Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

1827 április 13. DÊLMAGYARORSZAG 3 Back Bernát a legsürgősebben megoldandó városi feladatokról. (A Délmagijarország munkatársától.) A szórakozását valamennyi városrész lakója és ne lapok húsvéti számai a konvencionális köz- kelljen egy órát, esetleg még többet gyalogolni, életi nyilatkozatok találkozóhelye szoktak lenni, ha egy kicsit zöldbe akarnak menni. NinA Délmagyarország régóta szakított ezzel a ; csenek sétahelyek. Itt van például a Felsőkonvencióval is és a gyors és modern hir- j tiszapart a Stefániától a körtöltésig. Ezen szolgáltatás mellett minden sorával és sza- j az egész útvonalon fasort kellene létesíteni, vával a közérdek komoly szolgálatára kíván sietni. Ez a szándék vezetett bennünket, amikor felkerestük Back Bernát felsőházi póttagot, a szegedi közéletnek ezt a kivételesen kimagasló és finom egyéniségét és beszélgetést folytattunk vele városi ügyekről. Back Bernát tömören összegezte mondanivalóit. Azt hisszük azonban, hogy ezzel a tömörséggel is hatni fog és húsvéti ngilatkozata erőteljes és eredményes akció megindítója lesz. A legsürgősebben megoldandó városi feladatokról Back Bernát a következőket volt szives mondani: — Véleményem szerint kizárólag az lenne helyes és célravezető, ha osztály-, politikai és felekezeti különbség nélkül a társadalom valamennyi rétege tömörülne a városi pártban és a városi párt programjának keresztülvitelére. Mi legyen ez a program? A város fejlesztése: csatornázás, kövezés, világítás, de természetesen mindez nemcsak a Belvárosban, hanem a külvárosokban is. Mert igenis feltölteni, rendezni és közmüvekkel kell ellátni valamennyi külvárosrészt és autóbuszjáratokkal, esetleg valamilyen más módon összekötni őket a Belvárossal. Ezidőszerint ugyanis a városnak csak azon egymástól messzeeső pontjai vannak összekötve, amelyekhez villamos visz, van azonban igen sok ucca, ahonnan félórai, meg háromnegyedórai gyaloglás után lehet beérni a Belvárosba. — Feltétlenül egészséges lakásviszonyokat kell teremteni. Meg kell szüntetni a pincelakásokat és vagy munkásházakat építtessen a város, vagy olyan bérházakat, amelyek tömeglakások céljaira szolgálnak, de legyenek végre ebben a városban mindenütt egészséges lakások. Meg kell annak szűnni, hogy Szegednek vezető szerepe legyen a tuberkulózis tenyésztése és pusztitása terén és ezt főleg egészséges lakásviszonyok teremtésével érhetjük el. Ugyancsak egészségügyi okok miatt locsolni kell nyáron az egész várost, tehát nemcsak a Belvárost. Nincsenek Szegeden parkok. Valamennyi külvárosrészben kellene néhány holdnyi területen parkot létesíteni, hogy mindig megtalálja a maga szolid és egészséges innom minden falatra. Azt hiszem, sütve, sóvat, paprikával egészen elszivelhető eledel volna. így se rossz, olyan, mint az éretlen kókuszdió. Csakhogy én az éretlen kókuszdiót se szerelem. Különben az ebédnél mindig sokai gondolok rád, drussza. Ha griz, spenót, paradicsom, lekvár, sárgarépa kerül az asztalra, azt mindig meghagyom neked. Nem akarom dicsérni magam, de kevés unoka választotta meg ilyen szerencsésen az apapáját, mint te, te trifurcifer! És hogy «mikor dücc haza, apapa?» Fölhatalmazlak minden olyan hir megcáfolására, mintha én többet sohse akarnék visszamenni Szegedre. Nem evett meg se a fiumei cápa, se a Ilümmer, — nem kinált meg kultuszminiszterséggel Mussolini és nem szöktetett meg egy montenegrói hercegnő sem. Ámbár ami ezt az utolsó lehetőséget illeti, illeti — de félek, hogy a levelem a nagyi kezébe lalál kerülni és akkor csakugyan nagyon meggondolandó lesz a hazatérésem. Majd ha a kis csirkék nem csipognak, kis szivem ... És addig is otthon vagyok egy nap százszor és járok ide-oda a kultúrpalota, meg a Kölcsey-ucca közt, mint a vetélő. Mikor a nap süt rád, én vagyok az; ha szellőcske fújdogálja a szöszke hajad, én vagyok az; ha csillag vigyázza az éjszakai álmod, én vagyok az és ha néha, reggeli ébredéskor egy könnyet találsz a vánkoskádon, azt , is én hagytam ott, ' merszi apapúd. U. i. Tisztelem a fecskéket, gondolom, elseje után már ott voltak, — erre nem jártak, elég sok is itt a szeplős néni. Továbbá örömmel hallom, hogy ha elesel, már a magad erejéből is fel tudsz kelni. Úgyis kell, barátom. Idejekorán mentesítsd magad minden asszonyi befolyástól. Sic itur ad •stra... padokat elhelyezni. — Nagyjából ezek lennének véleményem szerint a legsürgősebb megoldásra váró városi icladatok. Ezek érdekében kellene tömörülni a városi pártban az egész városi lakosságnak, hogy a sok meddő teszed és szónokolgatás helyett sikerüljön egységes erővel mindazt létesíteni, amire ebben a városban most már égető szükség van, amit a közvetlenül érdekeltek is jogosan követelnek és aminek a létesítéséi tovább elodázni most már nem lehet. igazán IWMMMMMMMIM^ „Egy népi társadalom jóléte és szociális megelégedettsége hozza magával az ország feltámadását" — üzeni Szegednek húsvétra Pakots József. Budapest, húsvét elölt. (A Délmagyarország munkatársától.) A parlament vigasztalanul álmos, üres és bóbiskoló. A miniszteri bársonyszékek üresek, a jobb oldalon bóbiskolnak néhányan, hogy mégse kelljen felfüggeszteni az ülést. A baloldali folyosó délfelé megélénkül kicsit, az ablakok bársonypainlagain elvonulva meghitt csoportok alakulnak : bent a teremben Kontra alapon hangulat ez és ezért a marokny inkább elvonul a folyosó pamlagai közé. A megmaradt ellenzéki árvák összebújva suttognak itt, a jobb oldalról áttévedt egysége- ! sek mosolygósak és vidámak. Viccekre is ráérqz államháztartás egyensúlyát a magángazdaság javára igényelhető beruházásásoktól és azt az árculus viciozust variálja anélkül, hogy valamely komoly koncepciója volna a problémák megoldására. — A kormány zokon veszi az ellenzéktől, hogy életszükségletekkel számoló gazdasági politikát követel, hogy eléje vonultatja a szociáAladár beszél - népjólétről, fajvédő ; Us r riaszfó S2Ö i ké U h fel. szociális problémákról ! Vigasztalan | hánylorgalja a s:abadságjogok zsarnoki elt ez es ezert a maroknyi ellenzék ,:пгЛШ *t hnm, n tfp]lí>rni emhn/lчАп ¿к nnrrlnliprását és hogy a szellemi szabadság és gazdasági szabadság közötti junktimot fel meri állítani. Pedig a közszabadságok kérdésében — minők a sajtó teljes szabadsága, a gyülekezési és egyesülési jog, az esküdtszék visszanek. Gömbös csapta félre most a terem füg- • mtás& _ bennefoglaltatik a gazdasági szagonyét. Udvara közepén kacag a folyósón. ; 1)adság érvényesülési lehetősége is. Csak szabad ország szabad szellemi Lakkcipője csillog, nadrágja élesen vasalt, a népjóléti miniszter épen most gratulált neki. fis mig változik igy a folyosó, míg az udvarok lelkesen udvarolnak a «Kormányképes vezéreknek», Pakots József húsvétot és a magyar feltámadást emlegeti. (Bent a Házban Kontra Aladár beszél népjólétről és Kunszentmiklós orgoványi követe buzgón helyesel neki.) A sok reménytelen mondat után ezeket mondja Pakots József húsvétra Szegednek: A feltámadás ünnepe önkénytelenül a magyar politikai és gazdasági megújhodás kérdését vetíti az ember elé. A hoszu gazdasági böjtnapokat vájjon felváltja-e a feltámadás, az életörömök hallelujája, amelyre oly sóváran áhit ez a vergődő magyarság. — A költségvetési vita felszínre vetette mindazokat a gazdasági és szociálpolitikai problémákat, amelyek a nagy konszolidációs mii mechanizmusában, mint hiányzó energiák mutatkoznak. A kormány ugy cselekszik, mintha minden rendben volna. A régi két vezérszólam uralja a gazdasági és szociálpolitikai programmját: az államháztartás egyensúlya és a magángazdaság helyreállítása. E kettő közölt egyszintű mérleget állit, félti erőkifejtése mellett érvényesülhetnek a gazdasági erők és az egyén gazdasági boldogulása jelenti a nemzet feltámadását. — Már Széchenyi megmondta a Hitel-ben, hogy «az egyéni jólét a nemzeti boldogulás alapja». Az ellenzék a feltámadás szimbólumát jelentő magasztos ünnepén a magyar kálvária tanulsága nyomán nem ettől a kormánytól várja a megújhodást és az annyira hangoztatott nemzeti renaissancet. Egy népi társadalom jóléte, bizalma és szociális megelégedettsége hozza magával a nemzet szebb jövőjét, az ország feltámadását. El kell következni tehát a demokrácia megváltó eszméinek a nagy diadalnak, hogy teljes legyen a magyar húsvét. E szavaknál a felcsapódó ajtókon és fellebbenő függönyökön az éljenzés és taps dübörgő hangja száll ki a folyosóra. Kontra Aladár befejezte beszédét. Megtapsolták. Vér György. Sztanykovszky Tibor — Húsvéti passiójáték (A Délmagyarország munkatársától.) A börtönökben, ahol az élet kapuja hosszabbrövidebb időre becsukódik az elitéltek mögött, az élet viharában megkeményedett szivek felengednek és a fátyolos tekintetű rabnak legkedvesebb olvasmánya a biblia lesz. A szegedi Csillagbörtönben is boldogok a rabok, ha a napi rendes foglalatosság mellett olyan munkát is találnak, amely mellett feledni és megnyugodni lehet. A Csillagbörtönben a rabok igy hónapok hosszú tanulásával készültek az evangéliumi passió előadására. Az elitéltek valósággal versengtek egymással abban, hogy a passió-játék egy-egy szerepét megkapják, megtanulhassák és eljátszhassák. Naponta egy-egy órát próbáltak a szereplők. Húsvét előtt két héttel már mindenki betéve tudta szerepét. De nemcsak a szereplők tanulták be a passió fenséges mondatait, hanem a többi rabok is. Beggeli séták alkalmával a börtön udvarán fel-felhangzottak Krisztus szavai. — Uram, Uram, miért hagytál el engem, — sóhajtozták fenhangon Krisztus megszemélyesítője, aki a séta alkalmával már száKrisztus személyesítöje. a Csillagbörtönben. zadszor róta végig a kurtái*a szabott sétahelyet. Krisztus szerepéi Sztanykovszky Tibor, a Tisza-gyilkosság 15 évre eliléii vádlottja kapla meg, aki intelligenciájával messze kitűnt rabtársai közül. Szlanykovszkynak szinte nem is kellett tanulni Krisztus szerepét. Amióta lakója a börtönnek, mindennap olvasgatja az evangéliumot. A börtön lanitója melleit ő tanítgatta a szereplőket, tudta Kaifás, Júdás és a játék összes szereplőinek szerepét és igy valósággal a rendező szerepét töltötte be. Sztanykovszky a passió-játék alapos betanulásának idejére a memoár-irást is abbahagyta. A passió-játékok legalább félévvel vetették vissza »a Tisza-gyilkosság legendájának« elkészülését. Pedig Sztanykovszky ugy tervezte, hogy ez év nyarára elkészül életének nagy munkájával, amely egyben végleges választ adott volna szerinte arra a még mindig homályba borított kérdésre, hogy kik voltak a Tiszagyilkosság igazi tettesei. A prssió-játékok első előadása Virágvasárnapján volt a Csillagbörtönben.. Másodszor