Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-21 / 91. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 21. Három kormány is van Kínában, de egyik sem tud elegei tenni a követeléseknek. Csang-Kai-Sek rémuralma Nankingban. Bécs, április 20. Londonból táviratozzák: Csen kantoni külügyminiszter válaszát az öt nagyhatalom tudvalévően nem tartja kielé­gítőnek és ezért ujabb erélyesebb ultimátum­szerű jegyzék elküldését tervezték. A hatal­mak azonban ezidőszerint kénytelenek ettől a szándéktól elállani, mert Kínában jelenleg nincsen olyan hatalmi tényező, aki egy ujabb jegyzékben foglalt követeléseknek eleget tudna tenni. A mennyei birodalomnak ma három kor­mánnyá van: a pekingi Csang-Cso-Lin vezetése alatt, a nankingi, amelynek élén Csang-Kai­Sek áll és a bolsevistavezetés alatt álló han­kaui kormány. A sanghaií kínai bank megszakította az összeköttetést valamennyi fiókintézetével és bejelentette, hogy a fiókok átutalásainak nem tett eleget. London, április 20. Sanghaiból a követke­zőket jelentik a Timesnek: Csang-Kai-Sek Ígéretei ellenére Nankingban az állapotok nem javultak meg. A külföldiek nem mehetnek partra és a fosztogatás szakadatlanul folyik. , Nagy hiba volna azt hinni, hogy Csang-Kai­Sek a külföldiekkel szemben nagyobb elő­zékenységet mutat, vagy, hogy ígéreteit job­ban be l'ogja tartani, mint a kommunisták. Mindazok a külföldi polgári egyének, akik még Nankingban tartózkodnak, holnap el­hagyják a várost, Sanghaiba mennek. Sapigliai, április 20. Mint Nankingból jelen­tik, Csang-Kai-Seknek az a szándéka, hogy kormányának megalakítása után folytatja a harcot az északi hadsereg ellen. Miután Csang­Kai-Seknek több mint 300.000 embere van, Hankau részéről nem várnak támadást. Sang­haiban minden eszközt felhasználnak a kom­munisták ellen. Körülbelül 100 eatrémistát már kivégeztek. Tokió, április 20. A kantoni munkás kon­ferenciára igyekvő japán kiküldötteket ab­ban a pillanatban tartóztatták le, amikor vo­nalra akartak szállni. Letartóztatásuk egész váratlanul történt és a munkáslakosság köré­ben nagy izgalmat keltelt. Azok a munkások, akik a japán kiküldötteket a vasúti állo­másra kikísérték, tiltakozó tüntelést rendez­lek. Több embert letartóztattak. (A Délmagyarország munkatársától.) A kormány félhivatalos budapesti lapjai a na­pokban érdekes és Szegedet közvetlenül érintő hirl közöltek valószínűleg jól beavatott forrásból. A közlések szerint a kormány ál­lamosítani kívánja a községek közötti autó buszforgalmat. Més verzió szerint az államo­sítandó autóbuszüzemeket a MÁ Vnak kivónja a kereskedelmi miniszter átadni, meri az autóbusz egyre nagyobb tért hódit el a vasúttól és igy a vasút jövedelme mindinkább csökken. Ez a hir a szegedi városházán nagy fel­tűnést keltett, bár nem találta készületlenül a város urait. Az autóbuszüzem ugyanis egyik legújabb és legjobban bevált üzeme a vá­rosnak, forgalma szinte napról-napra emel­kedik, ugy, hogy az üzemigazgatóság kény­telen állandóan gondoskodni az autóbuszpark kiegészítéséről. Különösen azok a vonalak váltak be igen jól, amelyek a várost a távo­labbi községekkel kötik össze és igy az üzem államosítása érzékeny veszteséget jelentene a város számára. — Az autóbuszüzemek államosítása — mon­dotta a polgármester — nem uj keletű terv, a kormány már elég régen foglalkozik vele. E'őször az volt a terv, hogy a községek kö­zötti autóbuszjáratok fentartásának a jogát a posta kapja meg, ujabban a MÁV kerüli kombinációba, sőt — tudomásom szerint az a terv is felmerült, hogy a MÁV a kisebb forgalmú vicinális vasutvonalakat mindenült megszünteti és helyettük autóbuszjáratokat Szeged: mint a Délvidék textilipari centruma. Irta: Slaííer Hugó. A Magyar Textillec.hnológusok Egyesülete sze­gedi fiókjának megalakulását oly nagyfokú szim­pátia és reményteljes várakozás kiséri nem csak a szakmához tartozó érdekeltek, hanem az egyéb­ként érdeklődők részéről is, hogy ritkán talál­hatunk példái hasonló lelkesedésre és várakozásra bármilyen egyesület létesülésének történetében. Ha egy megalakítandó egyesülettel szemben ennyi ro­konszenv és előlegezett bizalom nyilvánul meg, ez legfényesebb dokumentuma annak, hogy az egyesületre komoly szükség van, működésének elő­feltételei és virágzásának lehetőségei nem kép­zeletbeliek és erőszakollak, hanem a valóságban tényleg meg is vannak. Sokat — nagyon sokat várunk szegedi viszonylat­ban a most megalakulandó legfiatalabb szegedi egyesülettől, amelynek célkitűzéséről, nemes és komoly feladatairól sokai beszélhetünk bár —, azonban nem elegei. Csonkamagyarország vidéki városai között sok más szempontból is, főleg azonban textilipari szem. IKMitból Szegedé a vezetőszerep. Ezt alátámasztja a környék fejlett textilipara is és a Szegeden, vala­mint környékén már is hatalmasan kifejlődött iparnak további emelése, kiterjesztése és fokozása képezi az egyesület alapvető célját. Ennek elé­résébe n keresnie kell és meg is fogja találni mindazon lehetőségeket, ame­lyek eddig kiaknázatlanok voltak s amelyek alkalmasak arra, hogy de­monstrálással, neveléssel és az ér­deklőd és állandó ébrentartásával, a külföld textilipari centrumaihoz ha­sonlóan Szeged is kiépüljön. Valósággal hihetetlen, hogy a külföld mii tu­dott e téren produkálni és még hihetetlenebb, hogy nálunk e téren eddig alig indult számottévőbb akció Azonban jobb későn —• mint soha! Ausz­triával szemben fennállott függő viszonyunk ré­vén, textilipari termékek terén valósággal vazal­lusai voltunk a kiválóan fejlett cseh textilipar­nak, ámde Trianon óta rohamlépések­kel igyekszik a hazai textilipar fej­lődésében odajutni, hogy a külföldi termékeket mindinkább kiszorítsa. Ennek minél tökéletesebb eléréséhez azonban el­sősorban az szükséges, hogy az iparral foglalkozó vezetők, tisztviselők, mesterek és előmunkások ál­landóan tájékoztatva legyenek a textilipart érdeklő minden eseményről, újításról és tökéletesítésről, a Államosítják a város autóbuszüzemét ? állit a személy• és teheráruforgalom szol­gálatába. — Lehet, hogy az állam, illetve a vasút szempontjából előnyös lesz az autóbuszüze­mek államosítása, azonban a város szem­pontjából csak káros lehet, mert hiszen ha a város kezében van az üzem, akkor olyan üzemrendet állapíthat meg, olyan üzempoliti­kát folytathat, amely a városi lakosság érde• keinek a legjobban megfelel. Nekünk pél­dául az autóbuszüzemmel az volt a célunk, hogy a környékbeli községek tanyacsoportok lakosságát minél jobban belekapcsoljuk a város gazdasági életébe. Ezt a célunkat már eddig is elértük, amennyiben az autóbusz­járatok megindítása óta a város kereskedelmi forgalma szemmellálhatólag emelkedett. — Az autóbuszüzemek államosítása még sem érinti Szegedet speciálisan olyan súlyo­san, mint más városokat, mert az államosítás csakis a több törvényhatóság területére ki­terjedő járatokra vonatkozik, A szegedi autóbuszüzem legtöbb járata viszont nem lépi tul a mi törvényhatóságunk területét. Dorozs­mára, Szőregre az államosítási terv megváló sitása esetén nem mehetünk, azonban az Alsó* és a Felsőtanyák közötti járatokat to­vábbra is fentarihatjuk, mert azok a város területén belül maradnak. Az államosításnak lesz azonban előnye is, amennyiben az állam gondoskodik majd azoknak az utaknak a jó• karbantartásáról, amelyeken lebonyolódik az állami autóbuszforgalom. lehetőséghez képest ismerjék meg mindazt, ami külföldön a fejlettség magasabb fokán áll, mint nálunk és ennek felhasználásával igyekezzenek