Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-27 / 197. szám

ára 2000 DELMAGYARORSZAG o— jrriww "ts Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut i. szém. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 27, PÉNTEK SiíHiftMli irtó: Egy körijr* balybsn íO OOU kt r. Budi»e««v «• »Iá4»3K ÍS.'JW kor Egyei eskm irs Wtkö.-.mp 2ms ker (líl- ti e«K*M» lüSH* katona, II. évfelysm 197 no fievesi Sándor. Eien a helyen, ihol évről-évre, sőt napról­napra a politiaai közélet sivár Jelenkorának kisebb-nagyobb böneiröl és mulasztásairól éa többé- kevéibbé Jelentéktelen és érdemetlen alak}airót kell szatírát írnunk, ma örömmel ra­gadjuk meg a kedvező és kínálkozó alkalmat, bogy egy, a politikán magasan fölül álló, de a aemxtU kutlwa szolgálatában sok és nagy érdemet szerzett férfiúról énekeltünk. Nem akar ez dicshimnusz lenni, söt kritika is lesz benne, de áppen igy kivánjs azt annak egyénisége, akiről szó van és aki maga a megtestesült kritikai szellem. Metfsíelő ember a megtelelő helfen: talán senkiről több Joggal és igazsággal nem lehetne ezt elmondani ma a magyar éleiben szereplő tényezők köaül, mint éppen Hmsi Sándorról, a Nemzeii Szinház igazgatójáról. Még ellensé­gei is kénytelenek elismerni róls, hogy írre a szép és nehéz pozicóra szűlete.t, bogy pom­pásan és erőien megá!f|a a helyei, hogy tudása és tehetsége egyaránt méltóvá teszik erre a hiva­tásra. Nem tudná öt ma senki egészen pótolni és bizonyos, hogy igazgatósága már eddig is uj korszakot és pedig eredményekben gazdag korszakot Jslent a Nemzeti Színház dicsőségek­ben és nagvságokban éppen nem szegény tör­ténetében. £s hogy sok mindenféle képességen tul még egy külö4, sajátos képesség kell egy ilyen mflintézet sikeres veze éséhcs, azt láttuk abból is, hogy elődje, Ambrus Zoltán, a leg­ragyogóbb magyar írói értékek egyike, nem tudott ilyen korszakot terem»eni az ország első színházának históriáiéban. Pedig Hevesi Sándor ugy indult, mint az elmélet embere, mint a szoba tudóss. Eltő könyve, a Dráma is stlepad kitűnő logikájú esztétikusnak és a dolgok velejét érintő kritikusnak mutatja ö\ aki például először mutatott rá irodalmunkban, bátor éa öaziníe igazságkereséssel, a legjobbnak hirdetett magyar tragédia, a Bánk bán alapvető gyön­géire. Hevesi Sándor beszél először a magyar irodalomban Alfréd Kenői és a modern külföldi drámai törekvéseket is ő ismerteti. A színpaddal akkor kerül eiőizör szorosabb kapcsolatba, amikor as uj század első éveiben egy szinészeti és irodalmi forradalmi ciapat élére áll és a maradandó emlékű Thiiia szellemi vezéra és rendezője lesz. N;gisz«rűen heroikus korszak volt a magyír színpad törléneiében és ennek a forradalomnak vívmányai élnek tovább még moit ia az egyre szaporodó ujabb törekvések­ben, amelyek a világot Jelentő magyar desz­kákra az u] korszellem fuvalmát akarják be­engedni. Hevesi Sándor mesternek ezek a tanuló és vándorévei nem maradiak meddő kísérletek, eredményeiket és tanulságaikat éretten és el­mélyülten használta fel, amint a Nemzeti Szin­ház dobogójára lépett. Hevesi Sándorban bá­mulatos harmóniával egyesül az elmileti it gyakorlott szellem. A kettő egymást emeli és erösitL Ez a legritkább dolgok egyike a szín­házi világban. Hány értelmeden és ízléstelen üzletes ágál a pesti magánszínházak élén, aki­nek balovány se] elme sincs róla, hogy az irodalom és a művészet istene hol lakik és hány meddő esztéta van, akik megint csak értetlenül állanak a kor és a tömeg kivániágai és követelései előtt ? Hevesi Sándor, az igazgató, a rendező, a színházi ember, mindig a kor pulzuián tartja kezét, de szeme mindig as ftrökkévalú szépség és igazság arcát keresi. Szerencsés ember, ügyes ember, de bozzá kell tenni mindjárt, hogy ezeken kirfll még nigron tehetséges és igen szorgalmas ember is. 0 az, aki ma éjjel­nappal, lankadatlanul éa csűggedetlenűl dolgo­zik a magyar kuliuráé f, ami most a magyar jivől jelenti elsősorban. Mint szinpadi szerző, néhány többé-kévét bbi sikerült Jökai dramaiizálástói eltekintve A hadi­fogoly- bin a történelmi vigjáték legjobb bazai mintáját adta, a Császár it komédiás erös és mély tragikai és színpadi balált váltolt ki (ér­dekes, hogy a forradalomban a kommunisták, az eilenforradaloabm as ébredők tapsoltak tfln'etö leliesedéisel neki), mig az Eltemben a finomabb vígjátékaink kevés számát gazdagitotta. Persze, Hevesi Sándor is ember, lő: színházi ember és igy ö sem minden hiba és gáacs nélkül vaD. Mi csak egyre gondolunk, arra, hogy Márltz Zsigmond és Bridy Síndor nevei is hiányzanak a mai Nemzeti Szinnáz műsorá­ból, amely Csatbó Kálmán és Ziirkay János nevét nem nélkülözhette. Kár. kár, a magyar kuliura é dekében sajnáljuk. Hogy Beregi Osz­kárt olyan caufoian elüldözték méltó sikerei színhelyéről, ez is veszteség, de mi azt hisz­izük, nemsokára eljön majd az idö, mikor Hevesi Sándornak megint meglesz az erkölcsi bátorsága, hogy a tehetsig és irtik ferdített numerus elaasasát is a zseni ii tztllem faréin emigrJeliját megszüntesse 1 A Nemzeti Színház kapuján a Jelen és jlvö magyarság sok fiatal és izmos ereje és bátorsága kopogtat: reméljük, bogy Hevesi Sándor nen fogja egészen elfelej­teni, hogy vele már egyszer a forradalmi ifja­sig kopogtatott az ódon és dohos színházak ajtaján. Összeesküvést szőttek Pangalosz megszöktetésére, ezért a diktátort Krétára viszik Letartóztatták az összeesküvő tisztekel (Budapesti tudisilink telefonjelentise.) Athén­ből Jelentik: Pangtlesz tábornokot Kendliisz utasítására Aegina szigetéről Kriia ssigeiére szállítják, abol a voit diktátort az Izedlel erő dltmiuybeu jegfdk IntirnálnL Ez as intézkedés azzal IQgg bssze, hogy Kendlltsz messze stéi­ágatő Összeesküvés ayemdra jitt rá, amelyet Pangalasz hitei terveztek, akik a veit diktátori r*pitógépen akarták Olaszországba megtzik­telni. A tervnek már az Aegina szigetes Pan­golosz örizetére kirendelt tiszteket is megnyer­ték. Ezeket a tisztekéi lelsrtóztatták és Atnénbe szállították, mig Pangaloszt holnap viszik Kié a szigetére. Belgrádbél Jelentik: Pangalosz Iigelkisere­dettebb ellensége Plasztiras ezredÍS, akit annak idején a diktátor száműzött QSrögországból, ma váratlanul Franciaországból Btlgrádba érke­zett és útját azonnal tovább folytatta Monasztir felé, bogy visszatérjen hazájába, iit azonban a határőrség feltartóztatta és a Jugoszláv külügy­minisztérium intézkedésére engedték meg Pissz­tirasnak a határ átlépését, ski igy hosszú szám­fizetés után visszatérhetett hazájába. Athin, auguizius 26. A páttvizéreknek nem sikerűit megállapodásra Jutnia a koalíciós kabi­net alakifása üfyébtn. Kondillsz tábornok most provizórikus kabinetet alakit a legkésőbb októ­berben megtartandó választásokig az ügyek vitelére. Megalakult Kondilisz polgári kormánya. (Budapesti tudósttónk telefenjeliniése.) Athén­ből Jilentik: Az u] görög kormány ma déiben megalakult. Elnfik, hadügy és haditengerészet: Kondilisz, külfigy: Argyrepalos, belügy: Petmi­ezas egyetemi tanár, köziktaiáiügy: dr. P&zat, igaztágügy: Trianefllepules. A kormány fag|ai Kondilisz kivételérel valamennyien pelgdti sze­mélyek. Az uj kormány este taríotta az első minisztertanácsot és ezen ugy határoztak, hogy a választásokat dtcember 24-re irják ki. A spanyol tisztek — Primo do Rivera ellen. adott kifejezést Primo de Rivera működése fölölt és arra kérte a királyt, meaasize Prime de Rlverdt is ttünietse meg a diktatúrái. A direktórium által ké&ő este kiadott Jelentés szerint a Primo de Rivera is a tüzértisztek közölt felmerült konfliktus békés elintézést nyert. Midiid, auiusztus 25. Prime dt Rlura és Alfonz spanyol király között mlyos nézetelté­résre kei Olt a sor, amelynek kotetkezményei egyelőre beláthatatlanok. A tüzértisztek katonai szövetsége, az úgynevezett Junta, néhány nap­pal ezelőtt hoaszabb memorandumot intézett Allonz királyhoz, amelyben elégedetlenségének 1 MMMMIMMMflMa^^ Szombaton aláírják a 4 hónapos provizóriumot Csehországgal. Budapts', augusztus 26. A magyar—cieh tárgyalásokról elterjedt kedvezőtlen híreket ma megcáfolja az a prágai biradis, bogy a provi­zórium megkötésére vonatkozó tanácskozások megkezdődlek. Ugyanis Prágából ma azt az információt kaptuk, hogy már ma délelőtt a megyar ét etih delegátusok köziii msgiadultak egy hosszabb provizórium megkötésére vonat­kozó tárgyalások. Oyors tempóban haladnak a tanácskozások, meri ezen a héten még be akarták fejezni, ad­dig megszövegezik a inegállipodáiokat a szom­baton alá Is fogják írni. Megbízható helyről arról értesülünk, hogy as eredeti tervtől eltérőleg az auguiztus 31-én le­Járó provizóriumot nem egy hónapra, hanem néyv hónapra fogják meghesszabbilnni. Prága, augusztus 26. A magyar—cseh tár­gyalások kedvező fordulatot vetlek és a provi­zóriumot még szombaton aláírják. Az ideigle­nes megállapodás négy hónapig szél, amely időre mindkét fél a legtöbb kedvezményt biz­tosítja a mátik számára. Négy hínip alatt két­ségtelenül létrejön a kereskedelmi szerződés. Prága, augusztus 26. Félhivatalosan Jelentik: Ma megegyezés Jött létre a magyar—caeh ke­reskedelmi kapcsolat ideiglenes rendezéiérőf, amely az ámkra kölciönöscn biz'osi ja a leg­több kedvezményes eljárást. Az egyezmény szeptember l-én lép életbe és 1926 december 31-ig marad fenn, amikorra a tarifális rendes kereskedelmi szerződést kell megkötni. Az erre­vomtkozó tárgyalások tovább folynak, mert 1927 Január 1 étől mindkét felnek Joga a most köiött egyezményt egyhOnapi hatállyal fel­mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom