Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

D6LMAGYAB0RSZAG A bécsi Beelhoven-ünnepséqek m^CrkHiLr ^ , március 27. M Délmagyarország kiküldött munkatársától) Beelhoven pihen, szézevcs álmái alussza, a lírából, amely sirkövenek egyetlen disze, nem csal ki hangol »esfvere, az elszáguldó vihar sem. Az öröktx , J?mHa susog csak siri° fölött és fáklyájának kialudt fényében mintha a szemrehányas zord tekintete fekeléllene. Bécs nem mindig gondolt alyai jósággal arra az osztrák földben gyökerei veri fiára, akinek német lelken a honvágy búié rágoll, de aki hü maradi uj otthonához. Es ma, száz év múlva, a glória fenye ragyogja be mégis Bécset, ahol a világ nemzetei egyesültek. A cenlennárium valóban túlmegy azon a kereten, ahogy művész vagy kölfő, tudós vagy feltalaló előli meg szokta hajlani fejéi az ulokor. Lélekben milliók állnak a sirja körül. Milliókat ölel ál a szerelet örömével a IX ik szimfónia. A béke és megértés nagyszerű erzeseben lalálkoznak nemzelek, földrészek emberei és a meghatottság remegésével gyújtják meg együflesen Beethoven sírjánál a testvériség fáklyáit. Vasárnap délelőtt beláthaiallan lömeg gyűli össze a Cenlralfriedhofban. Az utat a sirhoz rendőrök szállták meg és csak azok juthattak át a kordonon, akik az előző napon a Festversammlungra meghívót kaplak. Oll nyugszik Beelhoven Schubert melleit, akinek utolsó kívánsága volt, hogy Beelhoven mellé lemessék a Wahringi-temetőbe és most, amikor áthozták mindkettő telemét, ismét egymás mellé fektette Bécs városa szerelett halottjait. Mozart, Brahms, Slrauss, Millöcker, Suppé mind oll fekszenek körben Beelhoven mellett és vasárnapra friss tavaszi csokrok nyíltak ki sírjaikon. A bécsiek tapinJata és figyelme nem feledkezett meg egyetlen itt pihenő nagy halottról sem. Az idegen nemzelek képviselői egymás utan Beelhoven sirja elé járultak óriási babérkoszorúikkal. Olt volt Dánia, Hollandia, az Egyesüli Államok, Franciaország, Magyarország, Anglia, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehország és ki tudná, hány zeneegyesület koszorúja. De mindnél szebbek vollak Casals Pabló virágai és Bonn városának koszorúja, WWWtat ti MWMMMMMIMI amelynek szalagját kiváló tervezők készítetlek művészi rajzzal, művészi hímzésekkel, Bonn varos címerével. Amikor az utolsó koszorul is lehelyezték, felvonullak középkori viseletben a Schuberlbund és egyéb egyesülések zászlótartói, meggyújtották a fáklyákat, gyertyákat a sir fölöd s a filharmonikusok fúvósainak gyászindulója után a Mannergesengsverein énekelt Beethoven-dalokat Most megindull a közönség felvonulása a sir ele. Csendesen, leveli kalappal, százan és százan a halolt Beethoven előtt, hálával a géniusznak, aki örökkön élni fog. Délben tizenkét órakor a Grosser Konzertnaus-baalban a Missa solemnist adta elő a becsi filharmonikus zenekar, az Operaház kórusával, az opera korifeusainak - Elisabelh Schumann, Anday Piroska, Gal/os és Mayr — közreműködésével és Schalk dirigálásában. Ahogy Beelhoven kvarlelljei társadalmi eleiét, szonátái szerelmeit, szimfóniái gondolatainak és eszméinek harcait jelenteitek, ugy lelt a Missa solemnis a sorsával és balsorsavai leszámoll ember zsenijének megdicsőülésé. A test már roskatagon hulloll a veg fele, Beelhoven múzsája az ég felé mulatolt. Vágytól, kíntól szabadult lélekkel a szive verével irt muzsika bibliáját alkotta. ochalk nagyszerűen, elmélyülten dirigálta ezt a müvet Pompás voll a zenekar, a kórus és valamennyi magánszereplő A hallgatóság megrendült a halhatatlan szerzőnek e műben megnyilatkozott nagyságától. Természetesen óriási ovációval fogadták az elsőrendű produkciót. Szombat esfe az első cenlennáris operaeloadas alkalmából előadták Beethoven Athén f romjai cimü müvét, amelyet Magyarországnak ; széni es amelynek bemutatójára el is jött I estre. A bécsi opera átdolgozva, poétikus baleltekkel kibővítve hozla a darabot, amely archaikus halása mellei! a tüneményes színes fényhatásokkal, továbbá feslőies díszlettervezéssel nagyszerű élményt szerzett. Most mutatja be Bécs, hogy a zenei élei hagyományaihoz sokoldalú, egyéb képességek is kellenek és hogy ezek a képességek : ízlés, organizáció, áldozatkészség megvan benne. Lengyel Vilma. rosok közül, az övé és Marosén Miláné, pe,Tf?k *? voHak kiküldetésben, akik több kiküldetesi dijai kaplak, mini ők. Állalában feleslegesnek larlja a kongresszusok látogatását, meri ezeken a kongresszusokon határozott kisiparosellenes határozatokat oktrojátnak rá a többségre Indítványozza, hogy a közgyűlés ne adjon felhatalmazási az elnökségnek kiküldetésekre. Később - Jónás Ernő es Gombos István felszólalása alapján indítványát ugy módosítja, hogy szavazza meg a közgyűlés a Jónás Ernő állal javasolt huszonötmillió koronát, de mondja ki, hogy az elnökseg csakis az elöljáróság előzetes hozzájárulásé esetén küldhet ki az