Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-12 / 58. szám

1927 március 13. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A törvényszék eluíaslíotía Andor Zsigmond íelfefobezését. Másodfokon is felbontotlnak mondoííák ki Andor szerződéséi a várossal. — Heves összecsapások a kél fél közöli. (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délelőtt tárgyalta nagy érdeklődés mellett a törvényszék felebbviteli W e i s z-tanácsa Andor Zsigmond volt szegedi színigazgató és Szeged város közölt a szerződés felbontására irányuló pörl, második fokon. Az érdekes pör előzményei ismeretesek. A város az elmúlt év nyarán ugy látta, hogy Andor az uj sziniszezont súlyossá vált anyagi viszonyai miatt megnyitni nem tudja és bár elismerte Andor művészi képességeit és a színház művészi vezetését is, keresettel fordult a járásbírósághoz, hogy a szerződési azonnali hatállyal érvénytelenítse. A bíróság október 8-án igen nagy érdeklődéssel kisért tárgyalásán a szerződést érvénytelenítette. A pénteki felebbviteli tárgyaláson a város képviseletében dr. S i in k ó Elemér tb. főügyész jelent meg, Andor Zsigmondot dr. S c h w a r l z József helyettese, dr. G r o s s e r Sándor, F a r a g ó Ödön színigazgatót dr. Deutsch Imre "ügyvéd képviselte. A tárgyalás megnyitása után dr. W e i s z kúriai biró, tanácselnök azzal a kérdéssel fordult a felekhez, hogy fűződik-e ínég valamilyen érdeke a pörös feleknek a pör további viteléhez, hiszen most már teljesen más a helyzet, Andor már nem igazgató. Andor képviselője kívánta a pör továbbviteléi, mire az elnök elrendelte a járásbíróság ítéletének felolvasását. Dr. Grosser, Andor képviselője ezulán hoszszasan megindokolja a felebbezés okait, amelyeket főképpen arra alapit Andor, hogy a járásbíróságon bejelentett számos tanuját ki sem hallgatták, az első bíróság tényeket állapított meg, amelyek nem voltak egyebek p 1 e t yk á n á 1. Az Andor elleni csődkérelmek ügye be vau fejezve, az összes hitelezőkkel rendezte már tartozásait. Dr. Simkó Elemér: Csődtárgyalás még tegnap is volt Andor ügyében. Dr. Grosser Sándor: A régiek mind megvannak szüntetve, ujjak vannak folyamatban, olyan ügyek, amelyekben 1926. október 26-tól, november 10-ig terjedő időre követelnek fizetést, de ezt Andor a város erőszakos eljárása miatt nem tudta teljesíteni. Dr. Simkó Elemér: Ez nem áll. Visszautasítom. A város nem is kívánta birtokba venni a színházat, amíg nincsen másodfokú ítélet, Andor ö nk é n t hagyta ott a színházat. Dr. Grosser: A város eröszakot alkalmazott Andor ellen. A két fél képviselője hevesen összetűz, mire Weisz tanácselnök erősebb rendszabályok kilátásba helyezésével állítja helyre a nyugalmat. Dr. Simkó Elemér: Andor itthagyta a szinészeket, a könyveket, ez nyilvánvaló joglemondást jelent! Ezulán az elnök megkérdezte Andor képviselőjét, hogy mikor és milyen formában hozta Andor tudomására a városnak anyagi helyzetét? Dr. Grosser: Beadványban. Amikor a szerződés meghosszabbításáról kezdtek a városnál Andorral tárgyalni, Andor beadványt intézett a tanácshoz, amelyben bejelentette, hogy 500 millió adóssága van. A bíróság ezután rövid uton az Andor elleni ! kényszeregyezségi és esődnyitási aktákba tekint be. Majd dr. Simkó dr. fejtette ki jogi álláspontját, amely szerint a szabályrendeletben is le van fektetve, hogy a szerződést meg kell kötni a színigazgatóval és a szerződés csak akkor érvényes, ha a város alá is irta, ez pedig nem történt meg. Dr. Grosser: A város tudott Andor anyagi helyzetéről. Az nem lehetett bontó ok, hogy Andor kényszeregyezséget kért maga ellen, hiszen az a szerződésben nem is volt körülírva, jóllehet a kényszeregyezségi eljárás már 1915. óta érvényben van. Ismételten kijelenti, hogy az eljárás nem volt kontradiktórius, a tanukat nem hallgatták meg. Andor ügy védjétől megvonták a szót. Művészi szempontból eleget tett Andor a szerződés erre vonatkozó pontjainak, Scultély városi főszámvevő ellenőrizte a színházat. Minden este elvitt a város részére 300 ezer koronát. Kéri Scultéty kihallgatásának elrendelését azzal, hogy hozza el magával a városnál fekvő összes tételekre vonatkozó nyugtákat és okiratokat. Arra, hogy a város tudott Andor anyagi viszonyainak állásáról, amikor vele a szerződés meghosszabbításáról, sőt a szanálás érdekében dr. Lugosi Dömével tárgyalásokat is folytatott, kéri dr. Somogyi Szilveszter, dr. Gaál Endre, Scul téty Sándor és Lugosi Döme lanukénti kihallgatását, valamint a koncesszió ügyében Stella Gyula és B a 11 a Kálmán szinészegyesületi vezetők vallomását. Dr. Grosser: Andor nem nyithatta meg a színházat, mert Somogyi polgármester eljárt a rendörségen, hogy a l ü z v i z s gálatot halasszák el. Kéri dr. Somogyi Szilveszter és dr. Botlka Sándor kihallgatását is. Dr. Simkó Elemér: Tagadásba veszem mindazokat az állításokat, amelyeket alperes ügyvédje itt megkockáztatott. A sok közül csak egyet ragadok ki. Allilom, hogy Scultéty főszámvevő egyetlen egyszer sem járt a színházban és mindig a város egyik alkalmazottját küldte el a pénztárhoz a 300 ezer koronáért. A koncesszió! joggal tartották vissza, mert Andor a lagjárulékökkal nem számolt el. Sziaészigazgatói engedélye sincs Andornak, művészi igazgatása sein volt kifogástillan az utóbbi időben. Hol van ma az opera-lársulal? — veti közbe dr. Grosser. Wc isz elnök: Ez nem tartozik ide! Dr. Simkó kéri ezután, hogy az elsőfokú ítéletet hagyja jóvá a felebbviteli bíróság. Ezulán a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Délután 1 órakor hirdette ki Weisz tanácselnök a törvényszék ítéletét, amely szerint mindkét felebbezést elutasítja, költségekben egyik felet sem marasztalja és az illetékességet megállapítja. Az indokolás szerint a színház 1926-ban lejáró bérletéi a közgyűlés tneghosszabbilotta, ennek megtörténte az 1926. augusztus 2-án megtartott tanácsülésből is megállapittalott. A szerződés felbontását helyesen mondta ki az alsóbb bíróság, meri Andor sem erkölcsi, sem anyagi garanciákat nem tudott nyújtani a szinliáz további vezetésére. A tanácselnök ezután kihirdeti az itélet j oge r ő s. A katonaság azzal fenyegette meg hogy a polgársághoz szállásolják he a ha nem hozzák rendbe a várost, honvédséget, a Mars-téri kaszárnyát. Másfélmilliárdba kerül a laktanya tatarozása. a műszaki vizsgálat Tóth Béla főjegyző ve-(A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a katonai hatóság évek óla szorongatja a város hatóságát, hogy a Marstéri laktanyát, amelynek helyiségeiben már szinle életveszélyes a tartózkodás, — némely terem mennyezete beszakadással fenyeget —, hozassa rendbe, de a város nem nagyon sietett a kívánság teljesítésével. A katonaság végre megfenyegette a várost, hogy ha nem tesz eleget háztulajdonosi kötelességének, akkor a laktanyában lakó katonákat a város polgárságánál fogják elszállásolni, mert a katonaság nem vállalhatja a felelősséget az esetleg bekövetkezhető szerencsétlenségért. A város hatósága most már kénytelen volt rászánni magát a Mars-téri kaszárnya rendDehozatalára és e héten négy napon át tartott mMWuruftiit .imuwwuví wwww zetésével. Megállapították, hogy a laktanya helyisége szorul tatarozásra, ezek közül 11 olyan állapotban van, hogy a mennyezetgerendákat teljesen ki kell cserélni. Az átalakítás költségei másfélmilliárd koronára rúgnak és a pénteken megtartott rendkívüli tanácsülés hozzá is járult ugy a költségekhez, mint a munka mielőbbi megkezdéséhez. A tanácsülésen szomorúan állapították meg, hogy a katonaság nem fizet annyi házbért, amennyibe a laktanya karbantartása kerül, de ezen nem lehet segíteni. Vigasztaló ebben az ügyben csak az, hogy a szegedi iparosok kapják meg azt a másfélmilliárdot, amibe a kaszárnya rendbehozása kerül. Uj/iskolát építenek és zárdát létesítenek Somogyi-telepen. fi teSep hatezer lakosának még mindig nincs orvosa. (A Délmagyarország munkatársától.) A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy a mindinkább népesedő Somogyi-telepen még egy iskolát építenek, mivel a tavasszal felépült iskola máris szűknek bizonyult. Az épülő uj iskola az eddigi tervek szerint szeptemberre már át is adható rendeltetésének. A régi iskolában csak négytantermes leányiskola lesz, mig az épület többi részét apácazárdának alakítják át. A leány elemi iskolában ugyanis a jövőben apácák lógnak tanítani, akik kint laknak majd a telepen és ezért alakítják át az iskolaépületét zárdának. Itt említjük meg, hogy a Somogyi-telepi lakosság régi sérelmét képezi az a tény, hogy a telepnek még ma sincsen állandó orvosa. A telep lakossága emiatt kénytelen a városba járni orvosért. A város hatósága nemrégiben komoly ígéretet telt arra, hogy a telepre orvosi nevez ki és orvoslakot épít. Az ígéret azonban mind a mai napig csak igéret maradt, ugy hogy a több mint hatezer főnyi lakosság ma is orvos nélkül van. Hamis feljelentésekkel akarták félrevezetni a honvédtörvényszéket a Kmelíy-tigyben. Érdekes vallomások és különös események. kérdezi az ügyész —, hogy Kmetty felsőbb parancsra verte félig agyon Pongrácot? —- Ezt nem kell bizonyítani — szólt közbe a tárgyalásvezető —, a2 egész üsztán bizonyitott dolog, hogy Kmetty verte Pongrácot, erre vonatkozólag nem is kell bizonyítás. Dr. Kerekes: Magam hallottam, hogy Kmetty kijelentette többek előtt, hogy ő felsőbb parancsra tartóztatta le a kommunistákat. Különben is köztudomásu volt, hogy akkoriban a kommunistákat felsőbb parancsra tartóztatták le. B a 11 a Aladár nyug. minisztert U r György szegedi esetével kapcsolatban hallgatták ki ezután. Balla azonban kijelentette, hogy Ur György nevére sem emlékszik és az egész ügyről nem lud semmit. Ezután Vermes Ernő, makói lapszerkesztőt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy l'r György az ő társaságában ült a Tisza-kávéházban és mellőle hurcolták el Kmettyék. Hogy aztán mi lett vele, nem tudja. Néhány ló- és benzinrekvirálási ügy után a tárgyalásvezető bejelenti, hogy B 1 a u Ármin, aki tegnap a katonai ügyészséghez rablógyilkosság miatt feljelentést tett Kmetty ellen, a Bombachuccában bejelentett lakásán nem található. At akar térni ezután a bíróság a legújabb feljelentésre, amelyet állítólag özvegy Doktor Adolfné Budapest, március 11. A britlaniás Kmetty bünpöre mai tárgyalásának kezdetén a katonai ügyész azt a bejelentést tette, hogy Kmetty ellen ujabb feljelentés érkezett, amely szerint özvegy I) o ktor Adolfné bejelenti, hogy Kmetty az ő férjét 1919. decemberében ugy megverte, hogy férje a sérülésekbe belehalt. A katonai ügyész ezért ujabb rablógyilkosság cimén kiterjeszti a vádat Kmetty ellen. Ezután Perlesz Mátyás mérleggyári igazgatót hallgatták ki, akinek valamikor autófuvarozási vállalata volt. Perlesz Kmettyt igazgatójának szerződtette, aki ezt azzal hálálta meg, hogy a Brittan iába n megverte és az autót, amit használatra adott neki, egyszerűen eladta. Mihájlovics orvos akart most ujabb tanúvallomást tenni, azonban a lárgyalásvezető megállapítja, hogy Mihájlovics Miklóst a biróság már kihallgatta, tehát nem engedhető meg, hogy most felhívás nélkül, újból vallomást tegyen. Po ngrác Lajos bizonyítékokat terjeszt a biróság elé, miszerint nem volt kommunista, majd Mihájlovics veje, dr. Kerekes ügyvéd tesz vallomást. Kmetty védője azt akarja bizonyítani Kerekes Endrével, hogy Kmetty felsőbb p arancsra vitte Pongrácot az Albrecht laktanyába. — Azt is bizonyítani akarja ügyvéd ur —