Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

18 DELMAGYARORSZAG 1927 április 17. A városi bérielek legyenek örökhaszonbérielek, melyek csak akkor szüntethetők meg, ha az örökhaszonbérlő nem műveli megfelelően a földjét, ha nem lesz eleget a szerződés rendelkezéseinek, vagy ha közcélokra van szükség a bérlemény területére. A haszonbér, éppen ugy, mint a telekértékadó, legyen független az ingatlan kihasználásának módjától, ez lesz a többtermelesnek hatékony ösztönzője. A város földjei szociális feladataiknak csak akkor felelnek meg, ha a pénzügyi terhek viselésére is képesek lesznek. Nincs ellenlét a tanya népe, a városi polgárság s a városi \ földek szociális és financiális feladatai kö- i zött. A köztulajdonban lévő városi föld betöltheti mindkét rendeltetéséi. Ne szakítsunk a városi földek hasznosításának fél évszázadon keresztül kipróbált, sőt bevált módjával, de ne elégedjünk meg a városi földeknek azzal a teljesítményével, amit még a mult század hetvenes eveiben követeltek meg a haszonbéres rendszertől. A város jövendője, a város fejlődése azon inulík, hogy milyen rendszer mellett járulunk hozzá a közterhekhez s milyen rendszer mellett hasznosítjuk földeinket. A város gazdasági törekvéseinek, kultúrpolitikájának, fejlődésének, a városi élet elevenebbé lételének, a város jövőjének két alapja van: az egyik a városi adó, a másik a föld. A telekértékadó és az örökhaszonbérlet. / Valóság és játék a számok világában. Valamelyik rangjáról leköszöni Habsburg-főherceg, — ha jól emlékszem, Lipót Ferdinánd, a későbbi Wölfling I.ipót, — ir meg az emlékirataiban egy kis anekdotát. Nagykorusilása alkalmából családi ebéd van a bécsi Burgban, az öreg uralkodó jelenlétében. Együtt vannak a Habsburgok nagykorú főhercegei, számszerűit tizenheten. A család újdonsült nagykorú tagja, aki a fiumei tengerészeti akadémiái végezte és igy ért a matematikához, látva, hogy az Öreg jó hangulatban van, felveti a kérdést: Mit gondoltok, tizenhét ember hányféleképen helyezkednetik el az asztal körül? Elsőnek Ferenc Ferdinánd adta le a véleményét, minden különösebb aritmetikai indokolás nélkül: — Azt hiszem, vagy hatszázféleképen. Frigyes főherceg rosszalóan csóválta a fejét: — Az már mégis egy kicsit sok volna . . . Nem tudom mi tett a vége a főhercegek vilájáuak, de megnyugtathatom az olvasót, hogy az elhelyezési tehetőségek száma milliókra rug. Aki nem hiszi, megpróbálhatja a számsorok felállítását, ugy hogy mindig variálja a számokat: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 stb. 2, 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 slb. 2. 1. 3. 5, 4, 6. 7, 8, 9 slb. Bizonyos mértékig párja ez az ültetési próba Sehram sah meséjének, aki megengedte vezérének, Ebn Dahernek, hogy kérjen tőle, amit akar. Ebn Daher azt kérte a királytól, hogy tegyen a sakktábla első kockájára egy szem buzál, a másodikra kellőt, a harmadikra négyet, duplázza meg mindig az előző kockára lett buzaszemek számát és ajándékozza neki azt a mennyiséget, amely a hatvannegyedik kockára esik. A sah nevetett. az udvari matematikusok pedig számolni kezdtek. Az eredmény akkora lett, hogy érthetőség kedvéért csak magyarázatokkal lehetett leírni; 18 trillió 146.744 billió 073.709 millió és 551.615. azt inni, amit máskor. Ugy nézett végig a kis ! korcsma vegyes társaságán, mint valami — dik. látor. Ma a helyzet ura voltam — és még egy pohár pálinkái kért. Azután újra. fiíjen, aki meg nem halt! — kiáltotta tréfásan és jelentősen hunyorított. Ebben a pillanatban egy magából kikelt alak rontott be a füstös, zajos helyiségbe, úgyhogy mindenki feléje fordult hirtelen. Megölték! ordította rekedten és elfulladva megölték a diktátort ! Három revelverlövéssel ! \ tulajdon két szememmel láttam, a Franklin téren, a Szabadság-szobor előtl I A merénylő kereket oldott... És tovább akart beszélni, de szavaira az egész korcsma megzutluH, mint egy felfordult méhkas és az uccáról már hallatszott a rikancs kakaskukorékolása : Rendkívüli kiadás ! Rendkívüli kiadás ! Máriusnak leesett az álla, a szeme kimeredt, a gerincén hideg és forróság száguldatt végig, a világ elborult előtte, siró és nevető görcsök szorongatták és végül dermedten állott föl. mert az ajtó megint nyílt és egy csoport detektív larloll egyenesen az asztala felé. Márius ur, a törvény nevében szólott a vezető, miközben gyöngéd szigorral a vállára tette kezét remélem nem fog ellenállni és nem kell magyaráznom, miről van szó ! Kövessen ! Márius fölállott és megindult, mint az áldozati bárány. Az értelmi szerző 1 — suttogták a kis korcsma vendégei és ujjat mulattak rá Márius nem szabadkozott és nem ellenkezett. Ennyi buzaszemmel az egész földel 9 milliméter vastagságban be lehetne borítani. Mondani is felesleges, hogy Sehram sah akarva — nem akarva, kénytelen volt a be nem váltott királyi ígéretek számát szaporítani. Hogy azonban a szám, melyet az udvari matematikusok kiszámítottak, milyen rettenetes nagy, azt egy kis ellenőrző számítással lehet megérzékelletni. A háború után, mikor egész sor valuta leromlott, nagyon hozzászoktunk a magánháztartásokban a milliókhoz, állami háztartásokban pedig a milliárdokhoz. Még a billió is megütötte, a fülünket, anélkül, hogy igazán sejtettük volna ennek a számnak a rettenetes voltát. Ugyan hány ember próbált önmaga elölt inegeflelni arra a kérdésre, hogy mennyi tulajdonképen egy billió? Könnyebbség kedvéért a billió fogalmát ugy lehet megmagyarázni, hogy a billió épen ugy aránylik a millióhoz, mint a millió az egyhez. Időre átszámítva a képlet a következő. Nem egészen kél hétben van egy millió másodperc. Egy billió másodperc több harmincezer esztendőnél; szóval ősapáink még kőszerszámmal ütögetlek lyukat egymás fejébe, mikor a mostanáig számított egy billió másodperc megkezdődött. Hiszi-e Kunapé András, vagy Sokorópátka bölcse, hogy van pénzügyminiszter, aki egy billió koronát meg tudna ; számolni? Ha már a billióknál tartunk, fel lehet emliteni egy nagyon egyszerű kísérletet a liarminckét1 eve les magyar kártyával. Hárman leülnek játszani, ugy, hogy mindegyikük tiz kártyát kap és két lap marad a talonban. Mit gondol az olvasó, mennyi az osztási lehetőségek száma? Senki se szégyenkezzék, ha én mondom meg, mert én se magam számítottam ki: 2.753 billió 294.408 millió és 204.640. Mit jelent ez a szám? Azt, hogy ha az egész emberiség, amelyet ma körülbelül 1580 millióra tesznek, hármas csoportokban leülne kártyázni és öt percig tartana egy játék, éjjel-nappali szüntelen osztás mellett 53 esztendeig tartana, míg ez az 526—527 millió hármas csoport az összes osztási lehelőségeket lejátszaná. Aki nem hiszi, megpróbálhatja. Vagy egy másik kisérlel, ami persze szintén csak elméletileg képzelhető el. Éjjel tizenkét órakor meggyilkolnak valakit. A gyilkosságnak egy szemtanuja van, aki az első negyedórában két embernek mondja el a gyilkosságot, mindenki, aki a gyilkosságról értesül, a rákövetkező negyedórában ismét két embernek ad hírt, ami elvégre szintén nem látszik képtelenségnek. Ha a híradás ebben a tempóban folytatódik reggelig, 7 óra 15 perekor már egy milliárdnál több ember értesül az eseményről. Tovább a híradás már nem mehet, inert félnyolckor már többen tudnák a hírt, mint amennyi az egész emberiség. Egyszóval mégse olyan rettenetesen nagy szám a milliárd. Tudjuk, hogy az emberiség körülbelül felefelerészben férfiakból és nőkből áll. Ha tehát reggel elindulok hazulról, a fele valószínűség szól amellett, hogy az első ember, akivel találkozom, férfi lesz. A másodiknál a valószínűség csak egynegyed, a harmadiknál egynyolcad. a negyediknél egy tizenhatod, az ötödiknél már egy harmincketted, vagyis még tovább már csak egyhalvannegyedrész valószínűsége van annak, hogy egymásután hat férfival találkozzam. A további eshetőségek szinte sakktáblaszerűen növekednek. Hogy egymás után ötszáz férfivel találkozzam, már annyira valószínűtlen, mintha a kezemmel akarnék egy halóba került és ismét szabadjára eresztett halat meglógni az Atlanti óceánban. Amit mondok, annyira bizonyos, hogy még H a á r és Riesz professzorok is, akik a matematika szakértői, bizonyságot tehetnek mellette. Egyszer azonban elindulok a kél professzor társaságában és t alálkozom egy ezred katonával, amint épen kirukkol gyakorlatra. Halomra dől az egész tudomány és kézzel megfogtuk a halat az óceánban. k Mindazonáltal eszem ágában sincs, hogy kies foljam a tudományt. A tudomány nagyon komoly valami. Annyira komoly, hogy tisztán tudományos alapon mindenkinek azt ajánlhatom, hogy páros vagy páratlannál csak páratlanra fogadjon, mert annak több a nyerési eshetősége. Hogy miért, azt is nagyon könnyű megmagyarázni. Tegyük fel, hogy a fogadás abban a formában történik, hogy bele kell nyúlnom egy babos zsákba, hogy abból egy maréknyi babot kiszedjek. Ha páros számot, például tizet markoltam ki belőle, a páros és páratlan számok viszonya egymáshoz a következő: 1, 3, 5, 7, 9 2, 4, 6. 8, 10 A valószínűségi szám tehát egyforma. Páratlan számnál ellenben a viszony következőleg alakul: 1, 3, 5, 7, 9, 11 2, 4, 6, 8, 10 Világos ebből, hogy a páratlan számnál eggyel több a nyerés eshetősége. Aki tehát Monte-Carloba megy, a saját érdekében mindig csak a páratlan számokat tegye meg. Ha kellő kitartás van benne, mint milliomos fog hazakerülni. Mindezek vészesen komoly dolgok, majdnem anynyira komolyak, mint az a híres abracadabra, amelyet a középkor híres doktora, Quíntus Serenus Sammonicus talált fel. Elmagyarázni az abracadabrát nagyon nehéz, leghelyesebb azt eredeti formájában összeállítani. így: abracadabra abracadabr abracadab a b r a c a d a a b r a c a d a b r a c a abrac a b r a a b r ab a Ez a háromszögű összeállítás matematikai csodának számit a rendkívül nagyszámú tehetőségeknél fogva, melyek szerint az abracadabra szót el lehet olvasni. Ha valamelyik baloldali a betűnél kezdjük az olvasási és jobb felé haladva, akár egyenesen, akár rézsut felfelé törekszünk a .jobb felső sarokban levő a betű felé, 1 0 24 különböző módon olvashatjuk az abracadabra szót. Ne higyje azonban senki, hogy a derék orvos ezt türelmi játéknak találta ki, hitelesen meg van irva róla, hogy háromszögű pergamenre leirva és a nyakba akasztva, biztos szer a hideglelés ellen. Sajnos, ebben nem vagyok szakértő, mert ilyen pergamen még sohasem volt a nyakamba akasztva é s még sohusem volt hideglelésem. Ha már ludósokröl van szó, végezetül meg lehet említeni még a derék görög Diophantost, aki híres matematikus volt a maga idejében. Hogy pontosan mikor volt az ő ideje, bizony nem tudom megmondani. Ez a Diophantos egyébként arról volt nevezetes, hogy mikor közeledni érezte a végét, maga szövegezte meg a sírfeliratát. Minthogy verset gimnazista korom óta már nem fabrikáltam, Móra Ferencet kértem meg Diophantos örökbecsű sírfeliratának a lefordátására, amely magyarul következőleg hangzik: Kit ez a sírkő led, Diophantos a neve annak S számtani művészet adja meg élte korát. Élte hatod részét tölté el gyermekörömben. Egy tizenkettede még s ajka bajuszosodik. Még hetedét ahhoz s Hymen fáklyája lobog már, Még ötöl adj hozzá s kis fia is szülelik. Atyjának élte felét megérte e gyermek, azonban Akkor jött a halál s zord kezeivel letöré. Eltelt még négy év s a fiát követte az atyja, — Hány éves vala hál, erre felelj szaporán! A kérdés fel van vetve. Tessék megletetni: hány éves volt Diophantos, akinek sírkövén ez a vers volt olvasható. Tonelli Sandar. Orvosi lOOtnKD köpenyek, stT , Sreged, Iskola ecea 11 73 Megérkeztek amerikai Royal PORTABLE írógépek mely felütmu'ia az ö«zes eddipí ki« Írógépeket. Díjtalan bemutalás. 10 havi rész let ie kaph»tó. Kelemen Márton SS EPS"8" £