ha­sonlót, majd pedig tökéletesebbet produkálni. Hét évvel ezelőtt Magyarországnak még textil­ipari szaklapja sem volt. Szerény keretek és nagy nehézségek közepette indult meg hét évvel eze­j lőtt az első magyar textillap és hogy erre milyen j szükség volt, legjobban igazolja azon körülmény, hogy a szakmabeliek ma már alig várják a lap egy-egy ujabb számát. Ezzel kapcsolatban meg kell teremteni a szakkönyvtár alapját és annak fej­lesztését a tökéletességig forszírozni. Találja meg az érdeklődő mindazt a könyvtárban, amire a textilipar történetének, technikájának, múltjának, jelenének és jövőjének megismerése szempontjá­ból szüksége van. Hazai textilirodalmunk a kül­földihez képest dermesztően szegény. Külföldön is elismert és tekintélyként tisztelt szakembereink vannak. Müveik propagálásával és minél nagyobb j számban történő elhelyezésével, lehetőséget kell j találni a liazaí textilirodalom felvirágoztatására. ; Nagy példányszámmal olcsóbbá tenni a köny­t vet, olcsón hozzáférhetővé mindenki számára, fo­| gékonnyá tenni az embereket a szakirodalom iránt. Helybeli, ha pedig szükséges, ugy fővárosi és vidéki szakemberek meghívásával esti tanfolyamok rendezendők nem csak a textiliparral foglalkozó tisztviselők, mesterek és munkások, hanem mind­azon komolyabb munkások részére is, akik eziránt fogékonyak. Budapesten e téren az elmúlt években rendkívüli érdeklődést váltottak ki a jól bevált esti kurzusok, Szeged e tekintetben jóval termékenyebb talajnak ígérkezik, mert itt ehhez hasonló kurzus még nem volt, a textiliparral foglalkozók száma pedig vezetőszerepet játszik Szeged iparában. Csonkamagyarország jelentékeny számú textil­ipari szakemberének meghívásával előadóesték rendezendők. Valósággal irigykedve olvassuk a bu­dapesti nagyértékü szakelőadások hireit, irigykedve — mert nekünk eddig ebben még nem volt ré­szünk. Ahol az előadások meghallgatása iránt lel­kesedés és megértés mutatkozik, bizonyára nem fog elmaradni a szakemberek méltányossága, hogy a velük szemben megnyilvánuló óhajnak eleget téve, az öntudatos iparosság felneveléséhez elis­mert tehetségükkel hozzájáruljanak. A külföld textiliparának fejlődésével sorra léte­süllek a lextilszakiskolák és tanfolyamok. A leg­több mesternek, vagy előmunkásnak szakiskolai képzettsége van. Nagymagyarországnak csak egyet­len ilyen iskolája volt — Késmárkon, amely be­rendezésével, tantestületével és szellemével a kül­föld bármelyik szakiskolájával vetekedett. Ezt az iskolát a Felvidék elszakilásával elvesztettük és bár két évvel ezelőtt Budapesten ismét megvetelbék egy textilipari szakiskala alapját, legyen a Magyar Textiltechnológusok Egyesülete szegedi fiókjának egyik sarkalatos törekvése, a késmárkihoz hasonló szakiskolának szegedi létesítése, esetleg a fémipari iskola egyik fakultásaként. Elvégre már nem va­gyunk távol azon időponttól, hogy a fémipari iskola elfoglalhatja az egyetemi klinikák által ideig lenesen igénybevett iskolapalotát, amelynek beren­dezése alkalmával a textilipari szakiskola meg­alapozása is megvalósulhatna. Röviden csak ennyit a Magyar TexliUeehnoló­gusok Egyesülete szegedi fiókjának vasárnapi meg­alakulása alkalmából. A budapesti anyaegyesü­let érdeklődése és illusztris képviseltetése, a kor­mány képviselőjének megjelenése, valamint a hu­zai textilipar vezető egyéniségeinek spontán rész­vétele az alakuló ülésen, garanciát nyújtanak ar­ra, hogy a szegedi egyesület működéséhez fűzött remények nem hiu ábrándok. Hermann Leopoldi világhírű bécsi humorista és zeneszerző állandó partnere Gyárfás László zongora-humorista és énekes zongorán Beck Károly kíséretével naponta szenzációs műsorával Kis - Kassban Dobos még mindig a „Béla"

Next

/
Oldalképek
Tartalom