Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-29 / 73. szám

1927 március 29. DÉLMAGYARORSZÁG 1 A DÉLMAGYARORSZÁG állandóan gyarapodó kölcsön könyvtárában havi dij előfizetőknek I pengő, tisztviselő-előfizetőknek 80 fillér, heti előfizetőknek 16 fillér. A tanács elhatározta Tömörkény István arcképének megfestését, szobrának és síremlékének elkészíttetését. (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Lantos Béla törvényhatósági bizottsági teg Indítványt terjesztett be a városhoz Tömörkény István síremlékének elkészíttetése érdekében. Indítványéban hivatkozik arra, hogy április 24-én lesz tíz éve annak, hogy a nagy szegedi iró meghalt, a város közönsége tehát önmagát becsüli meg, ha a belvárosi temetőben levő síri Tömörkény szelleméhez mélló emlékművel Jelöli meg. Megírtuk ezt is, hogy j ezzel az indítvánnyal egyidőben Móra Ferenc is előterjesztés! leli a tanácshoz. Móra annak a régebbi közgyűlési határozatnak a végrehajtását kéri, amelyben kimondotta a város közönsége, hogy elkészítteti Tömörkény mellszobrát és megfesteti arcképét. A tanács hétfőn fogk.kozolt ezzel a kérdéssel é" elhatarozla, hogy javaslatot terjeszt a szerdai közgyűlés elé. Felhatalmazást kér a közgyűléstől a síremlék elkészíttetésére. Kimondoiia a tanács dr. Gaál Endre kulturtanácsnok Javaslatára azt is, hogy Nyilassy Sándor festőművésszel megfesteti Tömörkény arcképét. Nyilassy ezerkétszáz pengőéri vállalkozott a portré megfestésére. MMMMNMWMMMMMMMMI MMMMMMMMMMMMM Vágyakozol a jogegyenlőségre? A DELMAGYARORSZÁG a jogegyenlőségért harcol. MMMMMMMMAMMMMMMi ,A közkórház orvosai mindig teljesíteni fogiák nemes hivatásukat." Glattfelder Gyula püspök vasárnap szentelte fel az újjáépített kórházat. (A Délmagyarország munkatársától.) Az újjáalakított városi közkórházat vasárnap délelőtt 9 órakor szentelte fel ünnepélyes keretek között dr. Glatt/elder Gyula Csanádi püspök. A rekonstruált közkórház az ünnepélyes alkalomra teljes diszbe öltözött. Azok, akik két évvel ezelőtt látták a közkórház ósdi falait, vasárnap rá sem ismertek a régi ispotályra, amelytől az egészséges emberek rettegtek, most azonban a régi, csákányra érdemes épületből uj, egészséges és emberi otthont teremtettek a szenvedő betegek számára. Dr. Debre Péter igazgató főorvosnak és lankadatlan munkatársainak köszönhető, hogy a csanádi püspök ujjólag felszentelhette ezt az épületet. Pompás, virágdiszes folyosók, tiszta és világos kórtermek és mellékhelyiségek tárulnak a szemlélő elé. A régi kórháznak még emléke sem maradt meg. Mindenütt rend és tisztaság. A földszinti folyosó végén virágba borított Mária-oltár. Glattfelder Gyula püspök pontban kilenc órakor érkezeit meg a kórház kapuja elé, ahol teljes papi díszben várta már Várhelyi József pápai prelátus vezetésével a papság. Az ünnepélyes szertartást végző püspök felszentelte a kórház betegszobáit, operációs termeit és mindazokat a helyiségeket, ahol a gyógyulást váró betegek fordulnak meg. A folyosókon tömjénfüst illata. Az oltár mellett orgona szól. Az ünnepi közönség sorai között ott láttuk a polgármestert, a tanács tagjait, Szalay József kerületi főkapitányt, dr. Buócz Béla főtanácsost és még sok társadalmi notabilitást. A szertartás után Glattfelder Gyula az oltár előtti emelvényre lépett. —• Elmúlt az az idő — mondotta —, amikor ebbe a. kórházba aggodalommal kellett a betegeknek belépni. A város végre megemberelte magát és igy mindnyájunknak örülni kell, hogy a romokból uj épület emelkedelt. A mai zord időkben meg kell állni minden esemény mellett, amely a szenvedő magyarság regenerálódását jelenti. A legteljesebb elismeréssel kell adózni a városnak, a kórház igazgatójának és elöljáróinak. Ma, amikor olyan nagyon meglátogatott bennünket a történelem, boldogok lehetünk és örvendhetünk ezen az eseményen. — Itt a szent oltár előtt talán nem is volna szabad mondanom, hogy a magyar történelmi végzet lett úrrá rajtunk, de én hiszem, hogy a végzeten is győzedelmeskedni fogunk. Szeretném, ha az orvosi tudományon és az orvosszereken a Szent Lélek ereje segítene, de még jobban szeretném, ha a közkórház falain a következő szavak állnának: — Jöjjenek ide, akik fáradtak, azok ittmegvigasztalást nyernek. — Imámban arra fogom kérni a Mindenhatót, hogy segítse meg a kórház elöljáróit, hogy a szenvedők vigasztalást nyerjenek. A főpásztor szavai után dr. Debre Péter igazgató főorvos mondott beszédet. Kifejtette, hogy a közeljövőbsn a közkórházak is kifejtik a munkateljesítmény maximumát és hasonlókká lesznek a klinikákhoz. Majd megköszönte a város hatóságának áldozatkészségét és a közkórház orvosai nevében ígéretet tett, hogy mindig teljesitik nemes hivatásukat, mert munkájuk a nemzet érdekében végzett szent szolgálat. Az ünnepélyes aktus után a kórház igazgatósága villásreggelin látta vendégül a megjelenteket. A Délmagyarországol, Szeged egyetlen liberális napilapját támogatja, aki nyomtatványsifikség letét a Délmagyarország-nyomdában (LOw Lipót•cca lt.) szerzi be. Telefon H—34. Schlachta Margit szózata a legitimizmusról. (A Délmagyarország munkatársátó') A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének szegedi fiókja vasárnap délulán a városháza közgyűlési termében tartotta díszközgyűlését, amelyet az Amerikából visszatért Schlachta Margit felszólalása tett érdekessé. Az elnöki megnyitó után Schlachta Ma. git, aki egy cikluson át nemzetgyűlési képviselő volt, szürke ruhában, szürke fátyolos kalappal fején emelkedett szólásra, hogy beszámoljon amerikai tapasztalatairól és hogy hitvallást tegyen rendithetetlen királyhüségéről. A legnagyobbrészt hölgyekből rekrutálódott hallgatóság lelkesen tapsolt az előadónak, aki beszéde végén a legitimizmus mellett valósággal esküvésre szólította fel hallgatóságát. — A koronás királyt — mondotta — nem a Károlyi-kormány, nem a kommunisták, hanem a nemzet adta ki. Mert a mi népünkből hiányzik a király- és a hazaszeretet. — Sokan kérdezik tőlem, hogy a Szent Korona Szövetség politikai szervezet-e ? Nem ! Ez a szövetség népnevelő szervezet. A politika a hazáért való dolgozás. Ha ez a politika tisztességtelen, odamegyünk és a tisztességtelenséget kiverjük a törvényhozás házából. — A magyar király fejéről azért eseti le a korona, mert nincs tekintélytisztelet — mondotta tovább. — Mér a gyermeket meg kell tanitani a tekintélytiszteletre. — A királyellenesek azzal is érvelnek, hogy Otló király nem tud magyarul. Én mondhatom, hogy Ottó nemcsak magyarul tud, hanem magyarul is érez. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy a magyar királyt visszavezessük trónjára. Ez minden tagnak köteles( sége és ha kell, életünk feláldozásával Is I mutassuk ki, hogy királyhűek vagyunk. 1 ————————— PflD&ÓMfiZflK KITŰNŐ FESTÉKEK JÓNÁS FESTÉK ÜZLETÉBE IV KrtROlYI-UCCH I. TEÍEFON: 17-02. 760 HtiZTflRTtiSI CIKKEK Iskola ucca 26. A tavaszi 857 KIILflPUJDONSÍGOK megérkeztek. Álalakiiások elfogadtatnak. Telefon: Ireiil 2-5». Belvárosi Mozi Március 29„ 30-án, kedden és szerdán Telefon: Pénztári 5-82. Hét felvonás egy naiv fiúról és egy gonosz leányr l. Főszereplő: CEAT1UCE JOV. — Azonkívül: Aussstráli ai öcskös Vidám kalandok 7 felvonásban. Főszereplő KOD CA ROQUE. Előadások \ , 9, »«tár. és Onnermao 3. 5, 7, u órakor Telefon 11-85. KOfZÓ MOZÍ Telefon 11-85. Március 29-én, kedden HAHRY LIEDTKE főszereplésével HABKISASSZONY. Ka&lenberg vitégh .a regénye filmen 7 felvonásban. AzonkivQl: fÁyff Sport vipjáték 6 felvonásban. Főszc epiő: BEN LYON.