Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-16 / 264. szám

2 DÉLM AG Y AROBSZ Aü 1926 november 16. A. fascistáte fogságban tarifáte a Zamboni-csaláá valamennyi tagfát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Milánóból jelentik: A rendőrség befejezte a vizsgálátot a bolognai merénylet ügyében és 1 az összes iratokat és a bűnjeleket a vizsgálóbíróhoz teette át. A Zaamboni család valamennyi tagja vizsgálati fogságban marad.. Teleki Pál elliucsuzoll szegedi mandátumától és nyilaíkozoíí — a franktigyrőL (A Délmagyarország munkatársától.') Gróf Teleki Pál, Szeged város első választókerületének nemzetgyűlési képviselője, vasárnap délelőtt tiz órakor megtartotta a Iíass-szálló nagytermében utolsó képviselői beszámolóját, amelyet bucsubeszámolóként konefrálták be az előzetes jelentések. Teleki politikai megnyilatkozása közel sem váltotta ki azt az érdeklődést, amelyet egyesek várlak. Talán erre gondoltak a bezámoló rendezői, amikor az utolsó pillanatban megváltoztatták eredeü tervüket és a népgyűlés színhelyéül a város legkisebb mozgószinháza, a Széchenyi Mozi helyett a Kass-szálló nagytermét jelölték ki a népgyűlés színhelyéül. Ez a terem azért ele-, gendő volt arra, hogy a teljes számban kivonult notabilitásokat befogadja, sőt jutott hely benne még a postások és a vasutasok kivezényelt szakaszainak is. A főispánon, a polgármesteren és a Teleki-párt korifeusain kivül szép számban jelentek meg a bucsubeszámolón az egyetem tanárai, akiket rektori körözéssel kértek fel a gyűlésen való részvételre Megjelentek természetesen az állami hivatalok vezetői és többek között megjelent az ellenzéki fajvédelem szegedi lapjának főszerkesztője, dr. Dobay Gyula is. A pártgyülést dr. Kelemen Béla nyugalmazott miniszter, a Teleki-párt elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy a felsőház megalkotásával a nemzetgyűlés nagy lépést tett a jogfolytonosság helyreállítása felé. A nemzetgyűlés most visszavonul, hogy átadja a helyét a kétkamarás országgyűlésnek. Sajnálattal jelenti be, hogy a város Bethlen-párti polgárai az uj választásokon nem léptethetik fel ismét Teleki Pál grófot, aki mostani bucsubeszámolójában személyesen jelenti be választóinak, hogy tovább nem kíván résztvenni az aktív politikában és teljesen visszavonul. Teleki Ptíl gróf halk éljenzés közben lépett az emelvényre és megkezdte bucsubeszámolóját. Nem búcsúzik Szegedtől — mondotta —, mert továbbra is fent kivánja tartani a várossal az összeköttetést, csak a politikától búcsúzik, hogy munkásságát más téren folytathassa. A politikai életben csak azért vett részt, mert az összeomlás után minden embernek a fedélzetre kellett sietnie, hogy a politikailag is közreműködjön az ország talpraállitására irányuló munkában. Amikor a nemzetgyűlés országgyűléssé alakul át, politikai szerepét betöltöttnek látja és átengedi helyét azoknak a professzionista politikusoknak, akiket multjuk és eddigi munkásságuk predesztinál a politikai működésre. — Ezért vonulok most vissza — mondotta Teleki — régi elhatározásomhoz képest és nem teszek mást ezzel, csak végrehajtom már megválasztásom alkalmával is beejlentett elhatározásomat. Rövid beszámolót kíván csak tartani. Hivatkozik Meskó Zoltánnak az egységespárt legutóbbi vacsoráján tett megjegyzésére, amely szerint az egységespárti képviselők abban különböznek az ellenzéki képviselőktől, hogy nem ígérnek semmit, de ezt betartják. — En, amikor megválasztottak, nem Ígértem semmit és azt be is tartottam. (Jóindulatu derültség.) Tulajdonképpen nincs is miről beszámolót tartanom. Azért mégis szükségesnek tartom, hogy képviselőségem néhány momentumáról tájékoztassam választóimat. Elsősorban azt kívánom megindokolni, hogy miért léptem be a tavasszal az egységes pártba. Az indokolást azzal kezdi, hogy képviselőségének idejéből tizenegy hónapot vett el népszövetségi megbízatása. Szegedi mandátumáról azért nem mondott le, mert nem kívánta a várost kitenni az időszaki választás viszontagságainak. — Amikor letelt népszövetségi megbízatásom — folytatta —, akkor következett be a frankügy, az országnak ez a szerencsétlen ügye, illetve ennek a szerencsétlen ügynek a felfujása. A frankügyet én nem tartottam sohasem olyan fontosnak, mint amilyenné azt a külföld és a belföld rosszindulatú része felfújta. A kormány is sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított neki, mint amennyi megillette. Most, post-festa, kifejezést adhatok annak a meggyőződésemnek, hogy voltak súlyos hibák, de nemzeti szempontból ezeket felfújni kár volt és nem volt érdemes. Ami történt, az a rosszakarat müve volt. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a frankügy szereplőinek hibáit teszem, a másik serpenyőjébe pedig azoknak a hibáit, akik felfújták ezt az ügyet, ebbe a serpenyőbe kerülnek a súlyosabb hibák. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a frankhamisítás nem volt súlyos hiba, de ha már megtörtént, súlyosabb hiba volt azt a nemzet rágalmazására felhasználni. Ez a meggyőződés indított arra, hogy szívvel-lélekkel Bethlen István gró fmellé álljak, hogy belépjek az e gységespártba, mert igy akartam dokumentálni hogy az ország lakossága ragaszkodik Bethlen Istvánhoz, akit a legsúlyosabb időben ért a hátbatámadás. Teleki azután arról beszélt, hogy a kormány politikájának tagadhatatlanul vannak hibái, sokaknak vannak még ebben az országban gravamenjei, sokaknak nehéz még az élet, sokan látnak még hiányokat. — Elismerem, hogy ha taglalás alá vesszük a kormány működését, annak részleteiben számtalan olyan momentumot találunk, amelynek mulasztás, hiba jellege van, de az ilyen időkben, amilyeneket most átéltünk, nem a részletekbe kell elmerülni és a hibákat keresni, mert az egyén bajaiból, nehézségeiből nem leeht általános bajokra következtetni. A kormány működését áltatalában helyeslem, mert ha a mai Magyarországot összehasonlítom azzal az országgal, amelyet hat évvel ezelőtt én adtam át Bethlen Istvánnak, meg kell állapítanom, hogy munkája derekas munka volt. Hat évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy eljutunk ide, ahol most vagyunk. Hibák vannak, hiszen a kormány tagjai nem istenek, hanem csak emberek, de kijelentem, hogy a semmiből még az istenek sem tudtak volna többet teremteni, mint amennyit Bethlen István gróf teremtett. Elmondja ezután, hogy Bethlen István személyének presztízsével megteremtette az ország hitelét, stabilizálta pénzügyeit, megszerezte Anglia barátságát, konszolidálta az országot, sőt megindította a továbbfejlődés utján. Ezeket nem mint képviselő, alinem mint cserkész, mint világjáró, mint egyetemi tanár állapítja meg, tehát kritikája objektívebb, mint azoké a képviselőké, akik állandóan Bethlen környezetébe vannak. Teleki Pál ezután beszámolóját kortesbesxéááé változtatta át. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter érdemeiről beszélt, majd a következőképen ajánlotta a választóknak az egységes párt szegedi listáját: — Hiszem és remélem, hogy a kultuszminiszter jagja elfoglalni az országgyűlésen szegedi helyemet és mellette két régi képviselőtársam is mandátumot kap Szegeden, dr. Kószó István és Pálfy Dániel. A Teleki által bejelentett egységespárti lista általános meglepetést keltett a teremben, mert a főispán környezetéből kiszivárgott hirek szerint ugy tudták, hogy a lista harmadik helyén dr. Tóth Imrét, a katolikus kör elnökét ejlölte az az egységespárt. Teleki beszéde végén arra kérte választóit, hogy a lehető legsürgősebben szervezzék meg az automatikusan megszűnt Teleki-párt helyeit az egységes pártot és kezdjék meg a választást előkészítő munkát, amelyből ő is kiveszi majd a részét. A bucsubeszámoló után ár. Kelemen Róla tartott záróbeszédet. Sajnálattal veszi tudomásul Teleki visszavonulását, amiben azonban a választóknak meg kell nyugodniok. A közeli választásra való tekintettel megdicséri a szegedi közalkalmazottakat és felállítja az ismeretlen katona, az ismeretlen adófizető szobra mellé az ismeretlen közalkalmazott szobrát. Majd bejelenti, hogy szerdán délután öt órakor a Kass-szálló nagytermében megalakul a belvárosi egységes párt. Azzal a reménységével zárja be az ülést, hogy Szeged polgársága a nacionalizmus és a krisztianizmus szellemében választja meg orszáafívülési képviselőit. A Dugonics-Társaság évadnyitó ülése. Vasárnap délután félöl órakor kezdődött a Dugonics-Társaság első ülése e szezonban, A városháza közgyűlési termét isméi megtöltölte az irodalom iráni érdeklődő közönség, amely a három előadót mindvégig feszüli figyelemmel és lelkes tetszéssel hallgatta. Dr. zalay József elnöki megnyitója után Juhász Gyula muialta be Firradalmi Naplát cimü, iizenkét szonettből álló versciklusát, amely a szabadság és haladás himnusza. Az ünnepi harangzugással kisért költeményekel viharos taps jutalmazta. Ulána dr. Buday Árpád egyetemi tanár tartott előadást „Mi lesz velünk" cimmel. A históriai tudással teljes elmélkedéseknek mély haiása volt. Végül Réti Ödön, a kiváló elbeszélő olvasta fel uj regényének bevezető fejezetét A lélektani finomságokban gazdag, meleg és bensőséges irást nagy tetszéssel fogadták. Dr. Szalay József befejező szavai után a közönség egy szép irodalmi élmény emlékével távozott. 16 33. Széchenyi Mozi 16-33, November 16 án, kedien C.w :oy tőit ínét 6 falvonásban. Főszereplő: pgTE HOKISON. Aronkivül: Börtöntől a boldogságig. Filmregény 6 felvonásban. Főszereplő: RICHÁRD BARTHELMES. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor rheuma^ _ . CSÚl, KÖSZ VÉ NY" SSCHL43 ELLEN KAPHATÓ, MINDEM GYÓGYTÁRBAN ' 0ROCER1ABAN" ILLATSZERTÁRBAN .ABAg p»iS3Nieéf. Magyarországi fölerakat: Doj>os Gyula, Győr gyógyáranagykeresked s. Négy doboz rendelésnél S pengő utánvét ellené* ben ingyen csomagolás és szállítás. M4i Hódmezővásárhely szórakozó helyei a és Városi Mozi