Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)
1927-03-04 / 51. szám
•ZEO£D : Szcikesxlöség : Deák Ferenc •юса 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, KOloílnkílnvviar é» Jegyiroda-. Aradi •cca S. Telefon ЗОе. - Nyomda: l.öw Lipót ucca №. Telefon ÍO—34. «««««« PÉNTEK, 1927 MÁRCIUS 4 а э © XII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM MAKÓ : Szerkesztősig és kiadóhivatal : Url ucca ö. Telefon ISI. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Relormátus templombazár. Telefon 283. szám. ««««««« • »fizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUlfOIdUn 6-40 pengő. Egyes szám ÍO, vasár-és Ünnepnap 24 fillér. Művészei és rendészel. Még a levitézlett kurzus úgynevezett nagyságai és tekintélyei sem tagadhatják, hogy volt itt egy ellenforradalmi reakció. Megengedjük, hogy ma már nincsen meg a régi ereje, hogy haldoklik csupán és hogy jövőjében annyi remény van, mini amennyi öröm volt múltjában. De volt ez a reakció, sőt erősen volt egypár esztendeig és még azt is megengedjük, hogy történelmi szükségszerűség volt. természetes reakciója a háborús összeomlás forradalmi eseményeinek. Mikor a kurzus kitört, akadtak sokan, akik jóhiszeműen és lelkesen ismételgették a jelszavakat, amelyekről hamarosan kiderült, hogy bizony papirosból vannak és hogv fidibuszt tehet csinálni belőlük, de népjólétet és boldogságot alig. Az ellenforradalom reakciója sokat ártott a magyar nemzet jóhirének, a magyar nép dicsőségének és az ország szellemi és gazdasági fejlődésének. De ezen már tul vagyunk, ez már nem a jelen zenéje. Ma már nem ur lobln- az a lélek és az a hang, amely balkánizálni látszott Széchenyi és Kossuth országát, ma már nem lehet többé terrorizálni a közvéleményt, azon az alapon, amely a hordó tetejét jelentette. Az európai színvonal ismét kezd kötelezővé válni a közéletben, az ólmosbot, a fokos és a bomba megint nélkülözhető rekvizitumok lesznek a politika fórumán. Lassan, de biztosan megindult az a megint csak természetes történeti folyamat, amelyet konszolidációnak neveznek, a gyűlölet vérködös levegője megtisztul, az emberek próbálják megérteni egymást, az élet ismét visszatér a haladásnak ahhoz a lendületéhez, amelyből a nagy világ és a kis ország katasztrófái kizökkentették. Éppen azért kissé különösnek látszik, hogy a legutóbbi időkben egyre-másra születnek rendeletek, jönnek intézkedések és emelkednek hangok, amelyek az irodalom és művészet legkiilőmbőzőbb területein cenzúrát gyakorolnak és a szellem és alkolás szabadságát veszélyeztetik, sőt egyenesen elkobozzák. Egy nagy berlini filmet adnak éppen mostanában a budapesti mozikban, valóságos német nemzeti film ez, amely a hivatalos Germánia tapsai között került a maga hazájában bemutatóra. Ez a film sok ezer méterre áll mindenféle forradalmi törekvéstől, ez a film inkább mondható a ma fönnálló társadalmi rend dicsőítésének és propagálásának és a budapesti filmcenzura valósággal kasztrálta ezt a szerencsétlen filmet, leoperálták tagjait, átfestették szineit, meghamisították szövegét és még igy is csak nagy nehezen engedték a budapesti nyilvánosság elé. Egy Amerikában készült fantasztikus mozidrámát, amelynek a világhírű Vajda Ernő a szerzője, egy órával az előadása előtt tiltotta be a magyar filmalap alapos cenzúrája. A Rettenetes Iván cimü hatalmas orosz filmalkotást azért nem engedik ma nálunk eljátszani, mert a film igen kegyetlennek tünteti fel azt az orosz cárt, akinek már a díszítő jelzője is vért és gyászt jelent a történelemben. A zsarnokok védelme talán még sem tartozik a nemzetvédelem keretébe és a művészet talán még sem az a terület, amelyen a kritika jogát elsősorban a rendészetnek kell és illik gyakorolnia. Most pedig kiadták a legújabb rendészeti ukázt, amelynek értelmében nem szabad szatírát irni. Mert ha a közélet kisebb-nagyobb szereplőit és kisebb-nagyobb furcsaságait tilos kifigurázni az irás és ábrázolás eszközeivel, akkor nincsen igaza a római költőnek, aki szerint nehéz szatírát nem irni. így egyszerűen lehetetlen szatírát irni és tekintettel arra, hogy az emberiség legnagyobb jóltevői azok, akik mosolyt, vagy kacajt varázsolnak az ajkakra, akkor ez után a rendelet után ebben a szomorú és keserű országban nagyon meg fognak fogyatkozni az emberiség jóltevői. Konszolidáció minden mosoly és derű nélkül: ezt talán még se kívánják azok, akik sorsunk fölött őrködnek mostanában. Miiért utazik Walkó külügyminiszter váratlanul Genfbe. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Walkó külügyminiszter holnap délelőll Genfbe utazik. A külügyminiszter utazásának híre meglepetésszerűen érte a közvéleményt, mert ez az utazás nem volt tervbe véve, ami egészen nyilvánvaló abból is, hogy Bud pénzügyminiszter helyettesítésére is Walkó kapott megbízást. Az utazással kapcsolatban különböző hírek terjedtek cl. Értesülésünk szerint azonban ezek közül csak annyi felel meg a tényeknek, hogy az utazás bizonyos gazdasági és határkérdésekre vonatkozó megbeszélésekkel áll összefüggésben. Politikai körökben ugy tudják, hogy a külügyminiszter utazására befolyással voltak azok a tárgyalások, amelyeket a külügyminiszter Markovics Lázárral folytatott. Arcilbasev meghall. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Varsóból jelentik: Arcübasev ma a katonai kórházban meghalt. Halálát tüdővésze idézte elő, amely már hosszú idő óta kínozta a Szanin világhíres iróját. A kór átvonult ve séjére és a »Szenvedély«, a »Féltékenység világhírű szerzője ma kiszenvedett. f»K »Jóviszonyl akarunk Jugoszláviával, de anélkül, hogy megzavarjuk Olaszországhoz való viszony unkal" A trianoni béke reviziójáí még nem lehel külpolitikai célnak lenni, — mondotta a miniszterelnök. Budapest, március .'¡. A képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén a külügyi tárca költségvetését tárgyalták. A felszólalások után Walkó külügyminiszter mondott beszédet, kijelentve, hogy a katonai kontroll megszüntetése a k ö z e 1 j ö vőben v á r h a t ó. A fiumei kérdéssel foglalkozva kijelentette, hogy kérdés fontosságát nem is tudjuk eléggé méltányolni. Ezután Bethlen miniszterelnök szólalt fel. Ami a trianoni béke revízióját illeti — mondotta —az idő még nem érkezett el arra, hogy a kérdést külpolitikai céllá tegyük. Ha konkrét célkitűzésről van szó, a konkrét politikai helyzettel is kell számolni. Ennek előfeltétele, ho^y rendezett belpolitika, gazdasági és pénzügyi viszonyaink legyenek és bizonyos pozíciónk legyen külpolitikai szempontból. — Mikor a kormány közeledési keresett déli szomszédunkhoz, nein csak a fiumei kérdés, hanem jobb atmoszféra megteremtése is volt a cél. A szabad ut a tengerhez Magyarországon kívül Jugoszlávia és Olaszország érdekeit is érinti. Mikor Jugoszláviához a közeledés útját kerestük, nem akartunk Olaszország és Jugoszlávia viszonyába zavaró momentumot vinni, nem volt célunk Jugoszláviával szemben bekeritési politika részeseivé lenni. De olyan politikának sem lehetünk részesei, amely Olaszország ellen irányul. Jó viszony! akarunk Jugoszláviával, de anélkül, hogy Olaszországhoz való, régi tradíciókon nyugvó jó viszonyunkat zavarni akarnánk. W Tűrhetetlen, hogy minden pénz azok zsebébe hulljon, akik ül ülnek benl a parlamentben. Fábián Béla beszéde az ..adócsökkentési" vitában. M Budapest, március 3. A képviselőház mai ülésén az adócsökkentési javaslat részletes vitáját folytatták, amely alkalommal az ellenzék ismét felszínre hozla az ismeretes Faksz-ügyet. Fábián Béla az autonómiák szakaszánál a fővárosi összeférhetetlenségi törvényről szólva, kijelenti hogy legyen vége már a panamáknak és p a n a m a 1 á t s z a t o k n a k. Ismét nagy üzletek bűze fertőzi meg a közéletet, mondja. Zsitvay elnök: Ne lessék gyanúsítani. Fábián: Arról hallunk, hogy a kormány (iO millió aranykoronát fog kiutalni egy olyan vállalatnak, amelyről nyilatkozni senki sem akar. Nem lehet az adózók pénzével könnvelmüsködni. Tessék kimenni a nyilvánosság elé. Tűrhetetlen, hogy minden pénz azok zsebébe hulljon, akik itt ülnek bent a parlamentben. Az összeférhetetlenségi törvény megsértésével állítanak hatalmas állami vállalatok élére képviselőket. Az elnök figyelmezteti* hogy ne térjen el a napirendtől, niire Fábián erre engedélyt kér. Zsitvay elnök ezt nem adja meg. Fábián: Tudom, hogy a Faksz ügye nagyon kínos a kormánynak. Ezután a javaslatra visszatérve a pazarlásról beszél. Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált ezután a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a háztartásokat kivánja rendbehozni. Az adófizetők érdekében rendet, kell teremteni az autonómiáknál. A 44-ik szakaszig több felszólalás után, változatlanul fogadják el a szakaszokat. A pénzügyi ellenőrzésről szóló szakasznál nagyobb vita fejlődik ki. Petrovácz arról beszélj hogy a kormány politikai célokra is felhasználhatja a pénzügyi ellenőreit. Bródy l.rnö hevesen ellenzi a pénzügyi ellenőr ki-< küldését. Ezekkel megint uj állásokat kreálnak. Fábián: A kellemetlen embereket eltávolítják, a jó fiukat behozzák. A belügyminiszter kijelenti, hogy a pénzügyi ellenőr jogkörét nem lehet előre megállapítani. Senkinek sem lehet aggálya aziránt, hogy a pénzügyi ellenőr a mindenkori kormány utasításai szerint fog eljárni. Az ülés ezután véget éri.