Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-04 / 51. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG 1927 március 1. A népjóléti és a belügyminiszter nyilatkozata a kommunista szervezkedés ügyében. Elrettentő ítéletet kértek. Budapest, március 3. Az egységes párt ma este értekezletet tartott, amelyen H é j j Imre szóvá­tette a legutóbbi kommunista szervezkedés ügyét és elrettentő büntetést kért. V a s s József válaszolt a kormány nevében. Ki­jelentette, hogy bárhogy is önti Moszkva az agi­tátorokat és a pénzt, a magyarság nem fogadja be mégegyszer a bolsevizmust. A kormány fi­gyelemmel kiséri a magyarországi szociáldemok­rata párt magatartását a kommunista mozgolódá­sokkal szemben s elvárja, hogy a parlamentben és azonkívül a pártban és a szakszervezetekben, va­lamint az ország határain belül és kivül is a leg­határozottabban állástfoglal ezekkel a törekvések­kel szemben. A közvéleménynek semmi oka a nyugtalanságra, mert jaj annak, aki kezét felemeli a nemzet biztonsága és jelen társadalmi rendje ellen. Ezután Scitovszky belügyminiszter emelke­dett szólásra és kijelentette, hogy a polgári tár­sadalom léiének és nem létének kérdése forog koc­kán, nem csak nálunk, hanem az egész világon. Le­hetetlen, hogy Magyarország, amely a keresztény­ség védőbástyája volt, most megint egyedül védje a Nyugat polgári társadalmát a bolsevizmussal szemben. Bele kell kapcsolódniuk ebbe a védeke­zésbe a nagyhatalmaknak is. Ugyanezt a célt szol­gálják az erkölcsiség helyreállítását célzó törek­vések is. A valláserkölcsi nevelés beletartozik ebbe a védekezésbe. MMMMMMMNM «MMMMAMMAMMMMMMMAM Kaposváron egy beomlott part Qáxakat, utakat, állatokat temetett el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kaposvárról jelentik: Kaposvár külső kör­zetében 200 méter hosszúságban beomlott egy magas part s mintegy 200 vagonnyi föld­mennyiség zudult az udvarokra, eltemetve az utakat, melléképületeket és az állatállományi A földcsuszamlásnak egy halálos áldozata is van. A miniszterelnök a szövetkezeti kérdésről. Az Országos Kereskedelmi Kamara memorandumot nyuftott át a minisztereinőknek. Budapest, március 3. Az Országos Keres­kedelmi Kamara küldöttsége kereste fel ina délelölt Bellatini Artlnir, a budapesti kamara elnökének vezetésével gróf Bethlen István mi­niszterelnököt és Hermann Miksa kereskedel­mi minisztert, hogy átnyújtsák a kereske­delmi kamarák memorandumát, amelyben a szövetkezetek működésével a magánkereske­delemre és iparra sérelmes jelenségek orvos­lását kéri. Bellatini Arthur a kereskedelmi érdekeltségeknek a szövetkezetek térfoglalá­sával szemben táplált aggodalmait tárta lel a miniszterelnök és a kereskedelmi minisz­ter elölt és kérte az ezekkel szemben a me­morandumban foglalt kérések lehetőség sze­rint való teljesítését. Bethlen István gróf miniszterelnök vála­szában kijelentette, hogy lelkiismeretesen át­tanulmányozza a memorandumot. Nagyjában ugy látja a szövetkezetek kérdését, hogy a háború alatt leginkább a kötött gazdálkodásra tért át az állam, különösen a termények te­kintetében és igen sok tekintetben megkö­tötte a magángazdálkodás kezeit. A háború után jött az infláció, amikor bizonyos köny­nyitések történtek, de még sem lehetett meg­szüntetni teljesen a háború során kialakult rendszeri. Ami a fogyasztási szövetkezetek kérdését illeti, létesültek olyan nagy intézetek, amelyek a béke időben nem voltak meg, vagy nem folytattak olyan nagyarányú mű­ködést, mint ma. Itt van például a köztiszt­viselők szövetkezetének ügye, amely nem volt meg a háború előtt, viszont a viszonyok hív­ták életre. Az egyenlő elbánás elvének azon­ban érvényesülni kell. Feltétlenül a normális viszonyok elérésére kell törekedni, ¿mely azt jelenti, hogy támogatni kell a gazdálkodást, ipart és kereskedelmet, mert ez az ország ér­deke. Felhívta azonban egy momentumra az érdekeltség figyelmét, a szövetkezetek műkö­désének bizonyos létjogosultságát egyáltalán nem is tagadta és nem is akarja tagadni a kormány. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Hetényi főkapitányhelyettes ma egész nap folytatta Szántó Zoltán kihallgatását. Szántó beis­merte, hogy összeköttetésben állott Vágival és hogy tulajdonképen rajta keresztül ő intézte a Vági-párt ügyeit. Megállai>odott Vágival abban, hogy előbb röpcédulákkal operálnak és azoknak előállítására akartak Mária Remetén, a Kegyhely közelében Bécs, március Az osztrák Közvéleményt nagy izgalomban tartja a bécsi Arzenálban tegnap este lejátszódott események. Ismét ' rendkívül élesen kirobbantak az ellentétek, amelyek magában az osztrák hadseregben a szociáldemokrata és a nacionalista érzelmű tisztikar és legénység között már hosszabb idő óta uralkodnak és amelyek tegnap már majdnem arra vezetlek, hogy az osztrák Volks­wehr csapatai és a köztársasági védöszövelség osztagai fegyveresen ütközzenek meg egymás­sal. A kinos botrány tulajdonképen egy had­seregbeli örnagv feljelentésére indult meg, aki az illetékes kerületi rendőrkapitányság­nál bejelentette, hogy a bécsi Arzenálban titkos fegyverraklárra akadt. Ugyanakkor jelentést tett az osztrák hon­IWMMIMIIMMMIMM^ Sszántó Zoltán résszletes vallomást tett a Vági-féle agitációról. nyomdát felállítani, ahol az senkinek sem tűnhetett volna fel. Szántó szerint V á g i igen hasznos ! szolgálatokat tett a szovjetnek. To- ; vábbi tervük az volt, hogy a közüzemi munkáso- • kat is megnyerik céljaiknak, végcéljuk pedig az ' volt, hogy a föld mélyéből az uccára viszik' ki agitációjukat. A bécsi Arzenál előtt össze akartak ütközni a szocialisták és a sorkatonák csapatai. TUKos fcgyverraKiárf akart elfoglalni a f>adügyminiszter, de tsak ócsKa tfolmilcat találí. védelmi minisztériumnak is, amely a rend- j őrség közreműködésével lefoglalta az Arze­nálban talált fegyvereket és fegyveralkatré­szeket. Indiszkréció következtében az osztrák szo­ciáldemokrata párt tudomást szerzett erről a cselekményről és miután már előzően az az értesülése volt, hogy a nacionalista front­harcosok a szerdáról csütörtökre virradó éj­jel puccsszerűen meg akarják rohanni és birtokba venni az Arzenált, a hozzátartozó köztársasági védőszövetség osztagait felfegy­verkezve kivezényelte az Arzenálhoz, hogy — ha kell — gépfegyvertüzeléssel is akadá­lyozzák meg az Arzenál birtokbavételét. Legnagyobb meglepetésükre azonban nem a frontharcosok, hanem az osztrák Volkswehr megbízható csapatai vonultak lel .tegnap este az Arzenál elé, amelybe azonban a védőszö­vetség osztagainak ellentállása miatt nem tud­lak behatolni. A Volkswehr osztagai már hoz­zálátlak a kapuk kiemeléséhez, amikor a köz­társasági védőszövetség vezetője és a Volks­wehr parancsnokai tanácskozást kezdtek Vaugoin osztrák honvédelmi miniszterrel az elkerülhetetlenül véres összeütközés elhárítá­sára. A késő éjjeli órákig tartott tárgyalások eredményre vezettek. Az osztrák sajtó rendkívül sajnálatosnak tartja a tegnapi incidenst, amely múlhatat­lanul vérontásra vezetett volna, ha a vezetők íiz iitolsó pillanatban nem őrzik meg higgadt­ságukat. A szociáldemokraták lapja a honvé­delmi minisztérium és a hatóság eljárásában lakássértést lát és szerinte a lefoglalt fegy­verek csupa ócska holmik, amelyek nem is az Arzenál, hanem egy osztrák magánvállalkozás tulajdona. fl makói kereskedők fel akar­ják épiteni a Kereskedők Házát. Komoly érdekképviseleti szervezetei akarnak létesíteni a Kereskedők Egyletében. (A Délmagyarország makói munka­társ á t ó 1.) Makó város kereskedőlársadalmá­ban már régóta hangoztatják azt a panaszt, hogy a több évtizedes múlttal rendelkező Kereskedők ügylete, inch- mint társadalmi egyesület, kifogás­talanul és hézagotpótlóan működik, amennyiben falai közt otthont nyújt foglalkozásra való tekin­tet nélkül, a város egész liberális közönségének, még sem felel meg teljesen hivatásának. Ez az egylet — igv mondják a kereskedők — tulajdon­képen nem más ma, mint a demokratikus pol­gárság kaszinója, szükséges tehát, hogy társadalmi jellegén kivül kereskedői érdekképviseleti jellege is kellőképen kidomborittassók és olyan intéz­ménnyé fejlesztessék, ahol a makói kereskede­lem minden akciójához vezetőre, irányitóra és támogatóra talál. Ez az elgondolás birta arra a város számottevő kereskedőit, hogy az egylet küszöbön álló tiszt­ujitása alkalmával ezekej a szempontokat érvényre juttassák. A tagok összességének bizalma most is a jelenlegi elnök, dr. Dózsa Imre takarékpénz­tári igazgató felé fordul és nincs egyetlen tagja sem az egyletnek, aki ne őt kívánná továbbra is az elnöki tisztségben, ezzel párhuzamosan azon­ban azt óhajtaná a tagok összessége, hogy a rep­rezentatív jellegű elnöki tisztség mellett egy olyan vezető tisztsége is legyen az egyletnek, melynek betöltője intenziven foglalkoznék a kereskedelem érdekeinek istápolásával. Ettől a gondolattól volt áthatva az a 20—30 tagból álló küldöttség, mely a napodban felkereste G á 1 Sámuelt, a Mezőgaz­dasági Kereskedelmi r. I. vezérigazgatóját és fel­ajánlotta neki a jelöltséget az egylet alelnöki ál­lására. Gál vezérigazgató kijelentette, hogy közér­dekből eleget lesz kereskedőtársai óhajának és vállalja a tisztségei. Ez a választás, melyet a közgyűlés bizonyára nagy többséggel szankcionálni fog, uj irányt jelent a Kereskedők Egylete életében. Megalakulnak az egyes szakmák alcsoportjai és ily módon megfelelő érdekképviseletet nyer majd a makói kereskedelem. De ezenkívül is gyökeresen megreformálják majd az egylet belső életét. Az alapszabályok megfelelő módosításával megszüntetik az évente megismét­lődő tisztújítást és legaláb b három évre f o g j á k m egválaszta n i, a választmány egy­részét pedig évente sorsolás utján megújítják. De mindeneknél fontosabb az egylet helyiségkérdésé­nek megoldása. Erre nézve az a terv merült fel. hogy az egylet megvásárolja a Gröb János tulaj­donát képező és a Szent JánoS-tér és Szegedi­ucca által határolt u. n. Donner-telket és ezen hatalmas palotát épít. Ez a modern »Kereske­dők Háza« elsősorban otthont nyújtana a Ke­reskedők Egyletének, azután egy 15—10 szobát tartalmazó szállodát foglalna magában, melyben a Makót felkereső kereskedelmi utazók lelnének olUionra. Az épület földszintjén nagyszabású és modern üzlethelyiségek lennének és lüktető élet zajlana ebben a város kellős-közepén álló keres­kedő-palotában. A hatalmas építkezés anyagi előfeltételei biztosí­tottnak látszanak. A mintegy kétmilliárdot kitevő épilési költség nagyobbik fele már a terv felme­rülése idején lejegveztetetl és kétségtelen, hogy a hátralékos összeget is a legrövidebb időn belül elő­teremtik, mihelyt a terv a komoly megvalósulás stádiumába lép. A Kereskedők Egylete idei közgyűlésén tehát, melyet még e hó folyamán meg fognak tartani, oly nagyszabású tervek ós fontos kérdések ke­rülnek eldöntésre, amelyek nem csak a város kereskedőtársadalmára nézve jelentőségteljesek, hanem számottevő lépést jelentenek a város fej­lődésében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom