Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-27 / 197. szám

t 0VLIIA*YAKOKGXATT ltíi augusztus 27 Az angol bányamunkások tárgyalni kívánnak a munka megkezdéséről. (iBudapesti tudósítónk Ületen jelentése.) Lon­donból jelentik: Cook bányászsiöveiségi főtit­kár kérésére a bánytügyi minissler ma fogadta a bányászszövetség végrehajtó bizottságának vezetőségi tagjait. Hivatalos in még nem tették közzé azokat a javaslatokat, amslyekei a bánya­munkások megbizottai a miniszter elé terjesz­tettek. Jól érlesfllt körökben azonban ugy tudják, hogy a bányamunkások megbizottai azt a be­jelentést tették hogy hajtandók a közvetítő tár­gyalásokat a Baldwtn miniszterelnök által is a sztrájk befejezése előtt előterjesztett is a mun­kásság által korábban visszautasított feltételek alapján a munkát ismit megkezdeni. 13* "-» Hz egyházi kérdés Mexikó belügye, de a bányatörvény miatt interveniál az Unió. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Wa­shingtonból Jelentik: Keliog államtitkár ma délelőtt Shefjieldtt, az Egyesölt-Áílamok mexikói követét fogadta. A tárgyalásról hivatalos kom mönikét adtak ki, amely megállapítja, hogy az egyház és a Mexikó állam között kitört konfikus MiXiki belügye, amelybe at Egyesűit-Államot kormánya nem kiván beavatkozni. Égésien mis a helyzet az uj mexikói bányatörvényi iiletöleg, amennyiben es a torvény az amerikai állam­polgárok tulajdonjogát is sérti és ebben az eseiben az Egyesüll-Álamok kormánya ugy látja, bogy állampilgárat jogainak megvidiiire m mexikói kormánynál okvetlenül interveniálni kell. Mexikó, augusztus 26. Saens kü'tlgyminisz­ter hir szerint egy megbeszélés során biztosi totta Calles elnököt arról, bogy ö az alkotmány alkalmazasának hive és bogy a tegnap terjese­tett nyilatkozatot a püspöki kar félreértette. A Ispok jelentése szerint a kormány azoknak a leikés leknek, akik az egyházi viszály idején poiiiikcilag exponálták magukat, az egyházi ténykedés gyakorlását még akkor sem engedi meg, ha az egyházi hatóság azt megengedi. Abaól az alkalomból, hogy a kormány azt a kérdést intézte a közhivatalnokokhoz, váj­jon tagjai-e a katolikus szerveieteknek, a püspöki hivatal nyilatkozatot közöl, amelyben hangoztatja, hogy a kormánynak nincs joga a vallás szabadságát megsérteni. A technika legújabb szenzációja: az asztali táviró, amellyel mindenki maga lakásáról sürgönyözhet. (4 Dllotagyarország berlini iudósilójátói.) A német birodalmi láviróbifatalok igazgatósága azt tervezi, hogy a jövőb in necs ik a hivatalok­ban legyen távirikisxülik, hinem éppen ugy, amint mindenki kaphat telefont, távirókéssöiéket is szerezhessen be. Est a hirt bizonyára mindenki meglepetéssel Is csodálkozással olvassa, mert ha a németek szándéku»at valóra vál<hat|ik, akkor ez különö­sen a kereskedelmi és flaleti világban as érint­kezést hihetetlen módon átalakiija és megköny­nyili. Ujy látszik, máris kipróbált, komoly do­logról van szó, mert éppen e célbál nihány hónapon belül összeálli ják az egységes és nem­zetközi távírójeleket, amelynek révén ezután lakásuak Íróasztaláról a fildkertksig minden ristibs küldhetünk tdvirafol. Nem kell eiuián a postahivatalokba mennünk s ami lő, nem kell (élnünk, hogy az onnan közveiitelt távirataink hibás szövegezéssel ke­lőinek a címzetthez. A házi távírókészülék ke­cselés rendkívül egyszerű és abban a pillanat­ban, amelyben a táviratot az Írógépen lekopog* Juk, a címzett már el is olvastatja. Két nagy német láviróügynökaíg a belföldi viszonylaibsn már ilyen készülékekkel dolgozik. Minden irodájukban van egy-egy asztali táviró, amalyre írógépszerű billentyűkkel vezetik rá a szöveget, még pedig ugy, hogy egy távíró­készülék önműködően lyukasztja át a betűknek megfelelöleg a papirszallagot. Abban a pilla­natban, amikor a távirat leadása megkezdődik, erről fényjelzés révén értesül a központi táviró* hivatal, amely rögtön bekapcsol egy felvevő­készüléket és ez elektromos áram révén pspir­sxalagjába a feladóival egyező jeleket lyukaszt. Ezt a papirazallagot azután egy leadókészülékre viszi at, amely vistont akár Münchenben, Frankfurlbin, vagt birmely más városban a másodpercek töri részei alatt adja le az ottani központnak a Jelzéseket és ez viszont az ottani előfizetőnek kézbesití, aki kicsiny gfpé­nek szalagjától a táviratot leolvastutja. A cím­zett a táviratot gépírásban vsszi fel. A német postaigazgatóság arra töreksiik, hogy est az eljárást minél szélesebb körökben elterjessze. Hz autóbuszforgalom is sietteti a vásár­csarnok felépítését. A rendőrség az uccai forgalom miatt haladéktalanul keresztül akarja vinni a piacrendeiést. Azelőtt ritkábban, de as utóbbi években egyre sűrűbbsn merül fel a vásárcsarnok felépítésé­nek terve. Elvben mir régen elhatározták, mint egy fej ődő város kiegészítő részéi, de a sseg­vatisuás lehetősége elölt ott állolt még min­dig a pénzhiány súlyos és elmoidiihititlannik látszó akadálya. A valóságban pedig nem is elmosdithatatlan es az akadály, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban lesznek többé-kevésbbé komoly ajánlatokat a vásárcsarnok felépítésére. Most az államreadőrsig sürgeti a vásárcsar­nok felépítését, illetőleg a piacrendesést. Leg­újabban as autóbuszjáratok leseik aktuálissá est a kérdést. Amióta a város halósága ugyanis ast határolta, bogy a Pallavicini uccába helyezi it az autóbusiáilomist és a Zsótér házban léte­sít várócsarnokot az autóbusz utasai részéri, as a veszedelem fenyegeti a Belvárost, hogy heti­piacok alkalmával megközelíthetetlen lesz a kis­körű ról, különösen kocsik számára. Miután pedig a Pallavicini-ucciban megközelítőleg sincs hely valamennyi (utóbusz részére, természetes, hogy ezek a Fekeiesas ucca egy részét is elfog­lalok és ez az ucca seas lesz igy alkalmas a belpiaci forgalom számára. Ilyen körülmények között Jogosaik Iilssik a rendőrségnek as a kívánsága, hogy rendezzék vigre a nlaco't igyil, akár a vdsdresaraok meg ipiiisivel, akár aailkül, de mindeneseire ugy, hegy a Uzlekedls fenn na akadjon. Dr. Botlka Sándor rendőrtinácsos, ikivel erről a kérdésről alkalmunk volt bessélni, ki­lelenfetlc, hogy nem kiván a tanács határoza­tának semmiképpen sem elébe vágni, de a piacügy readezisit o maga riszirői eledithiiat­laaul sürgősnek tartja. Természetesen ő is a vásárcsarnok megépítésében látja a megoldást, abbéi az egvszerű okból, mert a meglevő piaco­kon neas lehet mir elhelyezni az árusokat és ezekhez nem férnek hoizl a vevők. Sserinta a visárcsarnok ideális msgépitése ma már nehe­zebb, mint lett volna két év előtt, mert az erre a célra legalkalmasabb hely a Tábor- és Török­ucca, Valéria* és Rlkécsi-lér állal balárolt telek­tömb lelt volna. Eien a tömbön csupán egy ujabban épült emeletes ház állt mindaddig, amig a város az adóhivatali palotát oda nem építtette. Ez azért lelt volna ideális megoldás, mert a Valéria-tér as egyik oldalról, a Rikécii­lér a másik oldalról, mint ssabsd piacok nagy­j szerűen egészítették volna ki a visitcsarnokot 1 is ezen a hármas komplexumon Szeged isszes piacai zavartalan alitelyeziti nyertek volna. — Hogy az itt még szabadon maradt terület elégséges lenne-e vásárcsarnoknak, azt nem tudom, de esetleg körbefutó emeleti árusító­helyekkel, igen, — mondotta a főtanicsos. — Nem szabad figyelmen kivfll hagyni, hogy aziltal, hogy a tanyai vasút as Erssébat-rak­parton végighaladva a Rudottéren ill meg, es az útvonal is elvéss a kocsiforgalom sza­mára bitipiaci napokon és a forgalom mind­jobban a nagy- és kiskörufra szorul és még nehesebb lesz a vásári nagy kocsitömeg for­galmát a Belváros falé irányítani. — En is ugy tudom — mondotta végül dr. Bottka —, hogy a váras tanácsa napirenden torija ezt a kirdist és remélem, hogy belátható időn belül el is intézi. A szegedi kamara uj levelező­tagjai. Beszámolt a Dtlmagyarország legutóbb arról, hogy a szegedi kereskedelmi is iparkamara teljes ülésén ssámos leveiesőlagot választott a közigazgatás és a közgazdaság ismert nevű tényezői közfli. A megválasztott livelezötagok névsora a következő: Országos viszonylatban: Aigner Károly, Szeged és Hódmezővásárhely fő­ispánja, Balkányl Kálmán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Igazgatója, Bsrthóiy István, Békéscsaba polgármestere, Bottka Sándor rendőr­főtanácsos, Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, Gorcsa Péler, Makó város főjegyzője, Gratz Gusztáv nyug. kül­ügyminiszter, G/Örgy Endre posta és távirda fő­igazgató, Hegedűs Lóránt nyug. pénzügyminiszter, Katona Béla szerkesztő, Kelemen Béla nyug. mi­niszter, Kolb Árpád min. tanácsos, pénzügyigazgató, Kovacsics Rezső, Békésvármegye főispánja, Mada­rasa/ Gibor, Csongrádvármegye főispánja, Meny­hárth Gáspár egyetemi tanár, Rabong János, államvasuti üzletigazgató, Ríichardl Vilmos mű­szaki főtanácsos, Somogyi Sxiiveszter, Szeged város polgármestere, Szabovlyevits Dusán, Bácsbodrug­vármegye alispánja, Daimei Sándor, Békésvármegye alispánja, Dilnoki Kováts Jenő, az Országos Ipar­egyesület igazgatója, Szalay József kerületi rendőr­főkapitány, Síelt Gyula, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, SzterényiJózsef báró nyug. kereskedelem­ügyi miniszter, Tarnay Ivor, Csanádvármegye al­ispánja, Thiering Gusztáv'iparoktatási főigazgató, Tóth Károly egyetemi rektor, Unterreiner József, a Magyar Nemzeti Bank fiókfőnöke, Vágó József, a Pester Lloyd közgazdasági rovatvezetője, Vojnics Ferenc, Baja város polgármestere. A szegedi kereskedelem is ipar kipviselől köriből: Aciéi Géza, a Back-malom vezérigazgatója* Adler Rezső, a szegedi tőzsde elnöke, Czeglédi Lijo8 asztalosmester, Dacsó Arnold gyári képviselő* Deutsch Mór késesmester, Domán Mátyáa paplan­és szőnyegkereskedő, Fischer Aladár szalámigyári igazgató, dr. FQlöp Zsigmond ügyvéd, Gál Mikaa bankigazgató, Glücksthai Lajos bankigazgató, Gold­gruber Árpád terménykereskedő, Grosz Mór sör­nagykereskedő, Hay Miksa üvegkereskedő, Hirsch­feld Lipót terménykereskedő, Hofler Jenő biztosítási vezértitkár, Hutter Károly bornagykereskedő, Kar­biner Péter paprikakereskedő, Kertész Ernő, az Elsenstadter cég főnöke, dr. Kertész Béla, a Ssegedi Kereskedők SiOvetségének ügyésie, Kocsis Ferenc lüszerkereskedő, May Gyula bankár, Mihályi Sán­dor gépkereskedő, O/nstein Lipót hűtőházi igaz­gató, Pál D:zső cégvezető, dr. Pálfy József ipar­testületi titkár, Patzauer Sándor szeszgyáros, Pop­per Ferenc bőrgyáros, Rózsa Bíla bankelnök, Schwartz Manó szabómester, Sós Lajos rövidáru­kereskedő, Statter Hugó gyárigazgató, Suhajda József csokoládégyáros, Szarvady Lsjos, a keres­kedelmi ÉS iparkamara volt elnöke, Szász János füszernagykereskedő, dr. Siekerke Lsjos ügyvéd, dr. Síivessy Lehel ügyvéd, Tslbisz G/örgy bank­igazgató, Várnay Dezső, a Szeged városi nyomda igazgatója. Rosszabbra fordult a belügyminiszter állapota. Budapest, augusztus 26. Rakovszky Iván belügyminiszter feleségétől Budapestre 'örcöny érkeiett, amely azt tartalmazta, hogy a belügy­miniszter állapota rosszabbodott. Láza 39 fokra emelkedett és kérte Budapestre Jövő fivérét, hogy utazion Is hozzá. 4 gyüvő hétOn, hítfún, keddön a Korzó mozeódába. OOre Gibor biró ur.

Next

/
Oldalképek
Tartalom