Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-01 / 277. szám

1926 december 5. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A2 egyesült balpárl szegedi llsiáfa: Rassay Károly, dr. Gerle Imre, dr. Papp Itófieri, kovábbá Gombos István, Dobóczky József Öttovay Károly póííelölíek. X tíszía, megnem aíkuvó és solia egy pilla-' nalra meg nem íáníorodó liberalizmus minden híve állandóan agiíáifon és toborozzon e lista részére. A lafstromos (titkos) választás. Irta: dr. Pártos Ernő. I. A képviselőválasztás régi alkotmányos rendje a többségi elv alapján épült fel és egyéni választásra irányult, ami azt jelenti, hogy a pártok jelöltjei közül a kerület mandátumát az nyerte el, akire a legtöbb szavazat esett, viszont egynél több jelöltet ugyanabban a kerületben egyik párt sem állithatott s igy bármily erős volt a párt, csak egy képviselőt küldhetett a parlamentbe. Ezzel a választási renddel szemben — amely egyébként a választókerületek túlnyomó részében ma is íenáll — az arányos képviseleti rendszer egyfelől nagyobb érvényesülési lehetőséget biztosit a túlsúlyban levő pártoknak, másfelül helyet juttat a parlamentben a kisebbségi pártok képviseletének is. E rendszer szerint tehát lehetséges, hogy valamely kerületben a betöltésre váró három képviselői hely közül egy. tulerős párt egynél többet is elnyer, viszont azonban — a szavazatok bizonyos számszerű megoszlása mellett — könnyen jut képviselethez az a párt is, amely a többségi elv szerinti választásból mandátum nélkül került volna ki. Az uj választási törvény, amire az arányos képviseleti rendszert Budapesten, Budapest környékén és a törvényhatósági jogú városokban életbeléptette, ezzel szóhoz juttatta azokat a választókat is, akik pártkereteik között kifelé kevesebb erőt tudnak ugyan kifejteni, de politikai érettségüket tekintve számot tarthatnak arra, hogy az alkotmányos életre befolyást nyerjenek. Lehetnek kiváló közéleti férfiak, akiknek törvényhozói munkássága a közre nézve csak nyereséget jelent, de mivel a kerületben nem tudnak többséget szerezni, minden hivatottláguk ellenére kivül maradnának a parlament kapuin. Ám az arányos képviseleti rendszer utat nyit nekik oda, mert párthiveinek egy viszonylag kis csoportja is mandátumhoz juttathatja Lélektani szempontból is nagy jelentősége van ennek. Nem egyszer megtörtént, hogy valamely párt hivei, látva egy másik párt nagyobb erejét, feladták a szerintük reménytelennek tetsző küzdelmet, vagy átmentek egy. Eresebbnek látszó párt táborába. Ma ott, ahol a választás az arányos képviseleti rendszer izerint történik, még a láthatóan kisebbségben levő pártok is az eredmény biztos kilátásával küzdhetik végig a harcot, mert a győzelemhez nem kell többség, elegendő a izavazatoknak egy bizonyos arányú kisebb mennyisége is. Mielőtt ennek a választási rendszernek gyakorlati érvényesülési módját közelebbről megvilágosítanám, meg kell még említenem, hogy nálunk a törvény az arányos képviseleti rendszert az úgynevezett lajstromos választás alakjában valósítja meg, ami nem lényege, hanem csak egyik válfaja a rendszernek s abban áll, hogy a mandátumokért küzdő pártok mindegyike nem egy, hanem több jelöltet is állit ugyanabban a kerületben és pedig mindegyik annyi képviselőjelöltet, ahány képviselői hely az illető kerületben betöltésre kerül és még ezenfelül ugyanennyi pótképviselőjelöltet is. A párt képviselő- és pótképviselőjelöltjeinek névsora egy lajtsromot (listát) képez s a választók nem egyénekre, vagyis nem egyes jelöltekre, hanem annak a pártnak össnes jelöltjeire (lajstromára) adják szavazatukat, amely párthoz tartoznak, vagy amelyhez politikai meggyőződésük legközelebb áll. Szegedet, ahol eddig három kerületben egyegy, tehát összesen három képviselőt választottak, most is — amikor a három kerület már nem külön-külön, hanem együttesen választ — három képviselői hely illeti meg a képviselőházban, minthogy azonban mindegyik párt arra törekszik mindhárom képviselői helyet a maga részére elnyerni, minden versenyző párt három képviselőjelöltet (és ugyanennyi pótképviselőjelöltet) állit s nevüket egy lajstromba foglalva mindegyik párt a maga hatszemélyes listáját viszi a küzdelembe, ugy, hogy ha például Szegeden három párt küzd a három mandátumért, ugy az összes jelöltek (és pótjelöltek) száma tizennyolc lesz. A Iajstromos szavazás, amely egyúttal titkos is, a választást intéző szervek által az itt következő minta szerint hivatalosan előállított szavazólapokon történik. Szeged választókerület. 1. 3. Orsz. egyes, balpárt Egységespárt Szoc. demokrata párt Képviselőjelöltek pótképviselőjelöltek Képviselőjelöltek és pótképviselőjelöltek Képviselőjelöltek és pótképviselőjelöltek vagy Szeged választókerület. 1. 2. 3. Orsz. egyes, balpárt Egységespárt Szee. demokrata párt Képviselőjelöltek és pótképviselőjelöltek Képviselőjelöltek és pótképviselőjelöltek Képviselőjelöltek és pótképviselőjelöltek Amint látható, a szavazólap mindegyik párt listáját tartalmazza, tehát minden egyes választó, bármely párthoz tartozik is, ugyanolyan szavazólap használatával gyakorolja szavazati jogát Feltéve, hogy Szegeden az eddig ismert három párt mérkőzik a mandátumokért, a szavazólapok a fenti minta szerint ennek a három pártnak elnevezését s mindegyik párt megnevezése alatt a rovatos mezőkben az illető párt képviselőjelöltjeinek és pótképviselőjelöltjeinek nevét (lajstromát) fogják tárFMKE-kávéházban minden este a bires „Kék Hadár" EEtUEEZSZ