Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-16 / 264. szám

KEDD, 1926 NOVEMBER 16 a 0 & II. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM SZEGED : Szerkesztőség : ocaK Ferenc ucca 2. Telefon 13—33. «<• Kiadóhivatal, KOlcsönkifnyvÉár és jegyirodát Aradi ucca 8. Teleion 306. — Nyomda i Löw Lipót ucca 19. Telefon lö—34. « « « « « « MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal s Uri ucca G. Telefon 131. szám. « » « « « HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « előfizet ésl ára havonta 40.000, -vidéken és a fővárosban 45.000, külföldön SO.OOO K. Egyes szám 2000, vasár- és Ünnepnap 3000 k. MII akarunk? Talán most múlik utolsó pillanata annak az időnek, amikor személyi tekintetek ké­nyelmetlen kötelezései nélkül jelölhetjük ki törekvéseink elf adatát s harcunk célját. Párt­fegyelem nem láncol ma még egyetlen oldalra, nem füz egyetlen listához sem bennünket. Személyi kérdések salakjától menten mond­hatjuk meg, merre igyekszünk és mit aka­runk. A kenyérnek, jognak és munkának szabad­ságát akarjuk. A háború és forradalmak rom­jaitól meg kell végre tisztítani a magyar te­levényt; eltévedt gránátok ne robbanhassa­nak többet s csóvás emberek gonosztetteitől védjen meg a minden bűnre egyformán le­sújtó törvény. Tisztult közszellemet akarunk, frázisok dudvaitól megtisztított fórumot; a keresztény jelszavak uralma után a kereszt tény és örök-emberi erkölcs diadalát. Se fog lalkozás, se vagyon ne állítson közénk vá­laszfalakat: Kevesen vagyunk magyarok a vé­res határok között, se gonosz indulattal, se sötét tudatlansággal ne támadjuk egymást mint ahogy támadnak ellenségeink. Dolgozni akarunk a magunk nyugalmáért, a családunk kenyeréért s az ország jobb jö­vendőjéért. Munkát és kenyeret követelünk! Dologtalanság eleget sorvasztott már;, nem kélünk szubvenciót, segélyt, ösztöndijat éa rcfakcíát —munkát kérünk. Pénzügyminisz­teri ígéretekkel adóenyhítő javaslatokkal — ha igérelet nem követi tett s a javaslatból nem lesz törvény — nem lehet szanálni a szaná­lás romboló munkáját. A magánháztartások romjaiból állították helyre az államháztartás egyensúlyát; azt akarjuk, hogy a rendbesze­dett államháztartás most állítsa talpra a pusz­tuló egzisztenciákat. Mindenkit arra kénysze­ritettek, hogy vagyonával, jövedelmének, ke­resetével tömje be az államháztartás réseit. Sovány ország és kövérre hízott állampénz­tárak, — ez a magyar szanálás. Azt akarjuk hogy a közjövedelmeket csak közcélok belöltésére fordítsák. A pénzzel ali­mentált szövetkezetek feneketlen kútjába a közvagyon méretlen kincsei sülyedtek el. Egy­felől nem szolid és gazdaságos bánásmód az állam javaival, másfelöl kíméletlen adóter­hek, egyfelől kereskedelemellenes kormány­zati politika, másfelöl adóstatárium a keres­kedők ellen, iparpártolás, tönkrement az ipar, agrárpolitika, ami mellett elszegényedett és sladósodott a kisbirtokos osztály — amilyen fájdalmas, époly természetes, hogy megállt a munka s a munkátlan kézben elszáradt a kenyér. Gazdasági szabadságot követelünk; minden tilalomfának, menlevélnek, korlátnak, ked­vezmények félrelolását és megszüntetését, mely egyenlőtlenné tette a termelés feltételeit, s mely túlságos kedvezményekkel tette reny­hévé, hol túlságos terhekkel tette életképte­lenné a tőkét s a munkakedvet. Legyen vége a protekcionizmusnak, éljen mindenki a mun­kájából, de a munkájából meg is tudjon élni mindenki. Politikai szabadságot akarunk: sajtó, egye­sülési és gyülekezési szabadságot, a lakosság részesedését törvényhozásban, jogszol­gáltatásban és önkormányzásban. Titkos vá­lasztó jogot akarunk, nem akarjuk, hogymin­után — Perzsia is áttért a titkos szavazásra, a civilizált vi-lágrészeken egyedül Oroszor­szágban és nálunk legyen nyílt a választás. Liberalizmust akarunkl Magyar patinás li­beralizmust, Széchenyi István, Kossuth La­jos és Deák Ferenc liberalizmusát, a nagy magyar építők liberalizmusát, mely a közép­kor mélyéből kiemelte ezt az országot s az újkor rohanó fejlődésének utján elindította. Egyenlő jogokat akarunk a közterhek egyen­lősége mellett, békét a határokon és békét a ha­tárokon belül, egészséges fejlődést biztositó gazdasági szerződéseket, mely legalább rész­ben pótolni tudná a tulnagyra méretezett ke­retek fájdalmas hiányosságait s olyan közszel­lemet követelünk, mely lehetővé teszi a ked­vező gazdasági szerződések megkötését. Élni akarunk, dolgozni akarunk: liberaliz­must akarunkl iWWaWitWilMWWWIMM'iiiil'ir WWMilMMJIII WWEWjftWII^^ A Is^lp&rí hegedi I&€k$S£Ly Káróly, Sa^thUkcs Andor és Hosls.^. Vilmos? Kedden felolvassák a házfeloszlalásl kéziratot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A második nemzetgyűlés holnap tartja utol­só ülését, amelynek tulajdonképpeni tárgya, mint már megírtuk, a házfeloszlatást elren­delő kormányzói kézirat felolvasása lesz. Ezt a kormányzói kéziratot szerdán közli a hiva­talos lap a felsőházról szóló törvény és az ez­zel junktimban levő választójogi törvényről is. Előreláthatólag a hivatalos lapnak ugyanez a száma fogja közölni a kormány rendeletét a választások idejéről is. Politikai körökben befejezett ténynek tekintik, hogy a választások december 8-án, 12én és 14-én lesznek, a pót­választásokra pedig december 18-án kerül sor. A választások előkészületei ma már gőzerő­vel folynak az összes pártokban. A munka nagy részével már mindenütt elkészültek már és nagy vonásokban minden pártban tisztá­ban vannak azzal, hogy az egyes kerületek­ben kiket léptetnek fel. Miután azonban a je­löltekre vonatkozó végleges döntés még egyik pártban sincs meg a jelöltek névsorának publikálását az összes pártok későbbre halasztották A választással kapcsolatos tanácskozások egész nap és egész éjjel is tartottak. Népes volt a Vár, ahol a miniszterelnökségen beren­bezett választási irodát ma is igen sokan ke­resték fel. A miniszterelnök a kormány több tagjával, a belügyi és miniszterelnökségi ál lamtitkárral, valamint a sajtófőnökkel foly­tatott beható tárgyalásokat, a legnagyobb meg­lepetést azonban az keltette, hogy gróf Bánffy Miklós volt magyar külügyminiszter kereste fel a miniszterelnököt és vele zárt ajtók mö­gött feltűnően hosszú ideig tanácskozott. Ei a tárgyalás azonban nem áll összefüggésben a választások ügyéveel, hanem azzal a beszéd­del, amelyet Nagy Vince a felsőházi javaslat tárgyaalása során legutóbb mondott, és amely­ben a magyar-román perszonál unióról be­szélve, Bánffy Miklós gróf szerepét firtatta. A nemxeti demolcraia párt helyiségeiben ma is igen sokan fordultak meg. A pártot egymásután keresik fel a vidéki ke­rületek megbízottai, hogy felkérjék a párlveze tőséget jelöltek állítására. Értesülésünk sze­rint a balpárt választási intéző-bizottsága ugy határozott, hogy szegedi listáján Rassay Károly és Sza­kács Andor után Huska Vilmost lép­teti fel akit Miskolcon is jelölteti magát. Miskolcon tHuskán kivül Duszik Lajos miskolci refor­mátus lelkészt jelölik. Ugyancsak a balpárt programmjával lép fel Mittlasovszky János dr. az Orosházi Friss Újság szerkesztője, aki Gyulán vagy Szentesen jelölteti magát. FelmenteáiéR Mtadarassy íöispúni. A MTI. jelenti; A kormányzó a belügy­miniszter előterjesztésére ifj. Madarassy Gábort, Csongrád vármegye főispánját az állásától saját kérelmére felmentette s buzgó szolgálataiért elismerését iudtára adatta. Egyszersmind Csongrád vármegye főispánjává alsótakácsi Farkas Béla doktort nevezte ki. A volt főispán Dorozsmán fog fellépni Eckhardt Tiborral szemben. M romáim Rirúly súlyos ráKbeteg. (Budapesti tudósilónlc telefonjclenlése.) Bukarestből jelentik: A román királyi család meghívására tegnap Bukarestbe érkezett a leghíresebb párisi rákspecialista Bensaude professzor, aki hétfőn délelőtt több órán át tartó vizsgálat alá vette a román királyt. A H&fíélyGS gyilKossúgoK C&éUágóban. kiadott hivatalos bulettin burkolt szavakkal közli, hogy a király súlyos rákbeteg. A bu­lettin kiemeli, hogy a király állapota kielé­gítő és közérzése is jó. Az orvosi jelentés poli­tikai körökbeen igen nagy izgalmat okozott. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) 1 Chikágóból jelentik: Néhány nap óta titok­tokzatos gyilkosságok fordulnak elő Chikágó egyes kerületeiben, amelyeknek áldozatai min­den esetben 17—18 éves leányok. A fiatal leá­nyok aalkonyatlcor már nem is mernek az utcára menni, mert legutoljára is egyszerre négy gyilkosság történt és a banditák egyet­len revolver lövéssel vé-ezték ki áldozatai­kat. Vasárnap két 14—15 év körüli leányt lőt­tek agyon. A rendőíség eddig még azt sem tudta kideríteni, hogy m ilc\ - az oka a mind gyakrabban megismétlődő gyilkosságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom