Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-24 / 220. szám

ára 20011 km&mmmi •MTteszlöMg 1 Deák Ferenc-a. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, WtoíBnkCnyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon S06. 11 Petöff Sáodor sugárut 1. síim. Telefonszám lö—3-i. Sseged, 3926 szeptember 24, PÉNTEK «'®s. Kgf aosa*» i«!fDm 40.V00 kat., BadajMten <H *»55ass «VMÍ fcw. *pv*n «cü»a ír* bítMinap *<0B ket ti SttMtfMjí 190B larsKTi. E. tvfetyaa, 2<U. árira aBBfflBs^aaasatfBassasas^ i mibi— Leiz gyümölcs a fán •.. Az ifjúság nem érdem, az ifjúság nem dicső­ség, de bizonyos, hogy a legfőbb Javak és trömök egyike fla alnak lenni, íz élet tavaszát élvezni, a |ővft kapni előtt állani. Stlnos, ezt az örö&et nagyon sokaknak megkeseríti a nincsetfenség, a nyomorúság, de még mindig jobb <s szebb fiatalon lenni szegénynek, mini az évek és szenvedések terhével a vá lunkon. A mai magyar ifyuság, amely egy nagy háború és pedig egy veszteti náboru ulán indul el az élet felé, bizony sok mindenben kQifnbözik az előbbi nemzedékek if.usSgáő1. De éppen ezért neki éreznie és tudnia kell, hogy egy össze­tört orsság romjain reá vár a mindennél szen­tebb és dicsőbb feladat, amtl/et vállalnia és állania kel), amely egész embert és igaz emberi kiván, amelyet nem illik üres és hangra lel­szavakkal könnyeimben ellátszani, de amelyei bo8S>u és kitartó tanulásra! és egy élet mun­káival lehet csak valóra váltani. Dolgozni kell az uj Magyarországért, dol­gozni és megnt cssk doitozni és a magyar ifjúságnak a tanulás a do ga egyelőre. Poiili zálni éppen elegen és eleget politizálnak nálunk és mostan és ez igen nagyoa meg Is látszik a haza veszendő állapotán. Ahhoz, hogy vslaki egy ország sorsába beleszőjön, begy valaki egy nemzet duigát intézze, sok tapasztala*, tudás és belátás szökséges, mind olyan dolgok, amelyeket éppen a fia alségnak mérnek leg­kevésbé az é c< pslikájában. Éppen azér soha­sem volt az jó, ba az Ifjúság beles fatkozott a nsgy ok ögyeibe, bajaiba, kivált ha ezek az flgyek kicsinyesek. A budapesti egye emen két n»pig vibarxoíiak a szenvsdélyek is ezután a re dírség eré'yes §aos tgojára egyszerre csak hirtelenfll lecsilla­podtak. A tanáiok dolga nem tarozik a diákok fóruma elé: erre tani oüák mcst meg a heves­vérű iflntetőket, akik, mint egykoron a gyors­lábú Hecior Patrocius holttesté', kisjabaditották egyik ssorongatott helyzetben levő társukat a kaióstgi közegek kezei közű!. De a rendőrség mcst igazán hpintaiosan [árt es, megfogadtatte a hfogutt bajtársakkal, «kik csakugyan bajba Jatoit*lr, bogy többé nem csinálnak ilyen feles­leges kelenellenséget maguknak és másoknEk és a fiuk készségesen fogsd Imit lettek, Kidől? elhagyták a Zrínyi-uccai oroszlán barlangját. De his en nem is a tanulni akaró egyetemi la aság kezdi az ilyen tümeiéseket, a ? pirit as recook a kurzus jótétony fél omályáb n set­tenkedve és óvakodva osztják ki a Jelszavakat és a fütykösöket. Ezek a felelőtlen elemek, ezek a le^ézleit hősök azok, akik mindig « haza, a nemzet, a kereszténység és magyarság nevében beszélnek, hulo t csak a maguk halódó kurzu­sát akarják mndenáron, botrányok árán is életbentartani. Máskor is tüntettek ez egyetemi ifjak, a régi Jó időkben is, de akkor igazin és egészen nemzeti ideálok, a magyar szibadság és füg­getlenség gyönyörű eszméi lelkesítették és vitték a megmozdult tömegeket. Akkor a Kossuth adta hozta lázbs ifjú vérüket, akkor egy tiszta és tündöklő kikeletről ámodozak, * mikor min­den magyar szabad és bodog lesz, ani1 kor nagyszerű valósággá válik Kossu h Lajos min­den próféciáji. Akkor se voit különösebb ér­telme a tüntetéseknek, akkor se az akkori ifjú­ság d ntölt az ország sots ról de akkor leg­aiabb méttá oka és célja voit annak, ho^y a jövendő választottai megmu atták, hogy vannak és akarnak. De a mai megcnoiduiók éa tüntetők csak szégyenkezve és pironkodva gondolhatnak majd arra, hogy egy Haitit litván anakroniz­msasnak is szomorú és kilátástalan reakciója mellett kardoskodik valaha. . Petőfi es Jókai, Vasvári és Irinyi is a magyar ifjúsághoz tartoztak és ők is tűntetlek egykor: ezt nem szabad és nem Isbst elfelejteni, ezt nem szabad és nem lehet megtagadnia soha, soha többé a mtgyar fiatalságnak I Eseknél a neveknél ragyogóbb fáklyák*! nem lehet meg­lobogtatni a mgyar éjszakában és amit ezek a szem és dicső diákok hivántsk, amiért ők ételüket és vérüket adiák, az még mindig nem egészen beteljesült valóság, söt annak a difdals ellen éppen azek dolgosnak a legelssántabbie és a legkomolyabban, akik a mai magyar Ifjo elé nemzedéket szeretnék a maguk szekere fogni és a m guk kurzusában futtatni. De az egyetemi polgárokban, a Jelek szerinf, iöbb a belátás és a Józanság, mint abogy azt az óvatosan duhsj koloaposok gondolják és szeretnék. A Grempstrgerek fővezéri álmai és tervei füstbe mennek, mert Petifl és Jókai örökkévaló ssellemkeze mutatja as egyedül bslyes utat, amelyen nem a Z ínyi-uccába, ! hanem a szabadság és igazság földjére log | eljutni miadeakl, aki íaaai is dolgozik. KilNiaMMISMMMMIMMtaMIMfafMJMMMMMMMt A francia minisztertanács nsm foglalkozott a némát—francia tárgyalásokkal. (Budapesti tudóittónk telefonjelentise.) Pá­risból Jelentik: A mai minisztertanács a keddi minisztertanács határozatának megfelelően nem taglalhat ott Briand is Sím eme nn iholryi tár­gyaláséival, h*nem csak folyóügyeket intézett. Poicctré előterjesztette jövő heti politikai expo­zéjának tervezeté', amelyet a minisztertanács elfogadott. Ezt az expozet Poincari Barlducbac fogja elmondani. A Paris Saire mn esti számában részletesen foglalkozik a déielőlti minisztertanáccsal és abból a fényből, hogy aBriind—S'resemann­fé!e tárgyalások szóba sem kerültek, megálla­pítja, hogy a kormány ragjai közölt nincs meg az a sokat hangsúlyozott egyetérlis. A kormány tagjai abban megegyeznek, bogy a német-fran­cia tárgyatásokat folytatni kell, da a vélemé­nyek eltérnek abban, hogy mi legysn a tár­gyalások anyaga és bogy milyen legyen a né we—francia- jseitgyeaés. Poiöcsré egyelőre időt akar nyerni, hogy párt* Jávai megegyezhessen. Stresomann megérkezett Borlinbo és jelentést tett Hindenburgnak. (Budapesti tudósttónk telefonjelentise.) Bet­linb8l Jelentik: Ma este megérkezett Berlinbe Stresemann külügyminiszter. A pályaudvaron megjelent fogsdia átéra Marx bircdalmi kancsi lár, a kormány számos tagja és az egész dfp lomáciai testület. Annikor Stresemsrn kiszállt a vonatból, a pályaudvart ellepő hatalmas tömeg lelkesen megéljenezte. A külügyminiszter a pályaudvarról egyenesen sz elnöti palotába hajia olt és ott részletes jelenlisi Mi Hlndenturg elnöknek genfi tár­gyalásairól. A nagy minisztertanács, amelyen Stresemann a kormány tagjait tájékoztatja a genfi esemé­nyekről és Bríanddai folyiatott tárgyalásairól, pénteken dé?e őit tizenegy órakor lesz. H baloldali ellenzék a jövő hétre összehivatja m nemzetgyűlést a pilisvörösvári mandátum ügyében. (Budapesti tudősitónk telefonjelenlise.) A szo ciáidemokrata párt a pilisvörösvári g®andá<u?i ügyében bolnap dételő t értekezletet tart. Erte sűlésünk szerint el fogjs határozni, hogy o nemzefsyMlist a lehető legrövidebb Időn beül mtomameneremenmmemmmimmM wiwiwwawiwMiiMmiJimwa^ összehivatja. Miután kétségtelen, hogy a szociál­demokrata párt kívánságát a polgári ellenzék Is támofalta, vsóssmö, hegy a jövő hilen összeül o nemzetgyűlés. Kondliisz bejelenteite visszavonulását. (Budapesti tudósttönk Ulejonjelentise.) Athén­ből jelentik: Kondliisz tábornok kiáltványt inté­zett a görög néphez és abban bejelenti, hogy tisszavonul is a kormány ilin aok az októöet 24 iki választások lezajlásáig marad. Politikai barátait arra kéri, hogy csatlakozzanak vala­milyen más köztáisasígl párthoz, vagy pedig külön-külön vegyék fel majd a választásokon a küzdelmei a köztársasági eszmiirt. nH költségvetés egyensúlyos a névtelen adéffizetők müve". Tyltr jel®nüéa« AUgyarorzsg szanálásától. Genf, ssepfomber 23. A Népszövetség ki­adványai soráb n most Jelent meg az a rész­letes előterjesztés, amelyet Royal Tyler Mt gyerorsxdg pinzügyl ielpraállitáia ügpiben t? köztyülia li jőbtzoiMgának UgulóbOi ülitis felolvasol!. Tyler ist részletes kópét rajzolt az ujjáépildsi terv előzményeiről, Magyarország akkori súlyos pénzügyi váiságáró', a terv ki dolgozásáról ás végrehíjlitárái, valamint ar. újjáépítés eredményeinek rohamos bekövstkizé 1*61. Hangoztatja, bogy alig feSt el e§y év az újjáépítési terv végrehajtásának megindítása óta, már is lehetséges volt tekintélyes összegeket fordítani olyan beruházásokra, amelyek még a híboru kezdete óa ? ár attak magukrv. Mig az egyik oldalon a bevéeli többletet beruházások forrcájiban ismét visszavezették a forgalomba, sddig a másik oldalon intézkedések történtek, bog? könnyiísék az adófizetőkre nehezedő terhet. Felsorolja az utóbbi intézkedéseket, majd rá­mutat arra, bogy ezidő alati az 1924 be i meg­állapított vámtarifákat is bizonyos ménéiig enyhítették kereskedelmi szerződések megköté­sivel. Da, noha Magytrország stámos intéz­kedéseket hozott, hogy megszüntesse az üzlete­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom