Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-24 / 220. szám

I OK LMAaYASO*«x«9 st» szeptember 24 ket megbénító korlátozásokat, munkával lásta el a vállalatokat és könnyítsen az edifixetők valamint a fogyasztók terhein, migsem itbe tett rimilai, bogy az állam pinzigy tinik gyors ialpraállliásái rivid idő* btlil általános Ul vlrdgzdi tagi a kivitel. A fogyaszt** rendtzeresen emelkedik. A munkanélküliség a szakszervezetek adatai szerint 25 százalékkal kisebb, mint kát évvel eselőtt volt. Egyébként a raunkaréUűliek száma Magyarorsíágoa a többi államokhoz viszonyítva sohaseas volt számottevő. Az épitőlevíkenység és a vele kipcsolatos iparok, amelyek faosssu idOn keresztül pangást sienvediek, most ismét fellendüllek. Az elmúlt év letmftie fő volt s az idei év termése ugyanolyan kielégiiő lesz. A íe>méaből tehát tekinléyes késztetek állnak rendelkesé8re kiviéi céljaira. Minden jel arra mutat tehát, hogy valójában rendszeres javulás követkeiett bEnnek a hatásai mig aem tettik jövi telítsen ezokai a kátékat, melyeket a pinzigyl zirznvnt dldttlan ivei alalt sztnvedlek, de jogot adnak arra, hogy teljes bizalommal tekintsenek a jSvőbe. Előterjesztését Tylet a következőkép fejezi be: A magyar aip bámulatos jóakaratéi tanúsított a terhek vlselitiben, a kizis lő irdekiben. A kilieigvetii egyensúlya a névtelen adófizetők mivé. A magyar kormány viazont ssiiárd volt abban ai akaratában, hogy az újjáépítés muakájit folytatja egész a befejezésig. Bizonyos vagyok bei ne, hogy Jeremiás Smith érzelmeit tolmácsolom, amikor kijelentem, hogy a magyar kormánynak a főbiztossal vaiő foyitis együttműködése egyik legfőob tényezője volt az újjáépítési tervek sikerének. Eckhardt bízik abban, hogy ai egyetemi ifjúság meg tudja védeni a numerus clausust. Budapest, szep'ember 23. Csütörtökön este tartotta a fajvédő párt szokáaos heti pártvacsoráját, melyen Eckhardt Tibor mondott beszédei. — Ha vég g tekintünk az utóbbi idők politikai eseményein — mondotta — sajnálattal kell megállapítani, hogy sehol eredményi nem ériünk el, mert a kormány hibájából a legutóbbi pírIsmenti kampányban a frankügy botránya esteden időt lefoglalt. Ha a kormány vállalta volna a felelősséget és lecsipott volna azok közé, akik nemzetközi botránnyá dagasztották az ügyel, nem lelt volna ilren szégyenletes az eredmény. Igy azonban a frankügy után mindenki elment pihenni. Ezután foglalkozott a bányamunkások helyzetével, A numerus clausus ügyével foglalkozva, blzlk ab tan, hagy az egyetem tanácsa is at ifjúság meg taája védeni a tirviayt. iMMMMSMMMMMMMMIMa^^ A nemzetközi leszerelési értekezlet előmunkálatai megkezdődtek. Genf, azeptember 23. A Népszövetség közgyűlése a nai napon fogiaikoiott a nemselközi leszerelési ér ekeztit előmunkálataira vonatkozó határozat tetveseiével, amely a következőket mondta: A közgyűlés megkéri a népszövetségi tanácsot, hívja fel az előkáazilö bizottságot, bogy legyen intézkedéseket arra, bogy a jövő év elején programot dolgoshssson ki a fsgyverke zés korlátozásáról és leszállításáról tárgyaló értekezlet számára. Boscauri utalt arra, hogy elejtettik azt a gondolatel, hegy a Nemzetek St6 tettégitek katonai erők feteti Is keli rendelkeznis. Hangsúlyozta, hogy itt egészen uj feladat jut riazül a nemietek szövetségének, a nemzetközi eltenőrzés feladata. Esbin as összeíöggésbm szót emel egy olyan eljáráa megeremtésc érdekében, amely bírói hatalommal dönt as egyezmény rovására történt sérelmek ügyében. Folynak a cseh—magyar kereskedelmi tárgyalások. P/ága, szeptember 23. A helyi laptudósító jelen ése szerint a cseh—magyar kereskedelmi szerződésre v natkozó tárgyalások a bizottságodban szaporán folynak. Tárgyal a határforgalmi állandó bizotiság, a vasúti bizot ság a nosztrifikáló bizottság és a kereskedelmi szerződés kerelrészainek bizottsága. Teljea ülést a két küldöttség egyelőre neai tar', mert dr. Ntckl, a magyar küldöttség vezetője Genf bői eddig még nem tért vissza. Víaazatérése ulán a plenáris tárgyalásokat ismét folytatják. H magyar gyűmőlcskivitel kérdése. (A Dilmagyarország mu*kntársátál.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara — mint ismeretea — ösztöndíjat irt ki egy olyan fiatal kereskrdő támogatására, aki a magyar gyimftesexpsri igyii a tekintetbe jivő legfontosabb ostlrák is aimet plnco*on kivánh tanulmányozni. Az öaziöndijat Kottáromy Ede nyerte ti, aki első jelentését a mintheni piacról most köldta be s kamarának. A jelentés érdekesebb rés ét itt közöljük: GyMIcsink a Itglibb kiifildi phetn kereteit. Bécsben talán nem olyan mérték oen, mini a németországi piacokon, ahol jó mi őségé, kitűnő zama a e iat* nagyi n szere ik. Kelendő' sége megvan nemcsak as ugfszólván iz tekintetében egyedülálló kecskeméti kajszinbaracknak éa gtrmcrsdorfi cseresznyének, de a többi gyütölcsf*jóknak is. Jelenlrg azonban a magyar gyümölcs igen n«gy, iöt a német piacokon szinte monopolhe yzitct élvező olasz versennyel áll szemben. A magyar gyümölcsexport főhibájs az volt és még bizonyos mértekben ma is az, hogy as árat nem hozta olyan gondos is islises csomagolásban a piacra, mint pliddul oz o!as>ofc A magyar ksreakedö a volt monarchia uagy fejvtvö é* fogyasztó terű elének elvesztése foiyán loko olt vér ékben mgyobb távolságokra kényszerait exporttevékenységében Az ivek hosszú során a bécsi relációban megssokott és ebben a viszonylatban praktikusnak bizonyult egyszeri estmagolásban próbáit az eddig kevisbbi látogatott kiifildi, főleg aimet piatokon irvéayeiilnt. Ennek nemcsak az volt a következménye, bogy a sokkal hosssabb nt miatt az ilyen primitív csomagolásban kihozott áru felerészben megromlott, hanem, hogy zamatos ét kitűnő minősége ellenére az ára a sokkal siláayabb olatz áru migiti elmtradi. Mindame lett a magyar gyü nölcsexporl sokat haladt előre az iden a csomagolást illeöleg, mert az addig vesszőkos<rakbs csomagoló exportőrjeink rátértek a rekesz (rácikoiársteigai) rendszerre, meri ma külföldön el sem lehet valamirevaló irut kép telni más csomsgolásb n, mint rácskoaárban. Egy másik hibája még exportunknak, bogy aivtelen kit exportőrjeink olyan silány ós rosstminőtéti árut kildtaek ki, amlvtl csak a magyar gyimi cs renomijdt rontják. Ma határozatlan az exportőrnek van nálunk a legnehezebb feladata. Hi gyümölcsöt akar nzálutani, először Maeleilen nagy területet kell bejárnia, hsgy összehozzon egy vagonrakományt. Egyfajla gyümölcs egész vagonnal csak a kecskeméti kajszibaracknál, a germersdorfi cseresznyénél és ős»zel a besztercei magvaváló a»iivánál van meg. R lka csei már az almánál, mert Üt leg'öbb esetben 4—5 boxot csinálnak a vagonban a kereskedők és rakományukat 3— 4 fajta almából kénytelenek öszszekllitani és ugy kiküldeni. Csak példaképen említem meg, bogy Münchenbe az idén almából összesen 277 vagonnal jött ki edlig. Est az ada'ot a müncheni Grossmarktbaile igazgatósága közölle velem. Ebből egyfajta réitsalma (S rudeiápfel) 34 vagon voli. München a magyar gyümölcsnek kétharmadát veszi fel, tehál nem igen teremhetett nálunk egyfajta rétesalmából több 50-60 vagonnál. Körténk olyan kevés van, hogy csak a belföldi ssükséglelet fsdezi. Bécsbe exportáiu k keveset és Münchenbe. Münchenbe az idén 6 vagonnal jött ki eddig. Julius, augusz'us hónapokban naponta átlag 5—6 vagonnal jött a magyar gyümölcs. E>«n ailagtzámitáahoz cdtállitom, hogy O acsorazágból csak Münchenbe junius, ju iat, suguasius hónapokban naponkiai átlag 150 kiiinbiző gyimilcciel megrakott vagon futott bt. Ezen számok világosan mutáljak, hogy milyen erős konkurrenssel kell megküzdenie a magyar gyümöic exportnak. Mint ujitásl, meg kell még említenem az államvasutaknak azt a nagyjelentőségű intézkedését, amelyei az eddigi hossiu szállítási időtartamot megrövidítették. Ennek nagyfonossága van, i^ert eddig exportőrjeink a gyümölcsöt oly éretlen állapotban voltik kénytelenek megvásárolni, hogy színe, ize még nem volt. Csak igy birla ki a hosszú száillási idfit. Szomorúan tapasztalja azonban minden ma« gyar, aki kijön a külföldi piacra, bogy amnynyire nagy gyflmö csermésüik van Magyaróra ágon, kint alig van árunk, Akaratlanul ast kérdezzük, miért nem szélűjük ki kül'öldre azt a rengeteg gyümölcsöt, különösen almát? Aki az Aifödon véeiguazik és köze'ebbröi is betekint a gyűmölcsöskertekbe, megtalálja ennek a kérdésnek magyarázatát. Azok a kistermelők, kik ek giűmölcsöskertjeinek termése Jelenti a magyar gyümölcsexport alapját, nem termelnek egyforma minőségeket. Az ilyen kistermelőnél ha van tiz gyümölcsfa, annak biztosan tizenegy faj a gyümölcse terem. E tizenegy fajts gyümölcs közöl csak egy-két fai az, amit kolfcldre lehet szállitani, vágy legalább is ott értékesíteni. A többi vagy nem szálliható, vagy a halföldi piicon el nem helye*hetö s igy a termelő a hazai piacon kénytelen azt olcsó áron eladni. A külföldi pi con kedvelt fijbfll kell nagy tömeget termelnünk. A termelőt azonbap, ha nem olyan fajokat termel, amit exportálni tudnánk, okolni neat lehet. Ugyan honnan is tudná, bogy milyen gvű*ölcs keresett a külföldön? Az állam volna hivatott arra, hogy tájékoztassa a termelőket. A mai nj lásokról — csomag lás és aziiliiási idö megrövidítése — amiknek nagyjeientősége elvitathaban, téves dolog volna ut hinni, hogy kizárólag otthonról eredlek volna. Sokról tatán ma aem tudnának odahaza, ha itt a müncheni magyar komuátuanak nem volna olyan hivatása magaslatán álló vezetőcége, mely igyekszik a kereskedelem útjait egyengetni és a jelentkező bajokra, ncnésségekra minden módon felhívja az érdekeltaég figyelmét Rabindranath Tagore repülőgépen indul felolvasó kőrútra: Béti, azeptember 23. Berlinből táviratozzák, bogy Rabindranath Tago.e, a hindu köl ő és böicieló Dasseidorfból, ahol résatvett a némát orvosok kongresszusán, repülőgépen Beriiaba mecv, majd innen leiolvasó körútra indul fissakés Délnémelországba. A mexikói parlament elutasította a püspöki kar petícióját Newyork, szeptember 23. Az Assiclated P/eu jeleni Mexikéoól: Tefadó ra xiaói belügyminiszter/?<z/s éraekne* és Diys püspöknek aitelentetie, hogy az ország kdöabBző részeifan eőfo'dali zavargásokért az egyházi hatóságok f«cő*ek. A két lőpip visizau szította a vádal. Btaz püspök kezesnek ajánlkozott. A képviielöi kamara a püspöki karnak az alkotmány egyházi határotataiiuk módoaitására •onitkozó ismeretes petícióiéi elutasította azzal az indokolással, hogy a petíciói atm állampolgárok, hanem lelkietek írták old.