Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-22 / 42. szám

i DÉLMAGYARORSZÁG 1927 február 22. A pénzügyi bizottság ezután hozzájárult a kölcsön f elvételhez. Rack Lipót tanácsnok ismertette azokat az ajánlatokat, amelyeket az uj kölcsönre ka|K>lt a város a pénzintézetektől. Az Angol—Magyar Bank százötvenezer dollár váltó­kölcsönt ajánl 6 és háromnegyed százalékos ka­matért, a Hitelbank 300 ezer dollárt 6 és negyed százalékkal. A pénzügyi bizottság a Hitelbank ajánlatát találta kedvezőbbnek. A pénzügyi bizottság ülése ezután véget ért. Március 4-én uj vezetőséget választ a makói ipartestület. Érdekes szemelvények az ipartestület jelentéséből és zárszámadásából. (A Délnmgyarország makói munkatársától.) A makói ipartestület március 4-én tartja meg idei rendes közgyűlését, mely alkalommal ál­talános tisztujitásl is fog tartani. Öl esztendei tartamra választ elnököt, tisztikart és elöl­járóságul. Erre a választásra erősen készül az ipartestület ellenzéke, melynek sorában nagy az elkeseredés, különösen a mull év augusztusában lefolyt kamarai tagválasztás óta. Izgalmakkal bővelkedő lesz az ipartes­tület közgyűlése, nemcsak a tisztújítás miatt, hanem azérl is, mert az iparosság egy tekin­télyes csoportja minden tekintetben erős kri­tika tárgyává kívánja lenni a most lelépő elnökség sáfárkodásál. Az ipartestület vezetősége terjedelmes jelen­tésben számol be a lefolyt év eseményeiről, de ebben a jelentésben nem találjuk a szék­házépítés elszámolását. Az ellenzék erélyesen sürgette ezt • az elszámolást az év folyamán cs sürgetésére mindig azt a választ ka])la, hogy a végleges elszámolást a zárszámadás kapcsán fogják előterjeszteni. A zárszámadás­ban viszont egyetlen fillér sem szerepel ezen a címen, az elnöki jelentésből pedig az tűnik ki, hogy az építkezés és üzemek zárszámadá­sait »a teljhatalommal felruházott üzemi bi­zottság«, vizsgálta felül és hagyta jóvá. Kétség sem férhet hozzá, hogy ez a teljhatalmú bi­zottság felelősségének tudatában a legnagyobb körültekintéssel végezte a reá bizolt feladatot, de egy másfélmilliárdos kiadás elszámolására mégis csak joggal lehet kíváncsi a testület minden egyes lagja és már a kedélyek meg­nyugtatása szempontjából is sokkal helyesebb volna, ha a vezetőség a jelentésében foglalt szűkszavú beszámoló helyeit teljes részletes­ségében feltárná a közgyűlés előtt az építkezés elszámolását. Ugyanez az aggály merül fel az úgyneve­zett üzemi kiadások tekintetében is, melyek elszámolása hiányzik a jelentésből. A tes­tűidnek nagyszabású mozi- és vendéglő-üzeme van, melynek zárszámadása szintén hiányzik az évi jelentésből. A közgyűlés tárgysorozatán olt szerepel ugyanezeknek a zárszámadások­nak a bemutatása, de ezek a számadások sok­kal nagyobb terjedelműek, semhogy azokról egyszeri hallásra tiszta képet alkothatnának maguknak a testület tagjai. Helyes és indokolt volna tehát, ha a vezetőség még a közgyűlés előtt pótolná a jelentés ebbeli hiányosságát és vagy külön füzetben közreadná ezeket a zárszámadásokat, vagy pedig módot nyújtana az arra jogosult érdeklődőknek, hogy a szám­adásokba a közgyűlést megelőző időben be­tekintési szerezzenek. MMMMWMMMM Zsiványkirágy — a szegedi színházban szerdán, csütörtökön és pénteken. » Jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában. Zsiványkirály — a szegedi színházban szerdán, csütörtökön és pénteken. » Jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában. váltókat ajánlottak fel a 40 millió korona fejében. Rónai a váltókat a látszat szerint elfogadta. Réti Lipót színházi ügynök szerint Andor csak ugy használhatta fel a pénzt, ha továbbra is színigazgató marad. Rí ró: Volt-e arról szó, hogy Rónai pénzét a csődhitelezők kielégítésére fordítják. Tan u: Igen. Elmondotta még, hogv a Rónai 40 millió koronájából 5 millió koronát az ügy­nökség Andor beleegyezésével lefoglalt magának, régebbi követelésének kiegyenlítése fejében. Dr. Fekete László vallomása szerint a Ró­nai-féle 35 millió koronái a dr. Schwarcz-iroda azzal vetle kézhez, hogy azt csak a csődkérők kifizetésére lehet felhasználni. A pénz hovaforditá­sának kérdésében az irodának határozóit utasítása volt és abba Andor nem folyt bele. Elmondotta még Fekete, hogy a Réli ügynökség sohasem em­lítette előtte, hogy a pénz óvadék lenne, hanem mindig mint kölcsönről beszéltek. Feleki Lászlóné, I'eleki Klári és Falus István vallomásai után Görög Sándor titkár elmondotta, hogy Felekiék a pénzt azért adták Andornak, hogy rajta segítsenek. A tanúkihallgatások után dr. K a 1 m á r Szilvesz­ter mondotta el vádbeszédét, majd Andor védője teljes felmentést kért. A sértettek pénze kaució­nak nem tekinthető és a valóságban nem voltak egyebek, mint egyszerű magánjogi követelések. A bíróság délután öl órakor hirdette ki iíéielél, amely szerint Andor Zsigmondot sikkasztás vétségében bűnösnek mondotta ki és egyhó­napi fogházra ítélte. A bíróság ítéletében tényként állajnlolla meg, hogy Andor a Rónaitól átvett 10 milliós óvadékból ötmillió koronát kifizetett Réti Li­pótnak, amivel pedig a sikkasztás tényét kö­vette el. Andor Zsigmond ugyanis amikor az összegei felvette, nem volt felhatalmazása arra, hogy abból ötmillió kox-onát kifizessen. A bíróság enyhítő körülménynek vette a vád­lott büntetlen előéletét és nehéz anyagi hely­zetét. A Rónai- és Feleki-féle kaucióügyekben (izonban a bíróság Andor Zsigmondot felmen­teik'. Megállapította a bíróság, hogy ugy Ró­nai, mint Feleki Lászlóné beleegyezésüket ad­ták abba, hogy Andor a kapott összegeket !adósságainak kifizetésére fordítsa. Az ítélet hühalólag meglepte Andor Zsig­mondot, aki ezután felebbezést jelentett be. Az iratok a tábla elé kerülnek. „Ünnepélyesen visszavonom a feljelentést Undor Zsigmond ellen, mert nagyfokú elkeseredésemben tettem meg." Kél színész bűnügye a volt szegedi színigazgató ellen. Farsang. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszéken dr Apczy Ernő egyesbiró hétfőn tárgyalta Andor Zsigmond, a szegedi színház volt igazgatójának ügyét. A tárgyalás megnyitása után az egyik feljelentő, Rónai Imre színész a bíróság elé állt és bejelentette, hogy a feljelentést nagyfokú elkeseredésé­ben tette meg és most azt ünnepé­lyesen visszavonja. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész erre azon­ban kijelentette, hogy a vádat most már az ügyészség tartja l'enl. A vád Andor Zsigmondot két rendbeli sikkasztás­sal vádolja, amelyet Andor ugy követett volna cl, hogy Rónai Imre színésztől 40 millió ko­ronát, Feleki I.ászlónétól pedig 15 milliót veit lel óvadék cimén anélkül, hogy a felvett összegeket visszafizette volna. A bíróság először Andor Zsigmondot hallgatta ki. aki elmondotta, hogy vagyona — színházi felszerelések — 50—(i0 millió korona ér­tékű. Bűnösnek nem érzi magát, mert a terhére rótt bűncselekményeket nem követ te el, Ró­naitól ugyanis a 10 millió koronát nem ó v a d é k f ejébe n kapta. — Tavaly uyárou nagyon szorult helyzetben vol­tam — mondotta vallomásában Andor —. Pénzre volt szükségem, de sehol sem kaptam. A buda­pesti Réli-féle színházi ügynökség mindent elkö­vetett érdekemben és ekkor proponálták nekem, hogy szerződtessem le Rónai Imrét, akitől 40 millió korona kölcsön t kapok. Az ügvlelet Rónai megbízásából Sziklay Jenő bonyolította le. A pénzt nem én kaplam kézhez, hanem ügy­védem, dr. Schwarrz József, aki az összeget az ellenem csődöt kérők követeléseinek kiegyen­lítésére fordította. A 40 millió koronából a Réti ügynökség saját követelése cimén, 5 millió koro­nái lefoglalt, amibe én beleegyeztem. Riró: Amikor a színházat Faragónak átadta, mennyi pénzt kapott? Vádló tl: Tulajdonképeu csak 150 millió ko­ronát, mert 116 milliót a Szinészegyesület lefog­lalt magának. — Ebből az összegből miért nem fizette ki eze­ket az összegeket? — Nem tudtam, mert egyéb fontos adós­ságok vártak kifizetésre. Egyébként 15 millió koronát fel is ajánlottam Rónainak, aki azonban nem fogadta azt el. Özv. Felekiné összegére vonatkozólag Andor el­mondotta, hogy Felekiné egy alkalommal 15 mil­liót adott neki arra az esetre, ha szerződteti. Andor kihallgatása után a tanúkihallgatási kezdték meg. Először dr. Schwarcz József ügyvédei hallgatta ki a bíróság. Elmondotta, hogy Andor jogi képviseletét akkor vállalta eL amikor látta, hogy Andort üldözik és tönkre akarják tenni. Elmondotta, hogy Andornak, amikor átadta a színházat, 250 millió koronát kel­lett volna kézhez kapni. Ebből az összegből köny­nyen ki lehetett volna fizetni a kauciókat. Andor azonban nem 250 milliót kapott, hanem csak 150­et, mivel a Szinészegyesület levonta a maga 100 millió koronáját, amellyel Andor tartozott. Rónai Imre színész tanúkihallgatása során el­mondotta, hogy Pesten 40 millió koronát adott át Andornak, amelyről óvadéklevelet is kapott. Biró: Az óvadéklevél csak formai okirat volt? Tanú: Nem. Sziklay Jenő azt vallotta, hogy az óvadék­levél csak formai megállapodás volt és Rónai megnyugtatására készült. Ogyész: Ki most a színigazgató Szegeden? Tanú: Bocsánatot kérek, de én azt most nem tudom megmondani. Annyit tudok, hogy a gázsit a várostól kapom. Dr. Lugosi Döme elmondotta, hogy Rónainak Horbélybál. Vasárnap este tartották meg a ha­gyományos borbély és fodrász bálát a Kass nagy­termében. A bál kilünő hangulatban reggelig tar­tott. A lánoot »Göndörhajam rövidre van levágva« kezdetű csárdással nyitották meg. A fodrász da­lárda éjfélkor néhány szép számot adolt elő. A megjelenlekről a következő névsort készítette a rendezőség: Asszonyok: Rajningerné, Krierné, Vargáné, Janiné, Talpainé, Heimné, Szécsényiné, Kellemé, Csanádi József né, Kopaszné, Vlasicsné, Báli,ntné, Molnárné, Porcsellerné, Lecznerné, Tóth Sándor­né, Tóth Andrásné, Vaslagné, Sabjánné, Veszeli­né, Domonkosné, Horválliné, Tarjainé, Ivladekné, Pannikné, Dudásné, Fekeléné, Biezókné, Zlovicsné, Csikósné, Beckerné, Olopóné, Bózsóné, Bugarszki­né, Bakainé, Magvarné, Csókásiné, Csanádiné, Mis­kolciné, Kállóné, Csákiné. Leányok: Kálló Mancika, Miskolczi Rózsi­ka, Miskolczi Mancika, Csanádi nővérek, Csókási Rózsika, Magyar Katóka, Batai Terike, Dobna Jucika, Bori Jucika, Biczók Jucika, Csányi Ju­liska, Nátházi Pannika, Bea Boriska, Szekeres Piroska, Bózsó Ilonka, Alacsi Rózsika, Zalka Ró­zsika, Virág Bözsike, Horváth Etuska, Domonkos Aranka, DomonkotS' Ilonka, Sabján Anczika, Csa­nádi Vilmuska, Slajkancsku Juliska, Szilágyi Li­dike, Pilker Etelka, Dobó Mária, Vastag nővé­rek, Csanádi Bözsike, Kopasz nővérek, Pumása Mária, Boros Irén stb. A MANSz rózsabálja. A MANSz vasárnap este a Tisza-szállóban rendezte meg nagy rózsabálját. A Tisza-szálló báltermét erre az alkalomra vi­rágdíszbe öltöztették. A megjelent rózsajelmezes hölgyek festői látványt nyújtottak. A megjelentek a legvidámabb hangulatban sokáig maradtak együtt. Az alsóvárosi népkör is vasárnap este tartotta meg táncestélyét, amelyen nagyszámú közönség je­leni meg. A jól sikerült mulatság tekintélyes ösz­szeget juttatott a kör céljaira. A felsővárosi gazdakör Brüsszeli-köruti helyi­ségében vasárnap tartotta meg farsangi mulatsá­gát. Az est igen jól sikerült, a megjelentek a késői órákig maradtak együtt. A Rákóczi UJszegedi Levente Egyesület február 26-án este fél 8 órakor az ujszegedi vigadóban műkedvelő előadással egybekölött bálát rendez. ] Belépődíj 1 pengő 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom