Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-10 / 32. szám

1927 február 1Ü. 1)£LM AG Y ARORSZ ÁG 3 Fővárosi híradás szerint Szegeden felismerték a rákost gyil­kosság áldozatát. — Szegeden semmit sem tudnak róla. (A Délmagyarország munkatársától) A rákosi rejtélyes gyilkosság ügyében a fővárosi lapok szerda esti jelentése szerint szenzációs for­dulat történt. Szegedről állítólag távirat érkezett a budapesti főkapitányságra, amelyben bejelen­tették, hogy egy szegedi ember az isme­retlen nő f ény kép ében régen eltűnt tót cselédél i sin e r l e fel. A jelentések sze­rint a szegedi embert rendörök viszik fel Buda­pestre, hogy az áldozat tetemét neki bemutassák. A tudósítás állítólagos szegedi vonatkozásai ügyében kérdést intéztünk a szegedi kapitányság vezetőjéhez, aki azonban kijelentette, hogy a rej­télyes bűnügy szegedi vonatkozásairól tudomá­sa nincsen és ilyen távirati bejelentés Sze­gedről tudtával nem is mehetett Budapestre. A budapesti bejelentést a szegedi rendőri kö­rökben általában nagy kétkedéssel fogadták. A feltevések szerint, ha a híradásoknak komoly alapja van, az a szegedi rendőrség tudomása nél­kül is megtörténhetett. Nincs kizárva az sem — mondották informáto­raink —, hogy a rendőrség megkerülésével va­laki táviratozott Budapestre és bejelentette, hogy az áldozat ismerőse. Fz esetben a budapesti rend­őrség már értesítette volna a szegedi rendőrséget, ez azonban szerda estig nem történt meg. A gyilkossággal kapcsolatos szegedi vonatkozású híradásokat a szegedi rendőrségen egyelőre cá­folják és annak valódiságát kétségbevonják. A rákos! gyilkosság áldozata: Kilesi Mária. Táplósttlyőn ecjy földmunkás felismerte elvált felesé­gének arcképét. (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) A rákosi rablógyilkosság ügyében egyéb­ként az éjszakai órákban sikerült megállapí­tani az áldozat személyazonosságát. Ismeretes, hogy Budapest környékét a detektívek tö­mege járta be, hogy a lakossággal való köz­vetlen érintkezés segítségével kinyomozhassa az áldozat személyazonosságát. Ez ma sikerült Az egyik detektív Tápiósüly községben La­tovszky István földmunkásnak mutatta meg a meggyilkolt nö fényképét, aki abban határozottan felismerte elirtlt felesé­gét. Kliesi Mariát, aki Nagysarlóson született és 35 éves. Kimondotta a íöldmives, hogy feleségétől augusztus 11-én vált el. Az asszony január 26-ig Schwabenberg kocsmárosnál volt alkal­mazásban, aki szintén felismerte a fénykép­ben volt cselédjét. A rendőrség most azt igyek­szik kinyomozni, hogy január 26-tól a gyil­kosság napjáig eltelt kilenc napot Latovszkv István né hol töltötte és ennek alapján most már remélik, hogy a gyilkost is rövidesen kézre kerítik ölen spanyolnáthában. Bezárják az összes iskolákat, színházakat és mozikat. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Szabadkáról jelentik: Az influenzajárvány egyre veszedelmesebb jellegel ölt. A szabadkai főorvosi hivatalhoz naponta tömeges megbe­tegedést jelentenek be és rohamosan nő a halálozások száma is. Kedden és szerdán öten haltak meg Szabadkán spanyolban. Az iskolákban a növendékek között óriási mértékben dühöng a járvány és a legtöbb tanár is fekszik Szerdán ujabb 250 megbe­tegedésről tettek jelentést. A tiszti főorvos most előterjesztést tett, hogy az iskolákat, a színházat és a mozikat néhány napra zárják be. A Va jdaságban különösen erős a járvány Zombor, Újvidék és Versec környékén. Ver­secen két nap alatt hatan haltak meg Belg­rádban is erősen pusztít a náthaláz és az össze* szórakozó helyeket néhány napra be­zárták. MnNMNPMMWMnNMMfVMWMNMMMMMMN Sem strandot, sem bérOászakat nem akar építtetni a polgármester asz autonómia-törvény miatt. A ~X.II!. számú ^ózikeseléses vadászterület. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi városházán a pénzügyminiszter uj tör­vénytervezete, amely a városi háztartások foko­zottabb ellenőrzésének jogát kívánja biztosítani a kormányhatóság számára, súlyos fogalomzava­rokat keltett. A polgármester nem gondolt arra, hogy ez a fokozottabb ellenőrzés azl az ellen­őrzést pótolja, amelyet a város autonóm szerve, a közgyűlés elmulaszt, hogy a pénzügyminiszter u városi üzemek diszkréten kezelt számadásaira ki­váncsi, meg arra, hogy ezek az üzemek kiknek hajtanak miniszterelnöki, vagy annál is nagyobb jövedelmeket. A polgármester a törvénytervezet­ben azt a veszedelmet látja, hogy a kormány a jövőben nem fogja tűrni, nem fogja engedélyezni a hasznos és szükséges beruházásokat Köztudomásu, hogy ebben az évben végre fel­merült néhány olyan terv, amely a kisebb ér­dekeltségek kerékkötéseitől eltekintve, általános tet­széssel találkozott a város polgársága körében. Szó volt például arról, hogy a város ebben az évben nagyszabású, modern partfürdőt építtet a Bertalan-emlék és a közúti hid között, öt-hatezer fürdőző befogadására alkalmasat. A polgármes­ter ki is küldte Ausztriába néhány héttel ezelőtt F e n y ő Lajos műszaki tanácsost, hogy ott ta­nulmányozza a fürdőépilkezéseket és tapasztalatai alapján dolgozza ki idehaza a városi strandfürdő tervét. Fenyő tanáesos hazaérkezése után azon­nal megkezdte a tervezést és munkája befejezés felé közeledik. Értesülésünk szerint a jövő héten már be is mulatja a kész terveket és költségve­tést a tanácsnak. A strandfürdő tervét mindenki a legnagyobb lelkesedéssel és örömmel vette tudomásul. Nem­csak azért, mert a város közönsége ezzel végre modern, kényelmes fürdőhöz jut, hanem azért is, inert a szakértők véleménye szerint a fürdő kö­1 rülbelü! négy-ötszázmillió évi uj jövedelemhez jut­tatná a várost és igy könnyebbé válnék a külvá­rosrészi problémák megoldása. A derült égből lecsapott azonban a pénzügy­miniszteri törvénytervezet, a hozzáfűzött minisz­teri expozéban pedig bizonyos célzások történtek arra, hogy a városok strandfürdőket akarnak épí­teni. A polgármester ezt a célzást Szegedre vette, kijelentette tehát, hogy a strandfürdő tervét ilyen körülmények között végleg elejtette. Kötelességünknek tartjuk, hogy rámutassunk a polgármester tévedésére, mert — amint azt már kifejtettük --, végzetes hibának tartanánk, ha a város hatósága nem valósítaná meg ezt a hosszú idők óta első egészséges tervet. B n d János pénz­ügyminiszter nem Szegedre célzott, hanem Pesterzsébetre gondolt, amely a rohamos fejlő­dés lázában bizony elkövetett néhány hibát. Töb­bek között az első Speyer-kölcsönt arra használta fel, hogy strandfür­dőt épitsen belőle. A polgármester másik tévedése abban van, hogy félremagyarázza a készülő törvény intencióit. A pénzügyminiszter törvényjavaslatának a címe adó­csökkentéseket ígér. A városok háztartását is azért kívánja megrendszabályozni, hogy a polgárság mentesüljön a uélkülözhető adóterhektől. A strandfürdőt a város nem a meglévő városi jövedelmek terhére akarja felépíteni, tehát ennek a tervnek a megvalósítása nein jelenti a polgári terhek növelését. A terv az, hogy a fürdőépitésre szükséges négymilliárd koronát, hosszúlejáratú köl­csön formájában szerzi meg a város és azt a fürdő jövedelméből amortizálja, ugy, hogy ebből a jö­vedelemből a legszigorúbb számítások szerint is marad még minden esztendőben néhányszázmillió korona. Ilyen üzemek létesítése ellen nem tehet és nem is lesz kifogása a kormánynak. I)e kifogása lehet például az ellen, hogy a polgármester a közgyűléssel megszavaztatta azt a humoros tanácsi javaslatol, amely szerint a város házikezelésbe veszi a XIII. számú vadászterületet. Házikezelésü vadászterületet elképzelni nehezebb, mint például házikezelésü színházat, mert vala­hogy ugy gondolná az ember, hogy a városi tiszt­viselők tartanak ezen a területen hatalmas körva­dászatokat és a lelőtt vadat, vagy bakokat meg­felelő módon értékesítenék. A házikezelés gondo­latát azonban nem ez a terv szülte. Reprezentálni akar a város. Kegyelmes vadászokat akar hébe­hóba meghívni, hogy ne csak Lillafüreden, vagy Kecskemét határában ropogjanak a miniszteri pus­kák. Ropogjanak Szegeden is. A strandfürdő tervéhez hasonló sorsra akar,ja juttatni a polgármester a városi lakásépítésekre voaatkozó terve­ket is. Többizben kijelentelte, hogy most már nem gon­dol uj építkezésekre, mert meg van győződve arról, hogy ezekhez nem járulna hozzá a minisz­ter. Mint ismeretes, kétféle megoldás terve is felme­rült az utóbbi időben. Néhány nagyobb pénz­intézet tett ajánlatot a városnak, hogy bizonyos lakbérjövedelem garantálása mellett bérházakat építenek a város telkein és ezeket husz-huszonöt év múlva ingyen átengedik a városnak. Felmerült az a terv is, hogy maga a város épit néhány na­gyobb bérházat hosszúlejáratú kölcsönből és a kölcsönt a lakbérjövedelemből amortizálja. A bér­házak építését szociális szempontok is megindo­kolják. A városházán az a szándék alakult kí az utóbbi időben, hogy a város építtessen egy-két bérházat a bankokkal, de épitsen maga is annak a nagymennyiségű építési anyagnak a felhasználá­sával, amely a Palánk lebontott lakóházaiból ki­került. A város lehűl igen előnyős feltételek mel­lett építtethetne néliányszáz uj lakást most Szegeden. A polgármesternek azonban elment az építkezések­től is a kedve. Rémeket lát az uj törvényjavaslat­ban. Pedig ezeket a rémeket nem látja mindig. Nem látta például akkor sem, amikor elhatározta, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kívánságára megvéteti a várossal négy és félmilliárd koronáért i a DM KE széképületét és azt az egyetemnek ajánl­j tatja fel, internátus céljaira. Pedig ez az egyetemi , áldozat a város eleven költségvetését í terheli meg 30 éven keresztül évi húszezer j pengővel, tehát a polgárság adójára nehezedik és nem nevezhető hasznot hajtó befektetésnek sem. — Ezt jóvá fogja hagyni n kormány •—, mon­dotta mosolyogva a polgármester, amikor szóba­hoztuk a kérdést —, jóváhagyja, mert a kultusz­miniszter fogja kijárni a jóváhagyatást. A szegedi postaigazgató erőtel­jesebb fellépésre szólította fel a KüHSz vezetőségét. Budapest, február 9. A KANSz országos nagy­választmánya szerdán délután a városháza nagy­termében Stéhly Antal államtitkár elnökletével ülést tartott. Az elnöki bejelentések után Jávor­niczky Jenő dr. főtitkár beszámolt a szövetség 1924 -1926. évi működéséről, majd Neményi Imre dr. nyug. államtitkár, Péterffy Lajos nyűg, miniszteri tanácsos és mások a nyugdijasok érde­kében szólaltak fel. Nagy Endre dr. szegedi postaigazgató erőtel­jesebb fellépést kívánt a vezetőségtől, Andor Endre dr, nyug. h. államtitkár összetartásra hivta fel a tagokat. Végül elhatározta a választmány, hogy a kezelők, dijnokok, altisztek és szolgák­kinevezése és a vasúti igazolványok meghosz­szabbitásának megkönnyítése végett felír a kor­mányhoz. Coolidge nem jelölteti magát. Newyork, február 9. Angol forrásból eredő hír szerint Coolidge einök elhatározta, hogy az elnökválasztáson nem jelölteti magát. ízléses hall 82 és estélyi cipők meg­érkeztek ! ! í | Tartósságban, minőségben, árba c felülmúlhatatlan»1 r • StiUfexi Oel-Ka tjarisnyák fogalommá váltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom