Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-18 / 65. szám

176 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 március 13. szűnjenek meg azok az akciók, amelyeknek céljuk az, hogy nyereséghez jussanak a tőzsdén olya­nok, akik ebből a kérdésből nyerészkedni akar­nak. Ami a kérdés másik oldalát illeti, már többíz­ben kijelentette azt is, hogy a mai szociális prob­lémákkal az államnak kötelessége foglalkozni. Ar­ról van szó, hogy azok a kötvénytulajdonosok, a kik egész vagyonukat hadikölcsönbe fektették s vagyonukat elvesztették és más keresettel nem bírnak, szociális akció révén megsegíttessenek. Ennek az akciónak kereteit ma még nem tudja megjelölni. Mielőtt a kormány az akciót meg­indítaná, a tervezetet a párt elé hozza. A párt a miniszterelnök válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Takács Géza március f5-nek törvénybeiktalá­sát és nemzeti ünneppé deklarálását indítványozta. Bethlen István felszólalása után a párt elfogadta az indítványt. A párlértekezletel pártvacsora követte. Klebelsberg Kunó előadási tartolt Rómában. Róma, március 17. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tiszteletére ma délután 5 óra­kor Colasanli közoktatásügyi helyettes állam­titkár ebédet adott. Este 6 órakor az egyetem dísztermében nagy és előkelő közönség jelenlétében Klebels­berg Kunó gróf kultuszminiszter előadást tar­tott. Hutszikot és Sellőt is előzetes letartóztatásba QelyeztéR. Dr. Nagy Istvánt átkísérték az ügyészség fogházába. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti rendőrség nagyjából befejezte dr. Nagy István törvényszéki biró és társainak vesztegetési bűnügyében a nyomozást. Dr. Nagy Istvánt a főkapitányság az ügyészség utasítására a kora délutáni órákban külön aulóta.rin átkísértette az ügyészség Marká­uceai fogházába. A többi letartóztatott holna­pig még a rendőrség őrizetében marad, mert bizonyos szembesítésekhez szükséges a jelen­létük ¡i rendőrségen. Csütörtökön délután kezdték meg a rend­örségen azoknak a bútorkereskedőknek és kár­pitosoknak a kihallgatását, akik állítólag kü­lönböző értékes berendezési tárgyakat szál­lítottak dr. Nagy István lakására abban az időben, amikor kényszeregyezségi ügyük volt elölt. A kihallgatott kereskedők szám­lákkal kívánják igazolni, hogy Nagy István kifizette a lakására szállított árukat. Délután megjelent a főkapitányságon Sán­dor László, Nagy István védője és hosszabb ideig tartózkodott l>enn Bartha Gyulánál, a nyomozás főiráiiyitőjánál. Információnk sze­rint a védő ennek során l>ebizonyitotta, hogy Nagy István tulajdon kép pen 1925 januártól ugyanez év októberéig volt megbízva a va­gyonfelügyelők kinevezésével, akkor fölliig­Gaál Gaszíon összetűzése Sciíovszky belügyminiszterrel és Pesíhy igazságügyminiszlerrel — a bíztosilási Javaslat országgyűlési tárgyalásán. A képviselőház mai ülését «sak 11 óra felé nyi­totta meg Zsitvay Tibor elnök. A bizottsági előterjesztések után szólásra emel­kedett Sciíovszky Béla belügyminiszter, hogy vá­laszoljon Gaál Gaszton tegnapi beszédére, amely­ben azt mondta, hogy az egyik biztosítási rész­vénytársaság igazgatóságának egy aktiv miniszter is tagja s ezt a kijelentését rá vonatkoztatta. Kijelenti, hogy ez az állítás szemenszedett valótlanság. (Nagy mozgás az egész Házban.) Kassay Károly: Micsoda hang ez? Gaál Gaszton személyes kérdésben szólal fel s kijelenti, hogy minden személyes vonatkozás nél­kül mutatott rá arra tegnap, hogy a magyar köz­élet rákfenéjének tartja azt, hogy miniszteri tiszt­viselők és képviselők olyan vállalatoknál vállal­nak állást, amely állásokban összeütközésbe jö­hetnek a közérdekkel. Ezt a magyar közélet legszé­gvenlelesebb jelenségének tartom. CNagy zaj a jobboldalon.) Felkiáltások a kormánypárton: Van valaki, aki az ellenkezőjét mondja? (Nagy zaj.) Fábián Béla: Most csinálják a FÁKSz-ot! Mire való ez az álszemérmeskedés? Gaál Gaszton: Nézzen szét a miniszter a sa­ját pártjában, ahol az ipari és kereskedelmi vál­lalatok igazgatósági tagjait bőven megtalálhatja. A súlyt nem arra helyezte hogy a miniszter lagja-e valamely biztosító társaság igazgatóságá­nak, hanem arra. hogy a közéletben szerepet játszó férfiak semmiféle vállalat, részvénytársaság igazgatótagjai ne lehessenek.- (Nagy zaj a jobb­oldalon.) A miniszter sértő kifejezéseért magánúton fog eléglélelt szerezni. A zárszó jogán Káinoki Bedő Sándor előadó gesztették és csupán a mások által kijelölt ügyvédek közül nevezte ki a vagyonfelügye­lőket. Ma reggel 9 órakor Sztrache Gusztáv fő­ügyész, miután az egész Nagy István-féle ügy­komplexumot megtárgyalta dr. Auer György referens ügyésszel, az igazságügyminiszterhez ment, akinek referált az ügyről. A rendőrség éjfél után hirdette ki hatá­rozatát, amely szerint dr. llutzik Elemér ügy­védet és Sellő Vilmos ügyvédjelöltet előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügy összes letar­tóztatottjait pénteken kisérik ál az ügyész­ségre és a vizsgálat folytatását valószínűleg a vizsgálóbíró fogja már irányítani. Az ügyvédi kamara — és a Nagy István Ugy. Budapest, március 17. A budapesti ügyvédi kamara választmánya csütörtök este dr. Papp József elnöklésével ülést tartott, amelyen dr. Nagy István törvényszéki biró bűnügyével kapcsolatosan a vagyonfelügyelői és csődtö­meggondnoki kirendelésék ügyével foglalko­zol!. A kamara választmánya azl a határoza­tot hozta, hogy bizottságot küld ki a vagyon­felügyelői kirendelések szervezetének sürgős és záros haláridő alatt való előkészítésére. reflektált az elhangzott felszólalásokra. Ezulán a Ház a javaslatot általánosságban el­fogadta. A törvényjavaslat első szakaszához Ilassay Ká­roly szól és a biztosítottak részére a legkiterjed­tebb jogvédelmet kéri. Meg kell említeni, hogy az egyik képviselő, akiről köztudomásu, hogy biz­tosító társaságnál foglal el vezető állást — hogy lemondott-e vagy sem, nem tudjuk —, még a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán is megje­lent és igen hevesen kelt a biztosító társaságok védelmére. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Ennek a ja­vaslatnak belső oka a gazdasági élet. Rassay Károly: Tehát a politika. Pesthy Pál: Ne vitatkozzunk afölött, hogy poli­tika-e vagy sem. A biztosító társaságok fizetés­képtelenek lennének, ha nem gondoskodnánk a valorizáció és a szabályozás kérdéséről, amely végeredményben nagy szociális kérdés. Akcep­tálja azt az álláspontot, hogy a gyöngébb felet kell védeni az erősebbel szemben és megállapítja, hogy ez a javaslat igenis védi a gyöngébb felet, mert fel lehet mondani a biztosítást. Gaál Gaszton: Csak hat év m ulva! A második szakasznál Rassay Károly töröltetni kívánja az utolsó bekezdést, amely azt mondja, hogy a biztosítás egész tartamára megállapított egyszerű dij az első időszakra járó dijjal egy tekintet alá esik. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A harmadik szakaszt változatlanul fogadták el. A negyedik szakasznál Bróily Ernő szólalt fel: Ez a szakasz arról szól, hogy ha a bíztositott nem fizeti a dijakat, a szerződéstől eláliottnak kell tekinteni. A biztosító lársaság nem is visel koc­kázatot. Kassay Károly nem fogadja el ezt a szakaszt. Gaál Gaszton: A javaslat a biztosító társaságok érdekeit szolgálja, hála jó összeköttetéseiknek. Pesthy Pál: Megkapta rá a választ. (iaál Gaszton: Azonosítja magát a belügymi­niszter úrral? Pesthy Pál: Azt mondtam, megkapta rá a vá­laszt. Gaál Gaszton: Tehát azonosítja magát. Pesthy Pál: Nem tudom, mit mondott a belügy­miniszter ur, nem voltam itt akkor, csak azt mond­tam, hogy megkapta rá a választ. Rassay Károly: A szakasz kétségtelenül erőt ad a biztositóknak. Pesthy Pál: Ez a szakasz a biztosítottak érde­keit szolgálja. A Ház a szakaszt változattanul fogadta cl. Az 5. szakasznál Gaál Gaszton szólalt fel: A szakasz utolsó soraiban nagy kártérítési pörrel fenyegeti a biztosítottakat, kéri ennek törlését. Pesthy Pál igazságügyininíszter ragaszkodik a szakasz változatlan elfogadásához. Gaál Gaszton (gúnyosan): A biztosított érdeké­ben. * . :. 3 Pesthy Pál: A törvény a biztositolt érdekeit védi. de vannak esetek, mikor a bíztositó érdekeit is védeni kell. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A G, 7, 8, 9, 10. szakaszt hozzászólás nélkül fogadia el a Ház. A 11. §-nál Bródy Ernő szólalt fel. Kifogásolja, hogy a szakasz a balesetbiztosítást a kárbiztositás­lioz teszi. Javasolja, hogv a 11. szakaszt hagvják el. Rassay Károly csatlakozik Bródy javaslatához. Pesthy Pál: Az életbiztosítás tulajdonképpen ta­karékpénztári üzlet, míg a balesetbiztosításról azt nem mondhatjuk. A bírói gyakorlat különben is tisztázta ezt a kérdést. Rothenstein Mór: A legnagyobb baleset ez a javaslat. Gaál Gaszton: Ez igaz. Móricz is mond néha jól. A szakaszt ezután az eredeti szövegében fo­gadiák el. Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Huszár Károly elnök negyedkettőkor nyitja meg ismét az ülést. A valorizáció 12. és 13. §-l változatlanul el­fogadlak. A 14. §-nál, amely a biztosítási összeg átértéke­lése iránt megindított eljárások felfüggesztéséről szól, amig a valorizáció kérdését törvény nem rendezi, Rassay Károly szólalt fel. Szerinte a valorizációt régen le kelleti volna tárgyalni, de ugy látszik, a kormányt ebben megakadályozza a hadikölcsönök valorizálása. Pesthy Pál: A kormány egy üt tér ez azokkal, akik a pénz elértéktelenedése folytán tönkrementek, de most még alig, vagy csak nagyon csekély mértékben lehetne valorizálni. Minél később ol­datik meg a valorizáció, annál nagyobb igény­lésre számiihatnak a biztosítottak is. A többség a szakaszt eredeti szövegezésben fo­gadta el. Következeti a törvényjavaslat utolsó 15. §-a. Káinoki Redő Sándor előadó, Gaál Gaszton és Reisinger Ferenc felszólalása után az elnök a vitát megszakította és napirendi javaslatot teli Javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését pén­teken délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén a biztosítási törvényjavaslat tárgyalásának folytatásá­val, továbbá a mentelmi bizottság jelentésével, a gazdasági bizottság jelentésével, az országgyűlés 1927—1928. évi költségvetésével, lovábbá az 1927— 1928. évi állami költségvetés tárgyalásával. Az ülés délután 2 órakor ért véget. Felháborodást keltett a Házban a porosz kom munisták indítványa Budapest, március 17. A Ház folyosóján ma a képviselők nagy felháborodással tár­gyaltak arról a különös berlini jelentésről, amely szerint a porosz tartományi Ülésen a kommunisták indítványt tettek, hogy a Magyar­országon elfogott kommunisták statáriális bíróság elé való állítása miatt a berlini egye­temen lévő magyar szeminárium és a magyar­német szellemi együttműködés megszüntetését tilzzék napirendre. A lapok jelentése folytán a magyar , kormány tagjai is értesültek a dologról. Érdemben nem kivántak nyilatkozni ezzel kapcsolatosan, de a kormány egyik tagja kijelentette, hogy ezt az indítványt a legeklatónsabb beavatkozásnak minősiti Ma­gyarország belső ügyeibe. Hasonló beavatko­zást más ország részéről éppen Németország kifogásolna a legerélyesebben. A magyar pártok a legerélyesebben utasítják vissza ezt az illetéktelen beavatkozást, amely a függet­len magyar biróság dolgába akar beleszólni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom