Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-23 / 43. szám

1927 február 18. DÉLMAGYARORSZ ÁG 23 Dr. Pálfy József nyugalmazoli árvaszéki elnök reakliválásál kérte a belügyminisztertől. (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívül érdekes kérvény került kedden a közgyűlést előkészítő tanácsülés elé. Dr. Pálfy József volt országgyűlési képviselő, nyugalmazott árvaszéki elnök reaktiválását kérte nem közvetlenül a várostól, hanem a kormánytól. Kérvényét a belügyminiszter küldte le Szegedre dr. Aigner Károly főispánhoz — még pedig pártoló véleménnyel. A pártolás csak a sorok közül olvasható ki, amennyiben a miniszter a város közönségére, illetve a közgyűlésre bizza a kérdés elbírálását. Dr. Pálfy Józsefet, mint ismeretes, a háború utolsó évében választották meg Szeged város első kerületének képviselőjévé. Ugyanakkor lemondott a városnál viselt árvaszéki elnöki tisztségéről, helyesebben nyugdijaztatta magát, mert mint képviselő, nem maradhatott aktív szolgálatban. Képviselői mandátumát azonban nagyon rövid ideig viselhette, az októberi forradalom idején feloszlott a parlament, az árvaszéki elnöki állást közben betöltötték, így nem foglalhatta el ismét. Dr. Pálfy József a belügyminiszterhez intézett kérvényében reaktiválásának elrendelését kéri olyan formában, hogy a város hívja be ismét választás mellőzésével aktív szolgálatra, vagy régi állásába, árvaszéki elnökké, vagy pedig ennek az állásnak megfelelő tanácsnoki állásba. Ugy volt, hogy ezt az érdekes kérelmet a tanács a februári közgyűlés elé terjeszti. A keddi tanácsülésen azonban kételyek merültek fel jogi szempontból. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész ugyanis megállapította, hogy hasonló eset méy nem fordult elő Szeged város közigazgatási életében, a kérdés jogilag teljesen tisztázatlan, az a tőrvény, amelyre Pálfy József hivatkozik és amely szerint az országgyűlési képviselőkké megválasztott közalkalmazottak mandátumuk lejárta után állásukba visszahelyezendők, csak néhány esztendő előtt lépett, mint egészen uj törvény életbe. A tiszti főügyész éppen ezért azt indítványozta, hogy a tanács ne terjessze a februári közgyűlés elé a kellőképen elő nem készített ügyet, hanem előbb kérje ki a jogügyi bizottság véleményét. A tanács tagjait hosszabb ideig foglalkoztatta az érdekes ügy. A polgármester megállapította, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés teljesiti majd Pálfy József kérelmét, uj probléma merül fel, mert el kell dönteni azt is, hogy a közgyűlés határozatát milyen módon lehet végrehajtani. — Én csak ugy képzelem el a dolgot — mondotta a polgármester —, hogy Pálfy Józsefet a legközelebb meyüresedö tanácsnoki állásra kell majd behívnunk, mert eredeti állása, az árvaszék elnöki tisztsége belátható időn belül nem üresedik meg. Pálfy József, mint emlékezetes, a legutóbbi lanácsnokválaszláson is résztvett, a kandidáló bizottság jelölte, azonban a közgyűlés dr. Csonka Miklóst választotta meg tanácsnokká az elhunyt dr. Szendrey Jenő helyére. Fegyelmi bíróság elé állitják a megyefőnököt: mert az orvos Voronoff-miitétet végzett egy halálraítélten. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelenlik: Ma kora hajnalban egy magántisztviselő felesége három és féléves kisleányát kihajította II. emeleti lakásából az uccára: Azután lement a kislány holttestéért, felvitte a lakásba, felébresztette az urát és a holttestet férjének karjaiba helyezte. A szerencsétlen aszszonyt beszállították az elmegyógyintézetbe. (A Délmagyarország munkatársától) A februári közgyűlés hosszúnak és viharosnak ígérkezik. Nagy vitákra lehet következtetni a keddi előkészítő tanácsülés anyagából, valamint abból a szokatlanul változatos tárgysorozatból, a mely ezen az előkészítő ülésen kialakult. Napirendre kerül szerdán a város minden fontosabb problémája, de napirendre kerül néhány olyan ujabb keletű kérdés is, amely a közgyűlést eddig még nem foglalkoztatta. A legkiadósabb pontja a tárgysorozatnak minden bizonnyal a hárommillió pengős uj váltókölcsön felvételére vonatkozó tanácsi javaslat lesz) amelyet a pénzügyi bizottság hétfőn tárgyalt le. Ennek a kölcsönnek a keretében akarja megoldani a tanács azokat a beruházásokat, amelyeket a legsürgősebbeknek vél: az Oroszlán-uccai uj városi bérház építését, a hid rendbehozását, a kisvasút motorositását, az iskolaépítéseket és ebből a kölcsönből akarja visszatéríteni a főpénztárnak azokat a tekéntélyes összegeket, amelyeket különböző munkálatok költségeire, így a Srentháromság-uccai bérház építésére, a köztisztasági telep munkásházának építésére, a szükséglakások építésére előlegezett. A pénzügyi bizottság javaslatát a tanács egyetlen módosítással fogadta el: a közgyűlés elé terjesztendő javaslatában dkra száll a tanács mindenért, csupán a strandfürdőért nem. Ect a kérdést a tanács a közgyűlés elé terjeszti ugyan, de csak formailag, Javaslat nélkül, a döntést teljesen a közgyűlés többségének belátására bizza. Hogy mi ennek a hirtelen pálfordulásnak az oka, hogy miért lankadt le ennyire az az általános lelkesedés, amellyel a városházán ezt az igazán értékes tervet fogadták, azt pontosan nem tudjuk. Tény az, hogy a város közönsége régóta nem fogadott olyan tetszéssel városházi tervet, mint a strandfürdő tervét. Volt és van természetesen ennek a tervnek is ellenzéke, de jelentéktelen. Azok szálltak sikra ellene, akiknek a városi strandfürdő anyagi érdekeit csorbította volna. A kulisszák mögött valószínűleg kialakult egy másik, nagy befolyással rendelkező ellenzék is, amelynek a pénzügyi bizottság ülésén dr. K ó s z ó István adott hangot, amikor azt mondotta, hogy a strand adja mindig a legtöbb dolgot a rendőrségnek, tehát a strand erkölcstelen intézmény. Kószó István meggyőződése most — átragad t a polgármesterre is. így történt, hogy olyan hírtelen, úgyszólván minden átmenet nélkül, megváltoztatta eredeti álláspontját, pedig a tervnek éppen ő volt a bábája. Általános feltűnést keltett a keddi tanácsülésen, bogy a polgármester, amikor a strandfürdő ügyére került a sor, mosolyogva legyintett, mint aki azt akarja mondani, hogy minek foglalkozni ilyen gyereke s tervekkel. A tanács tagjai most is követté k a gazdát, ugy találták, hogy a terv nem méltó arra, hogy a tanács exponálja magát érte. Azt természetesen nem mondották, hogy erkölcstelensége miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A legfelsőbb fegyelmi bíróság holnap tárgyalja a zajecsári megyefőnöknek fegyelmi ügyét, aki az elmúlt évben 0 le esni kov zajecsári orvos rendelkezésére bocsájlott egy halálraítélt fegyencet, hogy azon különböző élettani kísérleteket végezzen. Olecsnikov a halálraítélt fegyenc kioperált mirigyeivel egy orvostársán Voronoff-féle műtétet hajtott j végre. Az operáció teljes sikerrel járt, a halálra- | 3 éves gyermekéi lehajította asz uccára. ítélt fegyencnek azonban közben megkegyelmeztek és büntetését életfogytiglani fegyházban állapították meg. A fegyenc ekkor feljelentette az esetet, ami annak idején óriási port vert fel Belgrádban. A közvélemény nyomása alatt a kormány kénytelen volt a megyefőnök ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendelni, amelynek utolsó fejezete holnap játszódik le a legfelsőbb fegyelmi biróság előtt. A tanács javaslat nélkül terjeszti a közgyűlés elé a strandfürdő ügyét. Az Iskola-uccálól — a hadikölcsönök valorizálásáig. idegenkednek ettől a közegészségügyi intéz m é a y t ő 1, álláspontjukat azzal indokolták meg, hogy — a külvárosrészek lakossága döngeti a kaput kövezésért, c s a t o rnaérl, világításért, most tehát másra nem szabad költeni a város pénzét. Fzzel a régen agyoncáfolt érvvel, vagy ürügygyei tért a tanács napirendre a terv fölött, de elfelejtett gondoskodni arról, hogy uj álláspontja komolyságának legalább látszatja legyen, elfelejtette megjelölni azt a külvárosi kívánságok kielégítését célzó munkálatokat, amelyre hajlandó lenne elkölteni a strandterv elejtésével felszabaduló négy és félmilliárd koronát. Nem gondolt a tanács arra, hogy ha a külvárosrészek sikra szállnak a strand építése ellen, azért szállnak sikra, hogy a strandra szánt pénzt kövezésre, csatornázásra, vagy világit ásr a fordítsa a város. Valószínűleg azért nem gondolt erre a tanács,• mert érezte álláspontjának tarthatatlanságát és azt a kirivó ellentmondást, amelybe belekeveredett nézetváltoztatásával. Eddig mindig u j jövedelem források után sóhajtoztak a városházán, valahányszor a külvárosrészek jelentkeztek. Ilyen uj jövedelemforrásnak szánták a strandfürdőt is, amelynek jövedelmével .negyven-ötvenmilliárd koronás kölcsönt amortizálhatna a város. Azt ugyanis a strandfürdő legerkölesvédőbb ellenzéke is elismeri, hogy jó jövedelemforrás lenne j ez az intézmény a város számára. Ha tehát a taj nács most eldobja az uj jövedelmek teremtésének lehetőségét, akkor be' látható időn belül gondolni sem 1 e; het a külvárosrészek jogos kivánsá; gainak kielégítésére. A közgyűlésnek remélhetőleg helyesebb érzéke : lesz a kérdés iránt, mint a tanácsnak, nem hagyja I veszendőbe menni azt a nagy kincset, amelyet a : városon keresztül folyó Tisza tartogat a város • számára. A közgyűlés napirendjére kerül az Iskola-ucca ügye is. W i m m e r Fülöp több társával indítványt jegyzett be ebben az ügyben. Indítványozza az elhanyagolt városrész rendes kivilágítását, gyalogjáróinak és kocsiutjainak kíaszfaltozását, indítványában felveti ezeken kivül a vásárcsarnok építésének kérdését, a vásárcsarnok számára legalkalmasabb hely gyanánt a Tömörkény-, Béla- és az Oroszlánuccák közötti telektömböt jelöli meg. A tanács az indítványt azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, amely szerint a világítás problémájának megoldására vállalkozik, hajlandó elkésziteni a gyalogjárók aszfaltburkolatát is, mert ennek a költsége nem a várost, hanem az érdekelt háztulajdonosokat terhe ti, a kocsíutak rendbehozásának kérdését azonban mindaddig nem tartja elintézhetőnek, amíg a kövezési nagybizottság meg nem állapítja a kövezési programot. Ennek a programnak a keretében kerülhet sor majd, ha ugyan sor kerül, az Iskola-ucca környékének rendezésére is. Hasonló sors érte azokat az indítványokat, a melyeket Magyar József terjesztett a közgyűlés elé, néhány alsóvárosi ucca kiköveztetése érdekében. Ezeket is a kövezési bizottsághoz utalja a tanács. Lesz a februári közgyűlésnek egy politikai természetű ügye is. Miskolc város közgyűlésének körirata, a hadikölcsönök valorizálása ügyében. Miskolc törvényhatósága felirt ebben az ügyben a kormányhoz és azt kívánja, hogy a kormány legalább tíz-tizenöt százaléki g valorizálja az eredeti jegyzek birtokában lévő hadikölcsönöket. Hasonló szellemű felirat szerkesztésére kérte fel Miskolc a társtörvényhatóságokat is. — Nekünk is fel kell írnunk ebben az ügyben — állapította meg a polgármester —. B u d János pénzügyminiszter ur nyilatkozatában kijelentette, hogy szó sem lehet általános valorizálásról, legfeljebb egyes, méltánylást érdemlő esetekben hajlandó a valorizálásra. Ez a megoldás szerintem a legveszedelmesebb, mert igy ebben a kérdésben is érvényesülhet a protekció, a hatalmasok befolyása. Feliratunkban ezt az aggodalmunkat is kifejezésre kell juttatnunk. Csakis az általános valorizáció kelthet megnyugvást és csakis ez zárhatja ki a protekciók érvényesülését ... Wimmer Fülöp interpellációt is jegyzett be. Azt kérdi, hogy a tanács végrehajtotta-e már a közgyűlésnek azt a határozatát, amely szerint felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez a gázgyári döntőbizottság megszüntetése érdekében. A polgármester válasza szerint ez a felterjesztés •már« február 12-én postára került. Szó lesz a közgyűlésen a színházról is, amelynek előkészítéséről lapunk más helyén számolunk be,