Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-21 / 91. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 április 21. Három kormány is van Kínában, de egyik sem tud elegei tenni a követeléseknek. Csang-Kai-Sek rémuralma Nankingban. Bécs, április 20. Londonból táviratozzák: Csen kantoni külügyminiszter válaszát az öt nagyhatalom tudvalévően nem tartja kielégítőnek és ezért ujabb erélyesebb ultimátumszerű jegyzék elküldését tervezték. A hatalmak azonban ezidőszerint kénytelenek ettől a szándéktól elállani, mert Kínában jelenleg nincsen olyan hatalmi tényező, aki egy ujabb jegyzékben foglalt követeléseknek eleget tudna tenni. A mennyei birodalomnak ma három kormánnyá van: a pekingi Csang-Cso-Lin vezetése alatt, a nankingi, amelynek élén Csang-KaiSek áll és a bolsevistavezetés alatt álló hankaui kormány. A sanghaií kínai bank megszakította az összeköttetést valamennyi fiókintézetével és bejelentette, hogy a fiókok átutalásainak nem tett eleget. London, április 20. Sanghaiból a következőket jelentik a Timesnek: Csang-Kai-Sek Ígéretei ellenére Nankingban az állapotok nem javultak meg. A külföldiek nem mehetnek partra és a fosztogatás szakadatlanul folyik. , Nagy hiba volna azt hinni, hogy Csang-KaiSek a külföldiekkel szemben nagyobb előzékenységet mutat, vagy, hogy ígéreteit jobban be l'ogja tartani, mint a kommunisták. Mindazok a külföldi polgári egyének, akik még Nankingban tartózkodnak, holnap elhagyják a várost, Sanghaiba mennek. Sapigliai, április 20. Mint Nankingból jelentik, Csang-Kai-Seknek az a szándéka, hogy kormányának megalakítása után folytatja a harcot az északi hadsereg ellen. Miután CsangKai-Seknek több mint 300.000 embere van, Hankau részéről nem várnak támadást. Sanghaiban minden eszközt felhasználnak a kommunisták ellen. Körülbelül 100 eatrémistát már kivégeztek. Tokió, április 20. A kantoni munkás konferenciára igyekvő japán kiküldötteket abban a pillanatban tartóztatták le, amikor vonalra akartak szállni. Letartóztatásuk egész váratlanul történt és a munkáslakosság körében nagy izgalmat keltelt. Azok a munkások, akik a japán kiküldötteket a vasúti állomásra kikísérték, tiltakozó tüntelést rendezlek. Több embert letartóztattak. (A Délmagyarország munkatársától.) A kormány félhivatalos budapesti lapjai a napokban érdekes és Szegedet közvetlenül érintő hirl közöltek valószínűleg jól beavatott forrásból. A közlések szerint a kormány államosítani kívánja a községek közötti autó buszforgalmat. Més verzió szerint az államosítandó autóbuszüzemeket a MÁ Vnak kivónja a kereskedelmi miniszter átadni, meri az autóbusz egyre nagyobb tért hódit el a vasúttól és igy a vasút jövedelme mindinkább csökken. Ez a hir a szegedi városházán nagy feltűnést keltett, bár nem találta készületlenül a város urait. Az autóbuszüzem ugyanis egyik legújabb és legjobban bevált üzeme a városnak, forgalma szinte napról-napra emelkedik, ugy, hogy az üzemigazgatóság kénytelen állandóan gondoskodni az autóbuszpark kiegészítéséről. Különösen azok a vonalak váltak be igen jól, amelyek a várost a távolabbi községekkel kötik össze és igy az üzem államosítása érzékeny veszteséget jelentene a város számára. — Az autóbuszüzemek államosítása — mondotta a polgármester — nem uj keletű terv, a kormány már elég régen foglalkozik vele. E'őször az volt a terv, hogy a községek közötti autóbuszjáratok fentartásának a jogát a posta kapja meg, ujabban a MÁV kerüli kombinációba, sőt — tudomásom szerint az a terv is felmerült, hogy a MÁV a kisebb forgalmú vicinális vasutvonalakat mindenült megszünteti és helyettük autóbuszjáratokat Szeged: mint a Délvidék textilipari centruma. Irta: Slaííer Hugó. A Magyar Textillec.hnológusok Egyesülete szegedi fiókjának megalakulását oly nagyfokú szimpátia és reményteljes várakozás kiséri nem csak a szakmához tartozó érdekeltek, hanem az egyébként érdeklődők részéről is, hogy ritkán találhatunk példái hasonló lelkesedésre és várakozásra bármilyen egyesület létesülésének történetében. Ha egy megalakítandó egyesülettel szemben ennyi rokonszenv és előlegezett bizalom nyilvánul meg, ez legfényesebb dokumentuma annak, hogy az egyesületre komoly szükség van, működésének előfeltételei és virágzásának lehetőségei nem képzeletbeliek és erőszakollak, hanem a valóságban tényleg meg is vannak. Sokat — nagyon sokat várunk szegedi viszonylatban a most megalakulandó legfiatalabb szegedi egyesülettől, amelynek célkitűzéséről, nemes és komoly feladatairól sokai beszélhetünk bár —, azonban nem elegei. Csonkamagyarország vidéki városai között sok más szempontból is, főleg azonban textilipari szem. IKMitból Szegedé a vezetőszerep. Ezt alátámasztja a környék fejlett textilipara is és a Szegeden, valamint környékén már is hatalmasan kifejlődött iparnak további emelése, kiterjesztése és fokozása képezi az egyesület alapvető célját. Ennek elérésébe n keresnie kell és meg is fogja találni mindazon lehetőségeket, amelyek eddig kiaknázatlanok voltak s amelyek alkalmasak arra, hogy demonstrálással, neveléssel és az érdeklőd és állandó ébrentartásával, a külföld textilipari centrumaihoz hasonlóan Szeged is kiépüljön. Valósággal hihetetlen, hogy a külföld mii tudott e téren produkálni és még hihetetlenebb, hogy nálunk e téren eddig alig indult számottévőbb akció Azonban jobb későn —• mint soha! Ausztriával szemben fennállott függő viszonyunk révén, textilipari termékek terén valósággal vazallusai voltunk a kiválóan fejlett cseh textiliparnak, ámde Trianon óta rohamlépésekkel igyekszik a hazai textilipar fejlődésében odajutni, hogy a külföldi termékeket mindinkább kiszorítsa. Ennek minél tökéletesebb eléréséhez azonban elsősorban az szükséges, hogy az iparral foglalkozó vezetők, tisztviselők, mesterek és előmunkások állandóan tájékoztatva legyenek a textilipart érdeklő minden eseményről, újításról és tökéletesítésről, a Államosítják a város autóbuszüzemét ? állit a személy• és teheráruforgalom szolgálatába. — Lehet, hogy az állam, illetve a vasút szempontjából előnyös lesz az autóbuszüzemek államosítása, azonban a város szempontjából csak káros lehet, mert hiszen ha a város kezében van az üzem, akkor olyan üzemrendet állapíthat meg, olyan üzempolitikát folytathat, amely a városi lakosság érde• keinek a legjobban megfelel. Nekünk például az autóbuszüzemmel az volt a célunk, hogy a környékbeli községek tanyacsoportok lakosságát minél jobban belekapcsoljuk a város gazdasági életébe. Ezt a célunkat már eddig is elértük, amennyiben az autóbuszjáratok megindítása óta a város kereskedelmi forgalma szemmellálhatólag emelkedett. — Az autóbuszüzemek államosítása még sem érinti Szegedet speciálisan olyan súlyosan, mint más városokat, mert az államosítás csakis a több törvényhatóság területére kiterjedő járatokra vonatkozik, A szegedi autóbuszüzem legtöbb járata viszont nem lépi tul a mi törvényhatóságunk területét. Dorozsmára, Szőregre az államosítási terv megváló sitása esetén nem mehetünk, azonban az Alsó* és a Felsőtanyák közötti járatokat továbbra is fentarihatjuk, mert azok a város területén belül maradnak. Az államosításnak lesz azonban előnye is, amennyiben az állam gondoskodik majd azoknak az utaknak a jó• karbantartásáról, amelyeken lebonyolódik az állami autóbuszforgalom. lehetőséghez képest ismerjék meg mindazt, ami külföldön a fejlettség magasabb fokán áll, mint nálunk és ennek felhasználásával igyekezzenek hasonlót, majd pedig tökéletesebbet produkálni. Hét évvel ezelőtt Magyarországnak még textilipari szaklapja sem volt. Szerény keretek és nagy nehézségek közepette indult meg hét évvel ezej lőtt az első magyar textillap és hogy erre milyen j szükség volt, legjobban igazolja azon körülmény, hogy a szakmabeliek ma már alig várják a lap egy-egy ujabb számát. Ezzel kapcsolatban meg kell teremteni a szakkönyvtár alapját és annak fejlesztését a tökéletességig forszírozni. Találja meg az érdeklődő mindazt a könyvtárban, amire a textilipar történetének, technikájának, múltjának, jelenének és jövőjének megismerése szempontjából szüksége van. Hazai textilirodalmunk a külföldihez képest dermesztően szegény. Külföldön is elismert és tekintélyként tisztelt szakembereink vannak. Müveik propagálásával és minél nagyobb j számban történő elhelyezésével, lehetőséget kell j találni a liazaí textilirodalom felvirágoztatására. ; Nagy példányszámmal olcsóbbá tenni a könyt vet, olcsón hozzáférhetővé mindenki számára, fo| gékonnyá tenni az embereket a szakirodalom iránt. Helybeli, ha pedig szükséges, ugy fővárosi és vidéki szakemberek meghívásával esti tanfolyamok rendezendők nem csak a textiliparral foglalkozó tisztviselők, mesterek és munkások, hanem mindazon komolyabb munkások részére is, akik eziránt fogékonyak. Budapesten e téren az elmúlt években rendkívüli érdeklődést váltottak ki a jól bevált esti kurzusok, Szeged e tekintetben jóval termékenyebb talajnak ígérkezik, mert itt ehhez hasonló kurzus még nem volt, a textiliparral foglalkozók száma pedig vezetőszerepet játszik Szeged iparában. Csonkamagyarország jelentékeny számú textilipari szakemberének meghívásával előadóesték rendezendők. Valósággal irigykedve olvassuk a budapesti nagyértékü szakelőadások hireit, irigykedve — mert nekünk eddig ebben még nem volt részünk. Ahol az előadások meghallgatása iránt lelkesedés és megértés mutatkozik, bizonyára nem fog elmaradni a szakemberek méltányossága, hogy a velük szemben megnyilvánuló óhajnak eleget téve, az öntudatos iparosság felneveléséhez elismert tehetségükkel hozzájáruljanak. A külföld textiliparának fejlődésével sorra létesüllek a lextilszakiskolák és tanfolyamok. A legtöbb mesternek, vagy előmunkásnak szakiskolai képzettsége van. Nagymagyarországnak csak egyetlen ilyen iskolája volt — Késmárkon, amely berendezésével, tantestületével és szellemével a külföld bármelyik szakiskolájával vetekedett. Ezt az iskolát a Felvidék elszakilásával elvesztettük és bár két évvel ezelőtt Budapesten ismét megvetelbék egy textilipari szakiskala alapját, legyen a Magyar Textiltechnológusok Egyesülete szegedi fiókjának egyik sarkalatos törekvése, a késmárkihoz hasonló szakiskolának szegedi létesítése, esetleg a fémipari iskola egyik fakultásaként. Elvégre már nem vagyunk távol azon időponttól, hogy a fémipari iskola elfoglalhatja az egyetemi klinikák által ideig lenesen igénybevett iskolapalotát, amelynek berendezése alkalmával a textilipari szakiskola megalapozása is megvalósulhatna. Röviden csak ennyit a Magyar TexliUeehnológusok Egyesülete szegedi fiókjának vasárnapi megalakulása alkalmából. A budapesti anyaegyesület érdeklődése és illusztris képviseltetése, a kormány képviselőjének megjelenése, valamint a huzai textilipar vezető egyéniségeinek spontán részvétele az alakuló ülésen, garanciát nyújtanak arra, hogy a szegedi egyesület működéséhez fűzött remények nem hiu ábrándok. Hermann Leopoldi világhírű bécsi humorista és zeneszerző állandó partnere Gyárfás László zongora-humorista és énekes zongorán Beck Károly kíséretével naponta szenzációs műsorával Kis - Kassban Dobos még mindig a „Béla"