután kijelenti, hogy Sümeginek nem Kossuth Lajos, hanem Károlyi Mihály volt a vezére, akinek a lapját is szerkesztette. Az elnök újból figyelmezteti. Klár ezután kijelenti, hogy Sümegi a bizottsági tagságot az a ngyalföldi munkás és demokrata tömegek szavazataival kapta meg és azzal, hogy most felszólalásában a bizottság feloszlatását kívánta, méltatlanná lett a maudát u m r a. A szociálisták ezl kiáltják: Mo ndjon le! Áruló! I Sümegi magából kikelve kiáll vissza Klár felé: Nem igaz, hazugság, hazudik! NMIMMWMMW^^ „A kormányommal nagyon meg vagyok elégedve", — mondotta az uj szerb miniszterelnök. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A politikai helyzet változatlan. A miniszterelnök még nem tett előterjesztést a függőben lévő őt tárca betöltésére vonatkozólag. Amikor a miniszterelnök ma hivatalából távozott, körülfogták az ujságirók és az iránt érdeklődtek, hogy ki fogja-e egészíteni kabinetjét. Vukicsevics miniszterelnök a következőképpen válaszolt az újságíróknak: — Én a kormányommal nagyon meg vagyok elégedve, semmi okot sem látok a kormánykoalíció kiszélesítésére. A miniszterelnök kijelentésének azért tulajdonítanak politikai körökben nagyobb jelentőséget, mert az az egész eddigi helyzettel és kombinációkkal ellentétben áll. Sszélvi&ar AmeriKában : SO ßalolt, ÍOO sebesült. Cliicagó, április 20. Illinois, Missouri, Neb- | raska és Oklahoma államokban a szélvihar ' következtében 50 ember vesztette életét és 100-nál többen sebesültek meg. A Mississippi árterületén a hajléktalanok számát mintegy 35.000-re becsülik. Carollton (Illinois), április 20. Centervillebefi tornádó következtében egy iskola beomlott. A tanitó meghalt. Az iskolában 32 gyermek tartózkodott, valamennyien megsebesül- | tek. Öt gyermek állapota súlyos. A szomszédos Cliestant városban két gyermeket az uccán a lehulló tetőcserepek megöltek. Ilardingban két ember meghalt és több ember súlyosan megsebesült. ' Berlinből jelentik: A hetek óla tartó esőzések az Odera, a Saale és az Elba mentén óriási áradásokat vontak maguk után. Beláthatatlan víztömeg boritja a földeket, amelyekből csupán a fák koronái látszanak. Az árvízkatasztrófa igen nagyarányú.