Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-18 / 215. szám

<0 19Ü s'eplembertB DELMAGYARORSZAG A pénzSgymsiiiutef pénzügyi hatóságok túlkapása ax agységas jiárt ertekezletén. . Kioktatja a pénzügy Igazgatókat. Budeptsl. szeptember 17. Az egységes pirt ma este negyedbét órakor iartotta folytatólagos párlérlekezíelét. Az érleksileten a kormány tagjai közfll Vass miniszlerelnökbelyeltcs, Bud, Csáky és Mayer miniszterek jelentek meg. Erdélyi Aladár adóögyi kérdésekkel foglal kozott. Ugyancsak ídfügyi kérdésekkel foglalkozott Bugyi Antal, Bariu Siabó József, Mekesay Zol án és Szabi Sándor is. As elhangzóit felszólalásokra Bud pénzügyminiszter Összefoglaló választ adott. Kijelentette^ bogy a pénzügyi adminisztráció hivatása matasialán áll általában, de — sajnos — fordulnak elö bibák is. Ezúton is felhívja a pénzügyi tisztviselői kart, nogr nem érdeke, hogy a kormányt és a társadalmat ellenséges viszonyba hozza. Csak olyan tisztviselői karra van szüksége, amely megfelel hivaiásának s össze tudja egyeztetni az állam érdekét a magángazdaság érdekeivel. A tisztviselői kar van a népért s nem a nép a tisztviselői karért, A pénzügyigazgatókat pedig megfelelő kioktatás céljából időről-időre felrendeli a központba. Az állandó nyugtalanság elkerülése hotszabS Hőre szóló kivetéseket szándékotlk rendszeresíteni Az adómérséklések tárgyábin mindjári az őszi ülésszak első napjaiban benynjtjs az illetékek mérséklésére vonatkoxó javaslatot. A forgalmi időnál a fdzlsrendszeri Assza be. Iit azonbin még különböző érdekelet keil kiegyez- i telni. < Értesülése szerint a KANSz ismét foglaltaik a tisztviselői iüelmények rendezésével. Az állam mai helyzetében elment & végső határig. A forgalmi adónál semmiféle indokot sem iát olyan büntetésekre, amelyek az illetők romlását tdlzik elő. A vármegyéket és községeket figyelmezteti a takarékossági szempontra. Egyes városokban lalmagasak a fizetések, sőt rendelkezési alapok vannak, beleli ezzel a miniszterek sem rendel kezuek. Az üzemi bevitelekei nem szehed futai makra felhasználni. Az alkotást vágynak halári kell sznhnl. Ebben s kérdésben is a pénzügyminisztert kell illetnie a végső döntés jogának, Remél', hogy a moslani kamatláb már a mulé, mert nem felel meg pénzünk értékének. Figyelmeztet az adóssdgestnálás hátrányaira. Végűi kijelentette, bogy mindent msgtesz a terhek és panaszok enyhítésére, de as ország pénzügyi egyensúlyéi nem áldozza fel a politikának, inkább ő maga lesz a politika ál dozata, Eintán Erdélyi Aladár kérte, hogy majd tájékoztassa a koraaány a pártot és a közvéleményt a vigyonváltságfölűek és sgyéb Jövedelmi ágak hozadékáról. Almássy László zárészavaival ért véget az értekezlet báromnegyed 9 órakor. SMNMMMMMSMMMI^^ A frankügy kúriai f^tárgyalásán a vádlottak csak mint hallgatók jslsnhetnak meg. nagyközönség számira alig fui férőhely. Értesülést] k szerint a vádhslóságot a kúriai főtárgyaláson Vargha Ferenc koronaügyész sze mélyesen fog|a képviselni. A legfelsőbb biróság előtt megtartandó tárgyalásra nem idézi meg a vádlottakat, mert a törvény ér elmében a Kúria előtti tárgyaláson a vádlottaknak már semmi szerepük sincsen és ba részt akarnak vinni a főtárgyaláson, akkor ctak mini hallgatók lehetnek felen. Tekintettel a pörsnyag nagy halmazára, a Kuris előtti fólárgjalás két-három napig fog tnrianl. Bndapesl, szeplember 17. Windischgraetz Lajos herceg 'és társsinak frankhamiiitási bünpörében — mint ismeretes — a Kúria október 5-én délelőtt tO órára tűzte ki a semmiségi panaszok főlárgysláiát. A Kűrién az első emelet 19 szám alatti nagyteremben folyik majd le a frankhamisitásnak ez az utolsó felvonása. Ez a legnagyobb tárgyalóterem u Kurtán és ezéri tűzték ki ide a franküiy főtárgyaiéit. Ebben a teremben mndössze 30 beépi eit szék van a hallgatóság számára, de tekintettel arra, hogy 23 védőt ídtznek meg a kurisi tárgyalásra, a sa^mia^aaagiiiiiiiiimaam Megtalálták a szegedi ősambart. Négy—ötezerévei zsugorított csontváz a^Kundombban. (4 Délmagyarország munkatársától.) Esü Eiarangsiókor egy alscsonyas ember kocog a kultúrpalota előtt a száraz levelű bignónia-fák alatt. Asó, lapát az egyik vállán, zsák a másikon. A kocogó ember minden lépésénél csontok, cserep k zörögnek a zsákban. A zsákos ember lefordul a szuterén felé. Az ablak lámpafénye rávetődik napégett, pnoc arcára. A isikos ember Kotormány János, a kullutrpalota mindig mosolygós kípfl, mindig udvarias első szolgája. — Mi újság, János? — vili ttjuk a zsákos embert. — Tán megint ásnak? Megvan-e már az Attila koporsója ? — Azt mink nem is keressük, — von vállat János a gazdájától tanult gesitussil. — Nekünk csak olyan csontváz köll, akinek csak földbfli vetöllék a fajealját. Találtunk is ma olyat a Ballagi-tóban, hogy olyant míg nem láttak SzSgedön. Valóságos zsugorított csontvázat, akárcsak Piíviroson. Csakhogy ettül nyilván elvőtte a (elesége az aranygyűrűjét, oszt uravalót se adott neki. A muzeum tudvalevőleg május eleje óta állandóan ásatja a Bil agi-tóban, a rendezőpályaudvar melleit a Kundo«bol s az ásatá ok során egy nagy népvdndO'ldskerl temető került utpvildgra gazdag slrmeiliklelektel, aaelyekről Méta Ferenc múzeumigazgató tárcasorozatban számolt be a Dilmagyarország hasábjain. A múzeumigazgató megáuapitáss szerint ezek s leletek körűlbciül ezerötszáz évesek, a temetőb»n G>npa egyenesen kinyújtott csontvázak feküdtek s mivel a zsugorított temetkezés sokkal régebbi dival voll, szükségesnek láttuk a muzeumi szolga biradását az Igazgatóval hitelesíttetni. Kiső este kerestük fel lakásén Móra Ferencet,\ akit régészeti naplói közé temetkezve találtunk. A következő felvilágosítást kaptuk tőle: — A szolgám, azsx hogy a munkatársam nyomon beszélt. Valóban zsugorított csontvázai találtunk a Kmdembban. „Lege srt is* voll zsugorítva, egészen ngy, mint a kerai bronzkorból származó pitvarosiak, akiket augusztusban szedtünk fel. — Es is bronzkori? — New merném biztosra mondini. Lehet kőkorszakbeli is. A zsugorított temetkezés a kőkorszakban volt divat, meg a bronzkor elején. A virágzó bronzkorban már égették a holttesteket, ebből az időből valók az urnalemelők. A ma talált csontváz mellett melléklet nem volt, tehát lehet kőkori is, bronzkori is s eszerint Ötezeréws, vagy négyezerévei. Azért szép tudomány s régészet — mosolyodik el Móra —, mert itt ezer év se előre, se hitra. — De ez nagy meglepetés, ugy-e? Ezer* ötszázéves si ok közt a négy-ösezeréves? — Nem Jött váratlanul. Az eddig felásol! helven valahány sir tipikusan népvándorlás kori. De hellyel-közze» találtam a földben határozottan őskori jellfgü apr<J cserépdarabokat is. Egy kis játékeJény ptid ui annyira kőkori jellegű, bogy közzé lehene kt verni az ismert csókái leietnek. Egy mécsest is találtam már hónapokkal ezelőtt, ami esik az ősember hagyatéka lehet. Találtam hamugödröket is és sbban őskori falból való égett agysgrögöket, a nád, vagy vessző lenyomatával, amire rá voltak tapasztva. Ezeket a dolgokat félre is raktam, a népvándorláskoriaklól elkülönítve kezeltem, de nem akariam zajt ülni velük, nsm állítva olyant, amit nem tudok bizonyítani az olyan laikusoknak, akik vagy értelmetlenek, vagy értelmetlennek tetetik magukat. Most már azonban itt a bizonyság. Mutatja az elég ép állapotban levő, laikus szemmel is siokatlan Jellegű koponyát, amelyen legfeltűnőbb a teljesen ép és igen erősen fejlett fogazat. — Kétségtelen, hegy u legrégibb szegedi őstelepülő. Abból az időből való, mikor az ősember az Alföldet szegélyező hegyekből lefelepedett a síkság mocsaraiból kiemelkedett halmokra. Szeged belterületén ezzel kezdődöli a kultura négy-ötezer évvel ezelőtt. — De hát hogy lehet az, hogy ezt az egyetlen ssugorcdott csontvázat találták? — A magyarázat nagyon egyszerű. A sokezer éves nép eltemette zsagoiodott halottait a Kundombba. Aztán kibal', vagy elköltözött innét. A népvándorlás idején, másfélezer évvel ezelőtt egy szarmata törzs telepedett meg a határban a áz is a Kundombot használta temetőnek. Természetesen akkor az ásójuk alá került zsugorodott csontvázakat felforgatták, összetörték, hs edény volt melletlük, azt összezúzták, mert igazin nincs jogunk több régészeti érzéket föltenni az ezerötszáz éves barbárban, mint amennyi a mai parasztban, vagy pláne a mai uri emberben van... Cz az egy sir véletlenül megmenekült. Pedig mindössze huszonöt centiméter mélyen feküdi, ugy, hogy mélyebb szántásnál az eke fölvetette volna. Említettük, bogy némelyek szerint közípkori (emelő volt a Kundombon. — Szamárság — legyintett Móra. — Már nem ugy ériem, hogy nem lehetett olt olyan is. Lehetett, de mink olyannak nyomát se találtuk. Se egy tégla, se egy vasszeg, se semmi. Egészen mást várok én még Kundombtól. — Lehet róls irni? — Ami biztos, arról lehel. Találtunk a földben, ptr száz méterre a mostani ásítás helyétől egy tipikus honfoglaláskori edényt. Es te- 1 hit a harmadik tetepbiés volna ott. Kö-bronzkor, szarmata-kor felett magyar pogánykor. — Fognak utána kutatni? — Talán, majd egyszer — mondja egy kicsit vonakodva Mira Fercnc. — Az idén már tok egy kicsit az ősökböl. Sok egyéb végezni valóm is volna s május eleje óta nem jutok semmiber. Aktán kivűl alig irok valamit. Akkor is hajnalban kell felkelni, mert lizre már jön a János telefon jelentése: ,Halló, itt az őskor beszél ... Tessék sürgősen Jönni", Isten bocsássa meg, unom már egy kicsit az Ősöket s nagyon várom az őszi esőket, amik végét vetik a csontkereikedésnek. De azórt szeretettel simogatja beszéd közben a legrégibb szegedi koponyát, „a gondolatok elhagyóit dómját". Az előszobában pedig oít az á8atókoffer s már csomagolják bele a holnapi ásató-ebéde*. A szerb királyi pár Párisban* {Budapesti tudósítónk telefonjeleutése.) Párisból Jelentik: Sándor jugoszláv király és Mária királyné ma ide érkeztek. Osztrák rokkantak honfoglalása Bécs, szeptember 17. A „Hizai Gyarmatok" című egyesület hosszabb idö óía lakatlan vidékeken viló lelelepitéssil foglalkoiik. Az esti lapok jelentései sserinf a munkanélküli hadirokkantakból álló egyesületnek valami 120 tagja e Dunamentén az Orth melletti Obernaban szállt mtg egy lakatlan terülttel, melyeu felütötte táborát és megkezdte az irtási. A haléságok a munkát betiltották, mert szakértői vélemények szerint a hely településre alkalmatlan. A hidirokkattt gyarmatosok erre kijelentették, hogy a birtokbaveit területet nem hajlandók elhagyni. A hatóság csendőnéget vont issze.