Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-30 / 301. szám

-J- - —.. vív V < 111l1 ŰU. viíágitani. Az egymilliárdom tervpályázat kiírását tétbe való ugrásnak tartja. A legjobbnak azt I rtaná, ha a város a mérnökcgyicttől kérne szak­véleményt és tanácson. W i in m e r FiUóp a zárszó jogán szólal fel. Ki jelen ti, hogy/a p o 1 g á r me s t e r felszól a­iísa a k éPa és megoldás á nak hal o g a­túsát célozza csak. A tervpályázat nem sö­tétbe válj? ugrás, mert csak azt kell tisztázni, hogy melyik a jobb megoldás, az eszményi ní­vóval való csatornázás-e, vagy eszményi nívó nél­Ud is meg lehet oldani ezt a kérdést. A szakértői ankéf teljesen céltalan, mert eredményre nem v.•„•telhet és csak felesleges kiadásokat jelent. — Aki ellenzi ennek a kérdésnek gyors é s radikális m e g o 1 d á s á t, aki tél az adósság felvételétől, az talán ii e m is szegedi ember. A világítás kiter­\ jcsztésének ma nincs értelme, mert minden költ­ség a városi terhel, de a kiterjesztett hálózat többlet jövedelmét a gázgyár vágja zsebre a dön­tjbizoltság határozata értelmében. Indítványát fennlartja és kéri annak elfogadását. Dr. Sőreghy Mátyás szintén fenntartja in­dítványát. Bokor Pál polgármeslerhelyettes ezután elren­deli a szavazást. A többség a tanács j a­vaslatát fogadta el. A közgyűlés ezután letárgyalta még minden kü­lönösebb hozzászólás nélkül a kiadási rovat né­hány következő tételét, de negyed hét után néhány perccel Bokor Pál polgármesterhelyettes váratlanul félbeszakította a közgyűlést és folytatását január harmadikára tüztc ki. — Igy e x -1 e x b e kerül a város, állapí­totta meg egy városatya, de már nem lehetett se­gíteni a bajon, mert a városatyák sietve távoztak a bizottsági teremből. — Nem veszedelmes az ex-lex — mondotta a főszámvevő —, mert a közgyűlés a bevételi té­teleket megszavazta már és igy adót csak kell fizetni... M\nden nap agv iiiaiili felefafiezés a makói városi bérházépítkezés ellen. ( A Délmagyarország makói munkatársától.) Semmi sem jellemzi jobban a makói közhan­gulatot, mint az, hogy nap-nap után ujabb és ujabb felebbezések érkeznek be az ellen a Lépviselőtestületi határozat ellen, amelynek alapján Papp József kapotl megbízást a vá­rosi bérpalota felépítésére. Ma délelőtt dr. Kiss Károly ügyvéd, városi képviselőtestületi tag nyújtott be felebbezést az. odaítélés ellen és ez a felebbezés a töb­biekkel együtt szintén a január 10-iki megye­gyűlés elé kerül. A tömeges felebbezések sor­sa mosi már igazán nem lehet kétséges és azok, akik a helyzetet mindenáron Papp Jó­zsef javára szeretnék megmenteni, ujabban í-„zzal érvelnek, hogy Vágó és Kovács cég, a legolcsóbb ajánlattevő, visszavonta ajánlatát és nem reflektál az építkezésre. rr"—-'i - ;- -~mrrín - -1 it- -ihé,i ii i, \.v n 11 ir» „Vitéz" Fekete Pál vitézsége, a vitézi cim, meg a kihágási biróság. íA Délmagyarország munkatársától.) Fe­l.ele Pál csengelei lakos állóit szerda délelőtt ü kihágási biróság előtt. A bűne az volt, hogy a vitézi címet jogosulatlanul használta. Szer­ződéseknél, hivatalokban, levelezéseknél a leg­nagyobb nyugodtsággal irta neve elé a vitézi elmét. Viléz Fekete Pált azután nem régi­óén behívatták a felsőtanyai rendőrségre. Va­lami kihágási ügye támadt. A rendőrségen is vitéz Fekete Pál néven jelentkezelt le. A vi­tézi cim használatának jogosságál azonban nem tudta igazolni, amiért is eljárás indult még ellene. Igy került azután Fekete Pál a/, állami ki­hágási biróság elé­li át miért hasznúja a vitézi rímet"? kérdezte a kihágási biró. — Mát nagy sorja van annak mondja Fekete Pál. Alanyán többen vannak vitézek. Ugyanolyan katonák voltak mini én. Egyik­kel-másikkal együtt szolgáltam. Még bátrabb ^e volt nálam, aztán viléz lett. Ilál én ugv „ondoliain mondta kisvártatva , hogy íia a nevem elé mondom, hogy vitéz vagyok, -emmi bűnt sem követek el. .Meri hát én igazi vitéz voltam a csatában. Én azt gon­doltam, hogy senkit sem sértek meg ezzel, ha vitéznek titulálom magam. A kihágási biró ezután hiába magyarázta Fekete Pálnak a vitézi szék létezését és a vitézi <-jm értelmét. I.átszolt rajta, hogy nem ,rti meg a magyarázatot. A kihágási bíró ezután a lelkére kötötte Fekete Pálnak, hogy a viU'/i. címet többel nem s-:aba<l használnia. na hl 100 ezer korona pénzbírságra ilélte a vitézi cim jogosulatlan használatáért. Fekete Pál pedig gondolkozás nélkül azonnal be­jelentette, hogy felebbez. Hát miért felebbez1' kérdezik tőle. Jtaíú tulajdonosok figyelmébe ajánlom, ha önindító (Starter) AKKUMIÍLATOÜAIIÍAT jól töltve akarják használni, ugy tegyenek egy próbaíöltést Fonyó Soma 608 villamossági váüoiat által mosi üzembe helyezett Wefj>nelf-!é le iölíöRéssUléRkel mely minden na'on*zerü töltőkészülékéi íelülmui. Arait versenymenteseit! I Szeged, Kölcsey ucca 4 Telefon 165. Elsőrendű 193 Tartósságban, sár-és hócipők minőségben,árba* megérkeztek! i^fcj ielülmuihatatkm&i SZENDE MIHÁLY S Hőt és férfi harisnya nagy választékban. 25 Ezzel szemben meg keli állapítanunk, hogy a pályázati feltételek értelmében az ajánla­tok három hónapig érvényben vannak és visz­sza nem vonhatók, az ajánlattevők kötelesek tehát ajánlataikat a végleges döntésig érvény­ben tartani. Dc egyébként is biztos értesülé­sünk van róla. hogy mindkét legolcsóbb aján­lattevő, léhát nemcsak Vágó és Kovács, ha­nem a Cyklop r.-t. is, nemcsak, hogy köte­lességszerűen fentartja ajánlatát, hanem a többszázmilliós árdifferencián felül még oly lényeges előnyöket is nyújtanak a városnak a Papp-féle ajánlattal .szemben, hogy a vá­ros érdekeinek józan mérlegelése mellett szinte kizártnak tekinthető, bogy ezeket figye­lembe ne vegye a vármegye törvényhatósági bizottsága. A Délmaqyaröf száo löbh&zerknfates kö/csanhnnyvfárában hüüi dij előfizető részérő ±2 ós lO, heti díf 2000 korona. — Hál, azért — mondja —, hogy nagyon nagy szégyen érne, ha hazamennek és az annyukom megtudná, hogy nem voltam vitéz a nagy háborúban ... jrípőá. xt-vumam* Angot harisnyáink szenzációi leitertek. Újrafelvételi kémek a frankügyben. Budapest, december 29. Az egyik déli lap értesülése szerint a frankpör ítéletének kihir­detése után, amely január 7-én történik meg, azonnal beérkezik egy újrafelvételi kérelem a törvényszékhez. Az újrafelvételi kérelmet Mankovich Béla adja be, akii a biróság azért ilélt el egy évre, mert ő volt az, aki a Tűzr hely banknál 150.000 drb hamis ezerfrankost' letétbe helyezett és arra kölcsönt vett fel. A bizonyítékokat most gyűjtik, amelyek azt a tényt lesznek hivatva bizonyítani, hogy Man­kovich nem tudott arról, hogy a letétbe he­lyezett ezerfrankosok hamisak. Belgium felveszi a kapcsolatot a szovfettef. s Páris, december 29. Mint a Quolidien Brüsz­! szélből jelenti, a belga kormány ismét foglalkozik i Szovjetoroszországgal való kapcsolat létesítésével, | aminek feltétele a belga cikkek részére nyújtandó ' legnagvobb kedvezmény volna. ! | Hóvihar a tengereken. I Berlin, december 29. December 15-én a né­met John Brinckmann gőzös a Keleti tengeren heves viharba került és elsülyedt. A svéd Hispánia gőzös a német gőzös vészjeleire a helyszínre sietett és megmentette a német gő­zös legénységéi. A hamburgi tengerészeti hi­vatal háláját nyilvánította a német matrózok megmentésééri. Bukarest, december 29. A Fekete-tengeren óriási orkán dühöng, több helyütt hóviharral vegyes. Az Astoria személyszállító gőzös el­süíyedl léis 22 utasa a tengerbe fulladt. Kon­stantinápoly és Constanca közötti utján a Protosz román szállítóhajó siilyedt el és 8 főnyi legénysége a tengerbe veszett. Kuruzsló c'öánv sssony a vásárhőijíi tátivá n, akit ,szent lányok" küldöttek. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munka­társától.) Az alábbi eset igazolja, hogy a magyar nép még mindig hallgat a babonára és ha be­tegje van. inkább kuruzslóval gyógyíttatja, mint orvossal. | T. Mihály puszlai tanyásbéres felesége már | hosszabb idő óla betegeskedett. Hiába próbálták gyógyítgatni, nem javult az asszony állapota. Nagy szomorúságban voltak ezért T. Mihálvék és ek­kor történt, hogy alázatos köszönlőszóval beállí­tott hozzájuk T ó d o r Mária 51 éves, Makói­ul 19. szám alatt lakó cigányasszony. Ahogy észrevette, hogy beteg az asszony, égre­földre esküdözve ajánlotta, hogy ő meggyógyítja, mert őt szent lányok* küldték. Nyomban hozzá is fogott a gyógyításhoz. Benyúlt a szalma­zsák alá és kivett onnan egy marék hajat, amely­ről azt állította, hogy halottasszony haja. Majd kért egy pohár vizet. Mikor kezében volt a po­hár, letette a földre, kétszer-háromszor átlépte, mormogott valamit és kijelentette, hogy most már a viz s /. e n t c 11 v i z. Ekkor a pohár vizet az ágy alá tette és rápa­rancsolt a házaspárra, hogy azt minden reggel há­romszor keresztül kell lépni, hat napon egymás ulán. A hatódik napon a vizet öntsék a jószágok itató vályújába, mire a gazdasszony biztosan meg­gyógy uí. Valószínű, hogy T. Mihályék ugy csináltak, ahogy a cigányasszony meghagyta. Hat nap múlva persze nem leli jobban az asszony, hanem még betegebbnek látták. A cigányasszony ekkor már feléjük se nézett, ők pedig nyomban mentek a cséödőrségre. ahol följelentették. A csendőrségen aztán nagy pironkodva azt is bevallották, hogy a cigányasszony elvitt tőlük sonkát, lisztet, zsirt, tojást, két jegygyűrűt, lizenöt-husz darab ezüst pénz! és két darab százezer koronást. A csendőrség letartóztatta a cigányasszonyt és már ál is kisérték a szegedi ügyészségre, ahol kuruzslásérl és csalásért megindítják ellene az | eljárást. * ÜZLETHELYISÉG a Belvárosban, forgalmas mellékuccában j berendezéssel együtt azonnal átadó. Telefon 14-67. 792

Next

/
Oldalképek
Tartalom