Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-28 / 22. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1827 január 28. javára lemond mandátumáról. Azt is kimond­ja a határozat, hogy mindaddig, mig a rágal­mazás! pör befejezést nem nyer, Gál Jenő nem lehet tagja a demokrata párt parlamenti frakciójának. Ezt a határozatot a pártvezető­ség magáévá tette Fábián Béla kivételével, aki különvéleményt jelentett be. A pártvezetőség ülése után vacsora volt a Józsefvárosi demokrata körben, amelyen Rassay Károly is felszólalt, aki meleg szavak­kal emlékezett meg választókerületéről, Sze­gedről. — Becsületes képviselője akarok lenni Sze­gednek — mondotta Rassay —, a város érde­keit mindig szem előtt fogom tartani és soha­sem fogom elfelejteni, hogy Szeged engem ellenzéki program alapján tisztelt meg man­dátumával. Utána még Fábián Béla, Hajdú Marcell és mások szólaltak fel. Titkos illésen tárgyalt a a városi bérházak lakbéreiről. A lakbéreket nem szállítják le. ("A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország mai számában beszámoltunk arról, hogy a város kiknek és milyen lak­bérekért adta ki a Szentháromság-uccában épült uj városi bérház lakásait. Rámutattunk arra, hogy a kiosztás nem volt éppen a legigazságosabb, mert éppen azok nem ju­tottak lakáshoz, akik arra a legjobban rá vannak utalva. A lakásokat ugyanis legin­kább olyanok kapták meg, akiknek módjuk­ban lenne lelépési dijjal szerezni lakást. Kö­zöltük a tanács által megállapított lakbéreket is, amelyek lényegesen magasabbak a há­ború előtti aranybérek száz százalékban va­lorizált összegénél. Ez a lakbérmegállapitás foglalkoztatta a csütörtöki ülésen a város tanácsát, illetve fog­lalkoztatta volna, ha a tek. tanács nem mi­nősíti ezt a kérdést is olyan kérdésnek, amely nem való nyilvánosság elé. Bokor Pál polgármesterhelyettes foglalta el a referáló tanácsnok helyét és jelentette, hogy az uj városi bérházak lakbéreinek ren­dezésére vonatkozólag javaslat érkezett a mér­nöki hivataltól. Tovább azonban nem mond­hatta, mert dr. Tóth Béla főjegyző odasúgta, hogy jelen van az ülésen a sajtó is, jobb lesz, ha majd a kérdést zárt ajtók mögött, a pol­gármester jelenlétében tárgyalja le a tanács. — Olyanok vagytok, mint a mimóza — mondotta fejét csóválva a polgármesterhe­lyettes. — Szerintem nem lehet titok az, amit a város tanácsa a gazdasági ügyekkel kapcso­latban tárgyal. f:n legalább nem szégyellem. A tanács azonban nem hajlott a jószóra, az akta lekerült a nyilvános ülés napirend­jéről, hogy azután zárt ajtók mögött foglal­koztassa ismét a tekintetes tanácsot. A kérdés lényege az, hogy a tanács a Szent­háromság-uccai bérház lakásainak bérét lé­nyegesen alacsonyabbra szabta meg, mint amennyit a mult évben épített Templom-téri és Gyertyámos-uccai bérházak lakóitól szed. A mérnöki hivatal azt javasolta, hogy a mult évben épített bérházak lakásainak bérét szál­lítsa le a tanács ugy, hogy minden aranyko­ronát egy pengőre változtasson át. Most ugyan­is a Templom-téri lakó cgv háromszobás la­kásért ezerötszáz aranykoronát fizet, a Szent­háromság-uccai viszont csak 1300 -1500 pen­gőt. A különbség tehát nagyon is szembe­tűnő. A lakbérek egyébként mind a két variá­ció szerint igen magasak, sokkal többet kell fizetni a békeéveknél akár aranykoronában, akár pengőben. A nyilvános tanácsülés után a polgármester szobájában tartott titkos ülést a tanács. Hogy ki, mit mondott a lakbérüggyel kapcsolatban, azt természetesen nem tudhatjuk, a tanács határozatát azonban a polgármester az ülés után a következő mondattal ismertette: -— Lakbérleszállitásról szó sem lehet, mert mindenki tudta, amikor kivette a lakást, hogy milyen bérért kapja meg, de azért áttérünk a pengőszámitásra, azaz kiszámítjuk, hogy az aranykoronában megállapított lakbér hány pengőnek felel meg. A színház-ügy is szerepelt a közgyűlés napirendjén. Zombory Antalnak egyhangúlag megszavazták a segélyt. (A Délmagyarország munkatársától.) Teljés részvétlenség mellett folytatta a közgyűlés csü­törtök délután a napirend tárgyalását. Bokor Pál polgármesterhelyettes elnökölt, dr. Tóth Béla főjegyző ismertette a szerdai ülés jegy­zőkönyvét. Rack Lipót tanácsnok felolvasta ezután a városok kongresszusának átiratát, amely til­takozásra szólitja fel Szeged város törvény­hatóságát a kormány autonómiasértő törvény­tervezete ellen. A tanács javaslatára elhatá­rozta egyhangúlag a közgyűlés, hogy tiltakozó felterjesztést intéz a kormányhoz. Következett a 3000 dolláros váltókölcson. W'immer Fülöp kijelenti, hogy az Angol­Magvar Bank 6.5 százalékos ajánlata nagyon kedvező. A közgyűlés ezután elfogadta a tanács ja­vaslatát. Zombory Antal nyugdijkérelmét tárgyalta ezután a közgyű­lés A tanács nem javasolja a kérelem telje­sítését. Tonelli Sándor szólalt fel. Utal arra, hogy egy fiatal tanácsnok özvegye háromszor annyi nyugdijai kap, mint Zombory Antal. Java­solja, hogy a közgyűlés szavazza meg kegy­dij cimén a kis nyugdíj kétszeresét. Dr. Kovács József is Zombory Antal érde kében szólal fel. — Ha az uj nyugdíjas megérdemli a meleg szobát és a meleg ételt, ak­kor megérdemli a régi nyugdíjas is. Kéri a nyugdíj megszavazását. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy Zombory Antalnak január 1-től kezdve ugyan­annyi segélyt folyósít minden hónapban, mint amennyi nyugdijat kap. Nagy vita támadt ezután a SzAK segélye körül. A tanács a pályatatarozás költségeire 1500 pengő segély megszavazását javasolja. A bizottság egyik-másik tagja nem javasolja a segély megadását. Wimmer Fülöp 2000 pengő segély meg­szavazását javasolja. A többség a tanács javas­latát fogadta el. 01 órakor már sor került az interpellációkra. Csonka Gergely a második alsóvárosi artézi kutkifolyó ügyében interpellál. A tanács vá­laszát a közgyűlés tudomásul vette. Dr. Gerle Imre a vasúti hozzájárulásról interpellál. Kérdi a tanácsot, hogy a vasúti hozzájárulásra vonatkozó javaslatot, amely megfelel a belügyminiszteri rendelet intenciói­nak, miért nem terjeszti már a közgyűlés elé. A tanács válaszát ördögh Lajos tb. tanács­nok terjesztette elő. A tanács addig nem ad- ; hat javaslatot, amig nem tudja pontosan, hogy j mennyibe került a vasút és milyen jövede- j lemre számithat a vasút forgalmából. Dr. Gerle Imre tudomásul veszi a választ. Megállapítja azonban, hogy a közgyűlés an- \ nak idején öt perc alatt szavazta meg a hozzájárulást, de a határozat ellen benyúj­tott felebbe zést a tanács másfél évig nem terjesztette fel a kormányhoz. Papp István a tanyai vasút építése körül tapasztalt rendetlenségek miatt interpellál. El­mondja, hogy a vasúti töltés sok helyen el­zárja a vadvizeket, a töltés mellett szabály­talan gödröket ástak. Az indítványok során szó kerüli a színházi válságról is. A polgármesterhelyettes kérte a közgyű­lést, hogy ne foglalkozzon ezzel az üggyel, mert a tanács állandóan foglalkozik a válság megoldásának kérdésével. De azért volt szó róla bőven. Magyar József azt indítványozza, hogy* a közgyűlés ne kössön szerződést Faragó Ödön­nel, vegye a színházat házikezelésbe. — És a köztisztasági üzem vezetőjét bízza meg a színház vezetésével — szól közbe To­nelli Sándor. — ... Kifizeti az összes adósságokat mondja tovább Magyar Józsel — és Faragó ödönt művezető-igazgatóul szerződteti. Más­ként a legjobb akarat mellett sem lehet a színházat ugy szanálni, hogy néhány hónap múlva isméi ne legyen szüksége szanálásra. Bokor Pál megszívlelendőnek tartja Magyar József indítványát, de kéri a közgyűlést, hogy ne foglaljon most ebben az ügyben állást. A tanács majd megfontolja és szükség esetén rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. Ehhez Magyar József is hozzájárul, igy most lekerült a kényes kérdés a közgyűlés napirendjéről. Csonka Gergely az alsóváros! körvillamos ügyébe» terjesztett be indítványt. A közgyűlés meg­bízza a tanácsol, hogy tárgyaljon ebben az ügyben a villamosvasút igazgatóságával. Az utolsó pont dr. Gerle Imre indítványa volt. A város a pengddrágiláshan jó példával állt elő, felfelé kerekitette ki a piaci helypénzeket. Fodor Jenő kijelenti, hogy január elsején a vámfelügyelő tényleg felfelé kerekitette ki a helypénzeket, azonban — amikor Wimmer Fülöptől értesült róla — intézkedett, hogy csak a papirkoronában megállapított dijakat szedjék a vámszedők. Ma már egy fillérrel sem szed többet a város, mint amennyit a mult évben szedett. A tanács kijelentését a közgyűlés tudomá­sul vette. A januári közgyűlés hat órakor ért véget. II miskolci munkaközvetítő bo Iránya. Miskolc, január 27. A miskolci botrány egyre szélesbedik. A miskolci detektivtestület megálla­pította, hogy a hatósági munkaközvetítő alkal­mazottai egyes társaságoknak hivatásszerűen szál titották a nőket az avasi pincében tartolt tjvor­nyákhoz. A botrányos ügyben szereplő szeren­csétlen leányok 14—11) év körül vannak, a rendőr­ségnek már megvan azoknak a miskolci férfiak­nak a névsora, akik tivornyáztak az avasi pincé­ben. Ez ügyben a rendőrség átirt több csendőr­őrshöz, hogy 8--10 fiatalkorú leányt hallgassanak ki és a jegyzőkönyvet küldjék át a miskolci rend­őrségre. Megállapították, hogy egy X.. Jánosné nevű asszony közvetítette, illetőleg szállította a miskolci munkaközvetítőből az Avason lévő lakására a leányokat és esetről-esetre tőle iudultak el a leányok az avasi pince irányába. HO és sárcipőket szakszerűen és jutányosán javit 269 Lászió-garázs, Szeged Polgár u. 4. az olasz hercegi tertböi több v^gon mézédes vérpiros narancs érkezett kapható; 265 Haidu János Attila ucca 7. Telefon 18 28. viszonteladóknak nagy árkedvezmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom