Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-01 / 277. szám

6 OÉLMAGYARORSZAG 1926 december 1. talmazni. A választók, mini már említet­tem, a három közül valamelyik, de csakis az egyik párt teljes listájára szavazhatnak és azt a listái, amelyre szavazatukat ad­ják, az illető lista felett levő négy­szögben kereszttel jelölik meg. Nem illeti meg a választót a kiválasztás, vagy összeválogatás joga. Nem lehet a párt lajstromából egyes nem tetsző jelöltek nevét tö­rölni s csak kevesebb jelöltre sza­vazni, sem pedig a törölt nevet más névvel helyettesíteni, vagy a külön­böző pártok jelöltjeiből uj listát ösz­szeróni. Lássuk már most, miképen történik a lajstromos választás eredményének megállapítása és hogyan érvényesül az arányos képviseleti vendszer. A szavazás befejeztével a választási bizott­ság mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy az összes választók hány érvényes szavazatot ad­tak le. Tegyük fel, hogy valamely választóke­rületben a leadott szavazatok száma 27.000 lesz. Tegyük fel továbbá, hogy ezt a kerületet három képviselői hely illeti meg. Most meg kell keresni a további számítá­sok kulcsát, az úgynevezett arányossági szá­mot, amelyet ugy kapunk meg, hogy az ösz­szes leadott szavazatok számát (27.000) el­osztjuk a betöltendő képviselői helyek szá­mával (3). Ennek az osztási műveletnek eredménye (hányadosa) 9000. Ez lesz az ará­nyossági szám, amelynek segélyével a kép­viselői helyeknek az egyes jelölő pártok kö­zötti feloszlása a következő példa szerint történik: Nevezzük a mandátumokért küzdő három pártot A, B és G pártnak s tegyük fel, hogy az összesen leadott 27.000 szavazat közül az A párt listájára 12.000 a B párt listájára 9000 a C párt listájára 6000 szavazat esett. . Minden pártra annyi képviselői hely jut, ahányszor az arányossági szám a párt lis­tájára leadott szavazatok számában foglalta­tik. Ha egyszer foglaltatik benne, ugy egy mandátumot, ha kétszer, ugy kettőt stb. kap. Ha az osztási müvelet maradékszámokkal vég­ződik s az első felosztás után még van be­töllésre váró képviselői hely, ugy következik a további felosztás a maradékszámokkal rendelkező pártok között. Például: az A lajstrom kapott 12.000 szavazatot. A fenti osztási müvelét eredménye 12.000: 9000=1 (maradvány 3000). Ez a párt tehát nyert egy képviselői helyet s fennmaradt 3000 szavazata, amellyel még részt fog venni egy további feloszlásban; a B lajstromra esett 9000 szavazat. Ebben a számban az arányossági szám egyszer fog­lal tátik és pedig maradék nélkül, jut tehát a pártra egy képviselői hely s minthogy maradékszavazala nincs, a felosztásnál tovább már nem jön számításba; a C lajstromra esett 6000 szavazat. Ez az arányossági számmal nem osztható, mert ki­sebb annál, tehát ez a párt az első felosz­tásnál nem kap mandátumot, viszont az osz­tási müvelet 6000 maradék számot tüntet fel javára. Eddig tehát az A pártra 1, a B pártra szintén 1 képviselői hely jutott; a harmadik hely még kiosztásra vár és pedig azok között a pártok között, amelyeknek maradékszava­zataik vannak, tehát az A és a C párt kő­zött E kettő közül azután a képviselői hely annak a pártnak jut, amelynek maradék száma nagyobb, tehát a C pártnak (6000 maradék szemben az A párt 3000 maradé­kával'). A választás eredménye ezek szerint az, hogy az A párt 1, a B párt t, a C párt szintén 1 képviseleti helyet kapott. Ez a példa jól szemlélteti egyszersmint azt is, hogyan érvényesül az arányos kép­viseleti rendszer, mert íme képviselethez jutott a C párt is, amelyre az A párt 12000 szavazatával szemben csak 6000, tehát fél­annyi szavazat esett, (de ugyancsak kapna mandátumot még akkor is, ha csak 5000, az A párt pedig 13000 szavazatot nyert volna mert maradék száma (5000) még igy is na­gyobb az A párt maradék számánál (4000-nél) Megtörténhetik az is, hogy két vagy több párt maradékszáma egyenlő. Például: A párt kap 14000, a B párt 500Q szavazatot. Az A párt nyert elsősorban egy mandátumot s maradványa 5000, vagyis ugyanannyi, mint a B párté. A következő felosztásnál ily eset­ben az a párt kap mandátumot, amely még nem kapott, tehát a B párt. Ha pedig ily alapon jogosultság nem álla­pitható meg, mert már mindkét pártnak van 1—1 (vagy 2—2) mandátuma, akkor sorshú­zás dönti el, hogy melyiké legyen a még betöltésre váró képviselői hely. A lajstromos választás fentebb már ki­emelt sajátosságából azután önként folyik, hogy amikor a párt a felosztásnál képviselői helyhez jut, ez nem a párt egyes jelöltjeinek, hanem egész listájának győzelmét jelenti. A szavazási eljárás körüli tudnivalókat egy következő közlemény fogja ismertetni. Nagy Vince és Bnza Barna szózata a mákéi néphez. (A Délmayyarország makói munkatársától.) Mint jelentettük, Buza Barna és Nagy Vin­ce tegnap Makón tartózkodtak, de a rendőrség egyikük fölszólalását sem engedélyezte. Igy most a függetlenségi párt vezérei kiáltvánnyal fordulnak Makó város népéhez: — Az Országos Függetlenségi Kossuth­párt elnöksége megbizásából jöttem Makóra. Ha már nem volt módomban régi elvhü je­löltünk, dr. Könyves-Kolonics József program­beszéde alkalmával szólni Makó népéhez, ezen az ulon hadd adjam át pártunk központjá­nak, elsősorban gróf Batthyány Tivadarnak, Rupert Rezsőnek és Horváth Zoltánnak me­leg üdvözletét. Mi azt kérjük a magyar Alföld 48-as met­ropolisától: Makó józan magyarjaitól: térje­nek vissza apáik és saját maguk politikai hitvallásához, Kossuth Lajos katekizmusához. Kossuth programjából csak az Ausztriától és a gyűlölt Habsburg-dinasztiától való füg­getlenség valósult meg. De hol van a sajtó­szabadság? Hol van a szólásszabadság, hol a gyülekezési szabadság? Hát az esküdtszék? Vagy törvénybe van-e iktatva Kossuth leg­fontosabb gazdasági követelése, az igazságos és arányos teherviselés, a progresszív adó­rendszer? Megvan-e a jogegyenlőség, — az általános, városon és falun egyformán titkos Választói jog? Van tehát egész sora Kossuth Lajos prog­rampontjainak, amelyeknek a jövőben való megvalósításáért még ezután kell erős és ki­tartó harcot folytatni, hogy eljussunk ahhoz az eredményhez, amelyet az 1848-as törvé­nyekben Kossuth már megvalósított. Kérjük Makó derék választópolgárait: fog­janak össze közös elveink és saját jól fel­fogott jobb jövendőnk érdekében, álljanak tö­mören és lelkesen dr. Könyves-Kolonics Jó­zsef jelöltünk mellé és az ő erős kezében vigyék diadalra a függetlenségi lobogót. Dr. Nagy Vince az Országos Függetlenségi Kossuth-párt ügyvezető elnöke. Makói magyar testvéreimhez! 1909. őszén voltam utoljára Makón, azon a felséges gyűlésen, amelyre kilencven ma­gyar képviselő kisérte ide Justh Gyulát. Most, hogy újra itt lehettem, olyan érzésem volt, mint mikor apám halála után először men­tem az apám hajlékába: akárhová néztem, mindenütt az apám arcát láttam. Igy voltam most Makón. Akárhová néztem, mindenütt Justh Gyulát láttam. Akárki szólt hozzám, mindig Justh Gyula hangját hal­lottam. Hiszen olyan volt ő hozzám, mint az édes apám! Nem la; ndom, könnyeztem. Nem Justh Gyulát sii.iiiam. Mimagunkat. Ha 1910-ben a magyar nemzet nem buktatja meg Justh Gyula politikáját, akkor 1914-ben a magyar nemzet nem sodródik bele a háborúba s ma is épségben áll Magyarország! És Makó is elpártolt Justh Gyula zászló­jától! Bizony megérdemeltük a romlást, ami ránk szakadt. A fojtogató drágaságot, a foj­togató adóterheket, amik mind a mostani kormányrendszerből fakadnak. Végtelen fájt, hogy nem szólhattam a ma­kóiakhoz, akiket ugy megszerettem hajdaná­ban. Justh Gyula földjén, a szabadság leg­erősebb harcosának a földjén, nem volt sza­bad szólanom. Néma fájdalommal, szótlanul nézhettem csak Makó derék népére, mikor az hallani kivánt. Annyit szerettem volna csak kiáltani hoz­zájuk: — Makóiak, vissza Justh Gyula zászlójá­hoz! Csak ugy fordulhat jobbra a magyar nép sorsa. Vissza Justh Gyula zászlójához, amely most Könyves-Kolonics becsületes ke­zében lobog! Nem volt szabad szólnom. Most ezekkel a néma betűkkel kiáltok Makó népéhez: — Vissza Justh Gyula zászlója mellé! Ha győz a függetlenségi zászló, lejövök én megint s elmondom azt, amit most el kellett hallgatnom. Makóiak, rajtatok áll, hogy eljöhessek újra és szólhassak hozzátok, mint szabad hazá­ban szabad polgár szólhat a polgártársaihoz. Bizom benne, hogy ez el fog következni Fogok én még beszélni MakónI Justh Gyula lelke legyen velünk! Makón, a szólásszabadság ősi földjén, 1926 november 29-én. Buza Barna. Kőröst Géza és neje fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy egyetlen drága gyermekttk, Évlke november hó 31- án, 5 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 2-án, délelőtt 10 c'rakor lesz a Zrínyi ucca 5. sz. alól. Külön villamos a Dugonics térről. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. S?eged, J9"6 december hó 1. 400 Fekefesaa u. !5. aló! helyez­tük át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom