Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-18 / 215. szám

s 8II,ÜIA«YAKORSSAC szeptember 18 magyar, mint borvít, vagy jugoszláv. Ma már nitci komoly szerb politikus, mig az ó radiká­lisok kézült sem, aki a fentebbieket alá ne itná. Mi eilsmerlük, hogy Magyarországnak joga van a tengerhez való hozzájáráara és mi hajlandók vagyunk, hogy neki szsbad kikötőt biztosítsunk egyik adriai kikötőnkben. Es nem­csak as én magán álláspontom, hanem minden felslősséget£érzö Jugoszláv politikus ízen az állásponton áll. A továbbiakban Radics az olasz hegemónia­törekvésekről nyilatkozott, majd a tudésitónak arra a kérdésére, bogy a magyar-jugoszláv MMMMMMMMMMMM^^ „Vannak azarancaétlan legyőzöttek, da nincaanek szerencsés gyöxők." Sfresemann nyilatkozata Briand beszédéről. — Chamberlain és Lord Grey Németország barátságáról. közeledésnek nem lesz-e visszahatása a szö­vetségeseknél, Rtdícs a kővetkezőket mon­dotta : — Valószínű a cseheknél, ait hiszem azon­ban, hogy a csehek sem akarnak a természet törvényei ellenére politikát csinálni. Ha ma ne­künk feta|ánlanának egymillió magyart, készei­lábbal til akoznánk ellene. Ha a esetekben vaa megfontolás, akkor a magyar határterületeket a tehető leggyorsabb<t* visszaadják Magyar­országnak, meri avüaat határ abszurd is íarlhaiatlan. Genf, szeptember 17. A nfmetbirodalmi sajtó­főnök tegnap este a német delegáció székhelyén társasösszejövetelt rendezett, amelyen dr. Stress­mann birodalmi külügyminiszter a következőket mondatta: — Az erkölcsi vádaskodások visszavonása nem mehet végbe mélyebb hatást keltő módon, mint ahogy Németország felvétele pénteken, a világ nemzeteinek üdvöilése közepette vígbe­ment. — Vallon tetézhetett volna-e Bismarck 1877­ben engeszielikenyebb szellemi beszidet a francia nemzethez, mint amilyent Briand inti­zaii a nimei nemzethez. — Sohasem mondtam, hogy nincsenek győ­zők és legyőzöttek, azt azonban mondottam, hogy vannak szerencsétlen legyőzöttek, de nin­csenek szerencsés győzők. A dönő körülmény azonban nem az, hogy Briand ezt a bestédét elmondotta, hanem az, hogy a beszédit elmond­hatta anilkil, hogy a francia nip dizavuilta volna. Genf, szeptember 17. Chambsrlnin a Reuter­iroda genfi tudósítója elölt tett nyilatkozatában igen nagy srimpStiával méltatta Strcsemann ér­demeit és kijelentette, hogy Németország, vala­mint azok a hatalmak, amelyek nemrégiben még Németországgal szembenállónak, köiös el­határozással s a közösen villáit feladatok kizls iellistiisivel akarják előbbre vinni minden ere­jikkel e kiengesztelődte szerencsésen megindult munká/ái. Lord Grey Northumberlsndban beszélt a genfi eredményekről. Kifejtve, hojy Németországnak a nemzetek szövetségébe való fel étele Európa békéjéntk Iegjjbb biztositéka. Felszólítja Fran­ciaországot és Angliát, hogv igyekezzenek a németek bizalmát megnyerni. Hs ez megtörtént, ugy Európa számára az utolsó háborús aggá­lyok is megszűnnek. A Times értesüése szerint Stresem**n és Briand ma megkezdődött tárgyalásai a Rijna­vidék kiürítésével foglalkoznak és miután a gaidasági és pénzügyi kérdések szakértők be­vonását is megkövaelik, valószínűleg Berlinben és Párisban fogják folytatni a megbeszéléseket. LthtUéges, hogy Siresemann a kitel jitőben Párisba ulazik. Stresemann és Briand tanácskozásai. Genf, szeptember 17. A dr. Stresemuuu és Mriand külügyminiszterek közti mai tanácsko­sásról este hét órakor as alábbi, közösen meg­állapított hivatalos kommlnikét adták ki: Dr. Siresemann német birodalmi külügy­minisster és Briand francia külügyminiszter a Thoiryban együtt reggeliztek és többórás ta­nácskozást folytattak, amely a legszivélyesebb medetben folyt le. A tanácskozás folyamán meg­beszélték a két országot érdekiő kérdéseket és közösen keresték azokat a legalkalmasabb esz­közöket, amelyekkel a kérdések megoldása a ntmet is francia érdekek alapján a két mi­niszter által aláirt megegyezések szellemiben biztosítható. A két miniszter a kérdések meg­oldására nézva összhangba hozta felfogását és mindegyik fentarotta magának, hogy kormá­nyának Jelentést teiz. Ha felfogásaikat a két kormány jóváhagyja, akkor folytalják közös munkájukat, hogy elérjék az óhajtóit eredményt. A Rajna-kérdés. Páris, sscptembsr 17. A nacionalista Liberii erélyesen vissaautatilja azokat a híreket, hogy Briand a Rajna-vidéki kirditben tagtdmiayt­kai akar tenni Stresemannak. A világgazdasági értekezlet előkészítése Genf, szeptember 17. Ma délelőtt a nép­szövetségi közgyűlés bizottságai és albizottságai újból megkezdték tárgyalásaikat. A II. bhottság napirendjéi a világgaidssági értekezlet elő­készítése szerepelt. A politikai kérdésekkel fog­ialkoió VI. bizottság hosszsbb vita után megbízta fiaala-Lotgare olasz és Boacowt fran­cia delegátusokat, hogy dolgozzanak ki egy határozati javaslatot arra nézve, bogy egy bi­zottság küldessék ki azzal a feladattal, hogy vissgáija meg, milyen mádon lehetne tieiieiui a Niptzivtitig iagduamai köti mtgkölili nem­zetközi egyezményeknek lehetőleg egyidejű rati­fikálását. Vá sárhelyen évek éta nam volt számottevő építkezés. Endrey tanácsnok a vásárhelyi munkanélküliségről. (4 Dilmagyarország hódmezővásárhelyi muaka tdnátil.) A tegnapi rendkívül közgyűlésen néhány bisottsági tag a vitába belevonta a munkanélküliség kérdését is. Maga a hatóság is elismeri, bogy Vásárhelyen, különösen as építőipari munkások nem Ju'nak keresethez már hosszú évek óta s éppen ezért vették programba egy bfrház felépítésé'. A gazda városatyák ezt persze másodrendű kérdésnek tartják, nekik csak egy vágtuk, egy céljuk van: a j« tanyai ut. Hogy Vásárhelyen többezer munkáscsalád nyomorog s a legnagyobb néikü lözéssel tudja fentartani magát, azt nem akarták észrevenni azok, kiknek elsősorban volna köte­lességek munkaalkalmak megteremtéséről gon­dolkodni M« alkalmunk volt meggyőződést szerezni arról, hogy Vásárhelyen milyen arányú a munka­né kü iség. Először a Hatósági munkaközvetítő­höz fordultunk, ahol azt az információt kaptu*, hogy Berettyóújfalura kubikosmunkást bármilyen számban felves ne*. Hiába keresnek azonban munkást, a vásárhelyi kubikosok nem jelent­keznek munkára. Ennek okát Etdrey tanácsnok abbtn látja, hogy a vásárhelyi munkás nagyobb igényű, mint másvidéki munkás. A vásárh :lyí g»zda — mondotta — megfizeti jól a munkását, de meg is kvánja tőle a munkát. A vásárhelyi kubiko­sok azérl nem szeretnek vidéken dolgozni, mert ott az ellátásukról is maguknak kell gondos­kodniok s igy kerese ükből édes kevés marad a téli megélhetésükre. As arató mu ikások hely­zete már egészen más. AZOJ tavaly 4—5 mázsa búzát kerestek, ami az idén sem volt több. Ám az idén könnyebben megkeresték ezt a mennyiséget, mint ta/aly, mert az idő kedve­zőbb volt s a ve és nem volt gazos. — Legrosszabb helyzetük van — felette be szavait Endrey tanácsnok — az építőmunkások­nak, akiknek száma körülbelül uyoletzáz. R jtuk bizony segiteni keltene, mert Vásirhtlyen ivtk dia ntm volt számottevő építkezés. A többi iparágban ts általános a pangás. Hiszen ha építkezés nincs, más munka sem igen akad. S bizony Vásárhelyen, ebben a nagy­kiterjedésű mciőgazdaaági városban, abol a gazdák szava dönt, bárom négyezer nyomorgó család kétségbeesve gondol a közeledő télre. Francia csapatösszevonások az olasz határon? (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) Páris­ból jelentik: A hadügy minisztérium erélyesen cáfolja azokat a híreket, amelyek sterint a fran­cia hadQgyi kormány az olasz határ mentén nagyarányú ciapalöaszevonásokat hajtott volna végre. A fascisták és a francia zászló. Páris, szeptember 17. Egyes Iapjelen'ések szerint Rómában a fekateingesek a legutóbbi napokban behatoltak egv boltba s egy francia zásalőt megsemmisítettek. A francia kormány elrendelte a vizsgálat megindítását. Mussolini törvénye a halál­büntetésről. Miláné, szeptember 17. A halálbüntetés visszaállítására vonatkozó törvény részletei most válnsk ismeretessé. A törvény vonatkozik foss­togatásokra, pusztításokra, po'gárhá sorúra való isgatásokra, fegyveres szövetkezésre az állam és ennek függetlensége ellen, árulásra, as or­szág külföld előtt való tekintélyének rongálá­sára, veszedelmet okozó h mis és tendenciózus hirek terjesztésére, veszedelmes Jellegit szövet­kézéire a diktatúra, Illetve a azoclálii remi ellen. 335 letartóztatás, 220 házkutatás Rómában. Róma, szeptember 17. A rendőrhatóságok szigorú ellenőrző szo gálatot rendeltek el. A mult éjjel töbo razzia volt. Személyazonosság megálapitás végett 335 embert őrizetbe vette* és 220 házkutítast rendeltek el. Szeptember végén megjelennek az uj forgalmi adó-rendeletek. Budapest, szeptember 17. A forgalmi adóra vona kozó pénzügyminiszteri rendelkezések szep­tember végén megjelennek, mig a kereseti és vatyonadó mérséklést illeően a parlament első üésén fog törvényjavaslatot beterjeszteni a mi­niszter. ^ Kína... Haukau, szeptember 17. icsangba megérkez­tek a wanahieni vára- és postahivatal személy­zetének tagjai. Egyiküket bezárták s a lapáté vimkoezulatat erélyes felipitt meniette csak meg az agyonlévislől. Wanshienben kínai csa­patok megszállották a brit misssió épületét és hűtőm misszionáriust faisigba vetettek. Bolgár rablóbandák garázdálkodása. Bukarest, szép ember 17. A lapok koistan­zai jelentése szerint Cafifanar köie'ében 12 fegyverei bolgár rabló i'a'ázdá'odott. Kifosz­tottak két kereskedőt, akiből 50000 leit vetek el s azonkívül nagymennyiségű árut is maguk­kal vittek, majd eltűntek román halárral szem­ben fek ő erdőkben. Egy? másii rablóbanda Caraiman köreiében lefegyverzett egy k.onát Chiosciidin községben p |dig egy tereskedőt kiraboltuk és elvették 40.Q00 lei készp&aaót ts.

Next

/
Oldalképek
Tartalom