Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-03 / 50. szám

•ZEOED: SzerketzlAiég: Deák Ferenc rfiriTADTAIÍ 1Q97 kiADnilfi T MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvaial: •cca 2. Telefon 13—33. - Kladóhlvaial, tjt 1 UK X UIlj MZJÍm I I*lAKtlt9 J Lrl ucca 6. Teleion 131. szám. « » « « » WHcMnkOnyvtar «a Jegyiroda: Aradi HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség —IC a S. Teleion 306. - Nyomda: Löw ttrc/ii v w crt _ í és kiadóhivatal: Relormánis lemplom­Upót ucca 1». Telefon 1»—34. «««««« III. ÉVFOLYAM, 50. SZAM bazár. Teleion 283. szám. ««««««« •MHlzelésl ára havonla 3-20, -vidékem és a (Óvárosban 3-60, klllliSldifn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Hallassa szavál Szeged. A jugoszláv politikai élet egyik, a nemzet­közi érdeklődés által nyilvántartott vezetője Budapesten tartózkodik s a magyar külpoli­tika hivatalos irányitóival folytat fesztelen, de céltudatos megbeszéléseket. Markovics Lá­zár tegnap egy órát meghaladó ideig tár­gyalt a magyar külügyminiszterrel s akik ismerik Markovics Lázárnak a jugoszláv po­litikában elfoglalt kivételes helyzetét s fő­ként azt a csak tekintélynek kijáró megbecsü­lést, amivel minden külpolitikai kérdésben el­foglalt álláspontját fogadják, azok ebben a misszióban és ezekben a tárgyalásokban sok­kal többet látnak, mint egy ambiciózus állam­férfi privát érdeklődését. Markovics Lázár nem is csinál titkot abból, hogy budapesti utazásának mi a célja. A két ország közötti összeköttetési szeretné kimé­lyíteni s a hivatalos jugoszláv külpolitika reprezentánsaitól kapta azt a mandátumot, hogy közvetlen megbeszéléseken keresse a két ország politikai és gazdasági közeledésének feltételeit. Mi, szegediek, nem lehetünk szenvtelen szemlélői ezeknek a tárgyalásoknak. Ma már helyetlünk az életviszonyok mutatnak rá a trianoni véres határ okozta veszteségeinkre, itt állunk, élünk, vegetálunk három ország­határ szögletében, mint egy túlméretezett fej, melyet elvágtak a testtől. Az internacionális gazdálkodás utjai messze kerülnek bennünket. Románia felé Békéscsabán és Nagyváradon keresztül vezet az egyenes ut, Jugoszlávia felé pedig Kelébia és Gyékényes bonyolítják Je az átmeneti forgalmat. Az aradi és temes­vári utak megnyitása nagyon keveset igér Szeged gazdasági életének. Mi már csak ab­ban bizakodhatunk, gázdasági életünk talpra­állitásál a történelem nagy átrendezése elolt csak atlól várhatjuk, ha az országhatárokkal elválasztott területek között helyreáll a régi gazdasági egység s ha Szeged újra ura lesz annak a gazdasági hinlerlandnak, melyet ő táplált s mely őt eltartotta. A gazdasági egység helyreállításához azon­ban a politikai barátságon keresztül vezet az ut. Ha Pár is megért egy misét, a gazda­sági egység rekonstruálása is megérné a po­litikai békét. Mi ebben a kérdésben ugyan­azon az állásponton vágjunk, amit a mohácsi beszéd fejezett ki. Az S. H. S. királyság kül­ügyminisztere örvendve fogadta a mohá­csi békeszózalol s ha a magyar miniszter­elnöknek tervbeveit római utja a mohácsi koncepció akadályaként tűnik is fel, a két ország egymásrautaltságának érdeke kell, hogy parancsolóbb legyen minden házassági tervnél és minden uralmi szimpátiánál. Szeged törvényhatóságának akár rendkívüli közgyűlésen, hogy nagyobb legyen az ünne­pélyes megnyilatkozás súlya, kellene sürgetnie a magyar—jugoszláv gazdasági béke megvaló­sítását. Az elsorvadt, mert elsorvasztott tör­vényhatósági felirati jog újra tényezővé válna az országos politikában, ha a város népe ilyen nagyjelentőségű kérdésben fejezné ki akaratát. Végtére is a város törvényhatósága nem tenne mást, csak annak megvalósitását sürgetné, amit a kormányzó mohácsi beszé­dében a két egymás melleit élő nép közös vágyaként fejezett ki. Csak egyetlen példát mondunk. Az elmúlt hetekben a legnagyobb horgosi paprikama­lomról kiderült, hogy ötven százalékban ku­koricaliszttel hamisítja a paprikát. Országos botrány központjává vált ez a leleplezés. El­érkezett a legalkalmasabb »lélektani pilla­nata« annak, hogy a szegedi paprika »be­törjön« Jugoszláviába, amely ország minden mennyiségben képes felvenni a paprikát. Ha a két ország között a mindkét részről egyfor­mán sürgetett gazdasági közeledés valósággá válnék, könnyűszerrel lehetne biztosítani a magyar, respeklive a szegedi paprika útját Jugoszláviába. A szegedi, illetőleg Szeged­vidéki gyékény, bútor, vasáru, keramit, szap­pan, kenderáru is megtalálná csak valamelyes Vámkönnyítéssel a Jugoszlávia felé vezető utat. Szólaljon meg Szeged törvényhatósága s ha másként nem szólalna meg, szólaltassák meg a kamara, a kereskedők szövetsége, a szegedi iparosság, a paprikatermelők és paprikafel­dolgozók s az egyértelmű határozat ünnepé­lyessége adjon szavának el nem erőtlenithető súlyt. Szeged dolgozó polgárságának a leg­közelebbi jövőben a gazdasági megerősödésre alig van komolyabb és könnyebb szerrel meg­valósítható kilátása, mint a jugoszláv rész­ről is sürgetett gazdasági béke megteremtése. Szeged népe gazdasági öntudatosságáról és politikai érettségéről tenne tanúságot, ha ko­moly és tekintélyes szavával sürgetné a két szomszéd ország között a gazdasági béke meg­kötését. /Iteció indult meg a demokrata párt és Pakotsék kibékülésére. A költségvetés és a Faksz-ügy. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Egy heti szünet után holnap ismét összeül a képviselőház és folytatja az adócsökkentési javaslat részletes vitáját, majd kisebb javas­latokat tárgyal mindaddig, inig a költségvetési javaslat nem kerül a képviselőház elé. A költségvetés vitáját már most is nagy érdek­lődés előzi ineg, mert a szociáldemokrata kép­viselők ugy határoztak, hogy a javaslat bi­zottsági tárgyalásain nem vesznek részt, ha­nem a plénumban szólalnak fel a javaslat ellen. Nagy érdeklődés kiséri még ma is a Faksz­ügy körüli bonyodalmakat. Vannak hírek ar­ról is, hogy Erdélyi Aladár és társai, akik a Faksz-üggyel kapcsolatban erősen exponálták magukat a kormány szervezete ellen, állás­foglalásuk konzekvenciáit levonják. Ko­moly politikai körökben azonban ezeknek a híreknek nem adnak hitelt és kétségtelennek tartják, hogyha lesz is még szó az egységes pártban a Faksz-ügyről, végül is annak ellen­zői tudomásul fogják venni a kormány rendel­kezéseit és dejerálnak a miniszterelnök aka­ixitának. Két nap óta Bedő Móric közvetítésével tár­gyalások indultak meg a demokrata pártban a Pakots József és Gál Jenő személyével kap­csolatos kontraverziák teljes likvidálására. Ezek a megbeszélések már oda fejlődtek, hogy sikerült egy olyan plaltformot találni, amely módot ad arra, hogy Pakots és Gál a de­mokrata párta újból belépjenek és ezzel ez az ügy lekerül a napirendről. Uccal lünlelés Galacban, meri belillollák a láncol* (Budapesti tudósítónk telefon jelen- 1 nek u c c a i tüntetéssé! adtak kifejezést. Több lése.) Bukarestből jelentik: Galacban a városi főorvos a spanyoljárvány mialt a nyilvános he­lyeken betiltatta a táncot. A rendelet a város fia­talsága körében nagy visszatetszést kelteit, ami­száz fiatalember vonult a járványkórház elé és a főorvos ablakait mind beverték, de nem kímélték a betegszobák ablakait sent s ezek közül is 36-ot bezúztak. Sssáxexer ember fogadta Buenos-Ayresben de Pinedo őrnagyot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Milánóból jelentik: De Pinedo olasz re­pülőőrnagy európai időszámítás szerint ma délután 5 óra 30 perckor megérkezett utjá­nak végcéljához: Buenos-Ayresbe. DePinedol nagy ünnepséggel fogadták. Búgtak a szirénák és dörögtek az ágyuk, amikor az őrnagy ki­szállt gépéből. A repülőtérről de Pinedo az olasz követség palotájába ment és az út­vonalon több, mint százezer ember fogadta. MMMMMMMWMMMMM1 A kulluszmlnlszler beszéde kullurprogramjáról. Klebelsberg a szegedi egyelem! építkezésekről. Budapest, március 2. A képviselőház kőzök- j latásügyi bizottsága ma délután ülést tartott, ame­lyen a polgári iskolák javaslatát tárgyalták. Gróf Klebelsberg kultuszminiszter nagyobb beszédet mondott és kijelentette, hogy 3256 tantermet és 1531 tanitólakást kell építeni. Ehhez az állam­nak 44.340,000 pengővel kell hozzájárulnia. Az államnak most G év alatl kell pótolnia azt, ami 50 év alatt nem történt meg. F.zulán a polgári iskolák kérdésével foglalkozott a miniszter. Minden járási székhely kér polgári iskolát, mert ez az a. tipus, amely a magyar életnek ma megfelel. Az egészséges kullurgeográfia az, hogy legyen egy kullurközpont, mint Budapest, aztán a három nagy egyetemi város, legyenek a tör­vényhatósági városok és megyei székhelyek kö­zépiskolákkal, járási székhelyek jiolgári iskolák­kal. Ez jelentené a művelődés egyenletes megosz­lását. 90 helyen uj polgári iskola kell, hogy a kulturgeográfiai programban felállított szükségle­ieket kielégíthessük. A szegedi egyetem építésénél — mondotta legfontosabb a klinikák épitése, mert ezek a szanatóriumokat pótolják. A szegedi gyermek­klinika már telő alatt van. Kiadták már a sebészeti klinika munkálatait és a szülészeti és a nőgyógyászati klinikák munkálatait is vállalatba adták. Májusban kerül sor a bel­gyógyászati, bőr- és bujakórlani klinikák épí­tésére és sürgősen meg kell épiteni a kór­bonctani és törvényszéki orvostani intéze­tet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom