Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

A jogügyi bizottság dr Pálfy József nyugalmazott árvaszéki elnök reaktiválása mellett foglalt áUást. (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn délután " négy órakor a városháza tanácstermében a polgármester elnökletével ütést tartott a jogügyi bizottság, hogy állástfoglaljou dr. Pálfy József nyugalmazott árvaszéki ülnök reaktiválása kérdésében. Dr. Pálfy Józsefet, mint ismeretes, 1918. októberében nyugalmazta a közgyűlés, mert Szeged város első választókerülete országgyűlési képviselővé választotta. A képviselői mandátumot azonban a közbejött forradalom és az országgvülés feloszlatása következtében csak nagyon rövid ideig viselhette. Azóta többször kérte a várostól reaktiváiását, legutóbb meg is pályázta az egyik megüresedett tanácsnoki állást, azonban eredménytelenül. Nem régen, mint arról annakidején a Délmagyarország részletesen beszámolt, kérvényt intézett a belügyminiszterhez és különböző rendeletekre és törvényekre való hivatkozással reaktiváiását kérte. Kérelme tulajdonkép az volt, hogy mivel eredeti állását, az árvaszéki elnöki tisztséget időközben betöltötte a város, hivják be aktiv szolgálatra, akkor, amikor legközelebb megürül egy tanácsnoki állás. A belügyminiszter a kérvényt p árto 1 ó 1 ag küldte le a városhoz. A tanács, mielőtt az ügyben állástfoglalt volna és azt beterjesztette volna a közgyűlés elé, szükségesnek tartotta a jogügyi bizottság véleményének a meghallgatását is. A polgármester a kérdés előkészítésével dr. Széli Gyulát, az ügyvédi kamara elnökét és tiszteletbeli tiszti főügyészt bizta meg, aki azonban akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg a jogügyi bizottság ülésén, irásbafoglalt véleményét és javaslatát dr. Tóth ftéla főjegyző olvasta fel. Dr. Széli Gyula véleménye szerint méltányos és jogos is Pálfy József kérése, tehát teljesítendő. A forradalom, tehát vismajor következtében szűnt meg képviselői állása. A városnál betöltött üsztségét azonban visszatérte után nem foglalhatta el, mert azt időközben betöltötte a közgyűlés. Az érvényben lévő törvények értelmében a képviselővé Választott köztisztviselő nyugdíjazandó, azonban ez a nyugdíjazás csak ideiglenesnek tekinthető a városi nyugdijszabályrendelet értelmében. A kérelem teljesítését méltányossági szempontok is indokolttá teszik, mert Pálfy József több, mint két évtizedig teljesített a városnál szolgálatot és működése ellen solia semmi kifogás nem merült fel. Dr. Széli Gyula ezeknek alapján azt kéri, hogy a jogügyi bizottság javasolja a kérelem teljesítését. A javaslat felett széleskörű jogvita támadt, a melyben résztvett dr. Cserő Ede, dr. Kormányos Benő, dr. Szivessy Lehel, dr. Bodnár Géza és dr. Pap Róbert. Á felszólalók kivétel nélkül arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Pálfy József reaküválási kérelme jogilag helytálló és a jogügyi bizottság a kérdés elbírálásánál csakis ezeket a jogi szempontokat veheti figyelembe, a méltányossági szempontokat nem. A polgármester a felszólalásokból megállapította, hogy a jogügyi bizottság egyhangúlag P á 1 í y reaktiválása mellett foglalt állást és olyan javaslatot terjeszt a tanács elé, hogy dr. Pálfy József reaktiválására tegyen előterjesztést a közgyűlésen. Dr. Pálfy Józsefet a legközelebb megürülő tanácsnoki állásra hívja majd be a város, ha a közgyűlés a javaslatot elfogadja. Egyhónapi fogöáxra itélteK egy sszegedi ügyvédet, a sövény&átsi xsellér-moxgalom ügyében. A járásbíróságon reggeliül estig tárgyalták dr. BalogQ liéla ügyét, aUi megszervezte az elégedetlen zselléreket. (A Délmagyarország munkatársátólJ Az elmúlt, év december havában történt, hogy a Pallavicini-uradalom területén az OFB befejezne felosztási munkálatait. Az OFB jogerős ítélete után a nincsetlen sövényházi és sándorfalvi zsellérek nem voltak megelégedve a biróság munkájával. Keveselték először a kiosztásra került parcellák nagyságát és a 25 évre szóló bérletj földek helyett örök földeket követeltek. Az elégedetlenkedő igénylők közül többen, hogy az OFB ítéletét megapellálják, felkeresték ' dr. Balogh Béla szegedi ügyvédet, aki Hajabács Kálmán hadbíró főhadnaggyal és Kakuszi Z. Antal ügynökkel kiutazott Sövényházára. Balogh ügyvéd sándorfalvi kiutazása az uradalom intézősége körében nagy feltűnést keltett. Szegedről detektívek mentek ki az uradalom községeibe, hogy Baloghék dolgait leleplezzék. A földbirtokrendező törvény rendelkezései alapján ugyanis az OFB jogerős ítéleteivel szemben uj megváltási eljárásnak helye nincsen. Aki pedig a jogerős Ítélet után is igérelekkel csábítgatja az igénylőket, az kihágást követ el, amelynek büntetése hat hónapig terjedhető elzárás. A vád szerint Balogh ügyvéd és társai a felebbezőktől fejenkint 4 pengő előzetes költséget vettek fel azzal, hogy siker esetén még 10 pengőt kötelesek fizetni. Mintegy 200 embert szerveztek igy meg, majd küldöttségileg jelentek meg a földmivelési miniszternél, ahol azonban elutasító választ kaptak. A sikertelen deputációzás után a vád szerint Balogh azzal hitegette az igénylőket, hogy az ántántmisszió elé viszi az igénylők sérelmét. Az érdekes kihágási ügyben hétfőn itélkezelt dr. Mát hé Gyula járásbirósági alelnök. A vádat dr. Balázs Sándor ügyész képviselte, az uradalom képviseletében dr. Szakáts József jelent meg. A biróság, mivel Kakuszi Z. Antal nem jelent meg a tárgyaláson, ügyét elkülönítette, míg Hajabács Kálmán főhadnagy ügyét áttették a had bírósághoz. Igy a biróság csak dr. Balogh Béla ügyében tartotta meg a tárgyalást. Dr. Balogh Béla azzal védekezel!, hogy ő nem tudta, hogy a hozzáforduló igénylők panaszai jogerős ítéletre vonatkoznak. A hozzáfordulók különböző panaszokat, és sérelmeket adtak elő. Ezért neki többször ki kellett utazni az uradalom községeibe. Ehhez pedig pénz kellett. Az igénylőktől fejenkinl 50.000 koronái szedett be az előzetes költségekre. E címen 30 millió korona folyt be hozzá. Mát hó bíró: .Mit akart ezekkel az emberekkel csinálni, mert mint ügyvéd nagyon jól t,udhatta, hogy jogerős OFB Ítélet után ujabb megváltásnak helye nincsen. Vádlott: Én ujabb megváltási eljárást nem akartam, csak segíteni kívántam a nincselleneken. * Ezután a biróság kihallgatta dr. Balogh Béla társait, akik a népet beszervezték, a pénzt összegyűjtötték és átadták Balogh Bélának. A kihallgatott uradalmi zsellérek elmondották, hogy a népnek nem kellett a 25 éves bérlet. A nép örök földet követelt. Ezért mentek Baloghoz, aki deputációt szervezett és három ízben ment fel a földmivelési miniszterhez. Majd íanukat hallgatott ki a biróság. Elhangzott olyan vallomás is, hogy az 50.000 koronás eljárási költséget, nem Balogh ügyvédnek adták át, hanem Klázsik Mátyásnak, aki csak később szolgáltatta be a pénzt Baloghnak. A tanukhoz az uradalom képviseletében dr. Szakáts József is kérdést akart intézni, dr. Balogh azonban Liltakozott a kérdezés ellen. — Nincs joga kérdezni — mondotta dr. Balogh—. Nincs joga azért sem, mert az uradalom fenhatósága alá tartozó községekben valósággal basáskodik. Sövényházán például a községi bíró uradalmi intéző, akit az őrgróf nevezeit ki. A pusztaszeri községházán pedig az őrgróf arcképe lóg a király kepének helyén .. Az uradalomban mindenütt sölél Ázsia van... A bizonyítás kiegészítése során dr. Balogh nagyszámú tanút jelentett be, akik azt igazolták' volna, hogy az igénylők megbízást adtak neki és hogy nem ő szervezte meg a népet,. A biróság azonban nem adott helyt a kérelemnek. Ezután dr. Balázs Sándor ügyész mondotta el vádbeszédét. Dr. Balogh Béla — mondotta — fellázította a népet azzal az Ígérettel, hogy uj megváltást eszközöl ki és e célra 30 millió koronái szedett lel nincsetlen földmivesektől, noha tudta, hogy eljárása nem vezethet eredményre. A vádlott ügyvéd létére ezt azért tette meg, hogy pénzt szerezzen. Példás és szigoru ítéletet kér. Dr. Balogh Béla az utolsó szó jogán elmondotta, hogy a nincsetlenek százai jöttek hozzá panasszal. 0 szegény ügyvéd ember és igy rá volt kényszerülve, hogy előzetes költségek címén 50.000 koronákat szedjen. Akkor még nem tudta, hogy befejezett és jogerős eljárással áll szemben és azért akart a nincsetleneken segíteni. A biróság az egész napi tárgyalás után est,e hét órakor hirdette ki ítéletét. A biróság dr. Balogh Béla ügyvédet, a földbirtoktörvény rendelkezéseibe ütköző kihágás címén bűnösnek mondotta ki és ezért egyhónapi elzárásra és 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a vádlott érintkezésbe lépeti a földigénylőkkel és ígéretet tett arra, hogy a haszonbérleti földek helyett örök földeket juttat nekik, noha tudta, hogy ez nem lehetséges. Az itélet kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményeket nem talált. Súlyosbító körülménynek vette azonban, hogy a vádlott tisztán anyagi érdekből vállalkozott a munkára. Elitélte a biróság azonkívül dr. Balogh bűnsegédeit, is. Igy Seres István, Bugyi Ferenc és Klonik Ferenc sövényházi zselléreket 10— 40 pengő pénzbüntetésre. Az itélet ellen ugy a vád, mint az elitéltek felebbezést jelenteltek be. Ismét kihallgatták Hagy Istvánt. Budapest, március 28. Dr. Nagy István bírót, ma az ügyészségről átkísérték a rendőrségre. ahol újra kihallgatták és szembesitették a terhelő vallomásokat tevő tanukkal. Dr. Nagy István továbbra is lagad. A kihallgatás után ma esté visszakísérték az ügyészség fogházába. Gyönyörű tavasxl ufűonsúgolc megérUext&h. 82 I artósságban, minőségben, <?r bari felülmúlhatatlanok SÚfíSk +$&£áSXitl4 Del-Ka fiarisnyále fogalommá váliatc. ERZSEBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros központjában. 100 szoba. Központi fűtés. Vizvezetékes mosdík. Lift. Fürdőszobák. 1 ágyas szoba 4 50-től 9 -ig, 2 ágyas 6—12 pengőig Napi teljes pensio 9 — pengőtől. Éttermében a legjobb cigányzene Elismert jó konyha. Saját lermésü somlói borok. Az „Erzsébet pince" szépen berendezett söröző. Mérsékelt árak. SZABÓ IMRE tulajdonos. 461