Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-05 / 281. szám

SZEGED : SzerKesitőség : Deák Ferenc ucca it. Telefon 13—33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon 3QG. - Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon IG—34. « « « « « « VASÁRNAP, 1926 DECEMBER 5 0 <•> O II. ÉVFOLYAM, 281. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Uri ucca O. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Relormáius templombazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Előfizetési ára havonta 40.000, vidéken és a fővárosban 45.000, külföldön SO.OOO K.. Egyes szám 2000, vasár- és Ünnepnap 3000 K Mégis hűtlenek. Irta: Rassay Károly. Szterényi József báró egyik legutóbbi beszédében elpanaszolta, hogy árulónak neveztem őt. Ezt én eddig soha nem tettem. Egyrészt; nem tartottam Ízlésemmel összeegyeztethetőnek, hogy néma meggyőződésemnek kifejezést, adjak, másrészt a szót magát is utálom, annyira meghempergették az oktalan gyűlölet sarában éppen azok a vádaskodók, akikkel most Szterényi báró egy táborba került, ffa már azonban ő nyíltan felvetette a kérdést, hadd válaszoljak én is nyíltan rá. Igenis: hűtlennek tartom őt és hűtlennek tartom mindazokat az urakat, akik az ellenzéki kötelesség nehéz posztjáról most hirtelen átpártoltak a hatalom kényelmes táborába. Hűtlenséget követ el mindenki, akinek jó volt, a liberális polgárság ahhoz, hogy vállára emelje és mandátummal ajándékozza meg, de most*, hogy a remények talán egy kissé meghalványodtak, multat, programmot, feladatot és kötelességet feledve, cserbenhagyja azt a polgárságot, melynek keményebb harcosokra soha nagyobb szüksége nem volt. Vagy minek nevezzem Ugrón Gábor magatartását, aki nemrégiben még a demokrata párt nak volt elnöke, hirdette a polgári jogoknak azt a programját, amely nélkül egy szebb és jobb jövő sohasem bontakozhat) k ki, ma pedig elfogadja, hogy érdekében a választási küzdelembe beállítsák a hivatali befolyás minden eszközét? És vájjon meghajtsam-e az elismerés zászlaját; Szterényi József báró előtt, aki Vázsonyi Vilmos mandátumának jogán ült be a nemzetgyűlésbe és ma a szegedi megbízólevél érdekében feltétel nélkül összeölelkezik Klebeisberg Kunó gróffal. Klebeisberg Kunó gróf lelt Szterényi báró ideálja, az a Klebeisberg Kunó gróf, akit a szélső jobboldali politikai törekvések presumtiv vezérüknek vallanak. Aki belügyminiszter volt az 1922-es választások idején, amikor a felháborító, szégyenteljes atrocitásoktól volt hangos az egész ország. Az a Klebeisberg Kunó gróf lett Szterényi báró politikai vezére és ideálja, akiről a fajvédelem hivatalos reggeli lapja csak nemrégiben állapította meg dicsérőleg, hogy ő ma a numerus clausus bátor és tántoríthatatlan őre és aki csak az imént válaszolta a főiskolai hallgatók bajtársi szövetségének arra a kérdésére, hogy mi az álláspontja a numerus clausus tekintetében, ezeket a biztató szavakat: Szentnek tartottam és fogom is tartani mindig azt az érzést, amely a magyar ifjúság lelkében izzik kipusztithátatlanul. Most az egyetem kapujába Klebeisberg Kunó gróffal együtt odaáll Szterényi József báró, mert lehet ezt magyarázni akárhogy, lehet; szép terveket szőni a kormánypárton belül való liberális küzdelmekről, a tény mégis csak tény marad: Aki Klebeisberg gróffal van az a numerus clausussal van, aki ezt; a kormányzati rendszert támogatja, az a nyilt választási rendszert támogatja minden függvényével. Aki a mai rezsimmel együtt halad, annak egy eljövendő kor ítélőszéke előtt osztoznia kell a politikai felelősségben, amely még mindig nem mult el Klebeisberg Kunó gróf felől a belügyminisztersége alatt történt bombamerényletekért és máig is eredménytelen nyomozásáért. Még mindig vállalniok kell az uraknak, akár akarják, akár nem és merik-e ezekután tagadni, hogy valóban hűtlenek lettek a polgári jogegyenlőség, a kormányok szeszélyétől független jogrend, az esküdtszék eszméjéhez'? Merik-e vájjon tagadni ezt, amikor majd a fajvédők elfogult exponenseivel együtt ülnek a kormánypárt padjain és adják az erkölcsi hátvédet a mai kormányrendszernek. A választási kámpányról azt szokták mondani, hogy olyan, mint a háború: minden meg van benne engedve. De a korteshadak mögött némán és titokban gondolatok és érzések is helyet kapnak. Én szentül hiszem, hogy a íeghipokritább szólam és frázis sem tudja elhallgattatni a lelkiismeretet. Kifelé az urak nem szívesen vállalják a zászló elhagyásának ódiumát. Ez természetes. De alig hiszem, hogy lelkiismeretükkel oly könnyen megegyezhetnének, mint a kormánypárttal. Önigazoló magyarázatuk nem fogja elhárítani felőlük az ítéletet sem, amelyet egy eljövő kor generációja lesz hivatva elmondani. Ez az ítélet kemény lesz, de igazságos lesz ez az ítélet, számon fogja kérni tőlük a polgárság jogait, amelyeket az ő segítségükkel kobzoll el a kormányzat. Ez az ítélet számon l'ogja kérni tőlük a lelki sorvadást, mely a lebéklyózott polgárság erejét kezdte ki. Számon fogja kérni tőlük a reményeket, amelyek miattuk kettéfoszlottak, számon fogja kérni tőlük a hitet egy jobb holnapban. Mivel sem fognak tudni védekezni, mert minden önigazolásukra, minden próbálkozó magyarázatukra csak mosoly lehet a válasz. Ha néhányadmagammal, akik itt vagyunk, akik maradtunk és maradunk a polgári elszántság, a liberálizmus és demokrácia nehéz frontján, az ő példájukat követtük volna, ak(<or muzsikaszóval várnák vagy fogadnák már a magárahagyott polgárságot a szociáldemokrácia táborában. Ha mi is hűtlenek lennénk, mint ők és elfogadnánk igazságul a hípokríta mentegetődzcsekct, akkor végleg odadobnánk a polgárságot az elforgácsolás, szertebomlás pusztító veszélyének. Hogy nemzeti, gazdasági és kulturális szempontból ez mit jelent, azt nem kell Ugrón Gábornak és Szterényi Józsefnek magyaráznom. Olyan jól tudják éppen, mint én. De a hatalom, ugylátszik, feledteti velük a legszebb eszméket is és a mandátum vígasztal a lelkiismeret ítéletéért. A. reimf cSrség i*em engedélyezte az egyesüli ellenzéki balpári szerdai párívacsoráfál. Beíiltotíák a szociáldemokraíák kél vasárnapi népgyüléséi ís. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy az egyesült ellenzéki balpárt vasárnap este pártvacsorát akart rendezni, azonban a vacsorát szerdára halasztotta el, mert Rassay Károly és azok az ellenzéki politikusok, akiknek részvételére számíthattak Szegeden, fontos elfoglaltságuk miatt vasárnap nem távozhattak el a főváros területéről, ahol számos politikai gyűlésen kell beszédet tartaniuk. Az egyesült ellenzéki balpárt szegedi vezetősége igy bejelentette a rendőrségnek, hogy vasárnap helyett szerdán este tartja meg a pártvacsorát a Tisza-szálló nagytermé ben. A pártvezetőség a legnagyobb meglepetéssel értesült arról, hogy a rendőrség ezt a bejelentést nem veszi tudomásul, ami a pártvacsora engedélyezésének megtagadását jelenti A kapitányság végzését csak vasárnap reggel kézbesítik ki, de szóbelileg már közölték az indokolást is, amely szerint a rendőrkapitányság azért nem veszi tudomásul, illetve azért nem engedélyezi a szerdai pártvacsorát, mert Szegeden a pártoknak már elegendő idejük volt az agitációra és ezt az időt ki is használta már minden párt, a további agitáció tehát jelesleges. Az egyesült ellenzéki balpárt vezetősége természetesen elhatározta, hogy a kapitányság végzését, mihelyt azt kézhez kapja, azonnal megfelebbezi a kerületi főkapitányhoz, mert meg van győződve arról, hogy Szalag József kerületi főkapitány megváltoztatja az elsőfokú határozatot. A felebbezésben rámutat a pártelnökség arra, hogy itt tiüajdonképpen nem uj gyűlés, vagy pártvacsora engedélyezéséről van szó, hanem egy korábban már engedélyezett pártvacsora idejének egyszerű kitolásáról, amelynek engedélyezése, illetve tudomásulvétele nem ellenkezik a szegedi államrendőrség álláspontjával. A rendőrség ugyancsak betiltotta a szegedi szociáldemokrata párt két népgyülését, ame lyeket vasárnap akart megtartani, az egy'':et Somogyitelepen a Betlehem-féle vendéglőben, a másikat pedig a Borbás-uccai Porpáczi-féle vendéglőben. A rendőrség mind a két gyűlésnél ugyanazzal indokolja a betiltást, mint a Rassay-párti vacsoránál: a szónokok eleget besülhettek. A szociáldemokrata pártnak már nincsen arra ideje, hogy a gyűlések betiltását megfelebbezze a főkapitányhoz. A választási bizottság hétfőn fejezi foe az ajánlások átvizsgálását. (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy pénteken délelőtt azok a pártok, amelyek meg tudják szerezni a szükséges aláírásokat, benyújtották az ajánlási iveket dr. Skultéty István táblai tanácselnök-választási főbiztosnak, még pedig, az egyesült ellenzéki balpárt, a szociáldemokrata párt és a kormánypárt. A választási bizottság még a délelőtti órákban megkezdte a húszezernél több benyújtott ajánlási aláírás revidiálását, amelyre a választási tőrvény nagyon rövid terminust állapit csak meg. Először az egységes párt ajánlási iveit vette munka alá a bizottság és már az első