ipartestület képviseletében valakit. Gombos István kifogásolja ezután, hogy a költségvetésbe az elnökség indokolatlanul magas tagsági dijakat állított be, pedig a testületre mór nem hárulnák az idén olyan rendkívüli kötelezettsegek, amelyek indokolttá tennék ezeket a magas tagdijakat. Nem fogadja el az elnöksegnek dr. Pálfy József litkár által előterjesztelt tagdijjavaslatál sem, amely szerint az eddigi tizennyolc osziály megszűnik, helyette az iparosokat tíz osztályba sorozzák, ugy, hogy a tagdíjak 2 és 20 pengő közölt váltakoznak. Kéri a közgyűlést, hogy a régi, az ötvenszázalékos lagdijpótlék nélküli tagdijakat léptesse életbe isméi. Hasonló érlelemben szólal fel Varod a polgári szabadságjogok visszaállítását? A Délmagyarország a polgári szabadságjogokért küzd! , . . Asz ellenszék Kisiparos-álláspontja gyöszött asz ipartestület vasárnapi leöszgyülésén. MegsxUnietiéK a kontárellenöri állási. - Vi&ar a tagdíjak körül (/\ Délmagyarország munkatársától) Igen feszüli légkörben tarlolla meg a szegedi ipartestület évi rendes közgyűléséi Körmendy Mátyás elnökletével vasárnap délelőlt a városháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig meglelt az iparteslülel tagjaival. A közgyűlés legfontosabb tárgya a mull évi zárszámadás es az idei költségvetés volt, amely igen széles vilát provokált. Az elöljáróság javaslatát dr. Páljy József htkar ismertette Az első felszólaló Dobay József voll, aki a rendkívüli kiadások címén felvell százmilliónál nagyobb összeg részletezéséi kivante. A litkár felvilágosítását Dobay József tudomásul velte ugyan, de kifogásolta, hogy az ipartestület elöljárósága az elaggott, munkakeptelenné váll iparosok támogatására az e mult évben alig ötmillió koronái fordított akkor, amikor ez aktív tisztviselők julalmezására kilencmillió koronát költött el. A költségvetés részletes vitája során Jónás Ernő azt indítványozta, hogy a közgyűlés emelje fel huszonötmillió koronával e kiküldetési dijakre szánt összegei, hogy e szegedf ipartestület minden olyan országos jellegű kongresszuson képviseltethesse magái, amelyen fontos iparoskérdések kerülnek megvitalásre Indítványozza továbbá, hogy az ipartestület szüntesse meg a kontárellenőri állást, amely évi tizenkétmillió koronába kerül, mert a konlárok elleni küzdelemben a kontárellenőr nem bizonyult megfelelő védekezési módnak. „ .Ugy a kiküldetési dijak, mint a kontárellen, on állas körül igen éles vila kelelkezelt. Körmendy Mátyás elnök erősen állast foglelt e költségvetés változatlan elfogadása mellet«, védelmébe vetle a kontárellenőri állási is. A többség azonban az ellenzék álláspontját Jogadta el és Gombos István, Podoen Henrik felszólalásé utón igen nagy többséggel ugy határozol!, hogy megszünteti a kontárellenőri állást. A kiküldetési dijak kérdése is nagy vilát keltell. Berg János élesen kifogásolta, hogy ez elnökség jelenté seben csak két név szerepel a kiküldöli ipeMarosán Milán is, aki helyteleníti az osztályozás módját. Szerinte a kisebb iparosok tagdijait le kellene szállítani, ellenben a magasabb kategóriákban progresszív alapon magasabbra kellene emelni a dijakat. Ha ez a progreszszivilás azt eredményezné, hogy a nagyiparosok kiválnának az ipartestületből és belépnének a gyáriparosok szervezetébe, annak az iparosok csak örülhetnek, mert eddig a vezetőségben úgyis ezeknek a nagyiparosoknak az akarata érvényesült leginkább. Ebben a szellemben szólalt fel Czeglédy Lajos, Berg János, Csányi Ferenc. Majd Körmendy Mátyás védelmére kel az elnökség javaslatának, kijelentve, hogy a költségvetést e javaslat szerinti tagdijak alapján álliloltak össze. Erre az elnöki bejelenlésre élénk zaj támadt. Gombos István erélyesen tiltakozik az ellen, hogy ez elnökség bejejezett tények elé állítsa az ipartestület tagjait. A közgyűlés végre is Dobay József indítványé elepján ugy határozott, hogy az alsó kategóriákba tartozó iparosok tagdiját 1.50— 2 pengőben, a magasabb kategóriákét pedig 25-30 pengőben állapította meg. Következel! az iparteslülel székházának ügye. Az elnökség felhatalmazást kért a közgyűléstől, hogy a várossal megkezdhesse ebben az ügyben a tárgyalásokat azzal, hogy e tárgyelások eredményét majd rendkívüli közgyűlés elé terjeszti és perfektuálását ennak döntesélől leszi függővé. A közgyűlés Hodács János indilványára Jónás Ernő, Dobay József és Szabó Sándor felszólalása után elhatározta, hogy ennek a kérdésnek ez elintézéséhez az elnökséget egy három tagu bizottsággal egészíti ki. A bizottságba a közgyűlés általános helyeslése közben Ottouay Istvánt, Gombos Istvánt és Kiss Gézát választolták meg. Az indítványok következtek, amelyeknek letárgyalása után a közgyűlés elhatározta, hogy üdvözli a kereskedelmi minisztert, a főispánt es a polgármestert. Ezzel a közgyűlés végetért. URIDIVAT CIKKEK KEZTYÜK, ZOKNIK nagy válasxtéUbtin Szende Mihály ^