Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-22 / 42. szám

1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG m w Fokozatosan államosítják a szegedi színházat? (A Délmagyarország munkatársától.) A hézikezelési szinház körül néhány nap óta csend van. Az a nyilatkozat, amely Fodor Jenő tanácsnoktól jelent meg legutóbb a Délmagyarország hasábjain, némiképen megnyugtatta a közönséget. Fodor Jenő ugyanis teljesen magáévá tette nyilatkozatában a Détmagyarország álláspontját, szigorúan eltiltotta a szinház művezetőjét a kilencórai előadások tartásától és kijelentette, hogy a jövőben magasabb művészi nivől követel a szinháziól. A közönség most várakozó álláspontra helyezkedett, várja a beigért nivó* emelést, a művészi programot. Általában az az álláspont alakult ki a városházán, hogy ebben a szezonban már nem lehet szó nagyobb szinházi teljesítményről, ellenben a jövő évi szezont a lehető leggyorsabban elő kell készíteni, ugy, hogy a város szinháza, ha házi kezelésben marad, ne hagyjon mega után semmi kivánni valót, különösen művészi szempontból ne. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött Fodor Jenő tanácsnoknál a szinház jövendő sorsóra vonatkozó tervek iránt. Fodor elmondotta, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a színház továbbra is házi kezelésben marad, mert a mai viszonyok között kilátás sem lehet arra, hogy olyan színigazgatót kapjon a város, akinek megfelelő tőkéje lenne a szinház zavartalan vezetésének biztosítására. — így léhát el lehetünk készülve arra, hogy a szinház továbbra is házi kezelésben marad - mondotta Fodor Jenő —. A jövő évi társulat megszervezését a lehető leggyorsabban, már a jövő hónap elején meg kell kezdeni, meri csak igy érhetjük el, hofiy a Városi Szinház uj társulala kielégítsen minden jogos kívánságot. Rövidesen dönteni kell a művezetés kérdésében is, mert a szervezkedést csakis a művezető irányithatja. Faragó Ödönnek a művezetői szerződése csak erre a szezonra szól. Ezt a szerződést meg lehet hosszabbítani, de a város jövőre uj művezetőt is szerződtelhet. Elmondotta még Fodor Jenő, hogy a kultuszminisztériummal folynak már a tárgyalások a szegedi szinház államosítása érdekében. Kilátás van rá, hogy a város állami szubvenciót kap egyelőre, később a kormány állami jelleget ad a szegedi színháznak, még később pedig teljesen állami kezelésbe veszi át, mint szegedi Nemzeti Szinház-aK /1 pénzügyi bizottság Qoxszáf árult a strandfürdő és ass Oros&lán-uccai városi foér&ás épitéséÉp&sz. Hosszú vita, őogy vájjon erRölcslelen-e a strandfürdő és\melyilc Kivágottabb : a für&örupa, vagy az estélyi ruf)a Hárommillió pengő Kölcsönt vesz fel a város. (A Détmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság hétfőn délben a polgár- : mester elnökletével ülést tartott a városháza tanácstermében. Az ülésen a pénzügyi bizottság városatya tagjai közül mindössze öten i jelenlek meg: Bokor Adolf, bástyái Iloltzer Tivadar, dr. Kószó István, Telbisz György és Valihora István. A város tanácsát dr. Csonka Miklós, Rack Lipót tanácsnokok, dr. Tóth Béla főjegyző és Berzenczeg Domokos műszaki főtanácsos képviselték. Pedig a bizottságtól igen fontos ügyben kért javaslatot a tanács. Közel hárommillió pengő uj függőkölcsön felvételéről volt szó. A kérdést vázlatosan Rack Lipót tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a háromszázezer dolláros váltókölcsön felvétele óta ujabb szük- ; ségletek merültek fel, amelyeknek fedezetéről sürgősen kell a város hatóságának gondoskod- ! nia. A híd rendbehozására 450.000, a köz- ; tisztasági telep melletti munkásház építésére ; 160.000, szükséglakások építésére 45.000, a viz- ; mütelep kibővítésére 55.000, a Somogyi- és az Aigner-telepi iskolák építésére 104.000, az uj tanyai iskolák építési hozzájárulására 100.000, a Szenlháromság-uccai bérház építésére j 320.000, a Tóth Péter-féle ház második eme- 1 leiének felépítésére 80.000, az Oroszlán-uccai j uj bérház építésére 830.000 pengő szükséges. Ezenkívül szükség van az ujszegedi strand- i fürdő felépítésére 330.000 pengőre, ha ennek építéséhez a közgyűlés hozzájárul majd, valamint a kisvasút motoros mozdonyainak beszerzésére 400.000 pengőre. A felveendő kölcsön tehát körülbelül hárommillió pengő. Telbisz György indokoltnak tartja ugyan a lakásépítést, azonban attól tart, hogy a város építkezéseivel késlelteti a magánépitkezések megindítását. Tart attól is, hogy a magánépitkezések megindítása esetén a lakástermelésben tulprodukció áll elő és akkor a város esetleg majd nem talál lakót uj lakásai számára... A polgármester ezeket az aggodalmakat túlzottaknak tartja. A városnak elsősorban szociális szempontból kötelessége a lakásépítés, amit bizonyít az, hogy a Szentháromság-uccában épülő uj városi bérház huszonnégy lakására közel háromszázan pályáztak. De építkeznie kell a városnak azért is, mert ezzel több állami hivatal elhelyezkedését biztosithatja. Erre pedig azért a lervekeí. Elmondotta, hogy a kész tervek szerint a strand felépítése 4.400,000.000 koronába kerülne. A fürdőépületben 632 vetkőző kabin, 896 szekrényes vetkőző kabin és 24 nagyobb, családi kabin lenne. így egyszerre 1528 fürdő. vendég kényelmesen levetkőzhet, de ha naI gyobb a forgalom, akkor egy kabinban többen is vetkőzhetnek. Az épület földszintjén nyitott terrasszal nagy vendéglőhelyiség lenne, az emeleten pedig tejivó és cukrászda, valamint külön napfürdő a férfiaknak és külön a nőknek. Ha az építkezésnél felhasználnák a Palánkból kikerült ócska téglákat, akkor az építési költség körülbelül 250.000.000 koronával redukálódik. Valószinü, hogy a versenytárgyaláson a városnak sikerül még kedvezőbb áreredményt elérnie. A fürdőépület van szükség, meri a határvárossá lett Szeged iparának és kereskedelmének egész Hinterlandját elvesztette, ha tehát nem történik gondoskodás ennek mesterséges pótlására, akkor elsorvad a város közgazdasági élete. Az aj hivatalok idehelyezésével a fogyasztók száma emelkedik. Ezért yolt szükség az egyetemre, ezt a célt szolgálja a kisvasút és az autóbuszüzem és ezért kell építkeznie is a városnak, hogy az idegravitáló állami hivatalok tisztviselőinek letelepedését elősegíthesse. Berzenczey Domokos megnyugtatja Telbisz Györgyöt, hogy lakáslulprodukcióíól legalább llz esztendeig nem kell félni. Ha be is következik, annak csak jó hatása lehet, mert nem a város által épített, vagy építendő uj lakások maradnak ebben az esetben üresen, hanem a külvárosrészi nedves, egészségtelen pincelakások. Elmondotta ezután a polgármester, hogy a felsorolt szükségletek legnagyobb részét a házipénztár előlegezte már, a kölcsönből tehát a házipénztárnak térítenék meg ezeket az előlegezett összegeket. Uj szükséglet az iskolaépilési hozzájárulás, a hidjavilás, a Tóth Péter-féle ház második emeletének épitése, az Oroszlán-uccai bérház, a kisvasút motorjainak beszerzése és a strandfürdő épitése. — A strandfürdő ügyében sem pro, sem kontra nem foglalok állást — mondotta a polgármester —, a döntést teljesen a közgyűlésre bízza a tanács. A magam részéről örülnék, ha sikerülne a szép terv megvalósítása. Berzenczey Domokos ismertette ezután frontja százegy méter hosszú és a Kállayucca tengelyében fekszik a Tisza nullpont ja fölött kilencméternyi magasságban, vasbeton oszlopokon. Áradás esetén kétezer négyzetméternyi mesterséges homokfürdő áll a közönség rendelkezésére, amely vasbeton tálcán, vasbeton oszlopokon az épület előtt terül el. A strandfürdő jövedelmezőségére is végeztek számításokat. Negyven olyan nyári napot vettek kombinációba, amikor a fürdő látogatásra számithat, naponta átlag ezerötszáz fürdővendéggel és tízezer koronás fürdőjegyekkel. így a fürdőnek egy szezonban 600 millió korona lenne a bevétele. Az építkezési költség hat és félszázalékos kamata 286 millió, a kiadások 120 millió koronára tehetők, tehát a fürdő jövedelméből a leypesszimisztikusabb számítás szerint évente 250 millió korona tisztán megmarad a városnak, nem számitva azt a közvetett hasznot, amit az idegenforgalmat jelent. Felszólalások. Bástyái II o llz er Tivadar örömmel üdvözli a javaslatot ugy közegészségügyi, mint városgazdasági szempontból. Kifejti, hogy' a strandnak szépészeti szempontból is nagy jelentősége van, hiszen a Tisza ujszegedi partja teljesen kopár, ezt a kopárságot a csinos fürdőépület most megszünteti. Valihora István szintén örömmel fogadja ezt a szép tervet. Kijelenti, hogy a strand építési költsége olyan kevés, hogy gondolkozás nélkül megkell a tervet valósitan i, mert kitűnő üzletet csinál vele a város. Fontos az is, | hogy ha meglesz ez a modern fürdő, akkor na! gyon sok szegedi család a városban tölti a nyarat. Pénze tehát ilt marad, nem költi el vidéki fürdőhelyeken. De meg van győződve arról is, | hogy a városi strand nagyon sok vendéget hoz a ! környékből is Szegedre. A fürdőruha és az — estélyi ruha. j Ezután dr. Kószó Islváu szólalt fel. Előrebo| csájtja, hogy a város fejlődésének az ügyét mindig szívvel-lélekkel szolgálta, de a fejlesztésnél kívánatosnak tartja a program szerűséget, az észszerű sorrend betartását. Először az elsőrendű szükséglelek megoldását tartja szükségesnek, a strandfürdő rizikós vállalat lenne, nem a város állal megoldandó feladatok közé tartozik. A város no csináljon konkurrenciát a magánvállalatoknak. Belügyi államtitkársága alatl meggyőződölt arról is, hogy a rendőrségnek a legtöbb baja az ilyen strandfürdőkkel van, ahol a hölgyek versenyeznek egymással, hogy melyiknek van szebb harisnyája és cipője. A strandfürdő hozzájárul a közerkölcsök megrontásához. Kéri a pénzügyi bizottságot, hogy ne járuljon hozzá a strand felépítéséhez. Telbisz György hasonló értelemben szólal fel. Nyíltan kijelenti, hogy a strandfürdőt erkölcstelen intézménynek tartja, bár koncedálja, hogy abból szép jövedelme lenne a városnak. Inkább zenepalotát épitsen a város, mint strandot. Valihóra István szólalt fel ismét. Kijelentette, hogy Kószó érvei még inkább meggyőzlék a strand szükségességéről. Tiltakozik az ellen, hogy a strand erkölcstelen intézmény lenne, a 'hölgyek manapság az estélyeken sokkal meztelenebbek, mint a strandfürdőkön. Derékig kivágott fürdőkosztüm nincs, de az estélyi ruha a legtöbbször fedetlenül hagyja a hölgyek egész hálát. A strandfürdőnek is kulturhivatásá van, mert ha más célt nem szolgálna, csak azt* hogy hetenkint néhányszor olcsó fürdési lehetőséget biztositana a gyerekek szú már a, akkor is fel kellene építeni. Törvénynyel, rendelettel nem lehet megakadályozni, hogy a nők ne tegyék szebbé .a bokájukat, karcsúbbá, egészségesebbé a testüket, ha akarják. Ez még nem jelent erkölcstelenséget. Bokor Adolf hozzájárul a strandfürdő építéséhez, mert a városnak uj jövedelemforrásokra van szüksége, hogy a külvárosi problémákat megoldhassa. A strand ilyen jövedelemforrás lesz. A polgármester ezután megállapítja, hogy a pénzügyi bizottság többsége a strand felépítése mellett foglalt állást, tehát a bizottság felkéri a tanácsot, hogy ilyen értelmű javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Ezután az Oroszlán-uccai bérház körül támadt kisebb vita. Telbisz György feleslegesnek tartja a bérház építését, inkább a zenepalotát épitse fel a város, vagy pedig emeljen olyan épületet, amelyben lakások is lehetnek, de amelyben a zeneiskola is megfelelő helyet kaphat, meri jelenlegi helye nagyon szük már. A polgármester kijelentette, hogy a v áros egyelőre nem gondolhat a zenepalota felépítésére, de ha a pénzügyi helyzet megengedi, akkor méltó helyen palotát emel majd a város a zenekultura számára is.