Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-12 / 210. szám

Ara 3000 korona. DÉLMAGYARORSZÁG mz.rkesztöség: Deák Ferenc "U. 2. Telefon 13~33. Kiadóhivatal, r üssnmn wani DK? bwsjbpíi aaijruen •suouuv «ur»i auuajJsssB kölcsönkönyvtár és jegyiroda : Aradi ucca 8 sz. Telefon 306. S/t'I?ed. 1926, SZeDteiTlber 12. VASARNAP '» »M4taa «et: Ej?er ixása ára bílkOintp »HKJ Ki Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. » «caíf- ia feaw 9SU0 taroai. K évfolyam. 210. irt íMflsaSést tnbi Egy hónapra helyben 40.080 kor* Budapesté* Nyomda A nagy tabló mögött. Megfestik-e valaha a nagy fablőt arről a lé­Iekzetelállitóan történelmi pillanatról, mikor Németország bevonult a Népszöve's'gbe és az ülésteremben, a reformáció termében, amelynek altijában sz igazságkereső Kálvin asikéia alakji áll őrt. meghalt a náborn és megszületett az igazi béke? Aranyozott falak, bibor drapériák, a padokon sorsunk urai, a föld hatalmasai, márványból faragott diplomaták, Európa fehér, Ázsia sárga, az amerikai trópusok sö ét már­ványából és a karzatokon a világ legfegyelme­zetlebb publikuma, csupa diszrubls, csupa Sehérkeztyüs szájtátö, pénz, szépség, clegáncia. Igazi táblás ház, úgyis indul, mint valami Jól rendezett premiér, nagy a hőaég, itt-ott síé­gyenlős ásítást is takargatnak. — a sajtótudő­snék fanyar vicceket csinálnak a vén csacso­gókra, akik bizonyosan még moit is a beszéd­JOket magolják... És főlátt Stresemann, a né­met junker, a germán óriás, de nagyon szelíd óriás, a keze puha és nem Wotan kardját sző­ri tji, hanem egy kékazemfl caokrot lenget és a hangja mekeg, nem a keserűség izzítja, hanem az emberszeretet és amil mond, az nem a po­litikus szava, hanem a történetfilozófusé és amikor azt mondja, bogy nincsenek többé szimpatikus és antipatikus nemzetek a világon, csak testvér-nemzetek vannak, amelyek átölelik egymást a népszövetségben, akkor megindult a fapiiavins, alu rél fölfelé, a francia delegáiutok sorából fai a karzatra, ott se áll meg, a refor­mátorok szellemkese veszi át és viszi föl, föl, egéiz a teremtő Istenig, aki a maga ké­pére Icremtett és a maga lelkéből lelke­zett minden nemzetet,.. Az ulságtudósiiék törlik a szemüket, amelyből kifényesedett a fárad! cinizmus, as arcuk kipirul, ők érzik leg­jobban. hogy embtri csfdületben ennyire nem volt |elen a világtörténelem, talán a wormsi E fllés óta. Hát lehel-e ennnél valami szebb? het-e Jobban éreztetni az evangé ium léi­két, mint ahogy ez a rideg német tette, ez a SiQ'ke fejti boche, akinek a nemzetét eddig nem eresztették a népek asztalához, cs«k as asital ala, oda is csak azért, bogy a inden nép lába rughaston rajta egyet... ? Lehet. Briind beszél, a kócos frsneia. A fiioaófus után a prófé a, a lötő. Megesküszik rá, hogy német­francia háború nem lesz töcbet a vi'ágon s hogy az eur'pii szellem innen a reformációs teremből be fogja járni az egész világot, mint valami érett buza szagú áldott forgószél. C m zás jobbját magasra emeli, min hi az istent hivá tanúnak. A tapsorkánból mennydörgés lesz, az tztázisból frenéiis, a feszes diplomá­ciai akutból az emberiség örömünnepe. Ilyen öröm tán nem is volt a világon azóta, mióta a háború megstfllelését ünnepelték minden orsság nagyemberei, S resemannjai, Brlaudjti, Chmberlii jei és minden ország disziuhás és rorg.os száliátői... Igazán vétek volna, ha ezl a tablót meg nem fes elnék a mai emberiség legnsgyobbjfestf jével és reprodukciókb n el nem heiyeznék minden iskolában a Themzétöl a Oangesig és a Hoanghó ól a Murrumbidgeeig Még Ián mézes­kalács síivekre is rá kellene ragasztani és eleven-képeknek kisgyermekek imádságos köny­vébe is belerskni. Hogy scha el ne leejtse a ránk Jovö generáció, mit fogadtak sorsunk urai Genfben, bizonyságul hítán az egy igaz Istent, aki bizonyosan aranykönyvbe jegyeztette ezt a nipot a mennyei kancellárián. A ránk jövő generáció miatt nem is volna nekünk semmi kéisé|ür>k, csak éppen azt nem merjak elhinni, hogy a Népszövetség mai nem­zetei megfestiaséa ezt a gr»ndió ui freskót. Attei ftiünk, bogy aire a hzaáv*lő vásznat megszötik, akkorára elpaltanija a tabló káprá­zatos szappanbuborékját, ami s tabló mögött van. A fabló ragyogó álom, ami mögötte van, csupa siuronyhegyü realitás. Még pedig olyan reaiitái, amit a győztes államok népszövetsége négysscmközt nem háoylorgatotf, de mind heggyel fordul kifelé, mihelyst Németország mint teljes jogú tag ül a népek tanácsában?. A kisebbségeket eddig lehetett leddide-leddoda mosogaiórongy gyanánt kezelni Genfben. El lehet-e azt gondolni, bogy az a Németország, amelynek annyi szétszórt kisebbsége van az ánlánt-államokban, az asztalra ne üssön a kisebbségek védelmében ? S nem természete* e, hogy a németek a reparációs kérdés rendeléséi is követelni fogják s koioniális igényeiket is minél elfifcb bejelentik ? Olyan kérdések-e ezek, amiket vállalni mer a nemzetek döntőbírósága s van-e már olyan hatalma a lelkeken a Nép­szövetségnek, hogy nem fölebbeznek a genfi törvénykönyvtől az ágyuk férumáig? És min­denekfölött: van-e ertje, hogy rákényszeritse a józan észt arra, aki baragsiomrádot játszik a rácsapja az ajtót jószándéku néptestvéreire, mint a spanyol hidalgó lelte moat, akinek azon eredt el az orravére, hogy a német bflrgert egy szék­kel előbbre fiitelték, mint öt ? Megérte a lapaot az, hogy Slreiemann bozzá­koccintotta a pezsgős pr barát a Briandéboz, még pedig nynt színen. De az emberek száz­milliói, akiknek nem Juiott szerep a genfi tabón, majd csak akkor tapsolnak igazán, ha a diplomaták hideg viz mailett is jézsnok maradnak. •MMIMIfMMINWNMlMÍVWMM^^ Kondilisz többszáz tisztet állit a hadbíróság elé. A Ntwftrk Herald jelenti Alhénből, bogy Kondilisz tát ontok as ország .egész területén helyreállítottam rendet. A felzendült köztársa­sági gárdával folytatott harcok során több mint 500 ember esett el, vigy sebesült meg. Panga­loss híveinek kijelentése szeriét 23 e*ber esett el és 500 setesült meg. Többszáz lisztet és katonai saemélyt állítanak hadbíróság elé a zendülésben való részvétel miatt. Kondilisz Iá homoknak az a szándéka, bogy szepiembsr 24-én megtartja as általános választásokat. Athéni jelentés szerint hétfőn ül össze a hadi­törvényszék, hogy a legutóbbi államcsíny ter­vezői és a zavargók lelett itélkeszen. A köztár­sasági gárda tiszt|ei hazaárulás, 40 kommunista azonban közöm éges gyilkosság miatt kerül s haditörvényszék elé. MMNIMMMMIIMIRMMIIMIMia^ Egy 18 éves fiatalember bombát dobott Muaaolini autójára. A diktátor sértetlen maradt. — A merénylőt meg akarták lincselni. — A detektívek elé is bombát dobott. — Hét járókelő megsebesült, egy meghalt (Budtpesll í adó illőnk ielt/on/elentise.) Bécs­ből Jelentik: Délben egy órakor t Wiener Te­legrophen Cempsgnie Rómából a következő stiraönyt kapta: , Mussolini ellen ma délelö't Rómában, amini nyári villájából, a Vllto Tnrlenla ból gépkocsin a Patazz§ Chlgi leié hajtatot*, bimbmerinyle­lei kivetlek el. A bomba felrobbant, de a mi­niszterelnök sértetlen maradt A rabbanás ereje a Musidini autója mellett elhaladó ujságárust és egy uccai cipőtisztítói és még többeket sú­lyoson megiebesitelt. Nj ómban nsgy tömeg verődött össze, amely a metinylöi meg akarta Itncieial. Első kihallgatásánál a bombát velő fiatal­ember elmondta, hogv Stelnbauer Ermete Glavannt-aak hívják, 18 ite$ is a Toteanábaa ezüstéit. Nemrégiben útlevél nélkül az Alpokon ál jöit hasa kü főmről, azt azonban már nem vallotta be, hogy miért akarla Mussolinit megölni. {Budapesti tudósítónk teUfon/etentise.) Ró mából Jelentik: A Mussolini elleni merénylet résale ettől a következőket Jelentik az esti érákban: Giavanai a merénylet elkövetése után egy kapualjába menekült, ahova azonban csak­hamar követték a duce nutója ttláa ugyancsak autón haLdó detektívek. Amikor Gíovanni látta, hogy nincs menekvés, egy másik bambái veit elö a zsebiből is e detektívek eli debte. A bamba axaabna nem rabbanI fel •> Eiután a detektívek rárohantak Giovanníre, aki kézzel-lábbal ellenállott és a detektíveknek ciak hosizu dulakodás mán sikerüli megkötözni. Szemtanuk elbeszélése szerint Giovanni a Piazza Porta Pián levő ujságbódénál várakozott Musso inlre. Amikor s duce autéja közvetlen közelébe ért, eldobta a bombát p.nioian cé­los va, hogy sz a nyitott ablakon Musso'ini autójába essen. A bamba azenban 10 cenlimi­tért célt tévesztett és az autó oldalát érte, ahon­nan a földre esett és ott robbant fel és nyefe járókelőt megsebesíteti. Muisolini caak azután vatle észre a merénylőt, amikor a bomba már felrobbant, megállási parancsolt, majd ast kiáltotta: hajts tavibb. A nyit sebesüli kisüt ma ette egy a kórházban meghalt. A Rómában tartózkodó fasdata képviselők elhatározták, hogy megkeresik a kormányt, bogy a sürün Ismittődó merényletek miatt tsmii bot• xdk be a halátbüatelist. A iastísla párt holnap délelőtt nagygyűlést tart. Róma zászlódiszben. A meghiusult merénylet hírére egéiz Róma lászládiszt Oltóit, Xf. Pius pipa szerencsekitrá­natait fejez e ki Mussolininak és as egyház ál­dását küldte ntki, egyben megbotránkozását fejezie ki a merénylet feett. Délelőtt fél 11-től déli 12 óráig a vidékkel és a külfölddel a telefon- és lávitóforgalom szünetelt, nehogy rémhírek terjedjenek el. Az ellenzéki lapok szerkesztőségeihez na­gyobb készültségei rendeltek ki, nebogy a nép a haragját a lapokon töltse ki. Milanóban az egész faacisla miliciát mozgósították és a na­gyobb újságpaloták elé kettőzött készaitségtl állítottak. A belügyminiszter megtiilotts a lapoknak a külön kiadásokat és bogy szenzációsan írja­nak a merényletről. A iapak a továbU intézke­désig csak a hivatalai jelenlétiket kh ölhetik. A Palszzo Chlgi előtt állandóin hatalmas embertömeg tartózkodott. Este hét érakor meg­jelent a duce az erkélyen, akit a tömeg szűnni nem akaró iw/va kiáltás- i Musso'ini szokatlanul sal üdvözölt. I mussu mi BiuBaucuiui éles hangon kelt ki Fnnciaország ellm, amelynek kormánya, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom