Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

D6LMAGYAB0RSZAG A bécsi Beelhoven-ünnepséqek m^CrkHiLr ^ , március 27. M Délmagyarország kiküldött munkatársától) Beelhoven pihen, szézevcs álmái alussza, a lírából, amely sir­kövenek egyetlen disze, nem csal ki hangol »esfvere, az elszáguldó vihar sem. Az örök­tx , J?mHa susog csak siri° fölött és fáklyájának kialudt fényében mintha a szemre­hányas zord tekintete fekeléllene. Bécs nem mindig gondolt alyai jósággal arra az osztrák földben gyökerei veri fiára, akinek német lelken a honvágy búié rágoll, de aki hü ma­radi uj otthonához. Es ma, száz év múlva, a glória fenye ragyogja be mégis Bécset, ahol a világ nemzetei egyesültek. A cenlennárium valóban túlmegy azon a kereten, ahogy művész vagy kölfő, tudós vagy feltalaló előli meg szokta hajlani fejéi az ulokor. Lélekben milliók állnak a sirja körül. Milliókat ölel ál a szerelet örömével a IX ik szimfónia. A béke és megértés nagyszerű erzeseben lalálkoznak nemzelek, földrészek emberei és a meghatottság remegésével gyújtják meg együflesen Beethoven sírjánál a testvériség fáklyáit. Vasárnap délelőtt beláthaiallan lömeg gyűli össze a Cenlralfriedhofban. Az utat a sirhoz rendőrök szállták meg és csak azok juthattak át a kordonon, akik az előző napon a Fest­versammlungra meghívót kaplak. Oll nyugszik Beelhoven Schubert melleit, akinek utolsó kívánsága volt, hogy Beelhoven mellé lemessék a Wahringi-temetőbe és most, amikor áthozták mindkettő telemét, is­mét egymás mellé fektette Bécs városa sze­relett halottjait. Mozart, Brahms, Slrauss, Millöcker, Suppé mind oll fekszenek körben Beelhoven mellett és vasárnapra friss tavaszi csokrok nyíltak ki sírjaikon. A bécsiek tapin­Jata és figyelme nem feledkezett meg egyet­len itt pihenő nagy halottról sem. Az idegen nemzelek képviselői egymás utan Beelhoven sirja elé járultak óriási babér­koszorúikkal. Olt volt Dánia, Hollandia, az Egyesüli Államok, Franciaország, Magyar­ország, Anglia, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehország és ki tudná, hány zeneegyesület koszorúja. De mindnél szebbek vollak Casals Pabló virágai és Bonn városának koszorúja, WWWtat ti MWMMMMMIMI amelynek szalagját kiváló tervezők készítet­lek művészi rajzzal, művészi hímzésekkel, Bonn varos címerével. Amikor az utolsó ko­szorul is lehelyezték, felvonullak középkori viseletben a Schuberlbund és egyéb egyesü­lések zászlótartói, meggyújtották a fáklyákat, gyertyákat a sir fölöd s a filharmonikusok fúvósainak gyászindulója után a Manner­gesengsverein énekelt Beethoven-dalokat Most megindull a közönség felvonulása a sir ele. Csendesen, leveli kalappal, százan és százan a halolt Beethoven előtt, hálával a géniusznak, aki örökkön élni fog. Délben tizenkét órakor a Grosser Konzert­naus-baalban a Missa solemnist adta elő a becsi filharmonikus zenekar, az Operaház kórusával, az opera korifeusainak - Elisa­belh Schumann, Anday Piroska, Gal/os és Mayr — közreműködésével és Schalk diri­gálásában. Ahogy Beelhoven kvarlelljei tár­sadalmi eleiét, szonátái szerelmeit, szimfóniái gondolatainak és eszméinek harcait jelentei­tek, ugy lelt a Missa solemnis a sorsával és balsorsavai leszámoll ember zsenijének meg­dicsőülésé. A test már roskatagon hulloll a veg fele, Beelhoven múzsája az ég felé mu­latolt. Vágytól, kíntól szabadult lélekkel a szive verével irt muzsika bibliáját alkotta. ochalk nagyszerűen, elmélyülten dirigálta ezt a müvet Pompás voll a zenekar, a kórus és valamennyi magánszereplő A hallgatóság megrendült a halhatatlan szerzőnek e műben megnyilatkozott nagyságától. Természetesen óriási ovációval fogadták az elsőrendű pro­dukciót. Szombat esfe az első cenlennáris opera­eloadas alkalmából előadták Beethoven Athén f romjai cimü müvét, amelyet Magyarországnak ; széni es amelynek bemutatójára el is jött I estre. A bécsi opera átdolgozva, poétikus baleltekkel kibővítve hozla a darabot, amely archaikus halása mellei! a tüneményes szín­es fényhatásokkal, továbbá feslőies díszletter­vezéssel nagyszerű élményt szerzett. Most mutatja be Bécs, hogy a zenei élei hagyományaihoz sokoldalú, egyéb képességek is kellenek és hogy ezek a képességek : ízlés, organizáció, áldozatkészség megvan benne. Lengyel Vilma. rosok közül, az övé és Marosén Miláné, pe­,Tf?k *? voHak kiküldetésben, akik több kiküldetesi dijai kaplak, mini ők. Állalában feleslegesnek larlja a kongresszusok látoga­tását, meri ezeken a kongresszusokon hatá­rozott kisiparosellenes határozatokat oktro­játnak rá a többségre Indítványozza, hogy a közgyűlés ne adjon felhatalmazási az elnök­ségnek kiküldetésekre. Később - Jónás Ernő es Gombos István felszólalása alapján indít­ványát ugy módosítja, hogy szavazza meg a közgyűlés a Jónás Ernő állal javasolt huszon­ötmillió koronát, de mondja ki, hogy az el­nökseg csakis az elöljáróság előzetes hozzá­járulásé esetén küldhet ki az ipartestület kép­viseletében valakit. Gombos István kifogásolja ezután, hogy a költségvetésbe az elnökség indokolatlanul magas tagsági dija­kat állított be, pedig a testületre mór nem hárulnák az idén olyan rendkívüli kötelezett­segek, amelyek indokolttá tennék ezeket a magas tagdijakat. Nem fogadja el az elnök­segnek dr. Pálfy József litkár által előterjesz­telt tagdijjavaslatál sem, amely szerint az eddigi tizennyolc osziály megszűnik, helyette az iparosokat tíz osztályba sorozzák, ugy, hogy a tagdíjak 2 és 20 pengő közölt válta­koznak. Kéri a közgyűlést, hogy a régi, az ötvenszázalékos lagdijpótlék nélküli tagdija­kat léptesse életbe isméi. Hasonló érlelemben szólal fel Varod a polgári szabadságjogok visszaállítását? A Délmagyarország a polgári szabadságjogokért küzd! , . . Asz ellenszék Kisiparos-álláspontja gyöszött asz ipar­testület vasárnapi leöszgyülésén. MegsxUnietiéK a kontárellenöri állási. - Vi&ar a tagdíjak körül (/\ Délmagyarország munkatársától) Igen feszüli légkörben tarlolla meg a szegedi ipar­testület évi rendes közgyűléséi Körmendy Mátyás elnökletével vasárnap délelőlt a vá­rosháza közgyűlési termében, amely zsúfolásig meglelt az iparteslülel tagjaival. A közgyűlés legfontosabb tárgya a mull évi zárszámadás es az idei költségvetés volt, amely igen szé­les vilát provokált. Az elöljáróság javaslatát dr. Páljy József htkar ismertette Az első felszólaló Dobay József voll, aki a rendkívüli kiadások címén felvell százmilliónál nagyobb összeg részletezéséi kivante. A litkár felvilágosítását Dobay József tudomásul velte ugyan, de kifogásolta, hogy az ipartestület elöljárósága az elaggott, mun­kakeptelenné váll iparosok támogatására az e mult évben alig ötmillió koronái fordított akkor, amikor ez aktív tisztviselők julalmezá­sára kilencmillió koronát költött el. A költségvetés részletes vitája során Jónás Ernő azt indítványozta, hogy a közgyűlés emelje fel huszonötmillió koronával e kiküldetési dijakre szánt összegei, hogy e szegedf ipartestület minden olyan országos jellegű kongresszuson képviseltethesse magái, amelyen fontos ipa­roskérdések kerülnek megvitalásre Indítvá­nyozza továbbá, hogy az ipartestület szün­tesse meg a kontárellenőri állást, amely évi tizenkétmillió koronába kerül, mert a konlá­rok elleni küzdelemben a kontárellenőr nem bizonyult megfelelő védekezési módnak. „ .Ugy a kiküldetési dijak, mint a kontárellen, on állas körül igen éles vila kelelkezelt. Körmendy Mátyás elnök erősen állast foglelt e költségvetés változatlan el­fogadása mellet«, védelmébe vetle a kontár­ellenőri állási is. A többség azonban az el­lenzék álláspontját Jogadta el és Gombos István, Podoen Henrik felszólalásé utón igen nagy többséggel ugy határozol!, hogy meg­szünteti a kontárellenőri állást. A kiküldetési dijak kérdése is nagy vilát keltell. Berg János élesen kifogásolta, hogy ez elnökség jelenté seben csak két név szerepel a kiküldöli ipe­Marosán Milán is, aki helyteleníti az osztályozás módját. Szerinte a kisebb iparosok tagdijait le kel­lene szállítani, ellenben a magasabb kate­góriákban progresszív alapon magasabbra kellene emelni a dijakat. Ha ez a progresz­szivilás azt eredményezné, hogy a nagyiparo­sok kiválnának az ipartestületből és belépné­nek a gyáriparosok szervezetébe, annak az iparosok csak örülhetnek, mert eddig a ve­zetőségben úgyis ezeknek a nagyiparosoknak az akarata érvényesült leginkább. Ebben a szellemben szólalt fel Czeglédy Lajos, Berg János, Csányi Ferenc. Majd Körmendy Mátyás védelmére kel az elnök­ség javaslatának, kijelentve, hogy a költség­vetést e javaslat szerinti tagdijak alapján álli­loltak össze. Erre az elnöki bejelenlésre élénk zaj támadt. Gombos István erélyesen tiltakozik az ellen, hogy ez elnökség bejejezett tények elé állítsa az ipartestület tagjait. A közgyűlés végre is Dobay József indít­ványé elepján ugy határozott, hogy az alsó kategóriákba tartozó iparosok tagdiját 1.50— 2 pengőben, a magasabb kategóriákét pedig 25-30 pengőben állapította meg. Következel! az iparteslülel székházának ügye. Az elnökség felhatalmazást kért a közgyű­léstől, hogy a várossal megkezdhesse ebben az ügyben a tárgyalásokat azzal, hogy e tár­gyelások eredményét majd rendkívüli köz­gyűlés elé terjeszti és perfektuálását ennak döntesélől leszi függővé. A közgyűlés Hodács János indilványára Jónás Ernő, Dobay József és Szabó Sándor felszólalása után elhatározta, hogy ennek a kérdésnek ez elintézéséhez az elnökséget egy három tagu bizottsággal egészíti ki. A bizottságba a közgyűlés általános helyeslése közben Ottouay Istvánt, Gombos Istvánt és Kiss Gézát választolták meg. Az indítványok következtek, amelyeknek le­tárgyalása után a közgyűlés elhatározta, hogy üdvözli a kereskedelmi minisztert, a főispánt es a polgármestert. Ezzel a közgyűlés végetért. URIDIVAT CIKKEK KEZTYÜK, ZOKNIK nagy válasxtéUbtin Szende Mihály ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom