Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-18 / 65. szám

MAGYARORSZÁG aZEOED : Szerkc»*IO«éo : Deák Ferenc Kcca 2. Telefon 13-33. - Kindóhlvotal, kBlcMnkOnyvtAx és Jegyiroda: Aradi Mca S. Telefon 300. - Nyomda: Löw Upól ucca ÍO. Telefon 1«V—3-4. «««««« PÉNTEK, 1927 MÁRCIUS IS • « » III. ÉVFOLYAM, 05. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Url ucca ö. Telefon ISI. szám. «»««>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : szerkesztőség ét kiadóhivatal : Andràssy ucca 23. Telefon 49. szóm.« « « «««««««« noiuelésl Ara havonta 3-20. vidéken és a Mv&rotban 3-00, kUltOldOn 6-40 pengd. Egyes izóm ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Szegényjogu temetés. Bizony, ki tudja ma már, hogy ki is volt a kultuszminiszter Rafael idejében? Félő, hogy azt se igen fogják tudni, kik voltak a szegedi magisztrátus tagjai Károlyi Lajos halálakor? De talán jobb is lesz, ha ezt elfelejtik. Mert azt, hogy ki volt Károlyi Lajos nekünk és mit jelentett a szegedi művészet történetében, hogy egyéb vonatkozásokról nc is beszéljünk, azt egyre jobban fogják értékelni. Szeged városának egyik legnagyobb fia volt ez a megdicsőült művész, aki szent és alkotó élete javát töltötte itten, a legtisztább és legigazabb artisztikus törekvések áhitatos és alázatos szolgálatában. Valóban Isten szegénykéje volt ez a csodálatos ember és magasztos festő, aki sohasem kért és sohasem kapott semmit e várostól, de termékeny művészete fölmérhetetlen kincseit már életében Szegednek hagyományozta, kijelentvén, hogy amit ő termelt, azt mindenki számára termelte. Károlyi Lajos külön fejezet lesz a magyar festészet históriájában, mert az ő alakja és sorsa, tehetsége és tudása senki máséhoz nem hasonlítható. Élet és művészet talán még soha nem olvadt tökéletesebb és mélyebb harmóniába, mint ahogy nála történt. Károlyi Lajos nem hódolt be soha semmi festői iránynak vagy divatnak, ö mindig az örök törvényeket kereste ós ezeket taiáfta meg nagy lelkében és nagy természetében. Micsoda fönséges összhang él és uralkodik minden képén, akár egy szál rózsát ábrázol az, akár a művész arcmását mutatja. Károlyi Lajos soha nem alkudott meg, soha pem adta el zsenijét, inkább szenvedett és éhezett, ha kellett, de hü maradt önmagához és elveihez. Nem volt igénytelenebb halandó c földön, mint ő, a világi javak dolgában, amelyeket megvetett és nem keresett, de nem volt senki, aki nálánál többet adott volna a művészi becsületre. Maga volt a jellem és az erkölcs, egy olyan korban, amelyben mindent eladónak gondolnak a fórumon ólálkodik és szaladgálók. Csak természetes, hogy soha igazi értéke, valódi érdeme szerint nem érvényesült. A vásári lármában az ő halk és nemes szavát nem tudták, vagy talán nem is akarták meghatlani. Néhány lelkes és önzetlen barátja és tisztelője mutatott rá néha, mint ritka és becses példányra, szinte reménytelenül. Ha megalkuszik és elszegődik a piacon, akkor nem olyan vég vár reá, mint amilyen a pesti Rókus-kórház egyik ágyán hónapok néma és ismeretlen szenvedése után elérte őt. De Károlyi Lajos hitt az örök művészet megváltó hatalmában, mint ahogy hitt Velasquezben és Rembrandtban, Beato Angeliooban és Michelangeloban és egy szelid, csöndes, ködös őszi este békés és boldog mélabuja az ujszegedi Tisza partján, vagy egy derűs, enyhe tavaszi reggel almafavirágos harmóniája a Róka-uccában több és külömb volt neki a világ minden hatalmánál és dicsőségénél. Hiszen Károlyi Lajos nem csupán olvasta a Szentek Életét, de élte is és az evangéliumot nem csak forgatta, hanem gyakorolta is. Nem volt tagja semmiféle kurzusalakulásnak, de azért mégis ugy gondoljuk, ebben a városban követendő mintája lehetett volna a valódi kereszténynek és magyarnak. Mérhetetlen gazdagságot hagyott maga után ez a mi dicső és áldott gazdag szegényünk, aki Szeged számára az volt, ami Theodor Rousseau és társai Barbizonnak, Hoilósy és Fenenczy Nagybányának: megszépítette és megörökítette a szegedi tájat, rajongó és álmodó lelke varázslatos palettájáról soha el nem muló fényt és szint adott neki. És most jön a hivatalos város, a hetvenezer hold föld nábobja és szegényjogu temetést koldul halhatatlan nagy halottja számára a fővárostól. Szegényjogu temetést Károlyi Lajosnak, akit minden tisztesség és dicsőség megillet, akit, mint a szellem és a művészet fejedelmét kellene és illenék bevonultatni a magyar Pantheonba Munkácsy és méltó bajtársai, testvérei mellé! Ez a rendelkezés olyan szegénységi bizonyítványt állit ki Szegedről, amely miatt pirulni fognak unokáink. Hát csak a hatalom és uralom mindenkori osztályosait lehet itt parádéval fogadni, ünnepelni és vendégelni, csak azok elébe lehet hintót küldeni, csak azok előtt szabad hódolattal hajbókolni? Tekintetes tanács, hol lesznek önök már akkor, amikor Károlyi Lajos tiszta, nemes és egyedülálló művészetének áhítattal áldoz az egész magyar kulturvilág hálája és elismerése! A miniszterelnök római útjáról is nyilatkozik a külügyi bizottság ülésén. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Az országgyűlés külügyi bizottságát március 23-ra összehívták. A hivatalosan kiadott tárgysorozattal szemben beavatott politikai körökben ugy tudják, hogy ezen az ülésen Bethlen István miniszterelnök tájékoztatni fogja a külügyi bizottság tagjait a külpolitikai helyzetről, beszélni fog a küszöbön álló római utazásáról és azokról a tárgyalásokról, amelyek Jugoszlávia és Magyarország között vannak folyamatban. Ugyanezen az ülésen fog Walkó külügyminiszter beszámolni a genfi tárgyalásokról, valamint annak eredményeiről. Nanking elesett ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: Az Information sanghaii jelentése szerint Cse-Kiangban állomásozó kantoni csapatok két táborra szakadtak. A szélsőséges elemek néhány nap óta rabolnak és fosztogatnak és főleg a katolikus missziókat pusztítják. Londonban este az a meg nem erősített hir terjedt el, hogy Nanking elesett. Erre a hirre a sanghaii munkásszervezetek proklamálták az általános sztrájkot. Weiss Fülöp nyilatkozott Belgrádban a magyar—fugosxldv "kapcsolatodról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke ma reggel Belgrádba érkezett és délután résztvett az Agrár és Kereskedelmi Bank közgyűlésén. Weisz Fülöp belgrádi újságírók előtt részletesen nyilatkozott a magyar—jugoszláv kapcsolatok kifejlesztéséről és kijelentette, hogy a magyar bankok igen jó véleménnyel vannak Jugoszláviáról és nyugodt lelkiismerettel ajánlhatják a külföldi bankoknak a jugoszláv bankokkal való intenzív összeköttetést. Pénteken megkezdődik a költségvetés vitája. Budapest, március 17. A képviselőház hol* nap megkezdi a költségvetés tárgyalását A Ház a költségvetést a házszabályok értei mében 8 órás üléseken tárgyalja. 11 ülésnap után a szónokok már csak egy órahosszat beszélhetnek. Az ellenzék a költségvetés tárgyalásánál nagyobb vitára készülődik. Az egységes párt és a keresztény párt részérói is számosan résztvesznek a vitában, mégsem valószinü, hogy a költségvetés vitája hosx» szura nyúlnék. Általában arra számítanak, hogy a költségvetést husoétra megszavazza a Ház. A miniszterelnök nem hajlandó valorizáltatni a hadikölcsönöket. Az egységes párt értekezlete. Budapest, március 17. Az egységespárt csütörtökön este A 1 m á s s y László elnöklésével értekezletet tartott. Az elnök indítványára a párt elhatározta, hogy mint minden évben, ugy az idén is, küldöttségileg keresi fel Kossuth Lajos sírját halálának évfordulóján és a sirt megkoszorúzza. Áttérve a napirendre Marschall Ferenc szóvátette, hogy a hadikölcsön valorizációjának kérdéséből igen sokan politikumot kovácsoltak. Bethlen István miniszterelnök válaszában rámutatott arra, hogy a hadikölcsőnvalorizáció kérdésében már több ízben minden kétséget kizáróan nyilatkozott. Csodálkozik azon, hogy az ismételt kormánynyilatkozat ellenére, még mindig vaunak olyanok, akik nem tudnak belenyugodni a kormány álláspontjába, amely változatlan marad mindaddig, amig a mai kormány marad a helyén. Súlyos felelősséget vesznek magukra azok, akik a közönséggel azt akarják elhitetni, hogy a legközelebbi jövőben e téren valami fog történni. Teljes határozottsággal kijelenti, hogy a maga részéről az államnak sem a hadi, sem semmiféle tartozását valorizáltatni nem hajlandó, mert nem tartja lehetségesnek azt, hogy a költségvetés egy ilyen valorizációt elbírjon. Kéri a magyar közönséget, hogy vegye ezt tudomásul s