Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-24 / 70. szám

224 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 20. tlön él és magyar kenyeret eszik. (Taps a Ház minden oldalán.) A moralitás kérdésében és nemzethez tartozás kérdésében joga van épen ugy szeretni a hazát, mint bárki másnak és jogait <é|s kötelességeit éppen ugy teljesiti, mint, a legintranzingensebb fajvédelmet hirdető nacionalista. (Taps a ház minden oldalán.) Ne különböztessük meg faji alapon azon idegen származásúakat, akik hazafiságukról cselekedeleikkel teltek tanúságot. Ezeknek kirekesztése a nemzeti erőket fogyasztja. (Helyeslés.) A nemzeti gondolathoz ragaszkodni kötelessége mindenkinek. De vannak internacionális erősségek is, amelyeket Magyarországon konzerválni kell. Ilyen a szoctál- j demokrácia, mely kitisztította magából az or- j szagot tönkretevő kommunistákat. Ezután a ; sajtószabadság hiányosságaival foglalkozik, j sürgeti az esküdtbiróságot és a titkos válasz- j tójogot, majd helyteleníti azt a bírósági szo- i kást. hogy a vádlottaktól vagyoni helyzetük ; és vallásuk iránt kérdést tesz fel a tárgyalást j vezető bíró. A kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy a birói tekintély fel legyen ruházva mindazon kellékekkel, amelyek a birói tekintélyhez tartoznak. A birót a kegyelmezés jogával is fel kellene ruházni. Beszédes végén az egyetértés, a békülés és a felejtés politikájával foglalkozott. A költségvetést nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tart ják a mai napirenddel. Ezután áttértek az interpellációkra. Elsőnek felolvasták Hegymegi Kiss Pálnak a nyugdíjas vasutasok helyzete ügyében előterjesztett Írásbeli interpellációját, amelyet kiadtak a kereskedelmi miniszternek. Majd Kabók Lajos interpellációjában a már nélküliség tárgyában. Interpellációjában a már ál Utólagosan teljesen készen lévő és az érdekeltek által is alaposan megvitatott munkanélküliség biztosításáról szóló törvényjavaslat sürgős beterjesztését és letárgyalását kérte, egyben követelte a tervbe vett állami beruházások mielőbbi megkezdését Yass népjóléti miniszter válaszolt az interpellációkra. A munkanélküliség oka a munkahiány volt. A kormány nagy beruházási programot igyekezett keresztül vinni a szanálás kezdete óta és olyan nagy összegeket bocsájlolt a gazdasági élet vérkeringésébe, amelyek már eddig is örvendetesen éreztették hatásukat a munkanélküliség csökkentése tekintetében. Ami a munkahiány esetére szóló törvényjavaslatot illeti, kijelenti, hogy eleinte sokkal egyszerűbbnek képzelte ezen kérdés megoldását, azonban minél gyakrabban foglalkozik azzal, annál nagyobb aggodalmai vannak. Konkrét igéretel sohasem tett ezen javaslat benyújtására, hanem mindig azt hangsúlyozta, hogy amennyiben megtalálja a módját az ezen biztosítással lehetővé váló visszaélések, vagyis a munkátlanok kitenyésztésének kiküszöbölésére, akkor benyújtja a javaslatot. Zajos felkiáltások a szociállstáknál: Ezek csak frázisok, miniszler ur. Yass miniszter a közbeszólások után erős bangón kiált a szocialisták felé: — Ha a képviselő urak nem adnak módot arra, hogy részletes választ adjak az interpellációra, élek azon jogommal, hogy csak igennel, vagy nemmel felelek. Az első kérdés az volt, hogy hajlandó vagyok-e beterjeszteni a szóbanforgó javaslalatot. Erre azt válaszolom, nem. A második kérdésre, hajlandó vagyok-e a beruházásokat megkezdeni, azt válaszolom, hogy hajlandó vagyok. A miniszter ezután leült, mialatt a kormányt támogató pártok éljenzésben és tapsban törtek ki, a szociálisták pedig a gúnyos felkiáltások özönét zúdították a miniszter felé. A viharos jeleneiből kihallatszik Propper Sándor éles hangja: Ön a zsidó kapitalizmus szolgálatában áll! Yass miniszter erre felemelkedik helyéről, egy ideig merően néz a szociáüstákra, majd ismét visszaül a helyére, mire Szabóky Jenő az egységes párt heves kifakadásai közepett kiáltja Propper felé: Mikor a zsidó lett antiszemita! A vihart az elnöknek csak hosszabb idő után sikerült lecsillapítania. Majd Kabók Lajos annak bizonyítására, hogy a kormány már 1925-ben megígérte a törvényjavaslat benyújtását, felolvassa a miniszter akkori kijelentését. Yass miniszler ujrafelszólalásában kijelenti, hogy a szociáldemokrata párt egyes tagjai megakadályozzák abban, hogy részletes választ adjon az interpellációra. Ezt köszönjék meg a munkások a szociáldemokrata képviselőknek. Elhangzóit az a közbeszólás is, hogy ő a zsidó kapitalizmus bérence. A képviselőház méltósága felmenti az alól, hogy erre a kvalifikálhatatlan kijelentésre válaszoljon. A kormánytámogató pártok a miniszter szavaira ingerült közbeszólásokkal árasztják el a szociáldemokrata pártot s csakhamar éles szóharc fejlődik ki a két oidal között, amiből azonban alig lehet érteni valamit. A zaj elültével Propper Sándor személyes kérdésben szólal fel. Nem azt mondta, hogy a miniszler a zsidó kapitalizmus bérence, hanem azt, hogy deferált a tőkeérdekeltségeknek, amikor azok a munkahiány esetére szóló biztosítás ellen foglaltak állást. A kormány többet adott a zsidó kapitalizmus szavára, mint a munkások érdekeire. A kérdéses törvényjavaslat a GyOSz állásfoglalására hiusult meg.' Kócsán Károly terjeszti elő ezután interpellációját a Ganz-gyári verekedés ügyében. A szociálisiák éles közbeszólásokkal akasztják el az interpellálót. Huszár Károly alelnök kijelenti, hogy a házszabályok értelmében a mentelmi bizottság elé lesz kénytelen őket utasítani, mire a szociálisták felállnak helyükről s valamenynyierf elhagyják az üléstermet a kormánytámogató pártok gúnyos megjegyzései közt. Scilovszky belügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy a kormány a legkomolyabban foglalkozik a munkaszabadság biztosításának kérdésével s a közel jövőben törvényjavaslattal jön a Ház elé e I árgyban. Ezután V a s s miniszter szólalt fel. Az előbb beléje fojtották a szót, azért most mondja el, amit akkor el nem mondhatott. A munkásság érdekeit törvényesen akarjuk kiépíteni olyan törvényjavaslatokkal, amelyek legelsők lesznek a világon, de a szeretet, ragaszkodás és védelem ellenében elvárjuk a magyar munkásságtól, hogy ne tagadja meg a magyar nemzeti alapot idegen istenek kedvéért s elvárjuk tőié, hogy az igát lerázza magáról. A népjóléti miniszter válasza után a Ház tudomásul vette a belügyminiszter válaszát. Az ülés háromnegyed 8 órakor ért véget. WMOMWWII wwwwwww^twwwww Walkó Külügyminiszter tájéKoztatója a Külpolitikai helyzetről. Apponyi Albert so&asem támogatna olyan politikát, amely a Trianonban való megnyugvást jelenti. — A külügyi bizottság ülése. Budapest, március 23. A képviselőház külügyi bizottsága ma délben háromnegyed 12 órakor Pékár Gyula elnöklésével ülést tartott. A bizottság ülésén a kormány részéről megjelent Bethlen miniszterelnök és YYalkó külügyminiszter. Az ülés megnyitása után Walkó külügyminiszter tájékoztatta a bizottságot. Mindenekelőtt beszámolt a Nemzetek Szövetségének a legutóbbi genfi tanácsüléséről, nevezetesen a román kormány azon előterjesztésének a sorsáról, amellyel indokolni próbálta a magyarromán vegyes döntőbírósággal szemben az agrárpörökben tanúsított magatartásai. A miniszter ezután a következőkép folytatta: A miniszterelnök ur a pénzügyi bizottság egyik legutóbbi ülésén nyilatkozott ugy a jugoszláv királysággal, mint az olasz királysággal folyó tárgyalásokról. A nyilatkozatnak lényege az volt, hogy a törekvéseink állan| dóan oda irányulnak, hogy jugoszláv szomi szédainkkal jó szomszédi viszonyt tartsunk ' fenn, amellett azonban az Olaszországgal fennálló szívélyes viszonyunkat is mélyíteni igyekszünk. A Csehországgal lolylalott kereskedelmi tárgyalások legfontosabb anyaga a tarifális résszel és a hátralévő legfontosabb kérdésekben történt megállapodásokkal a mull hét végén lezárult. — Jelentős lépés történt a Törökországgal való gazdaságpolitikai viszonyunk rendezése lerén is. 17-én a román kormánnyal sikerüli felvennünk a tárgyalásokat olyan pénzügyi vonatkozású kérdésekben, amelyekre nézve az 1923—1924. években nem sikerült megállapodnunk. A külügyminiszter tájékoztatója után Pékár Gyula elnök bejelentette, hogy Rassay Károly külügyi bizottsági tagságáról, Illés József pedig jegyzői tisztjéről lemondott. A bizottság uj jegyzőjévé Pogány Frigyest választotta meg. Lukács György ismertette a Nemzetek Szövetsége egyezség okmányának módosításáról szóló kormányzói leirat kérdését. Több hozzászólás ulán YVolff Károly javaslatára a bizottság elhatározta, hogy jelentésében utalni fog arra, hogy nem merül-e fel aggály abban a tekintetben, hogy az országgyűlés képviselőháza érdemileg lőglalkozhatjk-e olyan kormányzói leirattal, amelyet még a nemzetgyűléshez intézett. Ezután Apponyi Albert szólalt fel: | A magyar—román bonyodalom ügyében a Nemzetek Szövetsége Tanácsának eljárását nem tartja egészen korrektnek. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa ezzel is bebizonyította, hogy nem alkalmas arra, hogy birói funkciót gyakoroljon. — Az a helyzet, hogy azokat a nemzetközi szerződéses jogokat, amelyeket a békeszerződésben állapítottak meg, a végletekig akarják alkalmazni, amidőn azok a háborúban legyőzőit államok hátrányára szolgálnak, ha azonban olyan határozmányok is vannak, amelyek javunkra szolgálnak, akkor ennek a határozatnak végrehajtását következetesen kijátszók. Ebben az esetben Románia eljárásának inkorrektségéhez alig fér szó. — A jugoszláv—olasz kérdésben nekünk egy konkrét érdekünk van és ez az, hogy a tengerhez való jutás kérdését megoldjuk. Jugoszlávia részéről kiemelték minden alkalommal, hogy ez természetesen a békeszerződés érintetlenségét jelenti. Ezzel szemben én azt mondom, hogy sohasem támogatnék olyan politikát, amely Magyarország részéről a megnyugvást jelenti a trianoni szerződés által teremtett lehetetlen állapotokba. Beck Lajos szólal fel ezután. Felhívja a kormány figyelmét arra, nem volna-e szükséges az osztrák kormány agresszív fellépésével szemben gondolkozni afelett, hogy a Jugoszláviával és Romániával létesítendő agrárfronttal az offenzíva terére menjünk. Bethlen miniszterelnök és a külügyminiszter válasza után a bizottság elhatározta, hogy holnap folytatja tanácskozásait. /1 felsötyús, Külügyi bizottsága is ülésesett. Budapest, március 23. A felsőház külügyi bizottsága ma délután 5 órakor Berzeviezy Albert elnöklésével ülést tartott, melyen dr. Walkó Lajos külügyminiszter hosszabb expozét mondott,. Részletesen foglalkozott a szomszéd országokhoz való viszonnyal, különösen az SHS khálysággat folytatott tárgyalásokkal, majd az olasz—jugoszláv viszony ismertetése után bőven kitért az Olaszországgal szemben kövelett politikára. Az expozéhoz gróf Hadik János, gróf Teleki Pál, báró Szterényi József, Nagy Ferenc, gróf Eszlerházy Sándor és Berzeviczy Albert szóllak hozzá. A felvetett kérdésekre gróf Bethlen István miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter adtak felvilágosítást.