Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-13 / 135. szám

R S7 A Q kell ».«>míWi«|W Wfliai A szegedi bizalmi tagok szombaton tanácskoztak TörOs Sándor nyugalmazott pénzügyigazgató elnöklísével. ülést farfolt, melyen hosszú és bebatő tanácskozás után megszövegezték a közgyűlésen előterjesztendő lavislafot, megállapították a napirendet, kijelölték a bizottsági és előadd tagokat. Általában a nyugdíjasok táborában az a falfogás merőit fel, hogy a közelgő választásiknál tömörülniük kell, hogy csak olyan jelöltei támogassanak, aki az ügyüket teljesen magáivá iesti. Egyebekben az alábbi sorok közlésére kéretünk fel: A szegedi és ezegedvidéki katonai, polgári állami, államvasnti, törvényhatósági és községi nvugdlja80k, nyugbéresek és kegydijasok jnnius 17-én (csflförtökön) délután öt órakor a városháza közgyűlési termében helyzelök megbeszélése és fontos jövfibeni magatartásuk végett hozandó határozatok tárgyalására az érdekelteket ezuion btvja meg az előkisxitö bitoiiság. A szegedi nyugdijasok táborában érthetően lázas érdeklődéssel tekintenek a közgyűlés elé. A mult év novemberében Budapesten tartóit nyugdijasgyüiés dr. Neminyi Imre ny. államtitkár elnöklete alatt bizottságot küldőit ki, hogy a kormánynál járjon el a sérelmek orvoslása ügyében. A bizottság minden munkája ellenére is a küzdelme sikertelen maradi. A nyugdijasok most országszerte megmozdulnak, bogy helyzetükön javítsanak. A nyugdíjasok elkeseredését a sok sérelmes rendeleten kivfl főleg az fokozza, hogy a szanálási százalékokat a sok Ígérgetés ellenére még mos! is levonják és hogy az 1924. évi IV. t.-cikk azon rendelkezését, hogy a nyugdíjas járandósága a ténylegesével lépést fart, teljesen figyelmen kívül hagyják. Ilymódon a szanálás végére igért 80 százalék helyett még ma is csak ez eredsti 40 százalékot kapják is kit iv ita semmi niven nevezendő segilyben nem tinősültek. Szombafon délelőtt Törös Sándor nyugalmazott pénzflgyigazgató elnöklete alatt a városi kaszinóban a közgyeiéit előkészítő bizottság Mégis készül a fázisrendelet. A belföldi szén és fa után 2, a külföldi után 4, a hus után 3 vsgy 4, a liszt után 5 vagy 6 százalék lesz a fázisos forgalmi adó kulcsa. Juiiui hatodikán fesz az évfordulója, bogy egy izüike, dolgos hétfő délután pontban öt órakor ugy a fővárosban, mint as ország ösazes városaiban — Szegeden is — lezárullak a boltok és műhelyek redőnyei, néhány perc alatt megbénult az egész ország gazdasági forgalma, hogy e néma, de mégis minden ékesszólásnái beszédesebb tüntetéssel adjanak a kereskedők és iparosok bangót a forgalmi adó törhetetlen leibei miatt érzett elkeseredésüknek. A forgalmi adónak immár ötesztendős fennállása alatt lápten-nyomon kiütközött, hogy a törvény a jelenlegi alakjában a gazdasági élsl rendiével ós követelményeivel ösazhangba nem hozható. Egész foglalkozási ágakat kapcsol ki a kereskediijai es ipari forgalomból, előnyt |ultat a honi gyirossal ós nagykereskedővel szemben a külföldinek, súlyos adminisztrációs terhet rak a kereskedő és iparos vállaira, az ellenőrzés szigorára! állandó izgalomban farija az adózó társadalmat. A Jelenlegi kiélesedett versenyben az adi a fogyasitóközönségre át iem hárithaló és ezzel a forgalmi adó jivtdslmi adőteberri tátik. Öl év óta szívós küzdelem folyik a forgalmi adó reformjáért. A pénzügyminiszteren kívül nincs senki az országban, aki ennek az adórendszernek védelmére kelne. Nem folyt le egyetlen kereskedő-, vagy iparosgyülés, amelynek programján a forgalmi adó sürgetett reformja ne szerepelt volna. Mind hangosabban, mind sürgetőbben Jelentkezik minden foglalkozási ág reuéröl a nyomatékos kívánság és az egész ország gazdasági közvéleménye egyetlen követeiéiben nyilatkozik mig: a forgalmi adi jelenlegi rendszere helyett sürgősen ileibe keli Upietni a fdzisrendszert. A pénzügyminiszter utolsi parlamenti felszólalása óvatosan kerülle a poziliv ígéretei és a közeli megvalósulásban bízóknak nem sok reményi nyújtott. Kijelentette, bogy foglalkozik a tervvei és az érdekképviseletektől vár konkrét Javaslatokat. A kereskedelmi érdekképviseletek nem is haboztak a már többször ismertetelt Javaslatokhoz a pénzvárosi ellenőrzéssel. Senkise vette észre, senkise adott róla hirt, mit pusztítottak ott el. * A Maty hid ja körűi levő nagy dombok egyikét átvágták a kisvasút földmunkásai. Gyanús fekete nyomokat, régi ásások jelzőit találták a sárga agyagban. Hétfőn kitisztítottam a gyanús fekete foltokat. Párezeréves' lakás-vermek voltak, rossz időben megbnjt bennük az ősember és tűzet gyújtott bennük. Tele voltak égett földdel, hamuval, nádra, sövényre tapasztott, kiégett agyagdarabokkal. Ahol laktak, ott haltak is. Valahol meg kell lenni a Maty-parti ősök temetőjének is. Vallatom mindenfelé a munkásokat, nem találtak-e valahol csontokat. — Sömmit az égvilágon. Este ahogy hazafelé készülődünk, bemén az egyik elszomjazott emberem a Szánthómalomba. Ahogy visszajön, valami gömbölyűt szorongat a hóna alatt. — Koponya? — Az. A kisgyerekektűi vettem el a malomudvaron. Madzagot kötöttek a járomcsontra, ugy buzgálták maguk után kocsinak. A Maty-partról hozták he, ahol a munkások kiásták a földből és elhajították. Megmosogattam a gyerekkocsivá kinevezett ősfejet. Gyönyörű példány, tipikus turáni koponya. Akár az Attiláé is lehetett. Kedden, szerdán vidéken ásattam, egy szomszéd vármegyében, csütörtökön megint itthon hajkurásztuk az ősöket. A polgármester ur szívességéből, akiről hálásan ismerem el, hogy mindenben kezemre Jár Szeged őspolgárainak a felkutatásában, egy autón bejártam a kisvasút egész vonalát. Megtettünk az autóval vagy nyolcvan kilométer utat, abból a gyanús helyeken csavarogtunk vagy tizenöt kilométert, ásóval nyesegetve a partok oldalát. Abogy a Kunhalomra értünk, ahol a vasút kettéágazik — ez más, mint a Ball agi-tói Kundomb —, azt mondja a sofiör: — Itt kezdődött a munka, itt szúrták le először az ásót. Az ám, csakugyan látom is. A már begyepesedett töltésen fekszenek az első szétturt öskoponya napfehéritette csontjai. * Ezenkivűl még két helyen fedeztem fel őstelepeket, amiket a kihányt régi cserepek és csontok árulnak el. Lehetett több is, de a nyomokat már elmosta az eső és visszatemette a homok. A munkások persze sehol se tudnak semmiről. A 170-180. sselvény közt szundikál a hűvösön egy banda kubikos. Rövid déli pihenő a pörkölő forróságban. Vallatom őket, csóválják a fejüket. Nincs itt semmi. Kiveszek a táskámból egy másfélezeréves orsókarikái, átfúrt, gömbölyű cseréptárgyat, aminek egyik felét lehasította a kubikos ásó. — Nem ugy van, az emberek. Ezt én ilt találtam a maguk árkában. Kellett itt lenni másnak is. Vonogatják a vállukat. Nem tudnak semmit. Csak egy fiatal suhanc szólal meg: — Ilyesmit tanáltunk, de az akkora vót, mint az öklöm, oszt alighanem kübül vöt, mert nem birtam szétvágni az ásóval. Behajítottuk a búzába. * Sok partos tanya előtt megállunk, ahol fogadni mernénk, hogy sok őst felturkáltak már. Nem vállalják sehol se, nyilván attól léinek, hogy adót kell utánuk űzetni. Bezdán István uj ültetés szőlleje, psprikalöldje boritva van cserepekkel, embercsontokkal. A szomszédjától tudom, hogy két-három esztendeje hordatta le a halom egyik felét, sok csontvázat találtak edényekkel, gyűrűkkel, vasakkal. De Bezdán István nem akar emléügyminiszter által kivánt pótlásokat előterjeszteni. Eteknek eredményeként a fázisos forgalmi adérendszer kísérleti életbeléptetése újból aktuálissá vált. A pénzügyminisztériumban kész a tervezet, mely aA forgalmi adó megváltoztatásáról11 cimet viseli és a fázisos lerovási rendszer Jogszabályait foglalja magában. A tervezet szerint a reform csupán e kivethető cikkekre fog kiterjedni: szinre, tűzifára, húsra is lisztre. A fázisos átalány kulcsa tekintetében is kialakul! a pénzügyi kormány számvetése, nevezetesen a belföldi szénre vonatkozólag a forgalmi adó kulcsa a bányaár két százaléka, a külföldről behozott szénnel annak nígy százaléka ieiz, ugranezsn kulcsok lesznek érvényben a tüúfára vonatkozóiig is. A hus fázisos adókulcia három vagy négy százalék, a liszt adóku'csa öt vagy hat uáxalék lesz, melynek adóját a malomban kell majd leróni. E:en négy cikkre vonatkozólag a reform az előjelek után Ítélve már a folyó éri Julius hóban életbe fog lépni. Örömmel fogjuk a rég óhajtott reformnak eme gyermekcipőben Jáió, serdületlen alakját is üdvözölni. Adóügyi könnyítések tárgyában helytelen politika volna a „mindent vagy semmit* diccs elvének álláspontjára helyezkedni. Ennek a négy cikkre terjedő reformnak ii négy ieienlékeny kereskedelmi szakma fogji üdvös hatásüt érezni. A tűzifa-, szén- és iisztszakmiban amúgy is valósággal kaotikus állapotok következtek be a forgalmi adó mai rendszere folytán, mert az átbáriihatallanná vált tétszázalékos adat ezek a cikkek elviselni sem tudták. A legfontosabb, hogy a ptnzügyi kormány, ha tétovan-tapogatózva és túlzóit óvatonággil is, de mégis rátér a fáziios lerovási rendszer utján. E négy kiiérleti cikknél a próbaidő eltelte után tapasztalni fogja a pénzügyminiszter, hogy indokolatlan volt az aggodalma, a forgalmi adó hozadéka csökksnést mutatni nem fog. Ha a többszörös közbentő átruházások adómentesek is lesznek, ez károsodást a kincstár számára nem Jelent, mert a magasabban állapított fázisos adókulcs hozadéka és az adóid minisstráción eizközölt Jelentékeny megtakarítás ezt ki fogja sgyenfiteni. A forgalmi adó jelenlegi rendszere melleit kereskedőink Jelentékeny része függetlenségét feláldozva, a malmokkal, bányákkal bizományosi viszonyt volt kénytelen (élesíteni és ezen a réven a fázisos rendszert megközelítő helyzetet teremteni, amely a köibsmő átruházások forgalmi adóját eddig is Jelentékenyen csökkentette. Az érintett szakmákban a fáziios rendszír gazdasági rendet, a : " i kezni semmire, az ő földjében nem volt semmi, Amikor fölemelek tanúbizonyságnak egy-egy állkapocs-töredéket, urnafeneket, akkor Beadán István az öregapjával takaródzik. Az tán tudna róla, ha régen meg nem halt volna. • Napszállatban egy nagy átvágáson haladunk keresztül. Srerteszét a vastag és vékony ó cserepek, avult csontok. Följegyezném, hol járunk. A szép fás tanya előtt pipál egy ember és néz bennünket gyanakodva. Köszönök neki és megkérdem, H tanyája ez ? — A gazdájáé. — Ki a gazdája ? — Lukács Pál. — Maga az? — E én. Megmondom neki, mi járatban vagyunk. Sző nélkül megránditja rá a balváliát. Ez annyit tesz, hogy „bánfa a ménkű". Elmagyarázom, az ő nyelvén, hogy itt már az Árpád apánk idejében is lakhattak. A jobb vált felel: „tudja a ménkű." Próbálom megszólaltatni azzal, hogy milyen nagy dicsőség volna az neki, ha az ő földjéből szedhetnénk ki egy honfoglaló lovas vitézt. Most már mindakéí vállát rángatja: „a ménkű üssön meg, mért nem mégy mán odább 1" * Hogy ezek után hová lett az Attila airja, meg az Árpádé, meg a többieké? Alattam autó, fölöttem repülőgép, körülöttem mindenfelé iskola —6a mindenfelé abszolút érzéketlenség és tudatlanság az ősök hagyatéka dolgában. Mért lett volna a helyzet jobb az előző ezer esztendő alatt? Egészen jól el tudom képzelni, bogy az eke meg az ásó rég fölforgatta a vezérek sirját és kipróbálták a csontjaik keménységét ásó élével és kocsilőccsel. Attila koponyájából dohányos pikszist csinált az ur és az Isten kardjából dohányvágót a paraszt.