Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-04 / 27. szám

2 DÉLMAG Y ARORSZ AG 1927 február 1. egyébként csak a belügyminiszter javaslatára minisztertanácsi döntés alapján történik, tehát a legritkább esetben fordulhat elő. Ezután Kiid pénzügyminiszter szólalt fel, örömmel állapítva meg, hogy minél tovább tárgyalják a javaslatot, annál nyilvánvalóbb tesz, hogy senki az autonómiát megsérteni nem akarta. A forgalmi adó mérséklésének el kell következnie, de erre a legközelebbi jövőben gondolni nem lehet, mert az önkormányzatok nagyrésze is erre az adóra támaszkodik. A városok és községek tulgyorsan akarnak fejlődni a gazdasági élet fejlődésére való tekintet nélkül, ami nem egészséges. A közüzemek kérdését nem akarják hatalmi szóval elintézni. A kereseti adó terén a kormány megpróbál bizonyos kiegyenlítődést teremteni. Sajnálattal bár, de eláll ettől a szakasztól azzal a fentartással, hogy ezt a részt külön törvényjavaslat alakjában fogja beterjeszteni. A 1 m á s s y László elnök ezután megállapította, hogy az értekezlet a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. IMI fMMk tWMMMMMMMMMMV Alig tartott egy óráig a Ház csütörtöki ülése. Megalakították a biráló bizottságokat. Budapest, február 3. Zsitvay Tibor elnök háromnegyed U órakor nyitja meg az országgyűlés mai ülését. A megnyitáskor meglepően kevés képviselő van a teremben. Az elnöki bejelentések után Urbanits Kálmán a gazdasági bizottság előadója terjeszti be jelentését a képviselői illetményekről. Ezután áttérnek a napirendre, a négy biráló bizottság hét-hét tagjának megválaszA bizottságok megkezdték az adómérséklésekről szóló javaslat tárgyalását. Budapest, február 3. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási együttes bizottsága Kenéz Béla elnöklésével ma délelőtt 11 órakor kezdte tárgyalni az adócsökkentésről szóló javaslatot. A bizottsági ülésen jelen voltak Bethlen István gróf miniszterelnök, Bud János pénzügyminiszter és Scitovszky Béla belügyminiszter. Örffv Imre előadó ismertette a javaslatot, amelyhez elsőnek Beek Lajos szólalt tel, aki éles kritikát mondott a pénzügyi kormányzat felett. Feltétlen orvoslást kell követelni a forgalmiadó tekintetében. A fázisrendszer kipróbálása a szénnél és a húsnál már tovább nem halasztható. Hegedűs Kálmán erősen kritizálja a helyhalósági gazdálkodást és helyesnek tartja az autonómiák szigorít állami ellenőrzését. Csodálkozik a főváros memorandumán, amelyet a parlamentnek küldött és különösen csodálkozik, hogy ezt a memorandumot Sipöcz polgármester is aláirta. Nem tudja elképzelni, hogy init szólna Mussolini olasz miniszterelnök, ha ugyanilyen bírálatot kapna az egyes közületek vezetőinek részéről. Wolff Károly nem osztja Hegedűs Kálmán nézeteit és azt iiiszi. hogy Bethlen nem fog Mussolini szerepére vállalkozn i. Wolff Károlynak ehhez a megjegyzéséhez Bethlen miniszterelnök a következő megjegyzést fűzte: — Remélem, nincsen rá szükség, hogy erre a szerepre vállalkozzam, ugy, ahogyan egyes városházi Mussolinik cselekszenek. Wolff Károly kifogásolja a pénzügyi ellenőrök kiküldését. Az üzemek ellenőrzését maga a főváros is kívánja. W' ,A városok sorsát olyan urak intézik, akik a megyei közigazgatásban nőttek fel.4 Nagy visszatetszés! kelleti a szegedi tanácsban a pénzügyminiszter expozéja. (A Délmagyarország munkatársától) Bud János pénzügyminiszter keddi expozéja bizonyára általános feltűnést kellett a városokban. A pénzügyminiszter oxpozéjából világosan kitűnik ugyanis, hogy a városok autonómiájának — magyarán kimondva --, be f ü t y ü 1 te k. A kormány annyira ki akarja terjeszteni felügyeleti jogkörét, hogv az alól a régi autonómia csüeskéi sem látszhatnak majd ki. Hogy mi a célja ennek a joguyirbálásnak, egyelőre nem tudja pontosan senki, de az kétségtelen, hogy a városok elvesztik teljes pénzügyi önállóságukat, a mindenkori kormány gyámsága alá kerülnek. Szeged város hatóságát megdöbbentette ez a pénzügyminiszteri expozé. A tanács tagjai a csütörtöki ülés után a polgármester szobájában gyűltek össze és itt, ülésen kívül, foglalkoztak az expozé részleteivel. — Látszik, hogy a városok sorsát olyan urak intézik odafönn, a minisztériumokban, akiknek fogalmuk sincs az eleven városi közigazgatásról, akik a megyei közigazgatásban nőttek fel —, mondotta többek között a polgármester. — A pénzügyminiszter expozéja homlokegyenest ellenkezik Bethlen István gróf miniszterelnök debreceni kijelentéseivel. — A miniszterelnök ugyanis Debrecenben a városok fejlesztésének szükségességéről beszélt és kijelentette, hogy a városok megerősödétására. i Zsitvay Tibor felszólítására a bizottságok , tagjai leteszik az esküt. A Ház legközelebbi ülését pénteken, február 4-én tartja, a napirend egyetlen pontja a , képviselőház gazdasági bizottságának jelentése. 1 Az elnök az ülést pár perccel tizenkét óra előtt bezárta. Kállay Tibor után gróf Bpthlen István szólalt fel. Az állami pénzügyek szanálása után fokozottabb figyelmet kellett a kormánynak fordítania a községek, vármegyék és a városok autonómiáinak háztartásaira. A múltban az autonómiák jelentősége abból a szerepből állott, amelyet a vármegyék átvettek a törvényhozástól abban a percben, amikor az abszolutizmus a törvényhozás funkcióját megakadályozta. A vármegyéknek ez az autonómiája védekezés volt az osztrák politikával szemben és így nyilvánvaló, hogy a vármegyéknek ez az alkotmányvédő jelensége manapság csökkent. Az autonómiák fokozotos ellenőrzését bizonyos tények teszik szükségessé. Sajnos, öt esztendei praxisomban arról győződtem meg, hogy az eddigi törvényes intézkedések ebből a szempontból elégtelenek és a kormány felügyeleti jogát teljesen illuzóriussá teheti, ha valamely autonómia ugy állítja össze költségvetését, hogy ennek segítségévet szabadon költekezhetik. Az ország pénzügyi egyensúlyát nem lehet veszélyeztetni. Rud János pénzügyminiszter: összeomlás fog bekövetkezni a gazdasági egyedeknél, ha a gazdálkodás olyan méretekel ölt. mint az egyes helyhatóságoknál tör- • ténik. A fővárosnál ezer embert nélkülözni lehet, a községekben is rendet kell teremteni. A költség- > vetésnek fel kell ölelnie az üzemeket is. Az üzemek ; ' jórészét meg kell szüntetni, az életképes üzemek- ; nek pedig részi kell venniök a teherviselésben/ j Az együttes bizottság értekezlete délután negyed- i három órakor ért véget. s é b e n rejlik az ország j ö v ő j e. A pénzügyminiszter törvénytervezete ezzel szemben a városok visszafejlődésének magvát rejti magában. Autonómia nélkül a városok nem b o 1dogulha tnak. Németország mostani nagy ereje abban rejlik, hogy a városok autonómiáját a lehető legszélesebb keretek között fejlesztették ki. A pénzügyminiszter a magyar városokat most még az autonómia utolsó maradványaitól is meg akarja fosztani. Tekintettel arra a nagy parlamenti többségre, amelyet a mostani választásokon a kormány kapott, biztosra vehetjük, hogy a pénzügyminiszter törvénytervezetéből rövid időn belül törvény is lesz. — P e i dI Gyulára szavazunk akkor —, mondotta Fodor Jenő. — Ezzel is elkéstél —• jegyezte meg tréfásan a polgármester —, választás csak öt év múlva lesz. Tudja ez a k o r m á n y, hogy mit csinál. —• Előre látom, hogy mi lesz Szeged sorsa, ha ez a törvénytervezet törvénnyé válik. Elveszik tőlünk a kereseti adót és azzal az indokolással, hogy Szeged gazdag város, a szegedi polgárok adófilléreiből más városok kapnak segítsége t. A kormánynak beleszólási joga lesz a- városi üzemek sorsába, még'az üzemek költségvetését is megváltoztathatja. Megakadályozhatja az uj üzemek alapítását, pedig a városnak szüksége van uj jövedelemforrások teremtésére. Redukálhatja a kormány a városi tisztviselők fizeté.sél is. El kelt ismerni, hogy egyikmásik polgármesternek I é n y 1 e g több jövedelme v a n, mint például a mini s ztérnek, ez helytelen, de teljesen indokoltnak tar lom, hogy egy város polgármesterének nagyobb legyen a fizetése, mint egy ugyanolyan fizetési osztályban lévő miniszteri tanácsosnak, mert hál a polgármester állása még is csak sokkal nagyobb felelősséggel jár. A Délmagyar ország munkatársa később megkérdezte a polgármesteri, hogy a város tesz-e lépéseket a törvénytervezet ellen. — Tehetetlenek vagyunk — mondotta a polgármester —, hiszen csak felirati jogunk vau, ezzel pedig már éltünk. Budapest közgyűlésének tiltakozó határozatához már mi is csatlakozhmk. Ennél többet, sajnos, nem tehetünk. •••••••••Mif^HBMHiHaBMHaM Adófelszólamlási tárgyalások. Az L számú adófelszólamlási bizottság a következők felebbezéseit tárgyalja február 4-én: Xacsa József Feketesas-u. 13. Czente Kristóf Boldogasszony-sugárut 21. Gyapjas József Kálmánu. 12. Kass Andor Dugonics-u. t2. Szántó Mihály Szegfü-u. 2 Berg János Szüts-u. 13. Hermán Gáspár Dugonics-u. 12. Varga János Szent István-tér .">. Józsa Károly Bajza-u. 1. Marosán Milán Bajzau. 1. Zombori Istvánné Üstökös-u. 13. özvegy Nándor Püspök-u. 12. Izsák Ábrahám Margit-u. з. Szüts Lajos Batthány-u. 1. Bezi Zsigmond Gyertyámos-u. t. Szalai Géza Petőfi S.-sugárul 2. Táborosi József Rótnai-körut 28. Körösi Márton Kossuth Lajos-sugárut 21. Balogh János Valéria-tér G. Kuuitzer Jenő Tábor-u. 5. Giljon Miklós Bokor-u. 4. Váradi Márton Kossuth L.-sugárut 9. Czövek Gyula Széchenyi-tér 16. Scherk Sándor Potgár-u. ti. Czétényi József Sándor-u. 10. F.ngetsmann Jenő Üstökös-u. 9. Csipei Sándor Iskola-u. 18. Özv. Sallai Sándorné Mikszáth K.-u. t7. Fábián Lázár Boldogasszony-sugárut 11. Sallai József Török-u. 7. Ifj. Metzger Péter Szivárványи. 19. Stély Miklós Timár-u. 1. Özv. Prungel Mihálvné Széchenvi-tér 8. Kapus Jenő Szilágyi-u. 6. Kiszelv Gyula Kálvária-u. t9. Czékus Zoltán Korona-u. 13. Godó Lajos Kárász-u. 5., cipészek. I.indenfeld Bertalati cukorkagyáros, Petőfi Sándorsugár ut 11. Február .»-én: Dr. Begdon István épitész, Jókai-u. 12. Moskovits Lajos elektrotechnikus, Tisza L.-körút 73. Szolcsányi István építész, Béke-u. 18. Ottovay István építészi vállalkozó, Korona-u. 10. Dr. Szekerke Lajosné fényképész, Csekonics-u. 4. Kovács Béla fényképész, Kárász-u. 7. Vitéz Hegedűs József kelmefestő, Rákóczi-u. 1,">. Özv. Kulrucz Endréné fehérnemütisztitó, Felsőtiszapart 1. Özv. Sanics Józsefné. fehérnemütisztitó, Bocskay-u. 5. Szegedi Autóbusz üzem Széchenyi-tér 3. Kálmán Zsigmond fuvaros, Tisza Lajos-körut 34. Faragó Sándor fuvaros, Bercsénvi-u. 9. Kirclienmayer János gyapjufonó, Báró Jósika-u. 3t. özv. Pártos Alfrédné harisnyakötő, Takaréktár-u. Táborosi Józsefné harisnyakötő, Római-körül 28. Tarján Illésné himzőnő, Bercsényi-u. 1. Papp Ferenc italmérő. Zrínyiit. 10. Vámossy István ilaltnérő, Vár-u. 4. Hann János italniérő. Iskola-u. 3. Knappé János italmérő, Vár-u. 2. Németh István ilalmérő, Tisza L,-körút 1. Papp Lajos italmérő, Vitéz-u. 3. Ligeti Róbert italniérő, Zászló-u. 2. Széchy Mihály italniérő, Török-u. 7. Cserép Ferencné ilalmérő, Bokor-ucca. Rubin József kárpitos, Tisza Lajoskörut 93. szám. Schweiger József, kefekölő, Jókaiu. 6. Schmidt Károly kéményseprő, Tisza Lajoskörut 79. Schorr Ottó italmérő, Kossuth Lajossugárut 4. 9 1!. számú adófelszólamlási bizottság a következők felebbezéseit tárgyalja Február 5-én: Özv. Vetró Mihálvné Felsővárosi feketeföldek 106. Szántó János Brüsszeli-körut 31. Kővágó József Csuka-u. 8. Özv. Csikós Sándorné Sándor-u. 18. Bucsi István Vásárhelyi-sugárul 32. Kormányos József Vásárhelyi-sugárul 23. Schwartz Miklós asztalos, Halász-u. ti. Csanádi (íéza asztalos, Csabau. 36. Csányi Pál asztalos, Debreceni-u. 17. Menyhárt István asztalos, Erdő-u. 10. Szabó Antal asztatos, Somogyi-telep 201. Nyári István asztalos, Csongrádi-sugárul 31. Dobai József asztalos, Csuka-u. 18. Magyari Sándor ács, Vajda-u. 14.b. Ihász Ferenc ács, Bimbó-u. 4. Balla Imre cementkészitő, Liget-u. 3. Özv. Pulyer Fülöpné borbély, Vásárhelyi-sugárut 62. Gressó István csizmadia, Kecskeméti-u. 15. Lakatos Mihály csizmadia, Fecske-u. 13. Csókási András férfiszabó, Hóbiártbasau. 33. Engi Illés férfiszabó, Sándor-u. 64. Hegedűs Mihály férfiszabó, Tabán-u. 8. Bartuc János férfiszabó, Kálvária-tér 5já. Breán Sándor férfiszabó, Brüsszeli-körut 9. Kopasz István fuvaros, Sándor-u. 12. Vadász Istvánné fuvaros, Brüsszeli-körut 23. Tóbiás Mátyás hordár, Vasasszentpéter-u. 8.b. Kovács Lajos italmérő, Pilleu. 14. Özv. Csukonyi Ferencné Vásárhelyi-sugárut 71. Herczeg István kefekötő, Somogyi-telep 406. Hodács János kocsigyártó, Kistisza-u. 4.