Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)
1927-03-03 / 50. szám
•ZEOED: SzerketzlAiég: Deák Ferenc rfiriTADTAIÍ 1Q97 kiADnilfi T MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvaial: •cca 2. Telefon 13—33. - Kladóhlvaial, tjt 1 UK X UIlj MZJÍm I I*lAKtlt9 J Lrl ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » WHcMnkOnyvtar «a Jegyiroda: Aradi HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség —IC a S. Teleion 306. - Nyomda: Löw ttrc/ii v w crt _ í és kiadóhivatal: Relormánis lemplomUpót ucca 1». Telefon 1»—34. «««««« III. ÉVFOLYAM, 50. SZAM bazár. Teleion 283. szám. ««««««« •MHlzelésl ára havonla 3-20, -vidékem és a (Óvárosban 3-60, klllliSldifn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Hallassa szavál Szeged. A jugoszláv politikai élet egyik, a nemzetközi érdeklődés által nyilvántartott vezetője Budapesten tartózkodik s a magyar külpolitika hivatalos irányitóival folytat fesztelen, de céltudatos megbeszéléseket. Markovics Lázár tegnap egy órát meghaladó ideig tárgyalt a magyar külügyminiszterrel s akik ismerik Markovics Lázárnak a jugoszláv politikában elfoglalt kivételes helyzetét s főként azt a csak tekintélynek kijáró megbecsülést, amivel minden külpolitikai kérdésben elfoglalt álláspontját fogadják, azok ebben a misszióban és ezekben a tárgyalásokban sokkal többet látnak, mint egy ambiciózus államférfi privát érdeklődését. Markovics Lázár nem is csinál titkot abból, hogy budapesti utazásának mi a célja. A két ország közötti összeköttetési szeretné kimélyíteni s a hivatalos jugoszláv külpolitika reprezentánsaitól kapta azt a mandátumot, hogy közvetlen megbeszéléseken keresse a két ország politikai és gazdasági közeledésének feltételeit. Mi, szegediek, nem lehetünk szenvtelen szemlélői ezeknek a tárgyalásoknak. Ma már helyetlünk az életviszonyok mutatnak rá a trianoni véres határ okozta veszteségeinkre, itt állunk, élünk, vegetálunk három országhatár szögletében, mint egy túlméretezett fej, melyet elvágtak a testtől. Az internacionális gazdálkodás utjai messze kerülnek bennünket. Románia felé Békéscsabán és Nagyváradon keresztül vezet az egyenes ut, Jugoszlávia felé pedig Kelébia és Gyékényes bonyolítják Je az átmeneti forgalmat. Az aradi és temesvári utak megnyitása nagyon keveset igér Szeged gazdasági életének. Mi már csak abban bizakodhatunk, gázdasági életünk talpraállitásál a történelem nagy átrendezése elolt csak atlól várhatjuk, ha az országhatárokkal elválasztott területek között helyreáll a régi gazdasági egység s ha Szeged újra ura lesz annak a gazdasági hinlerlandnak, melyet ő táplált s mely őt eltartotta. A gazdasági egység helyreállításához azonban a politikai barátságon keresztül vezet az ut. Ha Pár is megért egy misét, a gazdasági egység rekonstruálása is megérné a politikai békét. Mi ebben a kérdésben ugyanazon az állásponton vágjunk, amit a mohácsi beszéd fejezett ki. Az S. H. S. királyság külügyminisztere örvendve fogadta a mohácsi békeszózalol s ha a magyar miniszterelnöknek tervbeveit római utja a mohácsi koncepció akadályaként tűnik is fel, a két ország egymásrautaltságának érdeke kell, hogy parancsolóbb legyen minden házassági tervnél és minden uralmi szimpátiánál. Szeged törvényhatóságának akár rendkívüli közgyűlésen, hogy nagyobb legyen az ünnepélyes megnyilatkozás súlya, kellene sürgetnie a magyar—jugoszláv gazdasági béke megvalósítását. Az elsorvadt, mert elsorvasztott törvényhatósági felirati jog újra tényezővé válna az országos politikában, ha a város népe ilyen nagyjelentőségű kérdésben fejezné ki akaratát. Végtére is a város törvényhatósága nem tenne mást, csak annak megvalósitását sürgetné, amit a kormányzó mohácsi beszédében a két egymás melleit élő nép közös vágyaként fejezett ki. Csak egyetlen példát mondunk. Az elmúlt hetekben a legnagyobb horgosi paprikamalomról kiderült, hogy ötven százalékban kukoricaliszttel hamisítja a paprikát. Országos botrány központjává vált ez a leleplezés. Elérkezett a legalkalmasabb »lélektani pillanata« annak, hogy a szegedi paprika »betörjön« Jugoszláviába, amely ország minden mennyiségben képes felvenni a paprikát. Ha a két ország között a mindkét részről egyformán sürgetett gazdasági közeledés valósággá válnék, könnyűszerrel lehetne biztosítani a magyar, respeklive a szegedi paprika útját Jugoszláviába. A szegedi, illetőleg Szegedvidéki gyékény, bútor, vasáru, keramit, szappan, kenderáru is megtalálná csak valamelyes Vámkönnyítéssel a Jugoszlávia felé vezető utat. Szólaljon meg Szeged törvényhatósága s ha másként nem szólalna meg, szólaltassák meg a kamara, a kereskedők szövetsége, a szegedi iparosság, a paprikatermelők és paprikafeldolgozók s az egyértelmű határozat ünnepélyessége adjon szavának el nem erőtlenithető súlyt. Szeged dolgozó polgárságának a legközelebbi jövőben a gazdasági megerősödésre alig van komolyabb és könnyebb szerrel megvalósítható kilátása, mint a jugoszláv részről is sürgetett gazdasági béke megteremtése. Szeged népe gazdasági öntudatosságáról és politikai érettségéről tenne tanúságot, ha komoly és tekintélyes szavával sürgetné a két szomszéd ország között a gazdasági béke megkötését. /Iteció indult meg a demokrata párt és Pakotsék kibékülésére. A költségvetés és a Faksz-ügy. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Egy heti szünet után holnap ismét összeül a képviselőház és folytatja az adócsökkentési javaslat részletes vitáját, majd kisebb javaslatokat tárgyal mindaddig, inig a költségvetési javaslat nem kerül a képviselőház elé. A költségvetés vitáját már most is nagy érdeklődés előzi ineg, mert a szociáldemokrata képviselők ugy határoztak, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásain nem vesznek részt, hanem a plénumban szólalnak fel a javaslat ellen. Nagy érdeklődés kiséri még ma is a Fakszügy körüli bonyodalmakat. Vannak hírek arról is, hogy Erdélyi Aladár és társai, akik a Faksz-üggyel kapcsolatban erősen exponálták magukat a kormány szervezete ellen, állásfoglalásuk konzekvenciáit levonják. Komoly politikai körökben azonban ezeknek a híreknek nem adnak hitelt és kétségtelennek tartják, hogyha lesz is még szó az egységes pártban a Faksz-ügyről, végül is annak ellenzői tudomásul fogják venni a kormány rendelkezéseit és dejerálnak a miniszterelnök akaixitának. Két nap óta Bedő Móric közvetítésével tárgyalások indultak meg a demokrata pártban a Pakots József és Gál Jenő személyével kapcsolatos kontraverziák teljes likvidálására. Ezek a megbeszélések már oda fejlődtek, hogy sikerült egy olyan plaltformot találni, amely módot ad arra, hogy Pakots és Gál a demokrata párta újból belépjenek és ezzel ez az ügy lekerül a napirendről. Uccal lünlelés Galacban, meri belillollák a láncol* (Budapesti tudósítónk telefon jelen- 1 nek u c c a i tüntetéssé! adtak kifejezést. Több lése.) Bukarestből jelentik: Galacban a városi főorvos a spanyoljárvány mialt a nyilvános helyeken betiltatta a táncot. A rendelet a város fiatalsága körében nagy visszatetszést kelteit, amiszáz fiatalember vonult a járványkórház elé és a főorvos ablakait mind beverték, de nem kímélték a betegszobák ablakait sent s ezek közül is 36-ot bezúztak. Sssáxexer ember fogadta Buenos-Ayresben de Pinedo őrnagyot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Milánóból jelentik: De Pinedo olasz repülőőrnagy európai időszámítás szerint ma délután 5 óra 30 perckor megérkezett utjának végcéljához: Buenos-Ayresbe. DePinedol nagy ünnepséggel fogadták. Búgtak a szirénák és dörögtek az ágyuk, amikor az őrnagy kiszállt gépéből. A repülőtérről de Pinedo az olasz követség palotájába ment és az útvonalon több, mint százezer ember fogadta. MMMMMMMWMMMMM1 A kulluszmlnlszler beszéde kullurprogramjáról. Klebelsberg a szegedi egyelem! építkezésekről. Budapest, március 2. A képviselőház kőzök- j latásügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen a polgári iskolák javaslatát tárgyalták. Gróf Klebelsberg kultuszminiszter nagyobb beszédet mondott és kijelentette, hogy 3256 tantermet és 1531 tanitólakást kell építeni. Ehhez az államnak 44.340,000 pengővel kell hozzájárulnia. Az államnak most G év alatl kell pótolnia azt, ami 50 év alatt nem történt meg. F.zulán a polgári iskolák kérdésével foglalkozott a miniszter. Minden járási székhely kér polgári iskolát, mert ez az a. tipus, amely a magyar életnek ma megfelel. Az egészséges kullurgeográfia az, hogy legyen egy kullurközpont, mint Budapest, aztán a három nagy egyetemi város, legyenek a törvényhatósági városok és megyei székhelyek középiskolákkal, járási székhelyek jiolgári iskolákkal. Ez jelentené a művelődés egyenletes megoszlását. 90 helyen uj polgári iskola kell, hogy a kulturgeográfiai programban felállított szükségleieket kielégíthessük. A szegedi egyetem építésénél — mondotta legfontosabb a klinikák épitése, mert ezek a szanatóriumokat pótolják. A szegedi gyermekklinika már telő alatt van. Kiadták már a sebészeti klinika munkálatait és a szülészeti és a nőgyógyászati klinikák munkálatait is vállalatba adták. Májusban kerül sor a belgyógyászati, bőr- és bujakórlani klinikák építésére és sürgősen meg kell épiteni a kórbonctani és törvényszéki orvostani intézetet is.