Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-04 / 27. szám

1927 február 4. DtLMAG VARORSZÁG 3 A pörölt lavinája indul meg a dászilceszelésbe vett sscin&ász Körül. Házikezelésbe veszik az összes vidéki színházakat ? szerint azzal, a színházai, hogv a város házikezelésbe vette (A Délmagyarország munkatársától.) A bázikezelésbe szanált szegedi színház ügyét még mindig ugy kezeli a város tanácsa, mint a legbizalmasabb természetű személyi ügyeket: szigorúan zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával, vagy mini a városi kezelés alatt álló közüzemek ügyeit a központi üzemigazgatóság. Csütörtökön délelőtt, a rendes tanácsülés után Fodor Jenő tanácsnok a polgármesteri szoba párnázol! ajtói mögött referáll a szinházszanálás ujabb fejleményeiről. A zárt ülés közel másfél óráig tartott. Utána Fodor Jenő tanácsnok a következőket közölte a nyilvánossággal: — Faragó Ödön lemondott igazgatói megbízatásáról, a színházat a tanácsnak visszaadta és felmentését kérte. A tanács ezt a bejelentést tudomásul vette, Faragó lemondását elfogadta és kimondotta, hogy a színházat további intézkedésig házikezelésbe veszi, vezetésével pedig engem bizott meg. Faragó Ödönt a város művezetőként alkalmazza erre xi szezonra haszonrészesedés és fixfizetés mellett, vele éppen ugy szerződést köt, tninl a színtársulat tagjaival. A színészekkel, még pedig azzal az ötvenkettővel, aki nem kapott végkielégítést, holnap, pénteken kötöm meg az uj szerződést redukált gázsik mellett. A szinészegyesület vezetőségével Budapesten megegyeztem, hogy augusztus végéig szerződteti a város a színészeket, de az utolsó hónapban valamennyit teljes fizetéssel szabadságoljuk. A jövő évi szervezkedési augusztus elején már megkezdjük. A város nemcsak Szegedre, hanem Szeged nyári állomására, Vásárhelyre is kér koncessziói a kultuszminisztertől. Faragó lemondásának tudomásulvételéről szóló tanácsi határozatot ezzel a koncesszió iránti kérelemmel együtt terjesztjük majd fel az országos szinészegyesülettel. Elmondotta még Fodor Jenő, hogy a színházat azért vette a város »további intézkedésig« házikezelésbe, mert süLelben, mint a terv, a szineszegyea kultuszminisztériumban az hogy az összes vidéki színházakat házikezelésbe vételik a városokkal, mert a vidéki színészet sorsa csakis igy látszik biztosithatónak. Fodor tanácsnok valószínűnek lartja, hogy a házikezelés előreláthatóan nagyon sokáig megmarad a szegedi színházban. Fodor Jenő tanácsnok teljhatalmú intendánsa leli a városi színháznak. A pénzügyi kezelést Rauer Zoltán városi számvevőre bizta a tanács. Elhatározott szándék, hogy radikális reformokkal fokozzák, helyesebben akarják fokozni a színház jövedelmezőségét. Az első lépés a szabadjegyek számának redukálása és a különböző kedvezmények megszüntetése. Ezenkívül nem adja albérletbe a város a színházi ruhatárat, a ruhatáros nőket fixfizetéssel alkalmazza, szó van arról is, hogy talán már a jövő hónapban kísérletet tesznek a helyárak leszállításával is. Operaelőadások tartására a házikezelők nem nagyon gondolnak. Legfeljebb egy-két operaelőadásra számithat már csak ebben az évben a közönség, arra is csak ugy, ha olcsó vendégénekesekhez jut a színház, mert a társulat szólóénekeseit kivétel nélkül B-listára helyezték és végkielégitve elbocsájtották. Csak a kórus maradt meg, az is csonkán. A tanács csütörtöki határozatával azonban nincs elintézve azoknak a színészeknek az ügye, akik akaratuk ellenére, vagy kényszerhelyzetükben kerültek B-listára. Valószínűleg a pörök egész lavinája indul meg Faragó Ödön ellen, aki a szezon végéig szerződtette le ezeket a színészekéi. Lehetséges azonban, hogy ezek a színészek a város ellen is pört indítanak. A jogászok véleménye egyelőre megosztó arra vonatkozólag, hogy a váras felelős-e anyagilag ezeknek a színészeknek a szerződéséért. Egyesek szerint felelős és ezl a felelősséget akkor vállalta el, amikor Simkó Elemér tb. főügyész a város kontra Andor Zsigmond-féle pör tárgyalásán kötelező nyilatkozatot telt, hogy Andor szerződésének bírói felbontása esetén a város gondoskodik arról, hogy az uj igazgató az Andorféle társulat tagjait átvegye, abban az esetben pedig, ha a színházat házikezelésbe venné a város, a színészeket szintén átveszik. — Igaz ugyan — mondotta érdeklődésünkre az egyik ismert nevű szegedi ügyvéd , hogy a váras Faragó Ödönnel tényleg átvétette a színészeket, azonban jogilag nagyon vitatható, hogy ezzel, tekintve a most bekövetkezett eseményeket, teljesítette-e a pör folyamán telt kötelező nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak ugyanis kétségtelenül az voll a célja, hogy a bíróságot szociális szempontból megnyugtassa. j hogy abban az esetben, ha Andor szerző; dése megszűnik, a színtársulat tagjainak meg| élhetése a szezon végéig biztosítva lesz. Fai ragó Ödön, mint az események megmutatták, j nem tudla teljesíteni a színészekkel szemben j vállalt szerződési kötelezettségét és ezért le| mondott a színházról A színészek igy ismét | szerződés nélkül maradtak. El lehet képzelni igen könnyen olyan bírói felfogást, amely újra feltámadt a színészekkel szemben nz Andor-pör során vállalt szociális kötelezettsége. Valószínűleg erre gondolt is a város. Ezért rendezte ugy a dolgot, hogy a színház átvételének ne legyen üzletátruházás jellege, azért nem vetle közvetlenül Faragótól házikezelésbe a színházat, hanem ezt csak akkor lelte, amikor Faragó lemondott. Fontos ugyan a torina is az ilyen tranzakcióknál, de itt nyilvánvaló a jogi rabulisztika. A város tehát el lehet készülve arra, hogy a végkielégitett színészek egy része pört indít nem csak Faragó, hanem a miros ellen is. De szó van arról is, hogy a B-listás színészek, mint érdekelt felek beleavatkoznak abba a pörbe is, amely Andor és a város között folyik és jelenleg a felebbviteli bíróság előtt van és amelybe Faragó ödön is beleavatkozott. A színészek ugyanis ugy vélik, hogy abban az esetben, ha a felebbviteli bíróság előtt a város elvesztené a pörl, akkor érvénybe lépne Andorral kötött szerződésük, nekik tehát igy érdekük, hogy a város ne legyen pör nyertes. Megkérdeztük ezután Fodor Jenőt, hogymint teljhatalmú intendánsnak programja : i közönségnek, ami röviden Fodor tanti a kulturális — Azt adunk majd kell neki mondotta nácsr.ok. A közönségnek leginkább könnyű fajsúlyú malacságok kellenek — jegyeztük meg. — 11a krumplicsuszpájz kell neki, hát azt kap fejezle be programját a szegedi színház intendánsa. Egy összeomlott sszegedi Jkur&usbanK élete a bíróság előtt. A törvényszék megkezdte a fötárgyalást a Gazdasági ti cink igazgatóinak bűnügyében. — Az első nap Moravek igazgatót és König Vált hallgatták ki. (A Délmagyarország munkatársától.) Két évvel ezelőtt — mint még emlékezetes — nagy feltűnést keltett a Szegcdi Gazdasági Bank összeomlása. Több feljelentés folytán a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa csütörtökön kezdte meg ebben az ügyben a l'őtárgyalást, amelyei kél évig tartó vizsgálat előzött meg. A tárgyalás előreláthatólag három napot fog igénybe venni, mert több mini -10 tanút fognak kihallgatni. A konjunktura idejében egy pesti kurzusbanknak, a Transorient-nck egy főhivatalnoka jelent meg Szegeden a bank megbízásából, hogy egy pénzintézetet létesítsen. A főtisztviselő két pénzesoporttal tárgyalt és az egyikkel sikerült is megállapodásra jutnia. Igy alakull meg a Szegedi Gazdasági Bank, amelynek elnökévé Bokor Pál helyettes polgármestert választották. Vezérigazgató a pesti kiküldött, Moravek István lelt. A vállalat átvette rögtön a pénzcsoport régi üzemét, a Szegedi Mezőgazdasági Részvénytársaságot és felállított egy gabona- és faosztályt. A konjunktura közben lejárt, a vezérigazgató, az ügyvezető igazgató és a gabonaosztály főnöke, mint vádlottak a törvényszék elé kerüllek. Okiralhamisilás, sikkasztás és vétkes bukás miatt adott ki vádiratol az ügyészség. A törvényszék elsőnek Moravek István és Katz Elek ügyvezető igazgató elten folytatja le a tárgyalást, akik ellen három rendbeli sikkasztás miatt emelt vádal az ügyészség. Unger József gazdálkodó maga és ismerőse Székit la József és Récsei Sarolta részére Nemzeti Bank részvényeket rendelt — mondja a vádirat —. A bank veit is Nemzeti részvényt, de saját részére. Az összeomláskor ezekel a részvényeket értékesítették, a felek színéi se látták. Ebben az ügyben több tanú jeleni meg és igy a törvényszék a tárgyalást erre az elkülönített í-észre elnapolta. Ezután megkezdte a törvényszék a tárgyalási Moravek István és Kőnig Pál ellen emelt lizrendbeli sikkasztás ügyében. Moravek az elnök kérdéseire előadta, hogv a vállalat vezetőségében nagy volt a viszálykodás és torzsalkodás, az igazgatóság több tagja hatalmas kedvezméngeket követelt a kosztpénz terén. Az elnök az elején mindent ígért, amikor pedig szükség lotl volna pénzre, azt a választ kaptam: Honnan vegyek?- Sok kifogás volt ifj. Bokor Pál ügyészsége ellen is, az igazgatóságból többen (ír. W'inkter Imrét akarták ügyésznek. Moravek ezután rátért a vádirat egyes pontjaira, amelyek a következők: Váltóhitelt nyújtott hitelképtelen egyéneknek, leit vásárolt és azt nagyobb árfolyamon adla át a banknak, az igazgatóságot a bank helyzetéről tévesen informálta, a Pénzintézeti Központnak hamis nyers mérlegel küldött, amikor a bank tőkét akart emelni, sajál részére nagyobb összegekel veit fel a pénztárból igazgatói beleegyezések nélkül, értéken felül vásárolt és ezekkel az igazgatóságot kétmilliárd koronával megkárosította. Vádolva van továbbá hűtlen kezeléssel és sikkasztással, meri az ügyészség szerint letétbe lett értékpapírokat eladott és elzálogositoll. Moravek István a vád egyik pontjában sem érzi magái bűnösnek. Az igazgatóság voll mindennek az oka, a Mezőgazdasági Részvény társaság átvétele már az elején megingatta a vállalatot, mert nem voll rentábilis vállalkozás. Forgó tőke. csak a bankba helyezett koszipénz volt. mely után legalább fél százalékkal többet fizettek, mint más bank. A jó mérleg kimutatás csak a hitel megerősitését szolgálta, különben neki az igazgatóság mindenben szabad kezet adotl. Saját részére nem vett fel pénzt, csak mint vezérigazgató, hiszen elegáns bútorra volt szüksége, mert pesti bankmegbizottakkal a lakásán tárgyalt. Az igazgatóság tudtával számlájára veit