Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-15 / 188. szám

3000 DÉLMAÖYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz. Teleion 306. Nyomda: PetOfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—31. O . «, 1r. ,r,n(n.,,ri aiáSBuJéil ártó. Kgy kúccpn helyben 40.000 kor, Budapestet Szeged, 1926, augusztus 15, VASARNAP «. tm*™ *s.m t0(. »*m ára h«tko«»p kw ko< ° ° 7 VM*I- ti burapaap KK« korona, a Mclyam, 188 uáa Az orosz sors. » Veszik- e észre, hogy egyre több könyv, egyre objektívebb ismertetések Jelennek meg Orosz­országról? A cári Oroszországot, valljuk be, cssk Dosztojevsikin, Tolsztojon, rémregényaken, szibériai hangulatokon, robbanó bombák fényén s pogromok sikoltó szörnyűségein kérésztől ismertük meg. De az uj, a tegnapi és mai Oroszország ismerete stm nyugszik sokkal objektívebb tényezőkön. Nansen, Wells, vagy akár Baaer ezredes könyvei a kivételek, melyek törekedtek legalább objektivitásra, ámbár — lehet-e impresszió objektív? Amit Oroszország­ról tudunk, az vagy a rajongás konkáv, vagy az ellenséges elfogultság konvex lencséién ke­resztéi szürfdik hozzánk. (A GyOSz kereske­delmi szerződést aksr, nem rbjekitviiást, ámbár lehet érdek nem — objektív?) Ki tudja, mi ég, mi sistereg, mi készül 0 oszország végtelen ősijében, a történelem fonó katlanában? KI tudja, a menseviki száműzöttek uralomra kerül­nek e, vagy a vádlottak padjára, ba mégis hazatérnek? Mi csak azt ludjuk, hogy mit mondanak a forradalmárok, mit követelnek az ellenforradalmárok, de ki tudja, mit érez, mit akar, mit mond az orosz nép, Dosztojevszki és Tolsztol népe, a paraszfntilliók Or szországa ? Mi ciak az aklorokat látjuk, az aktorok véres színpadi küzdelmét — irtózatos ssinpid, eleven vérret les ik szinesre a görögtüzet, — de nincs mértékűúk srra, hogy mi az elkeseredett harc és mi a szinpsdi lárma. Nem tudjuk, részt­vess-e msga az orosz nép is abban a kü de­lemben, amit urai vivnak egymás ellen. Csak az aktorok véres árnya suhan el a történelem kulisszái előtt, — mint egy irtózatos méretű Pofemkin-fiim, — de sötétség takarja az orosz népet, a muzsikot, akinek dalát daloljnk, sorsát ismerjük, szenvedésein megindulunk, csak lelke marad elCttünk zárva. Lenint ellestették a vitág legmonumentálisabb ravataláról s most Lenin hagyatéka forog-e kockán, a lenini hatalomért, a lenini erő néikfll civódnak e az örökösök, vagy véres kísérletezések dantei utján megy keresztül maga az államforma is? Sinovjev, akiről Lenin állítólag azt mondotla, — amit Oroszországról tudunk, azt mind csak állítólag tudjuk, — hogy az ostobaságánál csak á gyá­vasága nagyobb, aki a legvéresebb frázisokat változtatta legvéresebb valósággá, aki szolga volt és elnöke lett a nagy birodalomnak, a szenvedések és reménykedések vérző hazájának, Trockij, ez a söiét ismeret enség, ez a „nem ismert tartomány"• a az álomlátó borzalmainak és világmegváltó tébolynak, ez az őrjöngő zseni, Djserzsinsski, a vérnek és terrornak, a rémületnek és bilincsnek reálpolitikusa, Stalin, ez a kérgeskezfi, de kimunkált agyú, kérges lelkű, de kimunkált szavú tribunus, vívták és viv|ák csatájukat a világ legnagyobb csata­terén, az orosz nép sorsán. Kt se|tbeli csak, hogyan vesz réizt ebben a harcbin, kinek oldala mellé ált, kinek győzel­méért imádkozik az oroiz nép maga, a felssa­biditott muzsikok milliói, as u| fildesurak, a régi jobbágyok ? Hs s történelem erői sssbják meg a közvetlan jövendő irányát az eruptív oroiz lö dön is, azt kell hinni, hogy as orosz parasztság egyszer mégis esik fölibi fog kere­kedni a forradalom legitimistáinak, akár mrg­fltközve velük — figyverrel a szabadságért, akár olyan módon, hogy as uralom formájára rákényszerítik a maguk akaratának lényegét. Az orosz forradalmat eddig sem a forradalmárok tartották fenn, hanem a lödhöz juttatott orosz pirisztság. Ki hiisi el, hogy ez a pirisztság elvégezte történelmi szerepét s az orosz mun­kálok és orosz muzsikok között he yreállt a mérlig s lezáródott az osztály küzdelem, ami­korra forradilom földet adott sz orosz paraszt­nak, az orou pr riszt pedig a földdel együtt megvédte a forradalmat is. A történelem erői az orosz íngovinyok feleit még kevésbbá nyug­szanak, mint akírhol máshol. A parasztság aligha elégsiik meg a föld puszta birtokával. A földbirtok mindenütt politikai hatalomra töre­kedett s mindenütt sikerre vezetett ez a törek­vés. A forradalom bűvészinasai fel tudták kel­teni a varássszeilemet, de az engedelmeskedni uralom megszerzésének médiát eltanulta is orosz forradalomtól s gyakorolja az uralmon­maradás formájában akkor is, amikor Orosz­ország a demokrácia szérumával oltja be a be­iig diktalurát. Az európai polgári ellenforradalom az orosz módszsrrel Juiott uralomra. Követik-s ugyan az orosz példát a demokrácia felé igyekvésben? A történelmi fejlődés parancsszava jobbleié nem fog nekik. Az orosz diktatúra már a ' balta df-ot s balfelé jobbra <M-ot vezényel, demokrácia segítségét keresi. A polgári rend az | S ki azegülhet ellen ennek a parancsnak. ? •IHHIMIWMNIMMilMMWÍ^^ ü francia ügyészeknek szemmel kell tartaniok az élelmicikkek árait számcsökkentést és megtárgyalják s közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó Javaslatokat. Barthou igizságügyminiszter felszólította az államügyészt, hogy utasitsa iz Csszes igazságügyi hatóságo­kat az élelmiszerárak állandó szemmel tartá­sára, hogy az indokolatlan árdrágítás meg­akadályozható legyen. 0Budapesti tudósítónk Ulejonjelentése.) Párti­ból jelentik: Poincaré miniszterelnök tegnap néhány napi pihenőre vidékre utazott, ahonnan keddtn tér vissza, hogy az augusztus 18-ra összehívott minisztertanácson résztvegyen. Augusztus 20-án Doumergue elnök elnöklete alatt állimlanácson szentesítik a tisztviselői lét­A csepeli robbanás ügyében szombaton őrizetbe vettek 3 munkást Mi történt a halászcsárdában ? Egyre több gyanú merült fe', hogy a robbanást merénylet, vagy gondatlanság okozta. —• A kormányzó a robbanás helyszínén. A hatóságok szerint a kár nem sok, a lakosság tismilllárdot jelentett be. Szükséglakások, házkutatások. (Budapesti iudisitéuk telefonjelentise,) A cse­peli robbanás ügyiben egyre szaporodnak azok a nyomok és adatok, amelyek azt látszanak igazolni, hogy a robbanás ntm szetenctitien vilitlen kéveikezminye, hanem azt bMaéi kezek idiziik elő. A rendőrség szombaton délután és éjszaka több csepeli munkást hallgatott ki és a gyanuokok alipján több házkutatást is foganatoiitott. A nyomozás során nyert adatok ma tovább bövöltek és arra az eredményre vezettek, hogy a csepeli rendőrség őrizetbe vett három gyári munkást, akik az el­hangzott vallomások szerint a robbanás előtti félórában a Duna melletti halászcsárdában borozgattak, és onnan rövid idővel a robbanás előtt eltávoztak. A munkások tagadják, mintha valami közük lenne a robbanáshoz, azonban a kihallgatott tannkkal történt szembisitésük, amelyek esyré­szét Budafokon eszközölték, a rendőrség ellenük itányuló gyanúját megerősítették és igy őrizeibe­vételüket Indokoltnak tartották. Vasárnap a budipesti főkapitányságra állít­ják elő ezeket a munkásokat, ahol további sor­sukról döntenek. Már csak negyven sebesült jelentkezett. jj Csepelen megindult a munka a robbanás romjainak az eltakarítására. Kőművesek, aszta­losok és ácsok már építenek, vagv javítják a megrongált épületeket. A gyár gépeiben nem nagy a kár. A sebesültek közül már csak 40-en je­lentkeztek az orvosnál. A legsúlyosabb annak a két embernek as állapota, akik a felrobbant löpomktár mellett teljeaitetiek ssotgáia'ot. Eddig még nem nyerték vissza beszélőképességüket Az orvosok véle­ménye szerint az sincs kizárva, bogy a légnyo­más és az ifedtség következtében esetleg kisebb­6 óra 40 A bizottság s csepeli robbinás helyszínén végzett hslytanulmáftyii alapján a következő­képen képzeli el a robbanás lefolyását: Kiderült, hogy az első véizjeizö lövést Bichler litván katona idta le. Megáltapi otlák azt is, hogy a 2. számú őr 6 óra 40 perckor betérte e raktáron elhelyezeti iüzjelző kiszüliket. Abban a pillinatban, amikor a kés lilékkel Jtlt adnak, óramű jelzi a gomb lenyomásának idejét. 6 óra 40 perckor csophattak fel az ellő lángok, nagyobb elmebajt is kaptak. A rendőri és katonai bizottság ma délelőtt is­mét kiszállt Csepelre, hogy megállapítsa a rob­banás okát. As egyik löporszakértö a követ­kezőket mondotta: — Egyelőre esik az s negatívum áll 90 százalékos bisonyossággil a bizottság rendel­kezésire, hogy Öngyulladás nem történhetett. Megnehezíti a vizsgálatot az, hogy a riasztó lövéseket leadó őrszemeket nem lehet kihall­gatni. perc... amint azt a katonaság véli, mig mások sserint a robbanásnak meg kellett előznie a lángok felcsapását. Bűchler Jelző lövése után még bárom lövést adott le, amire az őrség a Jelzés irányában szilid'. Közben tovább is lövöldözött az őr, mire a 23 főből álló őrség visszavonult és ennek köszönheti a megmenekülését. A bizottság azt akarja megállapítani, hogy gondatlanság, vagy szándékosság okozta-e a robbanást?

Next

/
Oldalképek
Tartalom