Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-28 / 22. szám
•ZEOCD : Szeike»zi6ség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, UIcMnkbnyvlór és Jegyiroda: AxadI «cca 8. Telefon 306. - Nyomda: Löw Upót ucca 19. Telefon 16—34. « « « « « « PÉNTEK, Í927 JANUÁR 28 <& e> ® III. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Lri ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templombazár. Télefon 283. szám. « « « « « « « Klőtlzetésl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUHHidUn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Eszményi nívó. » Az eszményi nívóról a nagy árviz óta sok vita folyt le a szegedi nemzetgyűlésben. De most nem erről a nívóról beszélünk, hanem arról, amely felé legalább is törekednie kellene egy városi közgyűlésnek, amely a kor szellemének és követelményeinek valahogy meg akar felelni. Ha ezt az eszményi nivót tekintjük, akkor nehéz dolog szatírát nem irni arról a színvonalról, amelyen a torony alatt állanak a város atyái, tisztelet annak a néhány kivételnek, aki tévedésből és véletlenül mégis méltán képviseli az ország legnagyobb vidéki városának érdekeit és igazait. Ha az ember a karzat magaslatáról letekint erre a senatus populusque Szegediensisre, bizony eszébe jut a dantei fölirás, amelyet egy igen szomorú gyülekezet kapujára tett a költő: ki itt belépsz, hagyj föl minden reménnyel! Öreg ember nem vén ember, az igaz, de ilt annyi kivénült közéleti múmiát és kísérletet láthatsz és hallhatsz, hogy akár egy városi muzeumi főrendiház kitelnék belőlük. Nem túlságosan sokan vannak, sőt egészen gyéren lézengenek a padsorokban. De ezek legalább itt vannak, ha a legtöbbnek esztendőkön keresztül se lehet hallani a szavát. (Legföljebb a szavazatát.) Hanem hiszen még az sem volna valami végzetes baj, hogy hallgatnak, mini Tóth Béla klasszikus dinnyéje a fii be n, mert hallgatni, ha nem is éppen arany, ám sokszor bölcseség, kivált azok részéről, akikben egyéb bölcseséget úgyis hiába keresnél! Ellenben akik beszélnek, szenl Kleofás, milyen szónoklatokat kongatnak és pengetnek ebben a méltósággal és szépséggel ékes teremben! Már egyszer ezen a helyen sürgős interpellációt jegyeztünk be ezek ellen a levegőt rontó és nivót süllyesztő orátorok és O «/ 0 rétorok ellen, akik a szónoklaltannak legelemibb szabályait félretéve, sőt nem ismerve, törik, szakad, fölállanak és beszélnek, csak azért, hogy beszéljenek. Először is a tartalom hiányzik a beszédjükből. Akinek nincsen mondanivalója, az hiába hápog akár órák hosszat, a semmiből végre is semmi lesz. Másodszor is a forma hiányzik a beszédjükből. Rendesen a végén kezdik és mikor a végére érnek, akkor újra kezdik. Legalább háromszor megismétlik azt, ami már a hallgatóság könyökén nő ki és mint valami újságot adják elő, persze körülményesen és nagyképűen azt, amit már az újságolvasó verebek csiripelnek a Széchenyi-téren. Egy valamirevaló önképzőkörben, amelyei hozzáértő tanár vezet, sokkal tartalmasabb és formásabb felszólalások történnek, mint ezen a közgyűlésen szokásosak. A leglöbb úgynevezett szónok még hanggal se sokáig győzi, egy darabig csak kong, de hamarosan ugy bereked, mint egy repedt fazék. Vannak veszedelmes távbeszélők, akik ugy bolyonganak és botorkálnak a mérföldes körmondatok homályos és hepehupás rengetegében, hogy minduntalan egy közbeszólásnak kell feléjük csördíteni, hogy más irányba terelje őket és végtelen és éktelen lamentációjuknak csak az elnöki gyöngéd erőszak vet véget, beléjük fojtva a szót, amely persze csak szó, szó, szó, mint a dán királyfi igen helyesen jegyezte meg. Végighallgattuk többek között azt az áldatlan és terméketlen színházi csatározást, amelynek vezérszónoka egy hírlapi cikkre támaszkodott, amely miatt éppen sajtópört indított a színház igazgatója. Amit e parázs vita során összevissza beszéltek, azt sokkal jobban tudja akármelyik újság akármelyik riportere. Azok szavaltak színházról, akiket soha, de soha se láttunk még a szegedi Thália templomának csarnokában, bizonyosan azért, mert igy sokkal elfogulatlanabbul és tárgyilagosabban foglalkozhatnak azzal a kérdéssel, amely egy idő óla a szegedi kávéházi konrádoknak ezerszer elcsépelt és agyonbeszélt témája. (Hiszen a színházhoz mindenki jobban ért, mint a színházi emberek és különösen városunkban vannak elegen, akiknek állandó foglalkozása a színházi válságok zavarosában való halászat.) Mi pedig tisztelettel indítványozzuk, hogy haladéktalanul állítsanak föl egy tanfolyamot felnőttek számára, ahol beszéd- és értelemgyakorlatot végeznének azok a városatyák, akik mindenáron beszélni akarnak, de nem tudnak! A csütörtöki mmiszierlanács a bolthelyiségek felszabadítása mellett döntött. Budapest, január 27. Vass József népjóléti ; miniszter tegnap az üzlethelyiségek felszaba- j ditásával kapcsolatosan ki jelentette, hogy nem j tartja keresztülvihetőnek a felmondási idő- 1 pont kitolását, csupán arról lehet szó, hogy a jelmondás érvényességét negyed vagy félévvel meghosszabbítsák. A főváros képviselőinek küldöttsége mailéiben a másik illetékes miniszternél, Hermann Miksánál jelent meg és kérte intervencióját a kereskedők érdekében. Hermann Miksa teljesen oszlja Vass miniszter felfogását, neki is az az 'álláspontja, hogy nem lehet soká meghosszabbítani a kötött forgalmai, de a fokozatos áttérést a szabad forgalomra ugy kell megkezdeni, hogy az ne veszélyeztesse az érdekeltek exisztenciájál. Budapest, január 27. A MTI. jelenti: A kormány lagjai Bethlen István miniszterelnök elnöklésével ina déluláu 5 órakor minisztertanácsot tartottak. \ minisztertanács a kereskedelmi miniszter elöterjeszlése alapján foglalkozol! az üzlethelyiségek felszabadításának elhalasztása kérdésével és ugy döntött, hogy az érvényben lévő rendeletet nem áll módjában megváltoztatni, annál kevésbbé. mert a netalán bekövetkezendő sérelmek amúgy is szigorú jogvédelemben részesülnek. A folyóűgyek letárgyalása után a minisztertanács este 10 órakor ért véget. Anglia meginditfa az offenzívát Kína ellen. Londonból jelenlik: A hadügyi és a tengerészetügyi minisztérium rendelkezése alapján pénteken és szombaton tóöö gyalogost és tüzért hajóznak be, akikel Sanghaibá szállítanak. Bombayből jelentik, hogy több indiai fejedelem felajánlotta támogatását és hajlandónak nyilatkozott nagyobb csapattestet küldeni Kina ellen. A japán sajtó egyhangúan eliléli Anglia kalonai készülődéseit és azt irja, hogy Anglia erőszakos fellépése nem helyes. 99x »9 .Becsületes képviselője akarok lenni Szeged városának mondotta Kassay Károly. A demokrata s>árl Pakoís József lelkiismeretére bízta, hogy melyik mandátumáról mondjon le. — Hosszas tár— gyaiások Gál Jenő körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A közigazgatási bíróságnak az a döntése, amelyben a főváros déli kerülete mandátuma ellen a fajvédők által beadott petíciót, alaki okból elutasította, akuttá tette azt a helyzetet, amely hetek óta irritálta a demokrata párt életét. El kellett most már dönteni azt a kérdést, hogy Pakots József, aki a budai és a déli kerületben kapott mandátumot, melyik mandátumról, kinek a javára mondjon le. A demokrata párt vezetősége kedden hajnalig tanácskozott erről a kérdésről, anélkül, hogy megállapodásra jutott volna. A tárgyalási félbeszakították és ma délelőtt folytatták. Órákon át tartó, hosszú vita után, melyben a pártnak csaknem minden egyes képviselője résztvett, jött létre egy megállapodás. Köztudomásu és ezt Pakots József sohasem titkolta, hogy a déli kerület mandátumát kívánja megtartani, egyrészt azért, mert a déli kerületben erős talaja van és sok a hive, másrészt azért, mert budai jelölésekor megállapodás volt, hogy erről a mandátumáról dr. Gál Jenő javára lemond. A demokrata párt vezetősége azért nem járult hozzá Pakots József felfogásához, mert Gál Jenőről olyan híreket terjesztettek, hogy a választások előtt tárgyalásokat folytatott a kormánnyal és csak ezen tárgyalások eredménytelensége után vállalt jelöltséget a demokrata párt listáján. Amikor Gál Jenő ezekről a hiresztelésekről értesült, dr. Hajdú Marcell és több más demokrata párti tag ellen rágalmazás miatt bűnvádi eljárást tett folyamatba. Ilyen előzmények után döntött ebben az ügyben a pártvezetőség és ugy határozott, hogy Pakots József lelkiismeretére bizza, hogy melyik mandátumáról mondjon le. Ha azonban Gál Jenő javára mondana le, ugy garanciát kell vállalnia arra, hogy abban az esetben, ha Gál Jenő által megindított rágalmazási pör Gál Jenőre kedvezőtlen eredménnyel végződne, Gál Jenő az utána következő Vörösváry Miklós nyug. táblabíró