Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-10 / 32. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február ti. Az olvasó rovata A sxinpázz szanálása és nívója. Várusunk művészetei pártoló,, intelligens közönsége miudnagyobb aggodalommal szemléli a színház szanálása körül történő dolgokat. Meg kell hogy mondjuk, hogy a jobbérzésü közönség egészen tnásl vári. mini amit kapott. Sohasem ludtuk elképzelni, hogy a nivö leszállítása lesz a hatóság lörekvése. Városunk, amely óriási öszíácgekel áldoz a fogadalmi templomra, az egyetemre, iskolákra, kötelességének kell. hogy érezze olyan színházai adni. amely felelte áll minden más vidéki színháznak, amely a/. ízléses, könnyű és népszerű zenés és prózai darabok mellett irodaimi értékű müveket is műsoron tart. a/, operaelőadásokat kultiválja és a lehető legmagasabb nívóra fejleszti. Régebbi nagynevű direktorok megmutatták az utat, amelyen haladni kell m i ndi g élőre, mindig fejlek5, 'sohasem retrográd módra! A szegedi színház művészgárdájának a vidéki társulatok fölé kell emelkednie és vonzerőt kell gyakorolnia nemcsak a város műértő közönségére. hanem a minél nagyobb környékre is. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szorosabb nekszusba jutottunk kultúránk vezető egyéniségével : K 1 e b e I s b c r g kultuszminiszterrel. Az ü erkölcsi és anyagi segítségéi kell megszerezni ahhoz, hogy olyan színházat kapjunk, amely méltó az ország, immár egyetemivé fejlesztett második nagy magyar városához. C.sakis ily irányit törekvés felel meg a város érdekcinek. libben maga mögött fogja találni a hatóság az egész közönség hal hálós támogatását. De ebből a programból engedni igazán nem lehet. öri'g színházlátogatók. /1 Tisza Lajos-Körűt és Üudolf-Éér harca. Tekintetes Szerkesztőség ! Engedtessék meg nekem, mint a Rudólf-ter közelében lakó kereskedőnek, hogy mint legközelebbről érdekelt a magam és a környék kereskedői nevében szintén hozzászóljak ehhez a kérdéshez. Mindenki ludja, hogy mi itt a Rudolf-tér környékén a hatóságoktól és fokéul a vevőktől evek óta elhagyatva tengődünk, anélkül, hogy bármely érdekképviselet is valaha szól emeli volna érdekünkben. Most a városi tanács egy önkéntelen intézkedése kecsegtet bennünket egy kis fellendüléssel. Köztudomású, hogy érdekünkben egy lépést se telt senki, de természetesen örömmel fogadluk a piac álhelyczésénék hírét. Meg tudjuk érteni, hogy a Tisza Lajos-Körüli kereskedők nem örülnek az áthelyezés hírének, azt azonban nem érijük, hogy a Kereskedők Szövetsége, amelynek soha eszébe nem jutott, hogy vájjon mi ilt hogy élünk és miből tartjuk fenn magunkat, mosl egyszerre magáévá leszi a Tisza Lajos-köruliak ügyét és a piac visszahelyezéséi köveleli. Hál ez ellen ml a legélénkebben tiltakozunk. Tiltakozunk azérl, meri nem lehet egyoldalúan az egyik fél pártjára kelni a másik fél kárára, de tiltakozunk azérl is, meri a piac áthelyezése egyáltalán nem kereskedőellenes célzattal történi, hanem a helyzel alakulásának természetes folyományaképpen. A tanyai piac a tanyai vasút végállomására való. Ez oly természetes, hogy színié érthetetlen, hogy efölöll vitatkoznak. Elvégre is elég ideig voll a piac a Tisza Lajos-körulon, elég ideig élvezték hasznát az ollaui kereskedők, legyen cz most a mi javunkra. \incs abban semmi igazságtalanság, ha a forgalmat kissé felkavarják, hogy ne mindig ugyanannak jusson. Mi csak hálával tartozunk a város tanácsának intézkedéséért é.s kérjük a szövetségei, hogy legyen le a további lépésekről, mert ezzel igen sok kereskedőnek okozna érzékeny károsodást. Ez pedig nem lehet a szövetség célja. Tisztelettel egy Rudolf-téri boltos. ipfjg DivatosBuby hajvágás 1P.. Oáli íruura . . . 1 „ Fejmosás scltamgonnal 1 Manikűr ... 60 fill. Modem liajmuiikák raktáron, lelmezparckákat kölcsönzők. Hölgyeknek külön beiárat a kapu alalt. 146 Telelőn 238. Mapitialoll 1884. RÓTH hölgyfodrász S/egeti, Széchenyi tér 3. sz. MA VAN AZ. ISMERETLEN KATONA emlékünnepe: 5 órai kezdettel a RtCVÁUOSl MOZ.ITIAN. Öngyilkosságot emlegetnek a kenyér nélkül maradt orosz zenekar tagjai. (A Délmugyarország munkatársától.) A ÍJélmuggurország szerdai számában már beszámolt az egvik szegedi kávéházban játszó orosz női és férfizenekar kálváriajárásáról. Az orosz zenekar tagjai ugyanis nem tudják felmutatni működési engedélyüket. A legújabb belügyminiszteri rendelkezés pedig csak olyan zenekaroknak ad játszási engedélyi, amelyek a működési engedélyt már megszerezték. A.szegedi orosz zenekar ugyan már régebben megszerezte a »retlegell engedélyt, de mini idegen honosoknak engedélyüket jóváhagyás végett fel kellett küldeni a belügyminisztériumba, ahol azonban nem sietlek az ügydarab elintézésével. Az orosz zenekar ezen idő alalt nyugodtan várt. Bizotl abban, hogy a belügyminiszter február elsejéig, amikor a működési engedélyt fel kellett mutatni, jóváhagyólag elintézi ügyüket. Ez azonban mind a mai napig nem történt tneg. Az orosz zenekar február elseje óla Szegeden játszik. Néhány napig a rendőrség méltányosságból engedélyt adott a játszásra, de hétfő este azután rendörök jelenlek meg a kávéházban és véget vetettek a muzsikálásnak. A zenekar kedden délelőtt deputációban járl a kapitányság vezetőjénél. Ideiglenes játszási engedélyi kérlek. Igazolták, hogy már régebben megszerezték a játszási engedélyi és most nem tehetnek arról, hogy. a belügyminisztériumban elsikkadt működési engedélyük meghosszabbításának ügye. Dcputáeiózásuk azonban eredménytelen maradt. A szerencsétlen oroszok kereset és betevő falat nélkül maradtak. A zenekar hat tagja azután szerda délelőtt ismét felszedelőcfzködötl és még egyszer felkereste dr. Baócz Béla j rendőrfőtanácsost. A kapitányság vezetőjének ] előszobájában sírva, szepegve várták a beboi csájlásl. Lesujlva, támolyogva jöttek ki. Kijövet az előszobából sírva borultak egymás nyakába. A válasz ismét elutasító volt. Az egyik orosz nő öngyilkosságot emiegét. Azt mondja, hogy megmérgezi magát. Mindenkinek panaszkodnak, de segíteni senki sem tud rajtuk. 'Párisi IcrómUka. i I'árís, február. (A Délmagyarország inunkat á r s a (ól)' Molnár Ferenc, szobájában . beszélgettünk Molnárral és Egyed Zoltánnal, a Reggel munkatarsával. inÍKor hirtelen fölbúg a telefon. Az üdéon beszél. Gémier igazgató ur kéreti Molnár urat. | hogy fáradjon ál a színházhoz. Átmegyünk. Az igazgatói szobában már vár ránk Gémier. Az asztalon egyszerű, Ízléses vörös tok. rajta arany I belük: R. F. (Réspublique Franeaise), mellette hatalmas bori lék hever. Gémier csöndesebb, halkabb, mint máskor szokott lenni. A kezében fehér papírlap. Nem ültet le bennünket. Odalép : Molnárhoz és közvetlenül, minden póz nélkül, : minden hivatalos hangemelés nélkül, egyszerűen I elmondja az iral tartalmát: A franc ja .köz i t á r s' n s á g elnöke Mnlnfír Féréíic'ma | gyar nemzetiségű drámaírót a franI cia becsületrend lovagjává nevezi ki. Mellékelten küldi a becsületrend kei resztjét, megkéri és fölhatalmazza ; F i r e n i u Gémicrt. a Théatre National ; de 10 d é o n i g a Z-g a t ő j á t, h o g y n y u j t s a á t Molnár F e r e nc tiek. Aláírva: B r i a n d külügyminiszter. Gémier fölveszi a vörósszinü lokot az asztalról és kinyitja. Olt hever benne széles vörös szallagon a fehér zománcos érdemkereszt kékes-zöld koszorúban. Átnyújtja Molnárnak. Voilá — mondja. A hangja kissé rekedt. A két férfi kezet fog. Egymás szemébe néznek. És a kél szempár hirtelen elnedvesedik. Átölelik egymást és Gémier megcsókolja Molnári jobbról is, balról is. Ez a csók nemcsak Molnár Ferencnek szólt, hanem szóll az egész letiprott, szegény Magyarországnak. A világháború óta ez az első eset, hogy magyar embert a becsületrend keresztjével tüntettek ki. Az Odéon öreg falai között e pillanatban a magyar és a francia szellem, a magyar és a francia kuliura lépett fegyverbarátságra. Molnár Ferenc személyében a magyar kultura, a magyar géniusz kapta a becsületrend keresztjét. Felejthetetlen pillanat volt. 40 magyar az Odéon színpadán. A Théatre Aide et Protectiont Sarah Bernhardt alapította 1918-ban. E színház tiszta jövedelmét a háborúban elesett szinészek özvegyei és árvái kapják. Havonta egyszer játszanak Paris valamelyik színházában (a színházat ingyen engedik át) és kizárólagosan a közönség előtt még nem szerepelt szerzők darabjaiI adják elő. Legutóbb Pierre Lacassie Holand«-ját játszották, még pedig az Odéonban. A darab a Roland ének dramatizálása. Nagy Károly hátrahagyja Rolandot 12 lovaggal és pár száz katonával a spanyol határon.1 Rolandot elárulják és a szaracén sereg megtámadja őt és maroknyi hadát. Két felvonáson keresztül dul a harc hol a színpadon, hol a színpad mögött, Roland és társai mind egy szálig elesnek, de a határt megvédik. A visszaérkező Nagy Károly némán megáldja a halott hősöket és Rolandot, .aki esak haldokolva fujla meg a segilségél kérő kűrlöt. A Thealro \i:!e -cl Prolerli'in igazgatója .csrtjvt hatalmas termetű férfire oszlottá ki a darab főszerepeit. Parisban azonban kevés a" magas férfi, a lovagok és a katonák szerepeire Yiem találtak megfelelő alakú színészeket. Erre elnionleni a Párisi Magyar Társaskörbe és sikerült összetoboroznom 10 daliás termetű fiatalembert, egyetemi hallgatókat legnagyobbrészt. Megmagyarázlam nekik, hogy jótékpnyeélról van szó és mindnyájan szives-örömesl jöttek. Féllek kicsit, mert nrég sohasem vollak színpadon. Az igazgató Is "féli, de azérl beöltözlettük őket páncélingbe. Roland híres .gascogni lovagjait egy tő l-egyig alföldi és ..diuiáiiLuli „fiatalemberek játszották. Eleinte- esetlenül mozoglak, de hamar belejöttek és az előadáson olyan szívvel-lélekkel verekedtek, hogy az egész párisi sajtó egyöntetűén dicsérte »a harci jelenetek hihetetlen valószerűségét . Az igazság kedvééri azt is hozzá kell lennem, hogy a híres gascogni vitézek ilyenekei kiabállak: »huj. huj, hajrá! »Üsd, vágd. nem ' apádl• "»Csak a fejit, hogy meg ne sánluljon! Ez azonban a valószerüségből nem von le semmit. Szinház-Oiimpiész. Gémier kezdeményezésére a sporl-olimpiászok mintájára szinház-olimpiászt rendeznek májusban, itt Párisban. Németország, Dánia, Anglia és Oroszország már bejelentették részvételüket. A többi európai állammal a tárgyalások most folynak. Vájjon Magyarország ott lesz-e a küzdő felek sorában? Az 1925-ös világkiállításon bizony hiába kerestük a magyar pavillont. A szerbek, a románok, a csehek a magyar népművészei remekeivel tömték tele pavillonjaikat. fis nekünk nem volt még egy nyomorúságos fabódénk sem, ahol rámutathattunk volna a bitorolt kincsek eredetére. Még a fülembe cseng az a kérdés, amelyet egy híres, francia Író intézeti hozzám a román pavillonban; Hál hol az a híres magyar kulturfölényt — III, uram, itt! — mutattam kétségbeesetten a magyar remekekkel teleaggatott falra, fis most májusban újból föl fog csendülni ez a kérdés, ha a magyar színművészet reprezentánsail nem küldik ki. Es megeshetik, hogy az Ember tragédiáját a csehek mint sajátjukat mutatják be. Hány lelket hódithatna Magyarország számára Gál Gyula, Odry Árpád, Rózsahegyi Kálmán, Varsányi Irén nemes művészetei Micsoda ékes bizonyság lenne a magyar kultúrfölény mellett Hevesi Sándor rendezői zsenialitása! Magyarországnak részt kell vennie a májusi szinházolimpiászon. Honi Ferenc. — Uj könyvek a Délmagyarország kölesönkönyvtárában. Heltal Jenő: Family Hotel, Laczkó Géza: Sátán Trismegistos olvasója, Gabányi János: A megbilincselt ember.