Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-18 / 215. szám

Apa 38000 kttPflwi* DÉLMAGYARORSZÁG ts.rkesztóség i Deák Ferenc-u 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Mjromda i Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Ax egyetem körül. Az almait napokban csen a helyen kétezer adtunk hangot innak ax aggodalomnak, amelyei ax egyetemi építkezésekért hozott és vátlall áldozatok kivétel nélkül minden lelkiismeretes városi polgár lelkében keltenek. Felmértük ezeknek ax áldozat oknak a nagyságát ax egyetemiül várható rredményak kulturális, pedagógiai és nemzetpolitikai lek n öaégéval s ugy találtuk a ngy talál|a mindenki a hivatalos elismerés reflektor fényének körén kivül, bogy állami feladatot vállalt s állami köteteiiégakat teljesít a város polgáriágs az egyetemért. Most a szegedi egyetem nagytekintélyű rektora nyilaik oiattal kereste fel a Diltnagyeicrsiág szerkesztőségé'. Nobilis élőié*enységgel adunk nyilvánosságot a rektori nyilatkozatnak, mely cikkeink egyik-másik ad tával s egyik-másik félrtérteti követkcstetéiérel száll vitába. Fölösleges bangsul)óznunk, bogy bennünket nem vetet sz egyetem ellen elfogul'stg, amikor mi o vd/es áicfoa'ót, a vdros polgáraira kinyszeriteti tehervállalást ioutijuk. S talán föiöilegei hingau yoznuok azt ii, bogy boldog örömmel leszünk magaiztalói az egye'emi intézmények s az inlétményeket vezető tanárok tudományos munkásságának, de kérlelhetetlenül talál bennünket magával szemben minden olyan törekvés, mely a töt vény egyenlőtlenségét türelmsllenséggel s tudománytalan ellenségeskedéssel akarja fokozni. Az egyetem érdemei rektorának nyilatkozata egyébként a következőképen szél: Tekintetes SzerkesztőségI A Dilmagyatorsidg szeptember 15-ikőn a következő cim alatt: ,16 hallgató, 34 tanár" megjelent cikke azt állította, hogy a szegedi m. kir. Farenc József-Tudományegyetem mattatmalikai és természettudományi fakultásán 16 hallgatót 34 tanár tanit éi ezt az áililáiát variálva, abból külünféls következtetéseket vont le az egyetem ellen. Axt áliiija továbbá, hogy ax egyetemről botokkal verték ki ax egyetemi hallgatók egy csoportját. , A folyó hó 16 ifci izám „Nem lehet finnlni" cimü cikke iz előbbi átlitáiokat megismételvén, azt ii állitji, hogy az egyetem bölcsészet-, nyelv- és történetitrtományi fakultásának 47 hillgatója van és e 47 haiigíiió részére van lefoglalva az állami gimnázium épfiletv, a le* számoló palota és részben aí királyi tábla r#gi épülete. A királyi tábla pedijg mostani elhelyezésére szolgáló épületből it készül már kiköltözni sz egyetem miitt. Ezekkel szembin megállapítom, bogy: 1. A izegedi egyetem r»aihe«iatikai és természettudományi karán nüem 16 bal'gató éa 34 tanár van, h*nem 12 tanár van. Es e karnak az elmu t 1925/26. tanévben 106 ba>lgató|a volt. Az egyetem öö csészét-, nyelv- és történéltudoaányi karának pedig az 1925/26. tanév alatt 57 hallgatója voli. Tehát a két bötcséizeti karnak együtt a mull \ tanévben ösizaien 163 hallgatója voli. 2 A bölcsészet-, nyelv- él történe'tudományi kar kizárólag a leszámolő-ptloia III-ik emeletének egyrészén és I-ift emeletének egy még klstba rétién van elhelyezve, mig az állami gUnázium volt épüleite a mathamalika és természeti udományi kar /intézeteinek elhelyezésére szolgál. A megindított egyeftemi építkezésnek ss is egyik célja, hogy az utíbbi kar intézetei részére uj (pületek emetteiiehek és esáltal as állami gisnázium épülete kelazabadittissék és eredeli rendeltetésének visszaad »asék. A régi tábla épületit ben a központi hivatalok, rektori hivatal, gazdákéi hvatal, a könyvtár és a jogi kar vannak elhelyezve. Szeged, 1926 szeptember 18, SZOMBAT 'HcfiscíUi tiatr ftüi helyben 40.1100 kor., Budaptster il fiaaiMS <5.000 kii: Sityes (iám ára M (köznap 3"CQ k< r ár- is Benasa* SSOl katona. 11 ivfclyam, 215 síim A királyi tábla jelenlegi épülete prdig egye temi célokra egyáltalán nincs kii'emelve. 3. A m. kir. Ferenc József-Tudományegyetemről botokkal sohasem verték ki a hallgatók semmiféle csoportját. A most kezdődő tanévre a beiratkozások még folyamatban vannak s igy azoknak számszerű eredményét ezidőszerint nem lehet véglegesen megállapítani. Az eddigi beiratkozások és a beiratkozás iránt benynj ott kérvények alapján igen valószínűm k látszik, hogy az egyelem hallgatóinak összlétszáma a mostani félévben az 1200 at is el fogja érni. Végül megjegyzem, hogy a szegedi egyetemen felvettek számáról egyes lapot ban megjelent kinutatáiok nem vonatkoznak az egyetem hallgatóságának összlétszámára, hanem csupán az újonnan felvettekre, mert felvitelről csupán az elsőizben beira kozóknál van szó s igy az egyetem issies hallgatóinak száma jóval magasabb, mint az njonmn filveileki. Szeged, 1926. évi szeptember 17. Dr. Tilh Károly s. k. e. i. rektor. MMMfVWMMMMSMMMMMM^^ Ujabb takarékossági rendszabályok Franciaországban. (Budapesti tudósitink telefonjelentise.) Párisból jelentik: A mai minisztertanácson ujabb takarékossági rendszabályokat fogadolt el a ko'tnány. A közmunkaügyi minisztériumban 420 lisitvíselői állást szüntetnek meg, teljesen átszervezik a Páris környéki helyiérdekű vasutak ügyvitelét. A tengeri kikötfik közül az állam a jöiöben csupán azokat a kikötőket tartja meg kezeléiében, amelyeknek tényleg nagy jelentőségük vin a tengerentúli államok forgilmábin. A poitaügyi minisztériumban il nagyarányú reformokat határozlak e>. A mezőgudtiági minisztériumban 235 fővel kpaszlják a tisztviselői létszámot. A minisztertanács ugy határozott, hojy mindezeket az intézkedéseket a k mara elé terjeszti jáváhagyás végeit és ezen rendszabályok megszavaz diát misdin esetben btznlmi kiráéinak tikintI. Primo de Rivera Alfonz király lemondását követeli. Bics, szeptember 17. A Wiener Algemdne Zeitung párisi jelentéle szerint, amikor Alfonx spinyol király tegnap éjjel autón Madridból San-Sebasttánba meni, outiját alkizbin katona ttsxtik feliartózUtták. A tisztek, akik ellen Primo de Rivera a tüzértisztek lázadásával kapcsola'osan eljárást indított, ciak cztal a féltihllil bocsátották szabadon a királyt, ha megIg/rl nekik, hogy megszüeieti ellenük a folyamaiba teii hadbírósági eljárási. Amikor a király ma délben kö;Clte az incidenst Primo do Rimával, a diktátor kijelentette, hogy izek után mm marad más hátra, minthogy n király i mondjon li is adja át az uralmat a királyainak. As olasz—román barátsági szarződás. érdekeik védelmére együttsen foganatosítanak. 3. abban az esetbin, ha a szírződó félik egylkinok biztomdga vagy irdikil vonitybo kertinek kívülről jivó trótzakoi betSrii kivitkoztibin, a másik fii kötilezl magát, hogy jóakaró kőzremükídissel politikai ii diplomáciai támogatásban titzssUi ói abból n cilbil, hogy hozzájáruljon a fenyegetések kiliő okainak megszüntetéséhez; 4. a sierzCdő felek kölelezik magukat, bogy dbntöbirdskodás alá bocsátják azokat a kérdéseket, amelyek Cket megoszthatják és amelyeket nem tudnak megoldani rendes diplomáciai eljáráasal; 5. e szerződés tirlama öt év. HWMMMMMÍMMÍMMMÍMMMM^^ Magyarország nélkül, vagy oilono nem történhetik semmi a Duna-völgyben — mondja Radics. Radics feltűnést kellő nyilatkozata. Róma, szeptember 17. Az olasz—román együlfmüködéare vonatkozó barátságii izírződéi a kővetkezőket tartalmazza: A két uralkorfó azoknak az alapilvikntk szellemében, amelyeket a locirnói szerződés megálapit, megegyezett abban, hogy 1. egymásnak kölcsönös támogatáif nyújt és egymás izánára izivélyes együttműködést biztosit abból a célból, bogy a nemzetközi rendet fentarlaák, valamint, hogy biztosítsák ax általuk aláirt szerzödésekbtn előirt kötelezettségek tiszteletben tartását éi végrehajtását; 2. nemxelkösi bonyodalom esetében, ha a szerződő felek egyetértenek abban, hogy köxös érdekeik veszélyben forognak, igymánal megbeszélik azokat a rendszabályokat, amilyeket Budapest, szeptember 17. A Pester Lloyd ma citi lapjában feiiünéilksliő nyilatkozatot közöl a magyar-jugoszláv közeledésről Radics litván Hálából. Radici litván, Jugoszlávia első képviielője a Népszövetségnél fogidta a Pester Lloyd munkatársát, akinek irra a kérdésére, bogy milyen várakozással vannak Horvátországban a nsaiyar—jugoszláv közeledéssel szemben, a többi közt a következőképp nyilatkozott: -— Mi nagyon jól iudjuk, hogy Magyaromig, ffgietlcntll államformájától, nem mellőz helő foslos iinyető a Duna-vilgye jövő sorsának fejlődésiben és mi valamennyien meg vagyunk győződve arról, hogy Magyarország nilkül, vagy ellene nem tírlinhelik semmi a Duna-viigsben (s ma már tenkisem gondolhat arra a háboruelöiti politikára, awely a kulisz*zák mögött s népikéi egymás ellen uszitotti. £« és barátaim fejesen meg vagyunk győződve arról, hogy a magyarok és a déUzlávo* már a természettől fogva egymásra vannak utalva. A mi Adriánk nápraízilag horvát, politikailag jugotZ'áv, gazdaságilag azonban épp annyira